Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1978-04-28 / 99. szám
4 Ha zavar az avar... (Sólymos László felvételei) Pillanatképek — ünnep előtt Sátorverés a Csernyikben Nyitvatartási 1 napig Az ecsetvonások után valamilyen színt látni. — Fehér ez, vagy krémszínű? — Csak a villamossági munkák elvégzésére kértek fel. Nem tudok színeket zsűrizni ... A Miskolc Vendéglátóipari Vállalat egyik leendő kisegítő pavilonjánál lestük el ezt a párbeszédet, a Csanyik- ban, ahol már tegnap nagyüzemi szinten folyt a sátorállítás. * A Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói az avart söpörték, gereblyézték, szállították. — Mindenhonnan eltűnik az avar? — E pavilon mögül igen, de hát a többit ki győzné? A lányokra panasz nem lehet. Mintegy két órán át figyeltük őket, a tízórait is negyedórán belül fogyasztották ... * A tavaly felállított központi színpad kőtábláira is rászorult a felújítás. Két ifjonc a BÁÉV-tői, ecsettel, festékesvödrökkel felszerelve, igencsak igyekezett. Pedig munkavezető sehol. — Meglesznek vele? Egymásra néznek, mintha csak viszontkérdeznék: — Tehetnénk-e mást? * A DIGÉP. saját sátra precízen, pontos méretekre készült. Egy ifjúsági brigád — legalábbis mi annak néztük — ténykedik, a kezükben kalapács, szög, mérőszalag, fűrész. — Benn, vagy itt jobb dolgozni? Többen az égetően tűző áprilisi napra mutatnak, amihez bizonyíték a mezítelen felső. — Kettőt találhat... — Ott, fenn a fán, mi van? — Munkatárs. Ö fej, mármint elektromosságból. Pavilonmegvilágítást készít. Lehívjuk? Ettől elálltunk. * — Nem szabad a tolódeszkára lépni. A MÁV-igazgatóság pavilonjában már a ponyvát emelték az elkészített faállványra. Áz Egyetértés és a Béke—Barátság brigád dolgozott azért, hogy elsejére a MÁV Miskolci Igazgatósága (pontosabban szólva a Tiszai pályaudvar) munkatársai, dolgozói jól érezzék magukat. Ha már a ponyva fent van, ennek akadálya aligha lehet ... * A Nagy Lászlóról elnevezett BÁÉV-brigád külön vállalással készít más vállalatoknak sátrat, pavilont A brigád tagjai nem egy szakmából tevődnek össze: éppúgy értenek a szerkezetlakatosi munkákhoz, mint az asztaloshoz. — Elkészül időre? Na ja, de belső szerelés nincsen ... ! — A többi igen? — Mit lehet erre válaszolni... ? # Aki szakember, az a fán is tud szerelni... Fémvázas szerkezetet emel be egy daru. Az LKM pavilonja készül. A beemeléssel egyidőben a vázon négy-öt ember „lovagol”. Kezükben viláskulcs. A csavarokat a földről adogatja fel az Op- rendek Sándor-brigád' többi tagja, mert hogy ők készítik a reprezentatív helyiséget. — Melyik üzemtől vannak? — A vasszerkezetitől, de nemcsak ez a feladatunk — pavilont is építünk, ennél lényegesen nagyobbat. Igaz, hogy azt fából... * Csanyik, csütörtök délelőtt. Vállalatok, munkások, munkák ... A cél az, hogy május elsején a dolgozók, a városlakók jól érezzék magukat... D. T. B. A kéménykorrózió ellen Minő termelési tanácskozás Ma délután 3 órakor ünnepi termelési tanácskozást tartanak a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói. A tanácskozáson megemlékeznek a nemzetközi munkás- osztály nagy ünnepéről, majd kitüntetik az elmúlt évben legjobb munkát végző szocialista brigádokat. A „Vállalat Kiváló Dolgozója” kitüntetést 35-en kapják meg. Megjutalmazzák azokat is, akik a legtöbbet tették 1977- ben a gazdasági, a politikai és társadalmi munka különböző területein. Űj technológiai eljárást dolgozott ki az olaj- és gázégéstermékek által évente Borsodban is sok-sok millió forint kárt okozó kéménykorrózió ellen a Borsod megyei Kéményseprő, Tüzelés- technikai és Szolgáltató Vállalat és a Nehézipari Műszaki Egyetem Tüzeléstechnikai Tanszéke. A kémények belsejét egy speciális berendezés segítségével a korróziós hatásoknak évekig ellenálló habarccsal vakolják. Az elmúlt évben már 10 ezer folyóméternyi kéményt védaek így meg Borsodban, az idén pedig 20 ezer folyóméternyit vakolnak belülről. Sokat segít a népgazdasági vagyont őrző munkában, hogy a vállalat létrehozhatja új telephelyét, amely Borsod megye tüzeléstechnikai bázisa lesz. A megyei tanács támogatásával épülő, mintegy 13 millió forintos beruházás még ez év végér elkészül, s ez a jelenleginél összehasonlíthatatlanul jobb körülményeket teremt a kéménykorrózió elleni küzdelemhez Majd jövőre... Vendégváró Tapolca A tapolcaiak úgy tartják, hogy Tapolca csak holtidény- ben a tapolcaiaké. Ebben van is valami igazság, hiszen szezonban a háromszorosára is megnő a lakosság száma. Hiányozni fognak viszont az idén a SZOT-üdülők. Pontosabban hiányozni fog közülük jó néhány. Csató Aladárné, a SZOT üdülőjének főkönyvelője mondta el, hogy míg az IBUSZ-szobák egyre nagyobb kényelmet biztosítottak, szolgáltatásaikkal szegényesek lettek a tapolcai SZOT-üdülők. Idén nyáron csak a Park üdülő fogad vendégeket. Átépítik a Kikelet A és Kikelet B épületet. A két üdülő várhatóan csak 1979 szeptemberétől fogadhat vendégeket, de akkortól télen is üzemel majd. Építkeznek az Avas üdülőben is. A tervek szerint itt a téli időszakban 100 fős SZOT-iskola működik majd. A nyári időszak ezentúl is a vendégeké lesz. Turnusonként 350 vendéget fogadott Miskolc-Tapolcán tavaly a SZOT. Idén alig 98-at. Mondják: érdemes várni a jobbra. És hogy a számok ne tévesszenek meg senkit a tegnap tartott vállalati ünnepségen hárman kaptak Kiváló oklevelet, három házigazda brigád lett aranykoszorús, három ezüstkoszorús... Jövőre a vendégeknek lesz jobb. és nekik könnyebb ... B. G. Kevesebb a beteg Borsódban száz foglalkoztatott közül hat táppénzes állományban van. Jó tíz esztendeje nem volt ilyen alacsony a táppénzes arány. Igaz, még mindig kedvezőtlenebb a helyzet az országos átlagnál, de a különbség (0,4 százalék) soha nem volt ilyen kicsi. A borsodi helyzetet menti, magyarázza a nehézipar túlsúlyából adódó balesetveszélyesebb, egészségre ártalmasabb munkahelyek nagyobb száma, valamint a magasabb keresetből és az ipari munkásság kétlakiságá- bói következő — az őszi, tavaszi mezőgazdasági munkacsúcskor különösen jellemző —, fokozott „táppénz-hajlam”, A korábbi rossz statisztika oka lehetett az az orvosi gyakorlat, amely túlzottan is liberálisan bírálta el a kereső- képességet. Ezért aztán okkal állapította meg egy 1976- ban hozott kormányhatározat, hogy „a kialakult magas táppénzes arány nem áll összhangban a lakosság egészségügyi állapotával”. Azaz. nem vagyunk olyan betegek, amint arra a statisztika alapján következtetni lehet. Erről nemcsak a munkahelyi és szociális körülmények javulása, az egészségügyi ellátás minőségi növekedése győzhet meg bárkit, hanem az egészségünk védelmére és gyógyulásunkra fordított kiadások nagysága is. Az állampolgári joggá lett egészségügyi ellátás átírta a statisztikát. A kimutatások szerint az egy borsodi dolgozóra jutó társadalombiztosítási és egészségügyi kiadások értéke az elmúlt hat év alatt megduplázódott, s ma már csaknem 13 ezer forintot tesz ki. Az összes egészségügyi kiadások egy év alatt Borsodban meghaladják a 4,5 milliárd forintot A táppénzes fegyelem szigorodása és szigorítása természetesen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a beteg embert a kórházi ágyból erőszakkal rángatjuk vissza a munkapad mellé. A szigor a fegyelmezetlenek, a képzelt betegek, a lusták és lógósok esetében helyénvaló. Az állampolgároknak, s nem kis részben az egészségügyi szervek alaposabb és körültekintő munkájának tudható be, hogy például ma mintegy kétezer emberrel kevesebb van táppénzen, mint a nagyon kritikus 1975-ös év egy napján. Tehát: Borsod két .év alatt napi kétezer embert, azaz egy drótgyárnyi kollektívát nyert meg, illetve ném veszített el. Ha csak szerényen napi ezer forintos termelési értékkel számolunk egy emberre, akkor a haszon, illetve a be nem következett veszteség: naponta kétmillió forint. Ez évente félmilliárd forintnál többre rúg, s még mindig nagyon óvatosan számoltunk! Mint ahogy a szabadság sem jelent szabadosságot, az állampolgári joggá lett egészségügyi ellátás sem azonosítható az öncélú joggyakorlással. Gazdasági feladataink megoldása nem hősi tetteket, nem mártír-feladatokat kíván. Oktalanság, butaság lenne a betegágyból kiugrasztani az embereket. Nem is erről van szó. De meg kell tanulnunk okosan, s ha úgy tetszik sportszerűen élni azokkal a jogokkal, amelyek segítségével nemcsak egészségesebben, hanem jobban is élhetünk. B. I. Május 1-től Autóbuszok, villamosok új menetrendje ♦ Az Avas-délről a nagyüzemekhez ♦ Gyorsjárat Görömbölyre ♦ Jó hír a Berekalja utcaiaknak A hagyományoknak megfelelően, május 1-én üzemkezdetkor lép érvénybe a Miskolci Közlekedési Vállalat nyári menetrendje. Néhány változásról kaptunk tájékoztatást az MKV forgalmi osztályának vezetőjétől. Mint megtudtuk, a leglényegesebb változás az Avasdél lakóit érinti. Annak ellenére, hogy az Engels utcában az ideiglenes végállomás még nem készült el, sűrítik a 32 jelzésű járatokat, s emellett új járatot is indítanak, 33 jelzéssel. A 32-es a jövőben az egykori tapolcai autóbuszvégállomásig. a Szamuely, illetve Rudas László utcáig közlekedik, s a Szemere utcából indul vissza az Avas-délre. A 33 jelű járat a Sportcsarnokig a 32-es útvonalát kö- veti, majd innen a 21-es útvonalán halad a Lenin Kohászati Művekig, s a Vasgyári Kórház Rendelőintézete előtt kanyarodik be a Diósgyőri Gépgyárhoz, az 1/D végállomására. Így tehát megvalósul az új lakótelep közvetlen kapcsolata a nagyüzemekkel. Több mint a kétszeresére nő így a férőhelyek száma ezen az útvonalakon, ahol csúcsidőben 4—5, míg egyébként 7—8 percenként közlekednek majd az autóbuszok. Lényeges változás, hogy megszűnik a 4/A jelű járat, s helyébe 104 jelzéssel gyorsjárat lép, amely a Búza térről Gö- römbölyig közlekedik. (Megállóhelyei: Vörösmarty u.. Tapolcai elágazás, Hejo- csabai tanácsháza, Hamburger J. u.) Ezzel egyidőben megszüntetik Görömbölyről az úgynevezett műszaki járatok indítását is, átszállási feltételeket a Vörösmarty utcánál teremtenek a 21, 121 jelű járatokra a férőhelyek növelésével. A 104 jelű gyorsjárat egyébként munkaszüneti napokon nem közlekedik. A Berekalja utca lakóinak régi nanaszát orvosolják azzal, hogy átmeneti megoldásként — amíg a Szinva- híd el nem készül — 69 jelzéssel a diósgyőri városközpontban lévő villamosvégállomásig körjáratot ' indítanak csúcsidőben 10, egyébként 20 percenként a lakótelepről. Ugyancsak lényeges változás hogy a Sajó utca rendkívül rossz állapota miatt — amíg el nem készülnek az útjavítási munkálatok — nem közlekedik a május 1-től megszokottan .a Vízitelepekre induló 17 jelű járat. Megszüntetik a 101 jelű gyorsjárat papírgyári megállóját, a 101/B jelű viszont a jövőben egész nap megáll a Tüzér utcában. Növelik a járatszámot délután és este. s 23.10-ig közlekedtetik a Tiszai pályaudvarról a Martintelepre a 23 jelű autóbuszt. A villamosközlekedésben annyi változás lesz, hogy a reggeli, délutáni és esti műszakváltáshoz igazodva rendszeres lesz a 3-as jelű járat, ugyanakkor vasár- és ünnepnapon is indítják a 2-es jelzésű villamosokat. Változás lesz május 1-től a jegy- és bérletpénztárak nyitvatartásában is. Széles körű felmérés alapján döntöttek úgy, hogy a Szemere úti és a Marx téri pénztárak 23 óra helyett 20 órakor zárnak, s a vasgyári, a kiliáni és a repülőtéri pénztárak munkaszüneti napokon csak 8.30-tól 16 óráig tartanak nyitva. A leglényegesebb változás az új menetrendben — amely már kapható a- jegy- és bérletpénztáraknál —, hogy nem lesz ezután téli és nyári változás, így e menetrend 1979. május 1-ig érvényes. <tóth)
