Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

Gyorsítani kell a fejlesztést! A város érrendszere A közmüvekről tárgyalt a városi tanács vb A tehertaxisok úgy érzik, mostohagyerekek a városban.,, Fejük fölé egy tetőt Tehertaxisok panaszkodnak Telefonközeibe húz a kis Barkas. A hangja bizony nem szenderítheti álomra az itt lakókat. A tehertaxik pedig jönnek-mennek, itt parkolnak a Régiposta ut­cában. — Annyi a gondunk, hogy sorolni is sok — sopánkodik Kökény István, amikor mellé ülök a vezetőfülkébe. — Ha mind együtt vagyunk, itt mocorogni is alig lehet. Csak tessék körbenézni — mutat a szeméttől tarka sártengerre. — A telefonunk most éppen jó. De felfeszí­tették a zárat, s elvittek már egy pár készüléket. Az­tán: nincs egy kijelölt hely. Egy félreeső. Tudja ugye, mire gondolok? Mi, férfiak, csak megoldjuk valahogy, de vannak itt szép számmal nők is. Télen majd megfagy­tunk az autóban ... — Az a hír járta, hogy üzemeltették a motorokat. — De meddig? Hogy le ne fagyjon. Üzemanyag-fo­gyasztás is van a világon. Ha üresben járatunk, azt nekünk kell megfizetni. — Nem most, télen kellett volna látni minket — mond­ja Szőke Izidor. — Tüzet raktunk, úgy melegedtünk. — Nem az a baj, hogy nincs hol melegedni. Bejö­vünk. állunk itt fél órát, egy órát, és még egy pohár vizet sem tudunk meginni — toldja meg a panaszokat Szepesi András. — Télen a bútorokról visszamaradt papírt éget­tük, fadarabokat és ékeket, mindent feltüzeltünk — ecseteli a körülményeket egy 43 kilós, törékeny kis pilóta. Barna Andrásáé. — A náthámat is a kocsiban vészeltem át. Hogy miért? Mert nem akartam megválni a járgánytól. Akkor odaad­ják másnak. Aztán, tudja, hogy van? — Képzelje, egy kisma­mát zavarunk itt állandóan Egy félreeső hely... 9 A kuncsaft keresheti 9 Labdával fütöttek —- mutat Vargáné egy ház felé. — Mert mit mondanak a főnökeink? Kérjünk meg valakit, hogy engedjen be. De ez már rendszer. Nem alkalomszerű, ezért már fi­zetni kellene, mint a nyil­vános mellékhelyiségekben. Vagy fuvar közben beké­redzkedünk. — Hallottam, hogy beszél­ték a vállalatnál: kihoznak nekünk egy lakókocsit — kapcsolódik a beszélgetésbe az egyik kolléganő. — De ebben nem ment bele a ta­nács. Aztán szó volt arról, hogy bérelnek egy melege­dőhelyiséget. De ki ad ki ennyi embernek egy-két szobát? — Tudja mit mondok? Még szerencse, hogy ilyen rossz itt az út. Nézze meg, ahol jó. mindenütt masze­kok parkolnak. Ha végig aszfaltos lenne, kiszorítaná­nak bennünket innen is. — Ügy tudom, ezzel a piaccal sem elégedettek. Valamennyien rátromfol- nak. A vidékiek miit tudják, hogy hol van a Régiposta utca. De még sok miskolci sem. — Maga tudta, hol van a tehertaxi-állomás? — kér­deztem egy fiatalasszonyt, aki kocsiért jött. — Nem. A tudakozótól kérdeztem meg telefonon. Gondoltam, ők biztosan tud­ják . .. Sehol egy tábla, ami in­formálná a kuncsaftokat, hogy hol kapnak tehertaxit. Befut Pongó Bertalanná és Osza Jánosné. — Nem éppen leányálom, ahogy mi vagyunk. Se az itt lakóknak, se nekünk — mondja Pongóné. Megfigyeltem; aki beér­kezik, rögtön kiszáll a ko­csiból. Csak úgy, egy-két szál pulóverben. — Muszáj mozogni egy kicsit. Az autóban jobban fázunk. Mondták már a kol­légák magának? Kétforinto- kat dobtunk össze, vettünk egy labdát, és itt fociztunk az út közepén, hogy a 10— 15 fokos hidegben le ne me­revedjünk. A főnökünk már mindenfelé járt, kalapost. A válasz? Nincs hely. Nincs hely? OLÁH ERZSI Ha a város legégetőbb gondjairól kérdezne valaki a tanács vezetőit, a közlekedés mellett, bizonyára a köz' miellátást említenék. Hogy az utóbbit miért, arról alaposan tájékozód­hatott a végrehajtó bizottság tegnap az építési és közleke­dési osztály vezetőjének jelentése alapján. De tulajdonkép­pen nem szükséges városfejlesztőnek, szakembernek sem len­ni ahhoz, hogy megértsük, miért kell nagy erőket bevetni a következő években is a közművesítésbe. Köztudott, hogy még mindig tisztítatlanul ömlik a város szennyvize a Sajóba, ke­vés az ivóvíztartalék stb. Kezdjük mindjárt az utóbbival, a vízellátással. A tájékoztató szerint mind a víztermelő rendszer, mind a vizet szállító hálózat telje­sítőképességének határán van. Ez alatt azt kell érte­ni, hogy úgy-ahogy fedezik a szükségletet, de ha as fo­lyósra fordul az idő és csökken a karsztvízforrások hozama, vagy — mint a kö­zelmúltban, a Bódva szeuv- nyeződése miatt — ki kell kapcsolni az ellátásból va­lamelyik „forrást”, máris csak korlátozással lehet úr­rá lenni a bajon. Tovább nehezíti az ellá­tást, hogy a régi főveze­tékeknek szűk a kereszt- metszetük, kicsi a víztárolók kapacitá­sa (27 százalékos a hiány) és az átemelők sem bizto­sítják a víz egyenletes el­osztását a különböző város­részek között. A víztermelő kapacitást az elmúlt években jelentős beruházásokkal növelték, ám a fejlesztések csak az — ingatag — egyensúly megteremtésére voltak ele­gendők. Halaszthatatlan teendő mind a Hernád men­ti csúcsvízmű, mind a sajó- ládi víznyerőhely fejleszté­se. E két beruházás befeje­zésének tervezett határide­je 1979, illetve 1980. A kö­vetkező ötéves terv idősza­kában már vizet kell kapnia Miskolr- nak a tiszai vizkivételi műtől is. Megkezdték az elavult veze­tékek átépítését is, ennek a munkának még nagyobb Társadalmi munkaprogram — 1978 Könyvecske lokálpatriótáknak Városi tanácstagok beszámolói 1978. március 13. Barna Andrásné és Budai Bar- náné, 111,13. pártalapszervezet, Kuruc u„ 18 órától; Belley Imre. papírgyári kultúrház, Hegyalja 11., 18 órától; Bumbera László. 31. sz. Általános Iskola. Táncsics lér 1., 18 órától; Halász András. III,i. párlalapszervezei, Gorkij- telep 1., 1* órától; Hell István és Szlrelcsik Ferenc, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Sülő .1. u. 42., 18 órától; Koltai Zoltán, öregek Napközi Otthona, Nagy S. u. 34., 17 órától: dr. Konczwald Barna, Nagy Búza Józsefné, ö.krös Bé- lánc és Szaniszló Bálint. 34. sz. Általános Iskola, Könyves K. u. 2., 18 órálól: Kovács Vilmosné. Szikra mozi, tanácsterem, 1« órálól: Papp József, Tokaji F. utcai ált. iskola, 18 órától; Szé­kely László és Tóth Tibor, Vö­rösmarty utcai új általános is­kola, 18 órától; Szuchy Hóhért, 23. sz. Általános Iskola, Táncsics léc L, 17 órától; Tóth Imre. 1:5. pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21., 17 órálól: Vári Tamásné, LAEV-kultúrterem, Erdész u. 24., 17 órától; Zsítnyár Tiborné. Bár­sony J. utcai általános iskola. 18 órától. 1978. március 14. Dr. Tóth István, Hazafias Nép­front városi bizottsága tanácsko­zóterme, Kossuth u. ft. I. e., 17.30 órától. A közelmúltban adtuk közre a városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága és az SZMT felhívását az idei társadalmi munkák végzésé­re. Azóta a beszámolóikat tartó városi tanácstagok és a vállalatok megkapták a városi tanács 1 Társadalmi munkaprogram — 1978 cí­mű kiadványát, amely rész­letesen felsorolja, kitől, hol, mikor, mit vár városunk ve­zetése. A kiadvány beszámol ar­ról, hogy városunkban 1977- ben 46 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Jó lenne, ha 1978-ban ha­sonlóan szép sikerek szület­nének — teszik hozzá a prog­ramfüzet szerkesztői, közre­adói. A kiadvány előszavát rész­letes felsorolás követi: hol, milyen munkát lehet végez­ni. S ha korábban olykor­olykor volt is okunk panasz­ra. hogy jobban szervezhet­ték volna a társadalmi mun­kát. most ilyen vélemény aligha hangozhat el. Mert a programfüzet nemcsak a tár­sadalmi munka végzésének helyét jelöli meg. hanem olyan részleteket is. mint hogy gépi. vagy szakképzett­ség nélküli, avagy például anyagigényes szakmunkáról van-e szó; milyen a munka jellege; mettől meddig vé­gezhető; kiknek, milyen vál­lalatoknak ajánlja a tanács a munkák elvégzését, s hogy kik azok a szakmai irányí­tók. akikkel a társadalmi munkára vállalkozók kapcso­latot teremthetnek. Külön táblázatokba foglalták a programfüzet szerkesztői az ideiglenes területrendezési és a három kerületben végezhe­tő munkákat, sőt összesítve, külön megtalálhatók az egészségügyi, s a művelődés­ügyi szakterület munkái is. Soha ilyen alaposan nem kezdődött még városunkban a társadalmi munka szerve­zése, mint az idén, ezzel a programfüzettel! Szükség is van erre. hiszen sok-sok ten­nivaló vár a lokálpatrióta városlakókra, intézményekre, gyárakra, szocialista brigá­dokra, társadalmi aktívákra. Elég, ha csak a műjégpálya építését, az avasi Ifjúsági Park munkáit, vagy például az autós rutinpálya építését említjük. Őszintén reméljük, hogy nem lesz baj a tenniakarás- sal. (Ny. I.) lendületet kell vennie a kö­vetkező tervidőszakban. Az épülő szennyvíztisztító telep — reméljük! — 1980- tól teljes kapacitással dol­gozik. Am e telep teljesítő- képessége (napi 70 ezer köb­méter) csak 1980-ig fedezi az igényeket. Bővítéséről te­hát rövidesen gondoskodni kell. A már elkészült és 1980-ig megépítendő szenny­csatornák csökkentik ugyan a hálózat túlterheltségét, de még mindig több városrész­ből teljesen hiányzik ez az alapvető közmű. A hatodik ötéves terv időszakában — olvashatjuk a tájékoztató­ban — legalább meg kell kezde­ni a Martintelep, Szirma és Görömböly csatornázá­sát. Emellett folytatják az el­avult vezetékek cseréjét is. A távfűtésre az idei té­len viszonylag keveset pa­naszkodtak a miskolciak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség a höter- melő kapacitás folyamatos növelésére, a vezetékrend­szer bővítésére. A Lenin Kohászati Művekben levő hőerőmű nem fejleszthető olyan mértékben,' hogy, fe­dezze a hatodik ötéves terv során megépítendő lakások energiaszükségletét is. Valószínű, hogy a beren- tei erőműtől is kap majd energiát a város — hallottuk a végrehajtó bizottság „tanácskozásán. Gazdaságos olyan messziről táplálni a városi hálózatot? E kérdésre Pável János, az építési és közlekedési osz­tály vezetője így válaszolt: Berentén barnaszénből nye­rik az energiát, így akkor is gazdaságosnak ígérkezik » terv valóra váltása, ha a hosszú vezeték megépítése sokba kerül. Rózsa Kálmán tanácsel­nök arról tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy küszöbön áll a távfűtő vállalat megszervezése. Mint ismeretes, jelenleg az ingatlankezelő vállalat egyik részlege a gazdája ennek a szolgáltatásnak, ám a' fel­adat nagysága indokolttá te­szi az önálló vállalat életre hívását. Sokan várnak tele­fonra Miskolcon, különösen az új lakótelepeken. Tanul­mányterv készült a távköz­lés fejlesztésére, ám e fej­lesztések döntő többsége a hatodik, illetve hetedik öt­éves terv időszakában való­sul meg. A tájékoztatóban megfogalmazott ígéret: a hatodik ötéves terv vé­gére a fő- és mellékállo­mások száma a jelenlegi­nek a duplájára nő. Szóba került a tanácsko­záson a közművesítési mun­kák korszerűsítése, egyebek között a közműcsatornák es közmüalagutak alkalmazása. Legalább ilyen fontos azon­ban, hogy tervszerűbben ha­ladjon a közművesítés, job­ban koordinálják teendői­ket a vállalatok. Évről évre tetemes idő- és anyagi veszteséget okoz ugyanis, hogy már elkészült parko­kat, járdákat rombolnak szét ismét, mivel nem egy- időben helyeznek el a fold alatt — a csatornáktól a postai kábelekig — mindent. Nagyon hiányzik — de re­mélhetőleg már nem sokáig — a megbízható közműnyil­vántartás is. Amíg ugyanis nincs kataszter, mindig elő­fordulhat, hogy az építők elszakítanak • egy-egy víz-, gáz-, vagy egyéb vezetéket. (békés) Versben, prózában Szakmunkástanulók vetélkedője Borsod-Abaúj-Zempén, He­ves és Nógrád megye szak­munkásképzőibe járó diákok találkoznak azon a területi bemutatón, amely március 11-én, szombaton lesz a Ró­nai Művelődési Központban. Az iskolák irodalmi színpa­dai, vers- és prózamondói mutatják be tudásukat egy­másnak és a zsűrinek. A verseny délelőtt 10 orakor kezdődik, és — különösen a vers- és prózamondók . nagy számát tekintve — a délutá­ni órákig tart. A legjobbak jutalomban részesülnek. tje Kislány a tükör előtt (Hauer Lajos felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom