Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-11 / 60. szám
A tizennyolcadik Istvánffy Gyula gyűjtőpályázat Ai idén immár a 17. Istvánffy Gyula gyüjtopályáxatot hirdette meg a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács, karöltve számos megyei és városi rendező szervvel. A pályázatot meghirdető szervek nagy száma is mutatja, hogy a legszélesebb körű társadalmi mozgósításról van szó. Az Istvánffy Gyula honismereti gyűjtőpályázat az eddigiek folyamán igen hasznosnak bizonyult (időről időre hírt adtunk róla, hogy mivel gazdagították szellemi kultúránkat a különböző amatőr gyűjtők, illetve szakkörök), s minden lehetőség megvan arra. hogy ez év októberében is több sikeres gyűjtőt, illetve dolgozatot köszönthessünk. Még akkor is. ha a pályázatok beküldésének határidejéig tulajdonképpen már nincs sok idő. Aligha pályázhatnak ugyanis sikerrel azok, akik most kezdik a munkát, és 1978 július 31-ig be kell küldeniük a pályaművet. Azt sem hallgathatjuk el (már évekkel ezelőtt is szóvá tettük), hogy a pályadíjak bizony eléggé alacsonyak. A felnőtt kategória első díjának háromezer forintjáért nyilván csak azok a gyűjtők kezdenek munkához, akiknek egyébként is szép szenvedé- lvük a honismereti kutatás. Márpedig az volna a cél. hogy űj gyűjtőket és szakköröket vonjunk be a kutatásba. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy szavalóverseny első helyezettje magasabb összegben részesül. mint amennyit az ifjúsági kategóriában pályázók első. illetve második díjért kaphatnak, akkor semmiképpen sem tűnik ez a nagy körültekintést kívánó — esetleg a majdani foglalkozást eldöntő — munka vonzónak. A lentiek előrebocsátása mellett is nagy örömmel tesz- szük közzé a felhívást, mely ezúttal kiemelt témául javasolja egy-egy település földrajzi neveinek gyűjtését, a népi időjóslás és az időjósláshoz kapcsolódó hiedelmek feltárását, egy település paraszti lakáskultúrájának leírását, s egy termelőszövetkezet történeti feldolgozását. Nem feledkeztek meg a pályázat készítői a kihaló kézműves mesterségek szókincsének. ismeretanyagának fontdsságáról sem. s ugyancsak ajánlják egy-egy település népszokásainak, mondáinak, gyermekjátékainak összegyűjtését. Az ajánlott témák között szerepel még ipari és mezőgazdasági üzemeink (főleg a kis- és középüzemek) történetének feldolgozása. a gazdasági, szociális és kulturális változások regisztrálása. Különösen örülünk. hogy a szervezett munkásság kialakulásáról és harcáról is várnak dolgozatokat, s munkáséletrajzok lejegyzésére is biztatnak. A pályázat természetéből következik, hogy elsősorban a helyszínen gyűjtött anyagra (nem pedig a vonatkozó szak- irodalom felvonultatására) kíváncsiak a pályázatot meghirdető szervek. A pályázattal kapcsolatban egyébként részletes felvilágosítást a Herman Ottó Múzeumban kaphatnak az érdeklődők. Gy Villantó Miről lesz szó holnap? A közgyűlésen való részvétel minden küldöttnek alapszabályszerű joga és kötelezettsége. Holnap délelőtt kilenc órakor tartja meg 1978. évi ren- .des, egyben 40. jubileumi küldöttközgyűlését az Északmagyarországi Horgászegyesület a Hámor étteremben. Veres László elnöki megnyitója után a vezetőség és a választmány beszámolója hangzik el a tavalyi közgyűlés óta eltelt időszakról, a végzett munkáról, s megbeszélik az idei feladatokat. Megemlékeznek az eddig eltelt négy évtizedről, majd az ellenőrző bizottság elnöke ismerteti az 1977. évi zárszámadást, a vagyonmérleget, illetve az egyesület pénztárosa az 1978-as év költségvetését. Január 1-től új halászatihorgászati jogszabályok vannak érvényben, s ezért módosítani kell az alapszabályokat. Ez a hetedik napirendi pontja a jubileumi gyűlésnek. * A tavalyi év hazai rekordlistájával még nem tudunk szolgálni, ellenben a majdani összehasonlításra álljon itt az NDK listája. Csuka 13,1 kiló; ponty 13 kiló; süllő 5,8 kiló; sügér 1,5 kiló; kárász 1 kiló; angolna 1,5 kiló; harcsa 17, törpeharcsa 0,5 kiló; dévér- keszeg 3 kiló; sebespisztráng 2.7 kiló és compó 2,8 kiló. (Egy-két adatot a mi rekordlistánkon is szívesen látnánk.) * Másíél hét, s itt a tavasz; s lassan a horgászidény. Aki felszerelésének karbantartását eddig elmulasztotta, annak az elkövetkező napokban nagyon kell igyekezni, ha a ..premieren” ott akar lenni. A botoknál a nyelet, a gyűrűket és a kötéseket vizsgáljuk, erősítsük meg, és a megsérült régi lakk helyére újat vonjunk fel. Az orsóknál a leggyakoribb hiba a felkapókar rugójának törése, ezért ajánlatos minél előbb a peremfutó orsókat is felülvizsgálni. A műanyag zsinórokat kétévenként cseréljük, még ak- ko* is, ha azokon különösebb rongálódást nem veszünk észre. Évente legalább kétszer a zsinór erősségéről is meg kell győződni, mert különben a fárasztásnál járunk pórul. I. S. Az Avas Bútorgyárban kommunista szombat Az Avas Bútorgyár volt az egyik elindítója a mozgalomnak; egy-egy munkanap, általában a szombatok jövedelmét ajánlják fel az üzemek, gyárak, a köz javára. Hagyományaik értelmében az idén két napot ígértek a bútorgyár szocialista brigádjai Miskolcnak; az első kommunista szombat a mai napon volt. Reggel hattól egy műszakot dolgozott a gyár egész kollektívája. jfc A frizuradivatban még mindig hódít a sassoon. Megyénk fodrászainak versenyzői a közelmúltban vettek részt Budapesten egy nagyszabású seregszemlén. A díjnyertes frizurák mestereitől kérdeztük: hogyan készítették ezeket a modern, divatos frizurákat. Pitipéterné Bibliák Aranka gálafrizurája vízhullámmal készült, a hajvágáshoz ollót és borotvát használt. Az alkalmi frizura formailag új megoldású, enyhén tupirozott, vöröses szőke hajból készült. A fésülésre és a haj díszítésére 35 perc állt rendelkezésére. Madarász István modern férfifrizurát fésült, illetve a forma kialakításához a szárításban kellett ügyeskednie. A modell frizurája a női sassoonhoz hasonlítható, enyhén hullámos. A férfiak frizuradivatjában új, hogy a barkó éppen csak a fül hegyét takarja. Pilótanadrág és fekete nagyestélyi Szép frizurához elegáns ruha A tavaszi—nyári divat A Méretes Ruházati Szövetkezet vezetői, a fiókvezető szabászok február vé^én kétnapos szakmai ankéton vettek részt Budapesten. Többek között az idei tavaszi—nyári kollekcióját mutatta be divattanácsadójuk, az OKISZ Labor. Mi szépet láttak, mit tanultak? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Kucsma Andrást, a M£- RUSZ elnökét. — Az a jó és a praktikus az idei módiban, hogy mindenki megtalálhatja az egyéniségéhez, az alakjához illő fazont. A női divatra az egyenes, lágy vonalvezetés jellemző, nagy anyagbőséggel. De ugyanez vonatkozik az estélyi, sőt a sportjellegű ruhadarabokra is. A nappali öltözékek könnyű, lágy esésű szövetekből készülnek, s valamennyi a réteges öltözködést teszi lehetővé. A ruhadarabok többletbősége, egyenes vonalvezetése nem rejti azonban véka alá a nőies formákat. A derékvonalon általában derékpántokat és öveket alkalmaznak a tervezők. — A nyári ruháknál, blúzoknál igen kedvelt a népies és a romantikus stílus. Különböző díszítésekkel, fodrokkal, hímzésekkel, szegőzésekkel és piékkel tehetjük egyedivé a nálunk megrendelt ruhákat. Igen divatosak a plisszírozott és a léo- csőzetes részekből szabott szoknyák. A hosszúságuk? A térdet takarják. — Az eddiginél több szabadidő ruhamodellt vonultatott fel az OKISZ Labor. A tavaszi és a nyári divatban fontos helyet kap még mindig a nadrág, bár a száruk keskenyebb lett. Sok szakmabelinek tetszett a pilótanadrág, amelyet a bokánál pánt fog össze. Még I? *m Szalmakalap apróhirdetés Eladó 795 négyszögöl közművesített, déli fekvésű szölő-gvümöl- csös. Lyukóvölgy első. Busztól 5 perc. Érdeklődni: in. Böngér vu 30. st. Irányár-; tó 000 Ft. Hejőcsabára igyekszem taxival. Az út rövid, de ahhoz hosszú, hogy végig némán ücsörögjek a gépkocsivezető mellett. Bár a taxisok kevésbeszédűek ... De most sötét este van, nyomasztóbb a szétválasztó magányosság. Szólni kellene valamit. — Nem unalmas? — Indexel, kikerül egy járművet s csak azután válaszol. — Nem. Ha nagy a forgalom, leköt. Ha csöndesebb, az utasomat tanulmányozom, magamban. Miféle, kiféle? Ami szakmánkban nem árt az elővigyázatosság. Néhány szavából már tudok következtetni. Ha hallgatag ember, az engem nyugtalanít... — És itt, a városban, örökké kapcsolni, forgolódni... nem egyhangú? — Nem mindig. Volt nekem már olyan miskolci fuvarom is, ami a Búza téren kezdődött s a feledt a Nagykörúton végződött. — Miskolcon Nagykörút? — Dehogy. Pesten. — Ezt nem értem. — Én sem értettem. Tavaly nyáron történt, de még most is nevethetnékem van tőle. — Elmesélné? — Ha érdekli... Köpcös férfi szállt a kocsimba, Azt mondja: „Ide figyeljen, szakikám! Az Avason valahol elvesztettem az éjjel a szalmakalapomat. Addig menjünk, amíg nem találok másikat. Mert én a vadonatúj szalmakalap nélkül nem merek az asszony szeme elé kerülni. Addig furikázzunk, érti, amíg meg nem találom a hasonmását. Érti?” Értem, persze, hogy értem, mondtam, magamban meg arra gondoltam, hogy vagy flúgos egy kicsit az illető, vagy katzenjammeros. De inkább az utóbbi volt, lerítt a gyűrött arcáról. Na, elindultunk hát a kalap után. Végigjártuk a várost, de a fejfedő ikertestvérét sehol sem találtuk. Azt mondja erre az én utasom, nagy aggodalmában: „Ha nincs, hát nincs. Majd lesz Köves- den.” De bizony ott se volt. Erre aztán az én szalmakalapos emberem azt az ukázt adta, álljak meg a legközelebbi kocsma előtt, bedob két fröccsöt és megyünk tovább. Amíg a torkát öblítette, volt időm, hogy töprengjek egy kicsit. Vajon nem akar átrázni? Már Kövesdig se olcsó mulatság s ez még tovább menne. Tud-e fizetni? Néhány perc múlva nagy szuszogva ott ült megint mellettem. „Megyünk, szaki, érti?” Én értem, de az úr is érti-e, hogy a pénzzel nekem el kell számolnom, lesz-e elég? Meg hova a csudába menjünk tovább?... Erre az én utasom sértődöttem rám szól, hogy aszongya: „Minek képzel maga engem! Van nékem pénzem annyi, itt nálam is, hogy még a kocsiját is kifizethetném." Azzal egy vastag köteg ötszázast markolt ki a belső zsebéből és az orrom alá dugta. „Nekem az a kötelességem, hogy fizessek, a magáé meg az, hogy oda vigyen, ahová én mondom. Érti?” Zsebkendőjével megtörölte tar fejét, zakóját kigombolta és szétíerpeszkedett az ülésen. Kissé megilletödtem a magabiztosságától és rezignálton kérdeztem: most hová parancsolja uraságod? „Hatvanba." Nem volt szerencséje, ott se kapta meg az áhított portékát. Na, gondoltam, most már belefárad a keresgélésbe, fordulhatunk vissza. De nem. Még néhány fröccsöt bekapott az én utasom, s mint a vad után csörtető vadász, szinte élvezettel jelölte meg az úticélt: „Szakikám, irány a főváros!” Nem részletezem tovább. Pesten a Nagykörúton a legelső kalaposüzletben megkapta, amit majdnem kétszáz kilométeren át keresett. Boldogan forgatta a kezében s illesztgette a fejére. „Ez pontosan olyan, mint a másik. Szakasztott olyan! És mit gondol, mennyi volt? Potom ár, csupán ötvenkét forint, érti, csak ötvenkettő. És most már az asz- szonytól se kell tartanom.” — Hát ilyen eseteim is voltak — mondta némi szünet után. — És az út mibe került? — Ezerhatszázharminc forintba. Elgondolkoztam. ~ Tudja, ki volt az az új magyar nabob? — Valami kőművesmester... No de megérkeztünk. Harminckét forint, kérem. — Tessék, jó éjszakát. Ja, még valamit. Elfelejtettem: ha szalmakalap kell, magához fordulok. Érti? — Érti a fene — mondta és cinkosan nevetett. Jjf Pitipéterné, Bibliák Aranka úiunkája ez a nappali sassoon-frizura is. A különlegesen szép fazont a hajvágás adja, s a szárítás alkalmával szinte magától „beáll” a frizura vonala. A hosszú frufru adja a lezserséget, és.pikánssá teszi a pajeszrész. A fodrásznő fiataloknak ajánlja nappali viseletként, hiszen nagyon praktikus, könnyen kezelhető. az eddiginél is nagyobb tért hódit a nadrágszoknya. A női kabátok nagy bőséggel, köpenyszerű kivitelben készülnek, s több modellt láttunk, amely egyáltalán nem gombolódik, csak a derékrészen öv fogja össze. A pelerinek, amelyek béleletlen anyagból készültek, hűvösebb napokra valók. — A férfidivat? A zakók a hosszanti vonalak mentén karcsúsított formában készülnek, enyhén követve a test vonalát. Divatosak a megnyújtott, hosszú kihaj- tó-formák, ezért a gombolás mélyebbre kerül. A nadrág vonala párhuzamos, a csípőrészen a korábbinál bővebb kivitelben készül, ennek megfelelően a nadrág eleje részén bőségráncot kell hagyni. Gazdagodik a férfiak szabadidő ruhatára is, s valamennyi sportos jellegű. Nagyobb bőséggel készülnek, ami szintén a réteges öltözködésnek kedvez. A férfi felöltőknél az egyenes vonalú trencskó formát helyezték előtérbe a tervezők, egy- vagy kétsoros gombolással; a derékrészen öv fogja össze. — A felvonultatott modellek közül valamennyi az évszak színeit idézi. A kiegészítő ruhadarabok szép harmóniában voltak a fődarabbal. A színskála igen gazdag, de a legdivatosabbak a zöld legkülönbözőbb árnyalatai, valamint a barna fokozatai; a halvány drapptól a mogyorószínen át, a mélybai-náig, s alkalmi viseletként újból sikkes a fekete. O. E.
