Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

Irány Kuba A VIT-re utazik Amikor az ÉMÁSZ-nál át­adták a Vörös Vándorzász­lót, az elnökségben ült Oláh János is. A KISZ KB Intéző Bizottságának tavaly decem­ber 8-i határo-ata szerint azok a KISZ-szervezetek, amelyek megkapják ezt a ki­tüntetést, egyben jogot nyer­nek arra. hogy a szervezet­ből egy fiatalt delegáljanak a XI. VIT-re. A vállalati KISZ-bizottság, február 27-1 ülésén, egyhan­gúlag őt jelölte VIT-kül- döttnek. * \ — Izgulsz? — Még nem. — örülsz? — Igen. — Voltál már külföldön? — A környező országok­ban. — Nyelveket beszélsz? — Angolul tanultam. — Mit vársz Kubától? — Élményeket, ismeretsé­geket, ismereteket, erőt a további munkához. — Család? — Egy fiú. Hároméves. — Munkatársaid, a család mit szólt a küldetéshez? — Egyszer adódik az élet­ben ilyen! — mondták, és gratuláltak. * Oláh János rendkívül sze­rény, udvarias fiatalember. Az ünnepség előtt még szo­bájában találtam, dolgozott. A készletgazdálkodási csoport vezetője. Tíz éve van a vál­lalatnál, a KISZ-nek 1960 óta tagja. Különféle vezető funkciókat viselt; volt cso­portbizalmi, alapszervezeti szervező titkár, titkár. Kü­lönösen jeleskedik az agitá- ciós és propagandamunkában. Négy éve feladatkörei fele­lősségteljesek: képviseli a KISZ-t az oktatási bizott­ságban, és a KISZ mellett működő politikai képzési munkabizottság vezetője. A mindennapi munkából is átlagon felül veszi ki a ré­szét, emellett tanult és ta­nul. Iskoláit alig lehet fel­sorolni : szakközépiskolai érettségi, Marxizmus—Leni- nizmus Esti Középiskola, kü­lönféle időtartamú KISZ-is- kolák és továbbképzések. Je­lenleg harmadéves tanulója a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskolának. * — Boldog ember vagy? — Azt hiszem. — Mesélsz majd Kubáról, a VIT-ről, ha hazatérsz? — Természetesen. Várjuk...! D. T. B. t jjc Modern vonalú kabát a málló falú, öreg pucerájban (Kerényi felv.) Tisztába került a Patyolat-beruházás? Kertészkedőknek ajánljuk Az őszibarack, a kajszi és a szőlő metszése A következő napokban, a hideg elmúltával hozzá kell fogni az őszibarack, a kajszi és a szőlő metszéséhez is. Az őszibarack metszésének legalkalmasabb ideje (bioló­giailag) akkor van, amikor az őszibarack virágai piros bimbós állapotban vanak. Az őszibarackot minden eszten­dőben termőre kell metsze­ni, hogy ezzel a művelettel meg tudjuk akadályozni a íelkopaszodást.. Az őszibarack rügyei csupán egy évig él­nek. Metszés nélkül ősziba- . -ckfáink felkopaszodnak. Szakszerű metszéssel viszont a termőrészeket a vázágak közelébe kényszerítjük, ahol a fejlődő gyümölcsök jó táp­anyagellátásban részesülnek. Az őszibarack termőre met­szésének módszerei közül a hagyományos váltómetszés emelhető ki, amit a hegyvi­déki őszibarackosokban al­kalmaznak. Nem lehet ter­melési cél az, hogy fáinkat agyonterheljük, mert a gyü­mölcs nevelésében kimerült fák a következő évben ke­vés termörügyet fejlesztenek, és ezért termésük szakaszossá válik. Az őszibarack metszési munkája a következő részek­re tagozódik: először a ve­zérvesszőt kell visszavágni úgy, hogy a végálló rügy ki­felé nézzen. Ezután végez­zük a fölösleges vékony és fattvú vesszők tőből való el­távolítását. Utána kerül sor a termővesszők kialakításá­ra, melyeken egész hosszá­ban hármas rügyek helyez­kednek el. A termővessző­kön váltómetszést alkalmaz­zunk. Törekedjünk arra, hogy egyforma számú termő- és ugarvessző legyen. A termő­vessző hosszát a fa erőnléte és aj tája határozza meg, de lehet 8—12 rügy is rajta, míg az alatta elhelyezkedő vesz- szot, hajtást a jövő évi ter­més biztosítása céljából, 2—3 rügyre vágjuk vissza. Ezzel elkerüljük a fa felkopaszo­dását. Ha a vastagabb váz­ágakon egymás mellett áll­nak éves vesszők, akkor a vesszőket felváltva ugarcsap­nak, i'letve termővesszőnek vágjuk vissza. Ha viszont kétéves gallyon több vessző is található, akkor az alsó vesszőt kétrügyes ugarcsap­nak a felsőt pedig hosszabb termővesszőnek vágjuk visz- »ö», míg a termővesszők fe­letti vesszőket tőből eltávo­líthatjuk. A termővesszőn megjelennek a virágok, míg az ugarcsapon az alsó rügy fogja képezni a jövő évi ugarcsapot, a felső pedig a termőcsapot. A kajszi is fényigényes nö­vény, ennél is szükség van rendszeres, de mérsékelt rit­kító metszére, amit piros- bimbós állapotban végezzünk el. A korona ritkító metszése utás elsősorban az elsűrűsö­dött ágvégeket kell kiritkí­tani. A szőlőt éppen úgy kell metszeni mint az őszibarac­kot, tehát hagyunk rajta egy alul levő ugarcsapot és felül termőcsapot, aminek hossza a tápanyagellátástól és a faj­tától függ. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Állati jogok Kidolgozták az állati jo­gok deklarációját, amely rögzíti „minden állat élethez való jogának elismerését”. A chartát Brüsszelben hozták nyilvánosságra, az UNESCO és az Állati Jogok Világszö­vetsége „állatjogi évének” megnyitása alkalmából. A deklaráció egy előszóból és 14 cikkelyből áll, és végle­ges változatát állítólag októ­ber 15-én fogják ünnepélye­sen nyilvánosságra hozni. A chartában szerepel a követ­kező: „Minden állat születé­sétől fogva egyenlő, és egy­formán joga van az élethez.” Ha szükségessé vált egy ál­lat elpusztítása, annak egy pillanat alatt, fájdalommen­tesen és nem félelemkeltő módon kell történnie. A dek­laráció továbbá kimondja, van a szaporodáshoz, a faj­tájának megfelelő szabad­ságban, életkörülmények kö­zött és időtartamig , való élethez. Tilosak az olyan kí­sérletek, amelyek fizikai vagy pszighika károkat okoz­nak. Minden szükségtelen pusztítást „élet elleni bűn- cselekménynek” tekintenek. Soli év után: első kapavágás A miskolci Patyolat Vál­lalat három ötéves terven át húzódó új telephelyé­nek építése talán még eb­ben az esztendőben meg­kezdődik. Tegnapi ülésén a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tájékozódott a té­máról, s megállapította, hogy további tennivalókra van szükség annak érdekében, hogy a harmadik negyedév­ben megtörténhessen «z első kapavágás. v égi és optimista tervek Amikor néhány hónappal ezelőtt Miskolcon járt Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter, borsodi-miskolci Szobra Szegeden Dankó Pistára emlékezve Egykori kórházi szobatár­sam, Rigó bácsi — aki if­jabb éveiben a budapesti Kárpáitia étteremben muzsi­kált — egyszer eldicseike- dett vele: az ő nagyapja Dankó Pista bőgőse volt. Ha él még a reszkető kezű, szí­vesen anekdotázó, mindig nótáskedvű kisöreg. most bizonyára együtt emlékezik á cigányzene, a cigánynóta kedvelőivel, művelőivel. Erre pedig egy nem ép­pen vidám évforduló ad al­kalmat: ma 75 éve annak, hogy meghalt a kiváló nóta­szerző és zenész, Dankó Pis­ta. A szatymazi cigánysoron született fiú éhezett és nél­külözött még akkor is, ami­kor 15 éves korában saját zenekart szervezett és veze­tett. Kitűnő zenei érzékének — mert képzettségről még később sem beszélhetünk — köszönhette, hogy rövidesen kitárulkozott előtte az or­szág, majd csaknem a fél világ. Szegedre került; ez volt az első állomás a halha­tatlanság felé vezető úton. Aztán a főváros következett, ahol nem kisebb művész­egyéniség vitte sikerre da­lait, nótáit, mint Blaha Luj­za. . A lexikonok csak rövid életrajzát közllk — egysze­rű, rideg tőmondatokban. De Rigó bácsi — túlfűtött lel­kesedéssel — elárult egy intimitást: Bankó első da­vendéglátói elkalauzolták a Győri kapui Patyolat-köz­pontba is. A látvány önma­gáért beszélt. A régi, már évek óta a szanálás rémével (vagy reményével?) fenyege­tett üzem mindennek tűnt, csak a tisztaság felszentelt templomának nem. Egy 1971. szeptember 1-én keltezett, s a miskolci szol­gáltatóipar helyzetét feltér­képező elemzés szerint: „A Patyolat Vállalat jelenlegi telephelyén nem fejleszthető, annál is inkább, mert a Győri kapui telephely a vá­rosrendezés során a közeljö­vőben szanálásra kerül.” Az akkori felmérés, mai szem­mel nézve, optimista megál­lapítást is tesz, mely szerint a IV. ötéves tervben tető alá kerül az épület, s más egyéb, kisebb beruházásokkal a vállalat, illetve a város a tervciklus alatt 72 millió fo­rint értékű textiltisztító lé­tesítménnyel gyarapszik. jjc Halála előtt egy évvel... Iáit a nézőtér egyik sar­kából hallgatta — rendsze­rint 6Írva. Később, amikor saját zenekarával kísérte az énekest, egy előadás alatt telesírt két-három zsebken­dőt. Titokban, hogy a közön­ség még csak ne is seitse a zenész-szív fájdalmát. Am a vén Rigó a bőgő mögül sók mindent látott... Élete ellentmond életmű­vének ; az előbbi keserű volt és nyomorúságos, az utóbbi pattogó ritmusú és táncba csalogató. Ünnepelték or­szágszerte, sőt a határon túl is, de ő haláláig puritán maradt. Azit a 300 koronát, amelyet Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével az Üj Idők című irodalmi fo­lyóirat pályázatán első díj­ként elnyert, élete egyik leg­nagyobb összegű bevételé­nek tartotta. Nehéz lenne itt azt a több mint 400 dalt felsorolni, amelyet rövid élete alatt komponált. • s amelyek mel­lett számos népszínmű ze­néjét is szerezte. Már egészen fiatalon ször­nyű betegség, a tüdőbaj tá­madta meg. Akkor is mu­zsikált — vagy komponált —, amikor orvosai tanácsá­ra gyógyíttatnia kellett vol­na magát. Aztán már kül­földön, San Remóban sem tudtak segíteni rajta: 45 éves korában meghalt. Szegeden temeitték le, ahol szobor őr­zi emlékét. Festő vásznán nem jelen­tek meg olyan szemlélete­sen, olyan erővel az embe­ri érzelmek hullámzásai _ az öröm, a bánat, a fájda­lom —, mint az ő dalaiban. S ha ma országszerte több Dankó-nóta csendül fel. mint általában, akkor adózzunk egy pillanatra e sokat szen­vedett, s ennek ellenére — vagy éppen ezért? — halha­tatlant alkotott nótaszerz'" emlékének. (kcglovicli) Kazán van Azóta sok víz lefolyt a Szinván, s a rendelkezésre álló anyagi fedezetet deval­válta az idő. Szigorodtak az építési feltételek, megemel­kedtek a kivitelezési költsé­gek is. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elé került je­lentés készítői némi szomo­rúsággal és nem kevés dip­lomáciai érzékkel ezt így fo­galmazták meg: „A beruhá­zás elhúzódása, másrészt a tervezettet meghaladó árnö­vekedés összességében a be­ruházási költség növekedését eredményezi. Ennek tényle­ges nagyságát az átárazott költségvetés, illetve a kivi­telezői észrevételek birtoká­ban lehet meghatározni.” Hogy az eredeti tervekhez képest hányszor több millió­ba kerül az új tisztítóüzem, az majd csak később derül ki. Az azonban bizonyos, hogy a kazánbeszerzéssel kapcsolatos, a szakértők sze­rint legnyomósabb akadály elhárult. (Az eredeti terv importkazánt írt elő, aztán a takarékossági törekvések és a szigorú rendelkezések nyomán felvetődött annak gondolata is, hogy a szocia­lista országok közösségén be­lül is megoldható a behoza­tali... Aztán kiderült, hogy mégis célszerű nyugatról hozni ezt a berendezést.) Most már tény, hogy a Kül­kereskedelmi Minisztérium a beszerzéshez szükséges devi­zát rendelkezésre bocsátja. Építők és tervezők készsége A miniszterasszony már idézett miskolci látogatása­kor hangzott el, hogy 1981) végére elkészül az új Patyo­lat-telep. Reménykedhetünk, hiszen többek között a fővárosi pártbizottság első titkára, á kohó- és gépipari miniszter- helyettes segítségével, a Cse­pel Művek Tervező Intézete elvállalta a komplett tervdo­kumentáció elkészítését, s er­ről az írásos vállalkozási szerződés meg is érkezett Miskolcra. Bár a tényleges építés elkezdését nehezíti az altervezök „kedvezőtlen vál­lalkozási készsége", némi vi­gaszt nyújthat ebben a ka­pacitásszegény világban a kivitelező vállalatoknak (BÁÉV, Miskolci Mélyépítő Vállalat, KÉV-Metró) a tervezőknél sokkal kedve­zőbb vállalkozási készsége ... Sok még mindig a „ha”, de ha a komplett tervdokumen­táció április végére elkészül: ha az építők még ebben az évben hozzákezdenek; ha a beruházás ütemesen készül, akkor három év múlva újabb, sokakat érdeklő és érintő üzemmel gyarapodhat a miskolci, keleti iparvidék. B. I. Városi tanácstagi beszámoló Rózsa Kálmán, a 7. sz. vá­lasztókerület tanácstagja (a városi tanács elnöke) beszá­molóját 1978. március 29-én, szerdán este fél 6 órától tartja a Zalka Máté Altalá: nos Gépipari Szakközépis­kola dísztermében, a Kun B. út 10. sz. alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom