Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1978-04-21 / 93. szám

A kirakatban vannak Az ünnepségen a Belkeres­kedelmi Minisztérium vezetői nevében Laután Ferenc mi­niszterhelyettes köszöntötte a Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat mintegy kétezer dolgozóját, abból az alkalomból, hogy a tavalyi, jubileumi munkaversenyben teljesítették a magas kitün­tetések elnyerésének követel­ményeit. — Munkájukkal — mond­ta a miniszterhelyettes — nagyban hozzájárultak a ru­házati kereskedelem országos szintű eredményeinek javí­tásához. Beszéde végén meleg sza­vak kíséretében adta át a Kiváló Vállalat címet a há­zigazdának, Nagy Lajos igaz­gatónak. Ezt követően Vészi Lászlóné, a KPVDSZ köz­ponti vezetőségének titkára nyújtotta át a szakmai szak- szervezet elnöksége által ado­mányozott vörös vándor­zászlót. A kitüntetésekért a BRKV igazgatója, Nagy Lajos mon­dott köszönetét, hangsúlyoz­va, hogy a vállalat tizedik alkalommal nyerte el a leg­jobbaknak járó Kiváló Vál­lalat címet. Ez az elismerés annál is értékesebb a kollek­tívának, mivel éppen tíz esz­tendeje, minden évben harc­ba szálltak az elnyeréséért. A fennállásának 28. évfor­dulóját ünneplő vállalat eredményei soha nem voltak olyan jók, mint az elmúlt évben. íme a legjellemzőbb számadat: a BRKV 1977-ben 1 milliárd 259 millió forint forgalmat bonyolított le, 10.2 százalékkal többet, mint az előző évben. Ez a növekedés jóval meghaladja az orszá­gos átlagot. Javult a válla­lat piaci pozíciója is: míg korábban 40—45 százalék volt a részesedésük a megye ruházati forgalmából, addig az elmúlt évben ez 49,5 szá­zalékra emelkedett. Vagyis a konfekció- és méteráru-for­galom felét Borsodban a BRKV bonyolítja le. A megye 110 ruházati boltjában mintegy ezer eladó dolgozik, egyre javuló mun­kakörülmények között. A bolthálózat bővítésében je­lentős lépés volt, hogy no­vember elején Leninváros- ban átadták az új Sajó Áru­házát. A vállalat évenként 4—5 boltban végez felújítást, korszerűsítést. Az igazgató a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a forgalomnövekedés arányá­ban — mintegy 20 százalék­kal — emelkedett a vállalati nyereség is. A tervezettnél másfél százalékkal magasabb — vagyis hat százalék — volt a bérszínvonal növeke­dése. A vállalat az éves gaz­dálkodása alapján átlagosan 18,5 napi bérnek megfelelő összegű nyereségrészesedést fizetett dolgozóinak. A szocialista brigádok sor kát vátialtak; közülük nyolc- • van kollektíva tett az ered­ményeket jelentősen javító vállalást. S ezeket haladék­talanul teljesítették is. Mun­kájukra az idén is nagy szük­ség lesz. hiszen a vállalat idei forgalmi-értékesítési ter­ve nem kevesebb, mint egy- milliárd 365 millió forint, ami 8,3 százalékkal haladja meg a tavalyi tervet. Nagy Lajos igazgató be­szédét követően Laután Fe­renc belkereskedelmi minisz­terhelyettes három dolgozó­nak miniszteri . kitüntetést nyújtott át. A BRKV igazga­tója pedig 47 dolgozót és 9 bolti kollektívát részesített Kiváló Dolgozó, illetve Ki­váló Bolt kitüntetésben. K. J. 1 Halom és motorizált halőrök Április 20-tól életbe lépett a halászati és a horgászati tilalom a Balatonon. A teljes tilalom május 20-ig tart. A Balatonon ezekben a napokban megkettőzték az őrszolgálatot. A balatoni hal­gazdaság négy halőre mellett a magyar horgászok országos, szövetsége is négy halőrt al­kalmaz. A szolgálat tagjait ellátták motorkerékpárok­kal. A halőrök rövidesen 4 motorcsónakot is kapnak A főfoglalkozású őrök munká­ját a vízirendőrség, továbbá a horgászok és a halászok társadalmi önkéntes őrei is segítik. Kenyér-ügyben, de nem kenyérkérdés Történt szerdán délután, hogy nagyon sok, főként a bel­városban lakó háziasszony hiába próbált kenyeret vásárolni. Nem volt kenyér a boltokban, csak kétnapos sütemény. Ez a bizonyos kétnapos sütemény valamikor bármilyen ven­déglátó vacsorához megoldást jelentett volna, most azonban a kenyér híján tömény bosszúság volt. A reggel megkérdeztük az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalatot, ahol elmondták, hogy csak Miskolcon napi 25 mázsa tartalék kenyerük van, s hogy erről a kenyérhiányról nem tudnak, hiszen a szállítás rendben megtörtént... A megszokott boltosukra most haragvó háziasszonyok meg­nyugtatására írom a következő kiegészítő információt. Két helyütt Is meghibásodás volt a sütőipar miskolci üzemeiben, és nem a boltos a hibás, ha kevesebb volt a kenyér, ha teg­napi volt a péksütemény. Az ellátás csütörtök délután már kielégítő volt. Egy rossz érzés maradt bennem: a sütőipar ugyanis meg- idta az információt a meghibásodott két kemencéről, ainely- iez hasonló hiba a világ bármely sütőüzemében megeshet. A Ossz érzés abból adódik, hogy mi az Élelmiszer Kiskereske­dőm! Vállalat megnyugtató tájékoztatója mellé csak a vá­sárlók panaszait hallottuk. Nős, ez úgy lett volna fájd-'lom- mntes kemencesérülés, ha még szerdán délután az üzlet- Vtetők zaklatnak minkét a panaszaikkal. íz ügy különben kisügy. Két kemence meghibásodott, két fc«Mentét helyrehoztak. BARTHA GÁBOR A Borsodi Szénbányák bükikaljai bányaüzeméhez tartozó Szeles hármas aknát tegnap bezárták. I A Szeles hármas aknán 1962-ben kezdték meg a ter­melést. Az eltelt több mint másfél évtized alatt megkö­zelítőleg 4 millió tonna sze­net szállítottak a felszínre a föld alatti munkahelyekről. A még kitermelésre érde­mes széntelepet a közelmúlt­ban nyitott új szelesi akná­hoz csatolták. Az ott kiala­kított nagy termelékenységű gépesített munkahelyek le­hetővé teszik a szén gazda­ságos lefejtését. A zempléni erdőkben Fáznak a hollófiókák Az erdészek megfigyelése szerint már kikeltek a fió­kák a hollófcszkekben, és a szokatlanul hideg idő miatt ugyancsak dideregnek. Sajnos, kevés holló talál­hat napjainkban a zempléni erdőkben, pedig régen nagy számban tanyázott errefelé ez a fénylő tollú, fekete madár. Bizonysága ennek a porce­lángyáráról híres Hollóháza, továbbá Hollórét és a Mád­tól északra fekvő 531 méter magas Hollóstető neve. A 200 éves Hollóházi Porce­lángyár hajdani keménycse- renein is holló volt a gyár emblémája. Kár. hogy levet­ték a mai termékeikről és a jel’egteler fenyőt láthatjuk a csészék, dísztárgyak alj^n ... A hollohoz hasonlóan vé­dett madár nálunk a sólyom és a császármadár is. Ezek­ből még a hollónál is keve- sebv fészkel manapság a Zempléni-neg/ség erdei oen. A császármadár a fajdfélék­hez tartozik és a Kárpátok­ból húzódott le Zemplénbe. Bokortól bokorig futva ..köz­lekedik’’. s ilyenkor meg­megvillannak fehér, fekete és rozsdavörös tollai, különösen púéig a fejebúbián borzolódó szó’ bóbitája. Régi íróink műveiben gyak­ran szereplő ragadozó mada- runa a sólyom. Elődeink va­dászatra használták az ido­mított sólymot. Van vagy öt­ven fajtája, nálunk főkéop a vándorsólyom és a kere­csensólyom él egyre fogyó számban. A Zempiéni-hegy- ségben a Sólymos és a Só­lyomszikla őrzi a nevét. Ez utóbbinak meredek falú szik­laüregeiben még szokott fészkelni néhány sólyompár« Július 1-tól: teljes kapacitással Július 1-től teljes kapaci­tással, percenként két sertés kerül le az új gyulai hús­kombinát vágósoráról, 300 szarvasmarhát vágnak le na­ponta. Ez — mint a tegnapi átadás előtti utolsó minisz­terhelyettesi szemlén a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium vala­mint az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium kép­viselői. megállapították — azt jelenti, hogy a kéthóna­pos késéssel megkezdődött üzemi próbák során sikerül felzárkózni az eredeti határ­időhöz. Az új vágósor ma már annyit teljesít, mint amennyit az eredeti terv áp­rilis végére írt elő, s így meg van a remény arra, hogy július 1-től már teljes kapacitással termelhet fej­lődő élelmiszer-iparunk e nagyon fontos új bázisa. * A munkaversenyben elért kimagasló munka sikerekért a Központi Bizottság jubileumi zászlót adományozott a Tiszai Vegyikombinát kollektívájának. Felvételünk a már világhírű leninvárosi üzemben készült. A műanyaggyár új terméke, a hatvanliteres ballon. (Laczó József felvétele) Építőipari mérleg Dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter egyik parlamenti expozéjában hangzott el: „A közvéleményben az építőipar megítélése erősen negatív. Ez nem véletlen, hiszen a szervezetlenség, a munkaerő- és anya hiány miatti gond­jaink szinte a kirakatban vannak, s nem gyárkapun belüli munkát kell megítél­nie annak, aki egy építkezés­ről mond véleményt.” Mindez akkor jutott eszem, be, amikor kedden a tanács- elnöki értekezleten Báthori Gábort, a megyei tanács építési, közlekedési és víz­gazdálkodási osztályának ve­zetőjét hallgattam. Tájékoz­tatójában az építésügy idő­szerű kérdéseiről szólt, külö­nös tekintettel a területfej­lesztés és iparfejlesztés jobb összhangjára. A jelen tervciklusban Bor­sod megyében 72—76 milli­árd forint értékű beruházást kell megvalósítani. Ebből a' tanácsi fejlesztés 13,6 milli­árd forintot képvisel. Az épí­tőipari kapacitások fejlődése elmaradt a beruházási igé­nyektől. Építőipari kapacitás- hiány Budapest mellett el­sősorban Borsod térségében jelentkezik. Az országos fej­lesztési tervekből mintegy 10 százalékkal részesedő me­gyénkben a II. ötéves terv­időszaktól folyamatosan nagy­fokú feszültség tapasztalható az építési igény és kapacitás között. A megye V. ötéves beru­házási és felújítási tervéből az építési hányad megközelí­ti a 42 milliárd forintot. A megyei és megyén kívüli építőipari szervezetek együt­tes építési kapacitása 37—39 milliárd forint, ebből követ­kezik. hogy a tervciklusban 3—5 milliárd forint kapaci­táshiánnyal kell számolni. A megyei tanács az elmúlt négy évben 128 millió forintot jut­tatott támogatásként az épí­tőipari szervezeteknek kapa­citásuk növelésére, ám ez sem sokat segitett... Báthori Gábor elmondotta: a terv eddig eltelt két éve alatt 13 054 lakás épült. (Eb­ből 1552 az előző tervidő­szakból húzódott át!) Figye­lembe véve. hogy az ötéves időszakra 28 094 lakást ter­veztünk, az időarányos telje­sítés azt mutatja: meg lehet birkózni e feladattal. A kap­csolódó létesítmények meg­valósítását azonban hátrá­nyosan befolyásolja az építő, ipari kapacitáshiány. Á gyer­mekintézményeket a BVPR szerkezetek alkalmazásával fel lehet építeni, de az egyéb kereskedelmi és szolgáltató jellegű beruházásoknál lema­radás várható még akkor is, ha sikerrel vizsgázik a KER- VÁZ-rendszer. Szervezettebbé kell tenni az ingatlankezelői tevékenységet — emelte ki az osztályveze­tő, a kommunális gazdálko­dás feladataira áttérve. A házgyári lakások számának növekedése indokolttá teszi a szakmai és üzemeltetési ol­dalról egyaránt tiszta profilú megyei távhőszolgáltatási vál­lalat kialakítását. A köztisz­tasági szolgálatoknál a meg­felelő technikai felszereltség hiánya okoz gondot. Miskol­con már indokolt volna egy kisebb szemétégető létesítése. T. Z. A fél megyét öltöztetik Kiváló lett a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Hogy otthon se pazaroljunk Több mint két és fél mil­lió lakásban fűtenek-melegí- tenek gázzal és 2,6 millió olajkályha került már forga­lomba — de nem mindegy, hogy az „elnyelt” energia­hordozókat hogyan haszno­sítják. Manapság a viszony­lagos olaj- és gázínségben igen fontos, hogy minél ke­vesebb energiával minél több lakást, üzemet fűthessenek; ehhez viszont energiatakaré­kos, automatákkal irányított új kazánok, kályhák, vízme­legítők és tűzhelyek kelle­nek. Az országgyűlés ipari bizottsága csütörtöki ülésén a lakásokban s2olsáló be­rendezések minőségét és vá­lasztékát vette górcső alá. megállapítva: a jövőben e készülékek gyártásánál az energiagazdálkodási szem­pontokat is figyelembe kell venni. Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes bejelen­tette, Jiogy a most készülő rendelet nem engedélyezi a pazarló termékek gyártását ♦ Nincs olyan gyerek, aki Mólca Mikit, azaz Levente Pétert ne ismerné, a hejőcsabai ki­csik pedig azok közé tartoznak, akik személyes jóbarátságban vannak vele; gyakran ven­dégszerepei Miskolcon. 4 Kaláka együttessel közösen az elmúlt hónapokban több önálló műsort adtak, tegnap pedig két előadáson hatszáz óvodás és első, második osztályos kis­gyerek „tombolta” végig a MÖKALÁKA együttes Csillagjáró című műsorát. (Képünkön: Levente Péter.) (Fóris László felvétele.) Bezárt a bánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom