Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-13 / 61. szám

■ 5|c Bevetésre készen a Nysák (Kerényi László felvételei) Hordkosártól a rohamkocsiig A mentésügy fejlődése Miskolcon A legújabb eseti kocsikat már a betegszállítást köny- nyítő kerekes székkel is ellátták A Borsod megyei Egészség- nevelési Központ kióllitötermé- ben egy hete tekinthetik meg az érdeklődők a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Kresz Géza Mentéstörténeti Múzeum anyagából összeválo­gatott, a Képek a mentés tör­ténetéből címíí kiállítást. A tárlathoz szervesen kapcsolód­va pénteken dr. Horváth End­re, az Országos Mentőszolgá­lat miskolci mentőállomásának vezető főorvosa tartott elő­adást A mentésügy fejlődése Miskolcon címmel. A diaképekkel illusztrált előadásból megtudhattuk: vá­rosunkban — amelynek ab­ban az időben 25 ezernyi la­kosa volt — 1856-ig nem volt kórház. Ekkor a Tetem­váron épült az első 20 ágyas egészségügyi intézmény. Fő­városi mintára 1873. augusz­tus 31-én alakul meg Mis­kolcon az önkéntes Tűzoltó Egylet, egyleti orvossal. Ezen egyletben 1897. augusztus 1- én mentőosztály létesül, amely egyre szaporodó tevé­kenységet végez. Különösen a nagy miskolci árvíz, majd az I. világháború idején volt sok munkájuk az előbb hord- kosárral, később betegszállí­tó taligával, lovas kocsival „felszerelt” mentőosztály tag­jainak. 1909-ben kapták meg az első gumikerekes mentő­kocsit. 1915-ben pedig az el­ső betegszállító autót. A Ta­nácsköztársaság idején a má­jusi miskolci csatában ol­dották meg legnagyobb fel­adatukat az akkori egyleti tagok a sebesültek mentésé­vel, kórházba szállításával. Három évvel később a re­gisztrált adatok szerint már 1467 esetben kellett kivonul­niuk a város különböző pont­jaira. A miskolgj mentésügy fej­lődéstörténetének jelentős évszáma 1927, amikor 19 ezer pengő értékű Renault típusú mentőkocsit kap a miskolci egylet. Ennek ellenére rövi­desen túlnövi kereteit a vá­ros, kevésnek bizonyul — fő­ként a II. világháború idő­szakában — a két mentőautó és a két lovas kocsi. A felszabadulás után 1947- ig nem volt mentőkocsija a városnak, ekkorra sikerül a roncsokból összeeszkábálni egyet. 1948-ban alakul meg az Országos Mentőszolgálat, amely 3 svájci és egy új Skoda típusú kocsit juttat Miskolcnak. A Petőfi utcá­ban egy évvel később meg­kezdik a miskolci mentőál­lomás építését, amelyet 1950-ben adnak át. Ekkor már 5 mentőkocsi dolgozik a szolgálatnál. A fejlődés egy következő állomása 1956 jú­niusa, amikor az országban másodikként rohamkocsit kap a miskolci állomás. A rövid történeti áttekin­tést a mával fejezte be dr. Horváth Endre. Elmondotta: Borsod megye 14 mentőállo­másán 86 mentőkocsival dol­goznak, Miskolcon 21 mentő­kocsi áll a lakosság rendel­kezésére, no és a legmoder­nebb berendezésekkel ellá­tott Mercedes típusú roham­kocsi. Az állomás feladatára jellemző: tavaly 60 ezer ese­ti feladatot hajtottak végre, s a miskolci mentőállomás kocsijai közel 1,6 millió ki­lométert futottak. (tóth) Jfc Ma már valamennyi men­tőkocsi szerves tartozéka az életmentéshez elengedhetet­lenül szükséges készenléti táska. Tilos benne pipázni... Kétszáz pince tele borral Kedvezményes tüzelőakció A szokásosnál két héttel korábban, ma kezdődik az ár- engedményes tüzelőakció, amelyben a tavalyinál 100 ezer tonnával több. összesen 1 millió 250 ezer tonna szilárd fűtőanyagot hoznak forga­lomba olcsóbban: amíg a meghatározott készlet tart. Az akcióban egy-két fajta kivételével a hazai szenek mázsánként 11 forinttal, a hazai brikettek 10 forinttal olcsóbban kaohatók. Az ár­engedmény érvényes a dol­gozók és nvugdíjasok — bár­milyen időszakra szóló — részletvásárlási tüzelőutalvá- nvaira is. A kedvezménnvel 135 millió forintot takaríthat még a lakosság. Ma kezdődik Szeptember 1-től Szakmunkásképzés a szakközépiskolákban Űj képzési célnak megfe­lelően kezdi meg tanulmá­nyait az ország 139 szakkö­zépiskolájának 12 ezer elsőse szeptember elsejétől. A szak- középiskolák többségében a jövőben a diákok az érettsé­givel eevütt szakmunkás­oklevelet is szerezhetnek. Ez­zel azt kívánják elérni, hogy a termelésnek, a magasabb technikai és technológiai igé­nyeknek megfelelően, jobban képzett szakmunkások hagy­ják el az iskolát. Borsodban 11 intézményben (köztük négy miskolci szakközépisko­lában) tanítanak szeptember 1-től az új tanterv szerint, a város és a megye egy-eg/ szakközépiskolája pedig 1979- ben lép be az új oktatáösi rendszerbe. Hogy a pince mit jelent a különböző fajtájú borok „életében”, úgy gondoljuk, nem szorul „szakszerű” ma­gyarázatra. És ha az ország­ban valahol, akkor elsősor­ban Tokaj-Hegyalján van nagy szerepe a bor érlelésé­ben, ízének, zamaténak, ere­jének, vagy ahogy a borá­szok mondják: harmóniájá­nak tökéletes elnyerésében. Itt ugyanis a pince nem egyszerűen csak tárolótér, hanem különleges „érlelő’.’- üzem is. Ezért nem lehet akárhová építeni; csakis a vulkáni eredetű lankás dom­bok. lejtős hegyoldalak szik­lagyomrába. Olyan mélyre, hogy legalább 100—150 lép­csőre legyen szükség ahhoz, hogy a domború keblű hor­dókhoz a gazda lejuthasson — vendégeivel. Mint eresz alatt a fecskefészkek, úgy so­rakoznak egymás mellett a hegyaljai pincék Hercegkú- ton, Károlyfalván, Olaszlisz- kán, Tolcsván, Erdőbényén, Szegiben, Szerencsen, Aba- újszántón. o MÁR AZ ELÖDÖK IS TUDTÁK ... A történelmi borvidéken a legtöbb és legnagyobb pincé­je az 1500 hektáron gazdál­kodó borkombinátnak van. Mintegy 200 kisebb-nagyobb pincével rendelkezik, s ezek­ben 530 ezer hektoliter bort tudnak tárolni. Az első pin­cék a középkorból, nem egy a XIII—XIV. századból va­ló, s az öreg pincékhez az el­múlt években 190 ezer hek­toliter kapacitású új pincé­ket építtetett a gazdaság — 78 millió forintos költséggeL Bővült a miskolci Avas Bútorgyár nemzetközi piaca; az idén először az NSZK-tól is megrendelést kaptak. A szerződés értelmében decem­A következő két évben Tolcs­ván és Bodrogszegiben foly­tatják a borpincék építését, s erre a célra további 14 millió forintot irányoztak elő. Tokaj-Hegyalján a szőlő- termelő elődök is tisztában voltak azzal, hogy a kádak­ba csurranó must csak a kel­lő hőfokú, nemespenésszel vastagon „kitapétázott”, mély sziklapincékben forr, érik igazi tokajivá, különösen pe­dig aszúvá, a borok „kirá­lyává”. Egy XVIII. század végi feljegyzés szerint az is szükséges, hogy a „pincegá­dor keletre nyíljon”, déli ol­dalát pedig valamilyen épü­lettel el kell zárni az erősen tűző napsugaraktól. ® A DOHOS BORNAK: KENDERKÖTÉL Ugyanez a régi írás úgy in­tézkedik, hogy a pince szá­raz, tiszta legyen. Tilos ben­ne pipázni, és semmi olyat nem szabad ott tartani, ami­nek szaga van. A gazda fő-fő kötelessége, hogy sorra kós­tolgassa a hordókat: nemdo- hosodik vagy ecetesedik-e valamelyikben a bora. A do­hos bor szagát úgy vették ki, hogy a bort tiszta hordó­ba átöntve, kenderkötelet eresztettek bele, amit 3—4 nap múlva kihúztak a hor­dóból. A műveletet addig is­mételték, amíg a kötél min­den dohot magába nem szí­vott. Ha megmosolyogni valók is manapság ezek a régi „bortechnológiai” tanácsok, azért bizonyára akad köztük néhány, amelyet a mai bo­rászok is haszonnal alkal­mazhatnak. HEGYI JÓZSEF bér közepéig hétezer kisszek- rényt exportálnak az NSZK- ba. Az első, 320 darabból ál­ló szállítmányt a napokban küldte el a megrendelőnek a gyár. Miskolci bútor az NSZK-ba * Külföldi fedők, amelyeket csak az edényekkel együtt * Díszítés helyett inkább fedő árusítanak... lenne... (Sólymos L. felvételei) Körüljárás... Magyarázatok Hiány, hiánycikk. A dolog nagyon egy­szerű: ha az újdonsült menyecske főzni akar „párnapos” urának, akkor vásárol egy edényt, esetleg kettőt, vagy többet. Az im portból. Azt ő is tudja, hogy főzéskor a fa zékra fedő kell. Es az importhoz jár. Igaz külföldi ide, külföldi oda, a választék eb­ből is igencsak gyér. De — s ezt most hang súlyozzuk másodszor — ehhez fedőt is ad nak. Mert, amit mi gyártunk, ahhoz külör kell venni. Ám ez még nem lenne baj, hisz akine' elég csak a lábas, az azt vesz, akinek fed kell, az pedig azt. Külön-külön. S itt jön r bökkenő. Fedő nincs. Illetve csak olyan ha talmas edényre, mint amilyen hajdan nagy anyáink a ruhát főzték. Ám az ifjú asszony mindössze kétliteres edényben akar levest főzni. Erre pedig fedő nincs. Mi a teendő? Megveszi a nagyot, s leteríti vele a kicsit \vagy étterembe mennek ... Miért lett hiánycikk a lábasok lemezta- arója? Nem rendelnek a vas- és műszaki oltok? A válaszok: minden mennyiség 1- ielne, hogyne rendelnék. Mit mond erre a >agy kereskedelem: kénytelenek külföldre* mportálni, ám ez is kevés. És a külföldied íem „külön-külön” szállítják, mint mi. idény, fedő együtt. Veszi nem veszi. F?ás- élszeres áron. A megyében csupán egy ne- yedévben hatmillió zománcozott termékre 'nne szükség, s van négymillió. És mi a véleménye a hazai gyártó cég­ek? Akadnak hiányosságok, de így is 90— >5 százalékban teljesíti tervét. Ez is kevés. Mentség: nincs elegendő lemez. És fedő sincs ...! I. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom