Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

A Krúdy-centenárium jegyében Nyári egyetem Nyíregyházán Az idén immár negyedik al­kalommal rendezi meg Sza- bolcs-Szatmái fővárosa nyári egyetemi előadássorozatát. Az egyetem augusztus 1-én nyílik, és 14-én ér véget — meglehe­tősen gazdagnak és tartalmas­nak ígérkező — programja. Szabolcs-Szatmár területe évezredek óta összekötő ka­pocs a magyar Alföld, a he­gyes Kelet-Szlovákia és Er­dély között. Földrajzi hely­zete miatt a múlt szinte va­lamennyi századában törté­nelmi jelentőségű események színhelye volt. s a magyar irodalom olyan kiválóságai születtek itt, mint Bessenyei György, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond. Az idén Krúdy Gyula szü­letésének 100. évfordulója határozza meg az egyetem tematikáját. A centenárium alkalmat ad arra, hogy a két világháború közötti időszak fontosabb történeti, irodalmi eseményeivel, Krúdy mun­kásságával és a modem ma­gyar művészet kezdeteivel ismerkedjenek meg az egye­tem hallgatói. Számos előadás foglalko­zik Krúdy korával és a nagy író művészetével. A hallga­tók betekintést nyerhetnek az ellenforrradalm 1 Magyaror­szág konzervatív korszakába, megismerkedhetnek a kle- belsbergi kultúrpolitikával, Krúdy helyével és szerepé­vel a századforduló magyar irodalmában. Előadások hangzanak el Krúdy prózájá­ról (különös tekintettel a tar­talom és a forma küzdelmé­re), ezen kívül bemutatják a Krúdy-filmeket, s megismer­kedhetnek a résztvevők Krú­dy Zsuzsával, az író lányá­val. Különösen nagy érdeklő­désre tart számot az az elő­adás. mely az Osztrák—Ma­gyar Monarcha és Kelet- Európa sajátos helyzetét tag­lalja. Az előadásokat követően a hallgatók szervezett kirándu­lásokon megtekinthetik Sza- bolcs-Szatmár nevezetessé­geit. részt vehetnek egy két­napos kelet-szlovákiai kirán­duláson, s megismerkedhet­nek a megye múzeumaival, valamint zenei életével. Gy— Angolul az angolosoknak Szünet a diáknak, munka a tanárnak Ki ne tudná? Napról napra változik az általános és közép- iskolások tananyaga, és ez a dinamikus változás megköveteli a szaktanárok állandó felké­szültségét, továbbképzését. Hét­főn délelőtt Miskolcon rendezik meg — ebben a tanítási évben másodszor — a középiskolai szaktanárok továbbképzését. A Pedagógus Továbbképző Intézet szervezésében először egyórás tájékoztatót hallgat­nak meg a tanárok a tudo­mánypolitika időszerű kér­déseiről. Az előadás fontos­ságát jelzi az a tény, hogy a tájékoztatót az MSZMP KB munkatársai tartják. A szak­mai továbbképzésnek Mis­kolc több közép- és általános iskolája ad otthont. Alapvető követelmény a szaktárgyak tanítási színvonalának eme­lése. az új tanterv ismerete, az újonnan feltárt módsze­rekben és a tudomány idő­szerű kérdéseiben való tájé­kozottság fejlesztése. A Pe­dagógus Továbbképző Intézet munkatársainak fő törekvése ezeknek a szaktárgyi témák­nak az alaposabb megismer­tetése. a mai követelmények­nek megfelelő oktatási mód­szerek hasznosítása. Hogy az új oktatási mód­szerekkel minél hamarább megismerkedhessenek a szak­tanárok, a továbbképzés szer­vezői olyan előadókat hívtak meg Miskolcra, akik a mai tudományos, oktatáspolitikai élet reprezentánsai. Hogy csak néhány nevet említ­sünk: a biológusok dr. Gánti Tibornak, az ELTE proíesz- szorának a bioszféra evolú­ciójáról szóló előadását hall­hatják. Stregova Sándor, a Bükki Nemzeti Park igazga­tója szól a földrajzosokhoz, az angol szakosoknak pedig dr. Virágos Zsolt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem ad­junktusa tart nagy érdeklő­désre számot tartó szakmai előadást. Ugyancsak hétfőn kezdő­dik a járási székhelyeken, összevonva, az általános is­kolai fizikaszakos tanárok új tantervre felkészítő tanfo­lyama, ahol az új tankönyv anyagával ismerkedhetnek a résztvevők. Korrepetálás kórházban Ravasz ez a tavasz Hűvösebb napokra valók A nadrágkosztüm hűvö­sebb napokra igen praktikus viselet. A bal oldali képen látható modell iger, jól va­riálható együttes. A nadrág és a kabát azonos anyagból de kétféle mintázattal ké­szült. A kabátot jobb idő­ben szoknyával is viselhet­jük. A felöltő alatt magas­nyakú, finoman csíkozott moherpulóvert visel a mane- ken, bár az együttes jól mu­tatna ingblúzokkal és véko­nyabb szálú pulóverekkel is. A kabát vonala a klasszikus Stílusú kosztümkabátokéra emlékeztet, enyhén karcsú­sított, lekerekített zsebekkel készült. A nadrág egyenes szárú. A modell a Magyar Divatintézet kollekciójából való, tervezője, Lendvay Ilona. Zöld posztóból készült egyenesvonalú, rövid kabátot visel a jobb oldali képen látható maneken. A gallérja a férfizakókéhoz hasonló, de különlegessége az elején lát­ható ráhajtott, letűzött dí­szítés. Elöl három nagy gomb ékesíti és négyszögle­tes tűzött zsebek, A kabát­hoz piros-zöld tweed szövet húzott szoknyanadrágot ajánl a tervező, ami a tavaszi hű­vösebb napokra igazán prak­tikus. A kabát jó kiegészítője lehet más hosszúnadrágnak is, vagy a zölddel harmoni­záló egyenes vonalú szoknyá­nak. Az együtteshez fekete garbó illik. A modell szintén a Magyar Divatintézet kol­lekciójából való, tervezője Erhardt Magda. . Jó formában az úttörök bajnola Az MHSZ megyei vezető­sége a miskolci székházában megrendezte a borsodi úttörő rádiótávírászok megyei ver­senyét, amely a „Lenin ifjú távírásza” címért április 7— 9-én Leninvárosban lebonyo­lításra kerülő országos baj­nokság főpróbáját képezte. A városokból és járásokból a technikai sportág legjobb ifjú művelői vettek részt a betűk, s számok rádiótávíró útján történő adásából és vé­teléből álló küzdelemben. Nagy várakozás előzte meg a kazincbarcikai nyolcadikos általános iskolás Jenei Zsolt szereplését, aki tavaly meg­nyerte az országos bajnoksá­got. A 14. évében járó fiú nem okozott csalódást, 452 pontot szerezve, fölényesen győzött. A DIGÉP rádióklub­jának két hatodikos nevelt­je, Veres József 219, s Szajkó Lóránt 204 ponttal végzett a második, illetve a harmadik helyen, a kazincbarcikai Ter­nyi István pedig 149 ponttal a negyedik helyre került. Ök négyen képviselik majd me­gyénk úttörőit az országos versenyen. A kitűnően tanuló Jenei Zsolt egyébként nem egészen egy héttel előbb is bizonyí­totta kivételes képességeit. Vasárnap a megye valameny- nyi kategóriába tartozó rá- diótávírászainak a versenyén is részt vett, s eggyel maga­sabb korosztályban — az if­júságiban — 440 ponttal szin­tén első lett. Eredményével a felnőttek között a harma­dik lehetett volna, hiszen csak a tavaly Az év sporto­lója címmel kitüntetett Laki Lajos és a Kiváló sportoló címet évek óta birtokló Bo- páth István szerzett nála több, 481, illetve 444 pontot. T. I. A Pécsi Tanárképző Főis­kola hallgatói rendszeresen korrepetálnak a kórházak­ban, klinikákon fekvő isko­láskorú gyerekekkel. A szakmai társadalmi munká­nak az a célja, hogy a hosz- szabb-rövidebb ideig gyógy­kezelésre szoruló kisdiákokat segítsék tanulmányaik előre­haladásában. Ily módon el­kerülhetik, hogy a gyerekek elmaradjanak társaiktól a tanulásban­Piramis, Pantlia Rhei Hétfőn este fél 9-től az egyetem I-es előadótermében a Piramis együttes és a Pantha Rhei zenekar ad kö­zös koncertet. A hangver­senyt a gépészklub szervez­te. 3+c Hangfelvételt készit a Magyar Rádió Zenei Föosz- j | tálya a budapesti Felszaba- ! dulás téri templomban, a jó akusztikát kihasználva. A párizsi nemzetközi hangfesz­tiválra Altenburg hét trom­bitára és ütőhangszerre írt koncertjét veszik fel kvad- rofon-technikával. (E. Várkonyi Péter felvétele) Két keréken biztosan Holnap délelőtt 9 órakor a Katowice étterem környékén a 22. számú Általános Iskola segítségével megyei kerék­párosversenyt rendez a me­gyei úttörőelnökség és KISZ- bizottság, illetve a megyei közlekedésbiztonsági tanács. Része ez annak a nemzetkö­zi versenynek, melynek dön­tője majd a nyár végén Lisz- szabonban lesz. Vasárnap a mintegy 140 fiatal (akik a járási, városi versenyeken győztek) két korosztályban — 14—16 év, illetve 16—18 év — forgalmi és ügyességi versenyeken és KRESZ-vetélkedőn mérheti össze tudását. A hagymát is hagymával... KAB0S GYULA 90 ÉVES LENNE Ha soha más filmszerepet nem játszott volna, csak az el­ső maradandó értékű magyar filmben Schneider urat, a gaz­daggá lett, de a nagypolgári szokásoktól irtózó szállítmányo­zót, aki hagymával szereti enni a pörköltet, s fogadkozik, hogy a hagymát is hagymával fogja enni, ha megszabadul átkozott testőrétől, a Csortos Gyula alakította Hyppolit- tól, a lakájtól, nevét akkor is a magyar filmtörténet leg­szebb lapjaira kellene írnunk. Pedig a Hyppolit, a lakájon kívül még további negyvenhat filmet sorol fel a lexikon, s kettő kivételével mindezeket a filmeket nem egészen nyolc év alatt játszotta végig, mindig főszerepben. Csak példaként idézzük fel Az új rokon lokálpincérjét, a filmgiccs iskola­példájává silányult Meseautó Halmos könyvelőjét, amely szerepben megmutatta, hogy az igazi művész silány anyagú művekben is tud értéket teremteni, emlékezhetünk az Iglói diákok kocsmárosára, a tucatművek melegszívű mulattató kisembereinek egész sorára, s feltétlenül emlékeznünk kell a Lovagias ügy tragikomikus apa-alakjára. Kabos Gyula kedvéért megteltek a mozik. A filmproduce­rek biztosra mentek, Kabos mindig behozta a nézőket. Szin­te minden filmjéből fennmaradt egy-egy geg, egy-egy jel­legzetes mondás, aprócska játék — „egy a párna, egy a részvény, egy lehelet, egy a részvény", tanította a Mese­autóban az új hivatalnoklányt, hogyan kell stemplizni —, jellegzetes fintorai, sajátos hanglejtése a sok-sok hasonló, csak vázlatosan megírt sablonfgura mögül is fel tudta min­dig mutatni az embert, a mindig derűt keltő, ugyanakkor társadalmi jellegzetességet is markánsan képviselő kortársat. A magyar film a harmincas években és Kabos Gyula elvá­laszthatatlanok. Igazságtalanság lenne azonban, Kabos Gyula művészi pályá­jára emlékezve, nem szólni színházi munkájáról, az 1908-as első szabadkai fellépéstől a fővárosi színházak egész sorá­ban átjátszott éveken keresztül az 1938-as utolsó hazai fel­lépéséig, de ide tartozik, hogy 1938-tól 1941-ig Amerikában is magyaroknak játszott. Diákkorom miskolci Kabos-fellépé- se egyik legkedvesebb emlékem. A fenyegető fasizmus elől menekült az óceán, túloldalára. A Bajor Gizi Múzeumban láthatók Kabos relikviái is. „Ret­tentő gazdagon fogok hazatérni” — írta egyik első amerikai levelében barátainak. Bízott a sikerben, hitt abban, hogy a fasizmus mielőbb a múlté lesz, s ő újra a magyar közön­ségnek játszhat. Kém lett gazdag, nyomorgott. s rövid, há­romévi emigráció után meghalt. Holnap, március 19-én len­ne kilencvenéves. (benedek) Nem szereti a hosszú értekezletet Diri; tollal és ecsettel — Nem mondok újat, ha azt állítom, hogy világhírű a magyar konyha — sum­mázza véleményét Kari Jas- kula, a Drezdai Vendéglátó- ipari és Szállodai Szövetség vezérigazgatója, miközben az asztalon előtte heverő pa­pírdarabra rajzolgatja be- szelgetöpartnerei karikírozott arcmását. Egy vezérigazgató, aki kitűnően rajzol? ■ ■ — Az a helyzet, hogy nem nagyon kedvelem a hosszúra nyúló értekezleteket. Ha na­gyon unalmas a téma, akkor rajzolok, de az „alkotásokat” nem mindig mutatom meg a modelleknek. Ha már na­gyon mérges vagyok az elpo­csékolt idő miatt, grotesz­kebbre alakítom a figurát. — Maradjunk első kérdé­sünknél. Tehát a vezériga- gató értekezlet alatt rajzol? — , No, nem egészen. Írni is szoktam. Tizenöt éves ko­romban szántam el magam először, hogy egy elbeszélést papírra véssek. így utólag, csapnivaló volt. Mostanában — érett fejjel — politikai szatírákat írok. Öt ilyen té­májú kötetem jelent meg az NDK-ban, és az én gyűjté­sem alapján adták ki a gasztronómiai anekdoták könyvét. Többet nem mond, ismét rajzol, majd a karikatúra mellé nyolcsoros kis verset vet papírra. Munkatársaitól tudjuk meg a „vezér” többi tulajdonságát. Eszerint: több kiállításon mutatkozott már be akvarelljeivel, gyakori szereplője a rádió és a tele­vízió irodalmi műsorainak, most készül egy átfogó ta­nulmány megírására, mely­nek témája a mai vendéglá­tás, de sok előadást tart a tv gasztronómiai műsorai­ban, a szász konyha titkairól és specialitásairól... — És közben azért dolgo­zom is — vet véget az is­mertetésáradatnak Kari Jas- kula. — Mi Drezdában, és ál­talában mindenütt arra tö­rekszünk, hogy mindenki megtalálja az ínyére valót. Magyarországon ezt csak a fővárosban tapasztaltuk. Konkrétan arról van szó, hogy működtetünk például orosz, lengyel, cseh, magyar konyhákat, éttermeket. Nem akarok hízelegni, talán az ízek, vagy a romantika miatt, nem tudom, de tény: a ma­gyar étteremben művészet helyet találni esténként. Ha már az ízeknél tartunk, egy példa. Sokszor már mosoly- gunk: a vendég torka szinte lángol, fejebúbja gyöngyö­zik, de szórja a paprikát, és eszi azt a fene erős gulyást. No és a nokedli. Ez nálunk ismeretlen, de hogy ebben a magyaros étteremben jól ké­szítjük, arra igazolás az, hogy a Drezdában dolgozó magyarok is megeszik... — Ha valaki Miskolcról a nyáron Drezdába utazik, mi­lyen menüvel várják étter­meik? — Ogy jöjjenek, hogy mi­nimum két alkalommal ebé­delhessenek nálunk. Első nap a mi specialitásainkat kós­tolják meg, majd valódi ha­zait kínálunk. Például egy csodálatos szegedi halászlét, majd erdélyi fatányérost, és palacsintát. Mit szói hozzá? Végezetül csak annyit, hogy az író, költő, rajzoló, festő vezérigazgató irányította vál­lalat elmúlt évi eredményei alapján ismét az NDK leg­jobbjai között végzett: (sólymos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom