Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

Kereskedelmi ellenérzések I, Csencselők a Búza téren A társadalmi ellenőrökből és civil ruhás rendőrökből szer­vezett csoport két részre oszlik, s az egyik jobbról, a másik balról közelíti meg a piac sarkán álló órát. A „hadmozdulat” azonban így sem jár teljes sikerrel, mert mielőtt összezárul a harapófogó két szára, néhány csencselő szatyorba gyűri, kabát alá rejti portékáját és ügyesen odébbáll. Nagy gyakor­latuk lehet benne! De még így sem rossz a „fogás”, néhány perccel később a piaci ^üg.velőség irodájában megkezdődik az elszámoltatás. Alkotó fiatalok az ÉMV-ben Nagy sikere van minden évben a szakmai verseny­mozgalmaknak az Észak-ma­gyarországi Vegyiművekben. A vállalat vezetői a közel­múltban értékelték az Alkotó Ifjúság mozgalom keretében beérkezett pályaműveket. Huszonhét fiatal nyerte el a Kiváló Ifjú Mérnök és a Kiváló Ifjú Technikus címet. A vállalat vezetői a kiemel­kedő sikereket elért fiatalok és a szervezésben részt vett KISZ-esek jutalmazására több mint 50 ezer forintot osztottak szét. Ki a természetbe! A Magyar Természetbarát Szövetség felhívással fordul a természetbarát szerveze­tekhez (szövetségekhez, sport­egyesületekhez, szakosztá­lyokhoz) és minden szerve­zett természetjáróhoz, hogy adjanak közvetlen segítsé­get az iskolai tanulók ter­mészetjárásához és az „Ed­zett Ifjúságért” mozgalom természetjáró követelményei­nek teljesítéséhez. A szövetség kéri, hogy a sportegyesületek, a termé­szetjáró szakosztályok léte­sítsenek kapcsolatot a kör­zetükbe tartozó általános és középiskolákkal, valamint a szakmunkástanuló intézetek­kel. Szervezzenek és vezes­senek kirándulásokat, túrá­kat és adjanak segítséget a táborok szervezéséhez. Minden természetbarát szervezet és minden szerve­zel*. természetjáró tekintse feladatának az egészséges, edzett, a természetet kedve­lő lia'.aloknak, a jövő nem­zedékének formálását. Minden tavaszon megren­dezi Sárospatak város Taná­csának művelődésügyi osz­tálya az országos fafaragó- tábort. Ez idén erre április 5. és 13. között kerül sor. s az ország különböző tájairól érkező 50—60 fafaragó mű­vész a Petőfi Általános Is­kola tantermeiben berende­zett közös műhelyekben dol­gozik. kiállítás, bontás után Kerti kapa, fűnyíró gép Egy-egy alkalommal ellá­togatnak a hegyközi, bodrog­közi községekbe, hogy népi motívumkincseket gyűjtse­nek maguknak. Az esti órák­ban vetítettképes művészet- történeti előadásokat is hall­gatnak, s a tábor befejezté­vel kiállítást rendeznek a Sárospatakon készült alkotá­saik legszebb darabjaiból. Az országgyűlés tavaszi ülésszakának második napját akár az interpellációk nap­jának is nevezhettük volna. Dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke és Púja Frigye külügyminiszter be- sz. mólója után ugyanis — amire igen ritkán van pél­da — öt képviselő hat kér­désben interpellált a külön­böző szakminisztériumok ve­zetőihez. A nagy kérdésözönön fel­buzdulva e sorok írója is interpellált — igaz. csak a Parlament folyosóján — több mint ötezer miskolci családot érintő kérdésben dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhez. A kérdés a ter­mői rkémények ügyét érin­tette. A miniszter kész volt a válasszal: — Köztudott, hogy 1978. október 15-ben szabtuk meg azt a határidőt, amikorra be kell fejezni az érintett mis­kolci lakásokban a kémények átépítését, s a határidő után ismét meleg vizet kell hogy kapjanak a lakók a gázboj­lerekből. Egyébként néhány héten belül a kérdésben leg­inkább érdekelt újságíróknak sajtótájékoztatót tartok, itt fejtem ki majd bővebben mi­nisztériumunk álláspontját. ■ ■ A Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, dr. Szakács Ödön sem úszta mes kérdés nélkül az országgyűlés elé terjesztett beszámolóját, öt több bá­nyászképviselő fogta körül a szünetben a szilikózissal kap­Fiatalaszony diktálja az adatait a városi tanács ke­reskedelmi osztályán dolgo­zóknak. Tisztes fizetéssel járó foglalkozása van neki is. fér­jének is, mégis másodízben kapták üzletelésen. Most né­hány, házilag készült fali subaszőnyeget próbált értéke­síteni. © CSALÁDI VÁLLALKOZÁS — Miért csinálja? Miért vállalja a rizikót, a szabály­sértési hatóság elé való idé­zést, az áru elkobzását és egyáltalán azt a 'tortúrát, amivel mindez jár? Válaszul megható történe­tet hallhatunk a Pesten ta­nuló, drága albérletet fizető leányról és a részeges férj­ről, aki fizetésének csak tö­redékét adja haza. Talán meg is könnyeznénk a sze­rencsétlen asszony sorsát, ha rövidesen ki nem derül, hogy idős anyósa is belekerült az ellenőrök hálójába. Árukész­lete hasonló. Valóságos csa­ládi vállalkozásról van tehát szó és a néni egészen más­ként adja elő az otthoni kö­rülményeket is. A lány nem Pesten lakik már, hanem Miskolcon és pillanatnyilag se ném dolgozik, se nem ta­nul. A férj megissza ugyan a csolatos munkaügyi viták ki­menetele felől érdeklődve. Dr. Szakács Ödön elmon­dotta : — A foglalkozási betegsé­gekből — főleg a szilikózis­ból — eredő kártérítési igé­nyeknél megváltozott a bírói gyakorlat. Korábban a szili­kózist elháríthatatlan foglal­kozási betegségnek ítélték, így a bíróságok az ilyen kár­térítési igényeket elutasítot­ták. Később a bírói gyakor­lat a károsult dolgozók javá­ra fokozatosan megváltozott, ez viszont felvetette azoknak a károsultaknak a problémá­ját, akiknek igényét koráb­ban elutasították. A Legfel­sőbb Bíróság elnökének kez­deményezésére a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa fog­lalkozik e kérdés megoldásá­val. Időközben az ülésteremben már dr. Sándor Dezső Bor­sod megyei képviselő tette fel interpellációs kérdéseit. A nehézipari minisztertől arra kért választ: a vidéki telepü­léseken az utóbbi időben je­lentősen megnőtt a lakos­sági áramfogyasztás. Az éves növekedési ütem a megyében meghaladja az országos átla­got. Éppen ezért célszerű lenne — ezt igénylik a vá­lasztópolgárok is — a kom­munális villamosenergia-árak — az áramdíjak — szabályo­zásáról szóló rendelet meg­változtatása. A vidéki la­kosság ugyanis társadalmi igazságtalanságnak tartja a falun, illetve városon élők áltc használt áramdíj össze­gének ilyen nagy mértékű differenciálását. Másik kér­dése az egészségügyi minisz­magáét. de arról szó sincs, hogy elkocsmázza a fizetését, sőt: ő az anyagbeszerző és más módon is segíti a csa­ládi vállalkozást. Látásból bizonyára sokan ismerik azt a cigánycsaládot, aki a Búza téri óra alatt fa- teknőt, kanalat és egyéb hol­mit árusít. Vásározó kereske­dők. tehát nem illegálisan működnek. Hogy mégis ide­kerültek és aligha Osszák meg bírság nélkül, annak az az oka, hogy ezen a helyen tilos kirakodni, árusítani. Ráadásul elmulasztották ki­rakni az árjelző cédulákat és számlájuk sincs. A férfi fo- gadkozik: legközelebb a Zsar- naira mennek. © HlMZÖFONÁL, A „FELESLEGBŐL” Számos szatyorból és öblös kabátzsebből nyloncsipkéből szabott térítők kerülnek elő. Méterre veszik a csipkét a boltban, szétszabdalják és te­kintélyes haszonnal tovább­adják. Így tett az az újesá- nálosi tsz-nyugdíjas is, aki néhány pár tyúkját már el­adta. és úgy gondolta, hogy tovább növelheti a háztáji hasznát. Szerény nyugdíját emlegeti és sírva vádolja gyermekeit, akik jól keres­nek ugyan a közös gazdaság­terhez szólt; mikor, milyen konkrét intézkedés várható az üresen álló körzeti és üzemorvosi állások betölté­sére. ugyanis Borsodban je­lenleg csaknem száz orvosi Státus betöltetlen. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter válaszában elmon­dotta: — Árcsökkentésre, nivel- lálásra egyelőre nem látunk lehetőséget A megoldásnak — szerintünk — más módja is van, erre rövidesen vissza fogunk térni, és szabályoz­zuk — a vidéken élők szá­mára kedvezően — Jaz áram­díjat. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter hasonló tömörséggel válaszolt: — A kérdés jogos igényt takar, hiszen előttünk is is­mertek Borsod gondjai. Köz­ponti és helyi intézkedések szükségesek e probléma meg­oldásához. A miniszteri ren­delet rövidesen megjelenik. Jelentős segítséget nyújt a mi krónikus orvoshiány megoldásában, illetve enyhí­tésében az egyetemen beve­zetett pályairányítás. Persze az az igazság: helyben kell ..megfogni” a pályakezdő fia­tal orvosokat, hogy meg is maradjanak, úgy is mondhat­nám, ottragadjanak az adott községben, ahová az egye­temről irányítottuk őket. m m A képviselők kora délután kellemes ünnepeket kívánva egymásnál váltak el a Par­lament folyosóin. Befejezte törvényalkotó munkáját az országgyűlés tavaszi ülés­szaka. TÓTH ZOLTÁN ban, de özvegy édesanyjukat nem támogatják. Lehet, hogy igazat mond. ám most ez sem lehet mentség a számára. Többnyire a hiánycikk­listán szerepel a himzőfonál. Valószínűleg egy rövid ne­gyedóra alatt eladhatta volna készletét az az idős asszony is. aki mindenre megesküszik: lányának vette lengyel turis­táktól a fonalat, csak vala­mivel többet, mint kellett volna és ami itt van, az a felesleg. © SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁST INDÍTANAK Bizonyára több heti mun­kája fekszik a két matyó­mintás asztalterítőben a társ sának, aki most keservesen siratja portékáját. Azzal vé­dekezik. hogy őt senki sem figyelmeztette, mások is áru­sítanak a piacon, úgy gon­dolta. neki is, szabad. A városi tanács kereske­delmi osztálya társadalmi el­lenőrök és a rendőrség se­gítségével az idén harmad­szor ellenőrizte a piacon a zugárusítást. Akinek felesle­ges. használt holmija van — a helypénz befizetése után — eladhatja a Zsarnai-telepi ócskapiacon. Azt viszont nem lehet megengedni, hogy a Búza téren minden kapualj és járda perzsavásárrá ala­kuljon. táskából árusítsák a gyanús színű kölnivizet, a házilag fabrikált giccses té­rítőkét. faliszőnyegeket, bu­sás felárral adják tovább a külföldiektől vásárolt holmit. A kereskedelmi osztály kez­deményezésére szabálysértési eljárás indul a csencselők ellen és a néhány száz formt pénzbírságon felül, árujukat is elkobozhatják. * Ez azonban csak az egyik területe az osztály által szer. vezett vizsgálatoknak. Kö­vetkező számunkban más irányú kereskedelmi vizsgá­latok tapasztalatairól számo­lunk be. (békés) Újító bányászok A Borsodi Szénbányáknál a közelmúltban értékelték a vállalati újítási versenyt A múlt évben 2693 újítást nyúj­tottak be a dolgozók: több mint kétezret hasznosítottak, s az ebből származó vállalati mény milliókban mérhe­tő. A legeredményesebb újí­tók között szerepel Molnár Sándor, a Farkaslyuki Bá­nyaüzem dolgozója Kovács József, szintén a Farkaslyuki Bányaüzem dolgozója és Sztupák István, az Ormos­bányai Bányaüzem dolgozója. A nevüket adják Az ötlet talán a bányá­szoknál új, de mindenesetre elismerésre méltó kezdemé­nyezés. A Miskolci Bánya, üzemben dolgozó Déry Miksa nevH viselő föld alatti vil­lanyszerelő brigád elhatá­rozta. nogy az elvégzett mun­kához a n*>vét adja. Egy kis kartonlapra ráírja a nevét, aki a javítást vagy a felújí­tást kiadta a kezéből. Ez a jó munka garanciája. * Hiziaszonyoknalr, kirándulóknak, víkendezőknek készült újdonság a tartós tej; több mint egy hónapig hűtés nélkül is tárolható. A Budapesti Tejipari Vállalat Kelet-pesti Tej­üzemében havonta mintegy félmillió doboz tartós tejet készí­tenek. (E. Várkonyi Péter felvétele) Fafara^ótábor nyílik o J Sárospatakon Parlamenti tudósítás Interpellációk a folyosón és az ülésteremben Az új Diósgyőri Vasas Mű- elődési Központ aktuális kiállítás megrendezésére vál­lalkozott, karöltve a Marx téri v'etőmagbolttal. Kiállí­tott tárgyai a tavaszi kerti munkákban segítettek. Volt ott rotációs kerti ka­pa (olasz gyártmány), fűnyí­ró és permetezőgép, a hiány­cikknek számító kerti szerszá­mok közül jó néhány. Emel­lett vetőmagokban sem volt hiány: mindazokat, amik a tavaszi vetéshez szüségesek voltak, megtalálhatták az ér­deklődik. Megvásárlásra a boltban volt lehetőség. Bár ugrásszerű bolti forgalomnö­vekedésről nem számolha­tunk be. érezhető volt a napi bevételekben, hogy a kert­tulajdonosok, a vetni kívá­nók megnézték a kiállítást, érdeklődtek a beszerzés lehe­tőségeiről. Más egy kiállítás, más a vétel. A tegnap lebontott be­mutató ékes bizonyítéka le­heti hqgy össze lehet kötni a kellemest a hasznossal: az érdeklődést a vásárlással... B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom