Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-20 / 67. szám
Cérnafolyosó, kapu és karika Egyesülés után egy évvel Mpírral Lisszabonba- Vasárnap, reggel kilenc óra. A miskolci 22. számú iskola udvarán katonás — pontosabban szólva: rendőrös — rendben sorakoztak Borsod m?gye járásainak (városainak) győztesei, hogy bizonyítsák. ki a megye legjobb kerékpárosa, segédmotorosa. Sarlai Péterné megyei úttörőelnök köszöntötte a fiatalokat. Először az úttörők közlekedés? versenyéről, a kerékpáros Nemzetközi Iskola Kupáról szólt. Ismertette a célját, az egyes állomásait, a benevezettek számát. Ezután köszöntötte az ifiket (14—18 éveseket), akik segéd-motorkerékpárral mérik össze tudásukat a Nemzetközi Segédmotoros Verseny keretében. Ez után Kristóf András rendőr főhadnagy ismertette a megyei verseny „menetrendjét”. ¥ Az úttörők — külön értékelték a fiúk és a lányok teljesítményét — három számban vetélkedtek: KRESZ- elméleti. ahol (totóformában) 35 „érdesre kellett válaszolni, ügyességi és forgalmi verseny. Rendkívüli izgalmak után a következő eredmények születtek: Az úttörő leányok csapat- versenyét Mezőkövesd nyerte, Encs és Edelény előtt. Egyéniben Bárányt Elvira végzett az első helyen, a másodikon pedig Beresnyák Ágnes. (Mindketten az ede- lényi járás versenyzői.) ök képviselik Borsod megyét az országos döntőn. Az úttörő fiúknál kettős miskolci siker született. Csapatban első Miskolc város — Edelény és Mezőkövesd előtt —, egyéniben Kopcsó Dezső állhatott a dobogó legfelső fokára, míg má'sodik Balogh Zoltán lett. Mindketten miskolciak. és résztvevői lehetnek az országos vetélkedésnek. * Az ifjúságiak — életkoruknak megfelelően — két korcsoportban versenyeztek. Leginkább az ügyességi és Találkozó Tatán Ásványok es gyújtóik A szó szoros értelmében szemet kápráztató látványban volt részük vasárnap azoknak, akik részt vettek az amatőr ásvány gyűjtők első országos tatai találkozóján. Hazai nyersanyagból csiszolt színpompás féldrágakövek, magyarországi barlangokból származó kristály virágok, a tokaji hegység vulkáni hamujában konzerválódott, sok millió éves őslények kövületei, a Kárpát-medence, európai és tengerentúli lelőhelyek reprezentáló ásványai sorakoztak a tárlókban. Hazánkban mintegy 300- an foglalkoznak szervezetten ásványgyűjtéssel, és közülük számosán muzeális értékű gyűjteménnyel rendelkeznek. A tatai találkozó több száz résztvevője több érdekes szakmai előadást is meghallgatott. Van erejük változtatni Küldöttgyűlés a Miskolci UNIÓ Áfész-nél Szombaton, az MHSZ miskolci székhazában tartotta mérlegzáró küldöttgyűlését a miskolci UNIÓ Áfész. A 215 küldött mellett részt vett a tanácskozáson több meghívott vendég is, így például Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, Molnár Bertalanná, a Kereskedelmi Pártbizottság titkára, Orosz László, a városi tanács osztályvezetője, Mikita Ferenc, a miskolci járási hivatal vezetője, Csege Géza, a MÉSZÖV megyei elnöke, Szűcs István, a ZÖLDÉRT helyi igazgatója. A ma már 1 milliárdos forgalmat-felvásárlást lebonyolító UNIÓ Áfész elmúlt évi gazdálkodásáról, idei tervéről szóló beszámolót írásban kapták meg a küldöttek. Az írásos jelentéshez az igazgatóság nevében Ráski László, a szövetkezet elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Egyebek között beszámolt arról, hogy az elmúlt egy esztendő bizonyította: helyes döntés volt a korábbi három kis áfész egyesítése, egyetlen, erős szövetkezetté. Ezt igazolták a közelmúltban lezajlott tagértekezletek is. A ma már több mint 18 ezres tagság aktivitását mutatja, hogy az összesen 103 tagértekezleten 533-an mondtak véleményt a szövetkezet munkájáról, terveiről, feladatairól. Felhívta a figyelmet a szövetkezet elnöke arra, hogy a több ezer kerthasznosítási szakcsoporttag közül sokan nem tagjai az áfész-nek. Március 31-ig van lehetőségük arra, hogy belépjenek az UNIÓ-ba is. A fogyatékosságokat sem hallgatta el Ráski László, amikor a szövetkezeti demokratizmus fórumainak működéséről szólott. A szervezési fogyatékosságok is hozzájárultak — mondotta egyebek között —, hogy az elmúlt évben nem javult áfész-ünknél a vagyonvédelem. A leltárhiányok összege több mint félmillió forinttal haladta meg az előző évit, s nőttek a selejtkárok. Szigorúbb szankciókkal, helyesebb anyagi ösztönzéssel kell változtatni e helyzeten — mondotta. Kedvező változást eredményeznek majd a március 1-én végrehajtott átszervezések, a már végrehajtott, s még ezután végrehajtásra kerülő személyi változások. Az elnöki szóbeli kiegészítőt követően Rozsnyói Tibor, a felügyelő bizottság beszámolóját ismertette. Ő is felhívta a figyelmet a leltár- eredmények romlására. Az előterjesztések felett vita bontakozott ki, amelynek végén a küldöttek elfogadták az 1977. évi feladatok teljesítéséről, s az idei tennivalókról szóló beszámolókat, azok szóbeli kiegészítését, illetve a felügyelő bizottság jelentését. Elfogadták a küldöttek a küldött- gyűlés határozati javaslatát is, amely szerint a különböző társulások (Skála Áruház, SZÖVÁRU, OMSZV) küldöttgyűlésein Ráski László elnök, illetve Czifrus Mihály és Luterán István elnökhelyettesek képviselik a Miskolci UNIÓ Áfész tagságát Ny. L A segédmotor-kerékpárosok ügyességi versenye ugyancsak megizzasztotta a fiatalokat. Az egyik feladat: átjutni a billenő pallón. terep-segédmotorozás tette próbára őket. Még felsorolni is sok, mi mindent kellett teljesíteni — például — az ügyességin: indulás után egy cérnái oly oson motoroztak át, majd két kör következett. Ezután kapukon hajtottak keresztül, majd nyolcas íveket kellett rajzolni. A legnehezebb feladat az volt, amikor motorozás közben négy karikát kellett egy-egy fél méterre levő rúdra rádobni. Viszonylag jól sikerült a pincérpróba, amikor is egy tálcát — pohárral együtt — vittek egyik helyről egy másik helyre. Nem hiányzott a szlalom sem. A terepen a legtöbb gondot az árokvétel jelentette, de a legügyesebbek ezzel is megküzdöttek, éppúgy, mint a forgalmi és a KRESZ-el- méleti feladatokkal. Végül is a következő eredmények születtek: Az „A” korcsoportban (14 —16 év) Mezőkövesd nyerte a csapatversenyt Miskolc és (Sólymos felv.) Sátoraljaújhely előtt.. Egyéniben Pető József (Mezőkövesd) bizonyult a legjobbnak, a Miskolc városi Kosc$ Péter a második helyre szorult. De mindketten ott lesznek az országos döntőn. A „B” korcsoport csapat- versenyét Miskolc város nyerte Szerencs és Miskolc járás előtt. Egyéniben is miskolci a siker. Első lett Gajdén József (városi, második pedig Mádat Attila (miskolci járás). Természetesen ők is részesei lesznek az országos vetélkedésnek. * A Borsod megyei bajnokságnak vége. Az országosra a tavaszi szünetben kerül sor. Addig még van idő edzeni, KRESZ-t tanulni. A tét ugyanis óriási: akik ott megfelelő helyezést .érnek el, képviselhetik hazánkat a lisszaboni nemzetközi versenyen. Oda pedig ki ne szeretne eljutni? Városi tanácsiagok beszámolói 1978. március 21. Csatlóczki Miklós, Korencsik János és Sándor János, 15. sz. Általános Iskola, Szirma, Miskolci u. 38/a., 18 órától; Felvinczy Ernő, Szeles utcai ált. iskola, 18 órától. 1978. március 22. Szuhai József, Borsod megyei Vízművek, Tömösi u. 2., 17 órától. 1978. március 23. Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, Szent, péteri kapu 5—7., 17 órától. 1978. március 24. Tasnádi László, BAÉV ebédlő, Magyar—Szovjet Barátság tér 2., 18 órától. 1978. március 27. Tóth Andrásné, Szeles utcai ált. iskola, 18 órától. 1978. március 29. Dr. Terplán Zénó, egyetem, A/in. ép. gépelemek tanszéke, I. e. 15., 16 órától; Varga Zoltán, 1 /8. területi pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 17.30 órától. 1978. március 30. Dr. Drahos István, 34. sz. Általános Iskola, 1. sz. terem, Könyves K. u. 2., 17.30 órától. D. T. B. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Hová keresnek munkaerőt? A Magyar Rádió miskolci stúdiója elmúlt hétfői adásában a munkaerő-gazdálkodás kérdéseiről rendezett Fórumműsort. A hallgatóktól levélben és telefonon olyan sok kérdés érkezett be, hogy arra a műsoridőben nem tudtak válaszolni a stúdió vendégei. A megválaszolatlanul hagyott kérdések közül ezúttal kettőt ismertetünk, amelyekre Orosz István. Miskolc megyei város Tanácsa munkaügyi osztályának helyettes vezetője válaszol. JH) Sokan vannak, akik válogatnak a munkakörökben, s hiába közvetítik ki őket több helyre is, nem fogadják el a felajánlott állást. Az ilyeneket — véleményem szerint — kényszeríteni kellene a munkára, mert többnyire közülük kerülnek ki a közveszélyes munkakerülők — írja egy magát megnevezni nem akaró, „Én csak jót akarok” jeligével jelentkező hallgató. — A munkaerő-közvetítés gyakorlatában valóban sok alkájommal találkozunk olyaft munkavállalóval, aki nem a mielőbbi munkába állás érdekében kéri a közvetítést, hanem azért, hogy a közvetítő lappal igazolni tudja munkába állási szándékát. Ezek a munkavállalók a munkaerő-közvetítő iroda által felajánlott munkakörök között válogatnak. Egyrészt azért, mert korábban már több munkáltatóval voltak munkaviszonyban, s alkalmazásuk e helyeken nem látszik megvalósíthatónak. Másrészt olyan helyre szeretnének kerülni, ahol a munkahely szabad mozgást biztosít, s a munkafegyelem laza. A közvetítési munka során tapasztaljuk, hogy a vállalatok egyre jobban elzárkóznak az úgynevezett vándormadarak elől. a kör tehát egyre szűkül, de sajnos még mindig meglehetősen bő sugarú. 0 Helyes lenne, ha Miskolc megyei város Tanácsa munkaügyi osztálya összefoglalóan tájékoztatná az újságban a lakosságot arról, hogy hová, milyen munkakörbe keresnek munkaerőt — javasolja levelében Herencsi Géza miskolci hallgató. — Javaslatával nem tudunk egyetérteni, mert városunkban a foglalkoztatottság teljesnek mondható. Az új munkaerőforrásként figye_ lembe vehető tanulóifjúság munkába állítása pedig nem okoz gondot, hiszen a legtöbb területen a képzés szakirányának megfelelően megol- v dott. A betöltetlen munkakörök hirdetése tehát csak káros munkaerő-vándorlást segítene elő. Ennek ellenére napjainkban is vannak munkaerő-hirdetések, -toborzások, de csak olyan ágazatokban vállalatoknál, ahol a létszám- fejlesztés népgazdasági, vagv városi érdekből szükséges. T. Z. Fűtjük az utcát Mérni lehetne minden épületben... A távfűtéses lakásokban a fogyasztók által fizetett díj független az energiafelhasználástól. Ez a rendszer nem ösztönzi energiatakarékosságra a fogyasztókat, sőt a korlátlanul rendelkezésre álló lakásmeleg és meleg víz nemcsak pazarlóvá, hanem követelőzővé is teszi az embereket. A népgazdaság összes energiafelhasználásának több, mint egynegyed része esik a fűtésre, ennek több, mint 20 százalékát a távhőellátás viszi el. A távhőellátásos lakások fűtésének és melegvíz- ellátásának közvetlen támogatására az állam a IV. ötéves tervidőszakban 11 milliárd forintot fordított, s az V. ötéves terv előirányzata erre a célra mintegy 21 milliárd forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden kétszobás távfűtéses lakás hőellátásának dotációja évente 4000—4500 Ft. Ezek alapján nem szorul külön magyarázatra, miért olyan fontos a központi és távfűtéses lakások tényleges energiafelhasználásának csökkentése. A számítások szerint az energiafelhasználás 1 százalékos csökkentése már évi 30—40 millió Ft állami támogatás megtakarítását jelentené. A túlfűtött házakban a sok nyitott ablak arról árulkodik, hogy a drága meleg az Utcára áramlik. A túlfűtés a távfűtésű épületek többségében átlagosan 2—5 °C, s a mérések és vizsgálatok alapján megállapítható, hogy 1 °C túlfűtés 5 százalékos többlet hőenergia-felhasználással jár. Az országos energiafelhasználásnak az épületek túlfűtésére fordított része csaknem 1 százalék — azaz 30—40 millió Ft-os felesleges kiadás. Ehhez járul még a távfűtéses lakásokban korlátlanul rendelkezésre álló meleg víz, amellyel takarékoskodni manapság nem szokás, hiszen az „úgyis jön a csapból”. A használati meleg víz fogyasztását a számítások szerint fogyasztásarányos elszámolással több, mint 50 százalékkal lehet visszaszorítani, s ezzel előreláthatóan megtakarítható az országos energiafelhasználás további mintegy 0,5 százaléka. A lakókat a fűtéssel, a meleg vízzel való takarékoskodásra bírni elsősorban fogyasztásarányos elszámoltatással lehetne. Ehhez viszont mérni kellene az épületek hőfogyasztását, méghozzá műszakilag megnyugtató, pontos módszerekkel. Ez előfeltétele a dotáció csökkentésének ill. megszüntetésének. Az V. ötéves tervre előirányzott 21 milliárdos dotációs költséget alapul véve a teljes fogyasztásarányos költségelszámolás bevezetése a népgazdaságnak legalább 16 milliárd Ft megtakarítást jelentene. Ta vasiköszöntő, szlo vákul Anyanyelvükön, szlovákul köszöntötték a tavaszt a püspökhatvani lányok és fiúk vasárnap Szentendrén, a művelődési központban, Pest megye nemzetiségi úttörőinek és kisdobosainak kulturális találkozóján. Öt község és Százhalombatta város német, délszláv és szlovák népviseletbe öltözött csoportjai bemutatták hagyományos táncaikat, dalaikat, színes-kedves gyermek- játékaikat. __ Szalonka-nász Húznak a szalonkák a Kisalföldön. Tegnap Szigetközben elejtették az első példányokat a gyorsröptű madarakból. A nagy csőrű, íz- í letes húsú madarak most al- I konyát és virradat előtt tartják nászrepüléseiket. Vonulásuk mindössze 15—20 percig tart. (Egy-egy tojótrendszerint két hím, is követ.) Ez alatt a rövid idő alatt lehet puskavégre kapni őket, ami ritka vadászbravúrnak számít
