Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
Villőző lányok, fűzfaággal Március hava Az év harmadik hónapját, a 31 napos márciust Mars római hadistenröl nevezték el. Régi magyar elnevezései: kos hava, böjtmás hava, tavaszelő. A meteorológusok szerint március első napján kezdődik a tavasz, míg a csillagászati tavasz kezdete: már. cius 21' 0 óra 33 perc, 7 másodperc. Ez a tavaszi napéjegyenlőség ideje: 21-én néhány perc eltéréssel egyformán 12—12 óra jut a nappalra és az éjszakára. A hónap első napján 6 óra 26 perckor kél a Nap és 17 óra 29 perkor nyugszik, vagyis 11 óra 3 percet tölt égboltunkon; 31-én a napkelte 5 óra 26-kor van, napnyugta pedig 18 óra 12 perckor. A hónap során tehát a nappal kereken egy és háromnegyed órát hódít el az éjszakától. A tavaszt tartják a leg. szebb évszaknak, de az időjárási átlagok alapján ez még márciusban kevéssé tapasztalható. Március hónap közepes hőmérséklete 60 év átlaga alapján 5,8 C-fok, 5.1 fokkal több február hasonló átlagánál. Az átlagos csapadékmennyiség a hónap folyamán (50 év adatait figyelembe véve) 45 milliméter; március valamivel csapadé. kosabb szokott lenni, mint az előző hónap, amelynek átlaga 32 milliméter A tavaszi népszokások sorába tartozott sokáig a kisze- hajtás, néhány palóc faluban az ötvenes évekig is. A ki- 6zét, egy nő-formájú szalma, bábut körbehordozták. majd elégették, esetleg vízbe dobták; ez a rítus a tél és a böjt végét jelezte. Néhol a kisze- hajtást kiegészítette a villő- zés szokása: a tél távozását jelző kiszehajtás után a villőző fiatal lányok feldíszített fűzfaágakkal járták be a fa. lut, jelezve a tavasz eljöttét. Az évszázados megfigyeléseket, tapasztalatokat megfogalmazó népi szentenciák márciusról: A márciusi hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik végig a határon, mert a hóesés ebben a hónapban ártalmas a veteményeknek. Ha március száraz, április nedves, május hűvös: bő bor, búza lészen. Március 12-e, Gergely napja zord szokott lenni; 18., 19., 21-e hoz kedvező fordulatot az időjárásban: „Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget .. CS. B. Az A belgrádi találkozó záródokumentumának elfogadását követően egyes nyugati küldöttségek és sajtóorgánumok látszatra sajnálkoztak, amiért az okmányba nem került be valamilyen az emberi jogokkal kapcsolatos megállapodás. Az emberi jogok tiszteletben tartása, mint az európai kapcsolatok tíz elvének egyike — a hetedik elv —, természetesen szerepel a helsinki záróokmányban, amelynek érvényét a belgrádi találkozó megerősítette. Az erről szóló szöveg, — amelyet a dokumentumban bárki elolvashat —, elsősorban az emberi jogok már meglevő nemzetközi kötelezettségeire, és dokumentumaira hívja fel az országok figyelmét. Belgrádban az amerikai és néhány más nyugati küldött azonban nem ezt — a valóságos kötelezettségeket és tennivalókat — érintette, hanem azokkal nem is törődve, valamilyen új fórumot akart teremteni a szocialista országok politikai támadására. Ez — mint várható volt — nem sikerült. Egyes józanabb nyugati vélemények, cikkek maguk is elismerték, hogy éppen a záródokumentummal szemben táplált túlzó és maximalista követelések akadályozták meg azt. hogy az emberi jogok nemzetközi feltételeiről — több más kérdéssel együtt — kölcsönösen elfogadható, konstruktív utalások kerülhessenek be a belgrádi okmányba. Kertészkedőknek ajánljuk Gyümö les fát, szőlőt ültetünk A bizottság eddigi munkája kiegyensúlyozottnak, szakszerűnek mondható. A Magyar Népköztársaság az első országok között volt, amelyek jelentést küldtek: azok közt az államok közt, melyeknek beszámolóit a bizottság plőző, augusztusi ülésszakán terjesztették elő. A mostani ülésszakon a bizottság újabb jelentéseket tanulmányozott, megállapította továbbá, hogy az egyezségokmányt eddig 47 ország ratifikálta, s húsz körül van azok száma, akik aláírták, de még nem ratifikálták. A legutolsó aláíró tavaly éppen az Egyesült Államok volt: a még bizonytalan ratifikálási eljárást pedig csak most, február utolsó napjaiban indították meg a szenátusban. Vannak nagyhatalmak, mint 3^ A dél-afrikai kormány igyekszik bizonyos mértékig korlátozni az úgynevezett „kis apartheidet”. Ezt jelzi az az intézkedés, amely „nagylelkűen" lehetővé tette, hogy feketék és fehérek ugyanazon autóbuszon utazhassanak ... mennyisége. A termőkaros orsót egyéves suhángból vagy koronás csemetéből neveljük fel. A suhángot fejlettségéhez mérten kétharmadára vágjuk vissza, oly módon, hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes oldalon legyen. A rügy felett hagyjunk 4 centiméteres úgynevezett biztosító csapot, ami szükséges akkor, amikor a vezérhajtás ki fog nőni, és miután az a 10 centiméteres hosszúságot eléri, hozzákötjük a biztosító csaphoz. Így egyenes vesszőtne- velhetünk. A koronás oldal vesszőit kétharmad részre metsszük vissza egy kiálló, rügyre és ugyanígy visszametsszük a főhajtást is a fentebb leírtak szerint. A második évben a fővezért ismét visszametsszük, melynek mértékét fejlettsége határozza meg. A kifejlett oldalvesszőket a vízszinteshez közel álló térállásra lekötözzük. A szőlőt március közepétől április közepéig ültessük^ a tavaly ősszel megfelelően elkészített és trágyázott talajba, 60x60 cm alapterületű és 60 cm mélységű gödörbe. A szőlő talpgyökereit 1 cm- re kurtítsuk vissza, míg a többi gyökeret tőből szedjük le. Amennyiben ősszel nem trágyáztunk, a tavaszi ültetésnél a trágyát a gödör fenekére ássuk be, nehogy a gyökerekhez hozzáérjen. Az egy rügyre visszavágott ültetési anyag gyökerére először porh anyós földet szórunk és jól megtapossuk, de a csemete tetejére csirkét helyezünk, nehogy a nap érje. Ha száraz a talaj, továbbá ha a telepítés április második felében történik, akkor tőkénként 5 liter vizet öntünk a gödörbe. Az idei hosszú, fagyos tél esetleg kárt okozott a szőlőben. A kárt kétféleképpen állapíthatjuk meg. Először úgy, hogy a rügyeket keresztbe és hosszába átvágjuk; ha a rügy zöld. akkor egészséges. A másik módszer szerint több gyanús szőlőről leszedünk 2—3 rügyes vesz- szőket, ezeket vízbe helyezve melegre tesszük és így 10—15 nap múlva meg tudjuk állapítani a fagykár mérvét. Amennyiben fagykárt állapítunk meg, a vesz- szőket metszéskor hosszabbra hagyjuk. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Az emberi jogoknak az utóbbi évtizedekben ettől teljesen függetlenül kialakultak és működnek valóságos, nemzetközi jog szerinti megállapodásai és fórumai. Ezek az ENSZ-ben a résztvevő államok önkéntes kötelezettségvállalása alapján tevékenykednek — olyan ellenőrzési, beszámolási rendszerrel, amely összhangba hozható az állami szuverenitás alapvető szempontjaival. A belgrádi értekezlet utolsó szakaszával szinte egyidőben fejezte be rendes ülését az ENSZ genfi, európai székhelyén két állandó bizottság, amely az emberi jogok nemzetközi betartásának kérdésével foglalkozik. A jogoknak ugyanis két egyezményből álló kódexe létezik és hatályos 1976 óta: a Polgári (személyi) és Politikai Jogok Egyezségokmánya, és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya. Hazánk és az európai szocialista országok mindkét okmányt ratifikálták. Az Elnöki Tanács nyomban .a • hatálybalépéskor kihirdette és a magyar jogszabályok közé is iktatta azokat, mint az 1976. évi 8. és 9. s^ímú törvényerejű ren- deletíVtet. Alkotmányunk 1972-es módosítása azonban már korábban utalt e két nemzetközi szerződésre, és az ENSZ 1948-as emberi jogokról szóló deklarációja is, amikor egy, külön az emberi jogok tiszteletbentartásá- ról szóló paragrafust vett fel az állampolgári jogokról szóló fejezet élére. A két bizottság közül a fiatalabbikat az emberi jogok 1976-ban életbe lépett nemzetközi egyezségokmánya — kódexe — alapján hozták létre. A kül' nböző társadalmi rendszerű országok tizennyolc tekintélyes jogászából álló választott bizottság a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának végrehajtására ügyel — Emberi jog- Bizottság (Human Rights Committee) néven, s idén január-februárban már harmadik ülésezését tartotta. Feladata elsősorban az, hogy megvizsgálja a szerződésben résztvevő államok jelentéseit arról: hogyan hajtják végre jogszabályaikban és jogalkalmazási gyakorlatukban az egyezségokmány rendelkezései' Franciaország és Kína, amelyek alá sem írták, és fejlett nyugat-európai országok, amelyek évek óta aláírták, de még nem ratifikálták a dokumentumot. A csatlakozók száma azonban — nem utolsósorban Helsinki felhívására — növekedőben van; jók a kilátások arra, hogy az emberi jogoknak ez a kompromisszumos, kölcsönösen elfogadható kódexe lassan egyetemessé válik. A két egyezségokmány közül a második, a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyezmény végrehajtására az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa ügyel, annak kell jelentéseket tenni. Erre az okmányra nézve tehát nem hoztak létre új szervet, de a világszervezet közgyűlése legutóbbi ülésszakán határozatot fogadott el, amely szerint a gazdasági és szociális jogok nemzetközi védelmét ugyanolyan fontosnak tartja, mint a politikai és polgári jogok védelmét. Az ENSZ-ben az Emberi Jogok Bizottsága (Commission of Human Rights) az, amely az „öregebbnek’’ számít: éppen március első felében fejezte be harmincnegyedik ülésszakát, ugyancsak Genf ben. Ez a bizottság olyan régi. mint maga a világszervezet; az Alapokmány rendelkezései alapján állították fel, hogy az emberi jogok helyzetével átfogóan és a legkülönbözőbb vonatkozásokban, köztük politikai szempontból is foglalkozzék. Tagjai nem személyiségek, hanem államok, jelenleg 32 állam képviselőiből áll. Itt konkrétan is el lehet ítélni államokat, ha a tagok többsége úgy szavaz, és az ENSZ Alapokmánya szerint az elítélés nem jelenti a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elvének megsértését. Így például a bizottság az idén is elítélte az emberi jogok olyan mérvű megsértését, mint a dél-afrikai apartheid, vagy a chilei terror. DR- kulcsár Péter ★ A függőleges másológép, az egyik legújabb berendező sük... Sokszorosít — fényképei is Ma délután 5 óráig tekinthetik meg az érdeklődök, s a szakemberek azt a kiállítást, amely tegnap nyílt meg a tapolcai Júnó-szálló- ban, a dán Rex-Rotary cég rendezésében. A laikusoknak a név nem sokat, illetve semmit nem mond, de ha megfigyelik egykét étterem és szállodaszámlájának áz alját, otí díszeleg a Rex-Rotary jelzés. A dán vállalat irodai másoló- és sokszorosítógépeket és géprendszereket gyárt, a világon egyedül teljes skálában. Gyors-, stencil- és ofszetmásoló gépeit a kis és nagy vállalatok, intézmények egyaránt fel tudják használni, sőt még az oktatásügy területén is hasznosítani lehet. A Rex-Rotary találmánya az a gép is, amely fényképet tud stencilezni, s ezáltal sokszorozni. A dán vállalat nemzetközi kiállításainak rendezőjétől, I. Valentiner-Branth-tól rövid nyilatkozatot kértünk. , — Eddig hat városban mutattuk be termékeinket Magyarországon. A szocialista országok közül a magyar vállalatoktól, intézményektől kapjuk a legtöbb megrendelést. A világon az USA-ba és Japánba szállítunk elsősorban irodagépeinkből, amelyek * I. Valentinén-Branth tegnap és ma Miskolcon mutatta be vállalata termékeit. Üt ja innét Svájcba vezet, majd Belgiumban népszerűsíti a Rex-Rotary gépeket... (Sólymos László felvételei) nem dicsekvésképp, de az élvonalba tartoznak. Adminisztratív, titkárnői munkát helyettesítenek a berendezéseink; hogy számokkal is igazoljam: az ofszetgépek percenként 120, hibátlan példányt képesek lenyomni. Magyarországon 15 éve jelentek meg ezek a berendezések, s eddig már több mint ötszázat adtunk el belőle. Városi ianÉcstagofc beszámolói 1978. MÁRC. 18. Torma Béla, ÉAÉV-munkás- szálló, Lorántffy Zs. u., 17 órától. 1978. MARC. 20. Bárczi Béla, Bódy György, Rózsavölgyi József és Somossy Katalin, 1/5. pártalapszcrvezet, Kassai u. 86., 18 órától; Daragó Já nosné, Harhai József és Titki István, görömbülyi pártalapszer vezet, Jáhn F. u., 17 órától; End rédi József, OTP körzeti fiókja Győri kapu 51., 17 órától; dr Farkas József, Észak-magvar- országi Vízügyi Igazgatóság, Vörösmarty u. 77.. 18 órától; dr Gyimcsi Béla, Gábor Áron Kohó- és öntőiparj Szakközépiskola diákotthona, Kiss tábornok u. 32., 17 órától; Budai József, Kalló István, Kammel Lajosné, Kerepesi Ferenc és Deák Béla, 1/2. pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Maiiák István, pereces-bollóaljai pártalapszervezet, 16 órától; Nagy János, vargahegyi munkásklub, 17 órától; Sándorfi László, Nagyváthv utcai Általános Iskola, 17 órától; ^»ugár Andor, Erdei Termékeket "eldolgozó Vállalat, Szentpéteri capu 29., 18 órától; Szegedy ^yula, öregek napközi otthona, Nagy S. u. 34., 17 órától; Szolga Tstván, 40. sz. Általános Iskola, lerman O. u. 2., 17.30 órától; Tóth Lajos, 1/2. pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Vanczák Gvula. III/2. pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órától. Itt az ideje a gyümölcsfacsemeték ültetésének. Nagyon gondos munkával a tavasszal ültetett fák is biztonságosan megerednek. Az ültetést feltétlenül be kell fejezni rügyfakadás előtt, mert később a meggyökere- sedésre kevés a remény. A gödör szélessége 120x120, vagy 140x140 cm legyen, a mélysége pedig 50—60 cm. A gödör aljára négyzetméterenként 4—5 kg szervestrágyát, 30—40 dkg szupferfosz- fátot és 50—60 dkg kálisót adagoljunk. Amennyiben szervestrágyát nem tudunk beszerezni, az előbb említett műtrágyáknak a dupláját adjuk. A gödör fenekére adagolt trágyát ássuk be. nehogy érintkezzen a beültetendő csemete gyökereivel. A gyökeret megmetszés után (csak a vastagabb gyökereket vágjuk vissza) mártsuk be egy előre elkészített pépbe (agyag, víz, szarvasmarhatrágya és rovarirtószer keveréke) és csak így ültessük el. A tavaszi ültetésű csemetéket fánként 2—3 vödör vízzel öntözzük meg. Ültetés után készítsünk 1 méter átmérőjű földtányért a csemete körül, s tegyünk ebbe istállótrágyát vagy szénát, mert ez megakadályozza a talaj kiszáradását. Előfordulhat az is, hogy az elültetett csemete nem ered meg. Ebben az esetben húzzuk ki a földből, gyökereit 2—3 napig tartsuk vízbe és utána ültessük el, így talán javul megeredési készsége. A gyümölcsfák koronakialakítása igen fontos feladat., mert ettől függ a termés Irodagépek a Júnóban emberi jogok fórumai
