Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

# A képen még folyt a harc a két nagy vetélytárs, az MVSC és a Bánki Donát SE játé­kosai között a feljebb lépést jelentő pontokért. S bár a mérkőzést — melynek egyik jele­netében éppen a miskolci Brinza „lóbálja” a labdát — a fővárosi gárda nyerte, azért a miskolciak is A-kategóriásak lettek. (Szabó István felvétele) A vízilabdázók országos bajnoksága második vonalának B kategóriájában — az élvonal MNK küzdelmeihez hasonlóan — régen volt már olyan izgalmas és „zűrös” a küzdelemso­rozat, mint az elmúlt esztendőben. Nemcsak a „keresztbeve- rések”, hanem óvások, mérkőzések megsemmisítése is bonyo­lította a helyzetet, hátráltatta a végeredmény kialakulását. A huzavona végére mégis pont került, s az MVSC — egyéb­ként teljesítménye alapján is! — a fővárosi Bánki Donát SE társaságában egy kategóriával magasabb szintre, az OB II. A csoportjába került. Vízilabda Feljebb került az MVSC A zöld-fehérek persze nem sokat törődtek a vitákkal, hanem szorgalmasan készül­tek a megnövekedett felada­tok eredményes megoldására. Szűkös lehetőségeiket kihasz­nálva — a Szabadság fürdő kisméretű medencéjében „ed- zegetve” — munkálkodtak a csapattagok alapképességei­nek növelése érdekében, s most örömmel ragadják meg az újabb lehetőséget, a vidé­ki csapatok téli felkészítésé­nek segítésére kiírt Felsza­badulási Kupa küzdelmeibe történő bekapcsolódást. A kupában is szeretnénk jól helytállni — mondta Frank István, a zöld-fehérek szakosztályvezetője — de a tulajdonképpeni cél a maga­sabb osztályban való megka­paszkodás. Nehéz lesz a bent, maradás kiharcolása — s ezt nem azért mondom, hogy „előre megmagyarázzam” a bizonyítványt —, mert a csa­patunk szinte változatlan összetételben veszi majd fel a versenyt a többiekkel. Dióssy, főiskolai tanulmá­nyai miatt, az Egri Dózsa játékosa lett, hozzánk viszont csak a BVSC-s Fecske Ká­roly készülődik. Ráadásul Báthory katona, Nagy István Debrecenben, Varga János pedig Gyöngyösön tanul. Rá­juk azonban számítunk. Az új bajnokságra tehát Brinza játékos-edzőnk irányításával Nagy József dr. és Szabó ka­pusok, Orbán, Báthory, Nagy István, Éder, Jakab, Viszokai, Varga János, Imolya, Tóth és Varga Zsolt mezőnyjáté­kosok készülnek. * — Az első akadályt siker­rel vettük — számolt be örvendezve a fővárosban játszott Felszabadulási Kupa mérkőzésről Frank István, a zöld-fehér vízilabdások szak­osztályvezetője. Az 'előjelek pedig nem sok jóval biztatták az MVSC-t, hiszen három kitűnő játéko­sukat — Báthoryt, Orbánt és Fecskét — nélkülözve utaztak Budapestre, s ráadá­sul a magasabb osztályba kerülés jogosságát szintén bizonyítani akaró másik újonc, a Ceglédi Vasutas volt az ellenfél. Brinza és Jakab vezérletével azonban a miskolciak szinte „megtálto­sodtak”, és ökölvívó nyelven mondva „kiütéses” vereséget mértek ellenfelükre. Nagy­szerű játékukra jellemző, hogy hat akciógólt (!) lőttek, három esetben emberelő­nyös helyzetüket is kihasz­nálták, s csupán két ízben növelték előnyüket 4 m-es büntetőből. A ceglédiek vi­szont csak két támadásukat tudták góllal befejezni. MVSC—Ceglédi Vasutas 11:5 (3:0, 3:2, 2:2, 3:1). A miskolciak góljait Brin­za (4). Jakab (3), Varga I., Viszokai, Nagy I., és Éder (1—1) lőtték. ADVIKis elkezdte A karácsonyi forduló után rövid szabadságot kaptak a labdarúgó NB I. játékosai, de tegnap már edzésen kel­lett megjelenniük — miután letudták a kötelező év eleji orvosi vizsgálatot. A febru­ár 15-én kezdődő tavaszi szezonra Diósgyőrben is megkezdődött a felkészülés, mindenki egészséges, a játé­kosok valamennyien megje­lentek az év első edzésén, a labdarúgó „új év” első nap­ján. A DVTK 27 tagú, tehát bő kerettel kezdte meg a felké­szülést. s a keret tagjai kö­zött található már az Ede- lényből idekerült Pál Bá­lint, valamint a katonai szol­gálatát befejezett Vízvári Tamás. A DVTK az első két he­tet itthon tölti, s az alapo­zás helyszínei között egya­ránt megtalálhatók a stadion, s sátorcsarnok (ahol már végre jó a világítás) és a repülőtér futóedzésekre ki­válóan alkalmas talaja is. A szakosztály vezetősége most igyekszik tájékozódni esetleges edzőtáborozási le­hetőségekről, de a második két hetet csak akkor kíván­ják az ország más részében felkészüléssel tölteni, ha ott jobb körülményeket talál­nak, mint amilyenek Miskol­con rendelkezésre állanak. A felkészülés utolsó állomá­sa — mint ismeretes — az NB I-es csapatok „hagyomá­nyos” mezei futóversenye lesz, amelyet ez évben a fő­városi lóversenytéren, febru­ár 4-én rendeznek meg. (A Borsod megyei labdarúgók ugyanilyen versenyére janu­ár 29-én kerül sor, a miskol­ci repülőtéren.) Portischról — oroszul A Fizkultúra és Sport Könyvkiadó gondozásában a világ legjobb sakkozóinak sorozatában megjelent a „Portisch nagymester” című kiadvány, amelynek szerző­je Hajtun József. Az olvasók a könyvből megismerhetik Portisch Lajos pályafutását, karrierjének első jelentősebb állomásait, valamint 42 leg­jobb játszmájának leírását. Élcsapatok ellen kezdenek a DV1K kosarasai Január 14-én, szombaton — tehát alig több, mint három hét szünet után — megkezdőd­nek a kosárlabda NB I. ez évi küzdelmei. (Miskolc, sajnos, már csak a női\osztályban ér­dekelt.) Megjelent a bajnokság sorsolása, sőt az első öt for­duló pontos programját is el­készítették már. A szegény embert még az ág is húzza — szól a mon­dás, s ez most a DVTK-ra is érthető. Mert nem elég az, hogy a diósgyőriek megfo­gyatkoztak (Medgyesi, Win­ter, illetve Molnár Miklós távozásával), ráadásként még a sorsolás is megnehe­zíti a dolgukat. A DVTK az első öt fordulóban szinte csak élcsapatokkal mérkőzik, s utána kétszer egymás után megy idegenbe. A diósgyőriek tavaszi el­lenfelei (az első hat forduló programjával, amelynek ke­retében a DVTK valameny- nyi hazai mérkőzését a Kili­án Gimnázium tornatermé­ben rendezik): Január 14., szombat: Bp. Spar­tacus (12.00 óra); 15., vasárnap: Csepel (idegenben, 12.50); 22., vasárnap: MTK-VM (10.15 óra); 18., szombat: TFSE (idegenben, 4 órakor); 29.,\ vasárnap: BSE 10.15 órakor). i Február 5., vasárnap: BEAC idegenben 11 órakor): 11., zombat: Egér (idegenben); 12., asárnap: Szekszárd (otthon); 9., vasárnap: Ganz-MÁVAG .otthon); 25., szombat: Pécs (idegenben); 26., vasárnap: MAFC (idegenben). Március 5., vasárnap: V. Izzó (otthon); 11., szombat: KSI (idegenben); 12., vasárnap: Szé­kesfehérvár (otthon); 19., vasár­nap : Szeged (otthon). A tavaszi szezon március­ban ismét befejeződik, s bi­zonyos, hogy a bajnokság csak októberben folytatódik. Miként legutóbb szóvá tet­tük: ismét hathónapos szü­net töri menthetetlenül ketté az egész éves mérkőzéssoro­zatot, amelyet meglehetősen furcsa módon mégis egy baj­nokságnak tekintenek a sportág vezetői. A programban jeleztük, hogy a DVTK a hazai mér­kőzéseit ismét a Kilián Gim­názium tornatermében ren­dezi. Sajnos! Egyelőre csak ennyit mondhatunk, mert nem sikerült pontosan kide­ríteni, hogy miért nem játsz­hat a város most már egyet­len kosárlabda-reprezentánsa a városi sportcsarnokban? Ügy tudjuk, hogy a DVTK szeretne, a sportcsarnok ve­zetősége sem zárkózik el, de egyéb (nem is mindig sport-) rendezvényekkel úgy el­árasztják, hogy a DVTK már kiszorul onnan. Ügy .tűnik, hiába hangzott el a múlt év végén az ígéret a folyama­tos játék1 " '■ b'"' 'f á­sára. Biatlon-,,pótlék” Négy miskolci a válogatottban? Sportrovatunk hétfőn már beszámolt arról, hogy a Honvéd Papp József SE bi­atlon-versenyzői mindhárom korosztályban (Szőlősi, Papp, Palácsik) győztek a Vasas galyatetői hétvégi versenyén. Tegnapi beszámolónk zárása, azaz lapzárta után érkezett meg Berecz Ignác edző rész­letes beszámolója a verse­nyen történtekről, s így azt csak most van módunk köz­readni. Az eredményeket kiegészí­tendő, az edző elmondotta, hogy a Vasas versenye válo­gató jellegű volt a március első felében Ausztriában megrendezésre kerülő biat­lon-világbajnokságra. Ma­gyarország ezen egy felnőtt és egy junior válogatottat indít (négytagú- csapatokat), s bizonyosra vehető, hogy ezekben a miskolci egyesü­let négy versenyzővel képvi­seltetheti magát. A felnőttek között Szőlősi helye egy pil­lanatig sem kérdéses, míg a junioroknál Palácsik, Papp Zoltán és Kiss Imre lehet tagja a csapatnak. Papp István, a galyatetői verse­nyen második helyen vég­zett ifjúsági versenyző — ezen eredmények alapján — bekerült a valogatottsagra számításba vehető verseny­zők közé. Tegnap csak a győztesek nevét közöltük, most mó­dunk van a további helyezé­sek közzétételére is. A ju­niorok versenyében negye­dik lett Kiss Imre, míg az ifjúságiaknál a „Páll-trió”, István, Csaba és László a második, a hetedik és a nyol­cadik helyen végzett. Érdekes hír. hogy a Vasas biatlonversenyén a lövésze­tet képmagnón rögzítették. A felvételeken nagyon szé­pen lehetett érzékelni, hogy az egyes versenyzők milyen technikával lőnek. Örömmel vettük tudomásul — mon­dotta Berecz Ignác —, hogy a filmet megtekintő szakem­berek szerint a fiatal Palá­csik László technikáját taní­tani kellene. Főleg a fegyver töltésénél és ürítésénél látott könnyed és csak az ujjakkal végrehajtott villámgyors mozdulatok arattak elisme­rést. A mozdulatlan felső­testtel végrehajtott mozgás technikáját a jövőben az egész országban oktatni fog­ják! — fejezte be büszkén a tájékoztatást a H. Papp J. SE biatlonistáinak edzője. E’efánt a bíróság előtt Régen, nem is olyan ritkán, előfordult, hogy állatok ellen indítottak bírósági eljárást. Napjainkban ez kuriózumnak számit. Nemrégiben két ember meggyilkolásáért Nepálban bíróság elé idéztek egy indiai elefántot Sidnie Binayak, így hívják az állatot, pillanatok alatt rendkívül népszerű lett az ország­ban: fényképét bármelyik, képeslapot árusító boltban meg lehetett kapni. A bírói eljáráson nem vett részt, mivel mé­retei miatt nem fért be a terembe: az eljárás egész ideje alatt a bíróság épülete előtt állt. Az ügyész, aki két ember meggyilkolásával, egy gyümölcsös-kocsi szétdúlásával és egy lakóház elpusztításával vádolta, a lehető legsúlyosabb bünte­tést kérte, a halálbüntetést. A hallgatóság felháborodott: a gazdának kellett volna jobban ellátnia az elefántját — jelen­tették ki a hallgatók — és akkor Sidnie-nek nem kellett volna garázdálkodnia. Végül a közvélemény nyomására a bíróság kénytelen volt megkegyelmezni és visszaadni az ele­fánt szabadságát. A mézeskalács története Mézesbábot ve­gyenek, tükrösszí­vet, szépet! — a költői kínálás — tán nem ilyen szépen csengő — változatai idestova félezer éve csalogatják a hazai piacok, vásárok kö­zönségét. A „mézes­báb” kifejezés meg­örökítése egy XVI. századi okirat „ér­deme”, a néhány emberöltővel később írt ínyeskönyvek pe­dig már ismert és kedvelt csemegeként közük a mézes sü­temények receptjét, s ábrázolják fából ké­szült formáikat is. Egy-egy korabeli mézeskalács-idom valóságos iparmű­vészeti remek; úgy látszik, hogy a haj­dani fogyasztók nem pusztán az édessé­get kedvelték. Míve­sen formált, cirkal- mas ruhaköltemé­nyekben ábrázolt or- szágnagyok, előkelő hölgyek — íme né­hány jellemző példa e „sütemény szobrá­szat” leggyakoribb tárgyaira, bár divat­tá válásának kezde­tén szinte kizárólag vallásos témákat: biblikus jeleneteket „véstek kalácsba”. Az 1600-as évek némileg világiasítot- ták a mézeskalács formakincsét: az uralkodó portréja például nem hiá­nyozhatott az áru­sok standjairól, s a vásárlók dúskálhat­tak az urakat és hölgyeket ábrázoló udvari jelenetekben is. A formák tulaj­donképp tükrözték a társadalmi váltózá­sokat, hiszen a mé­zes figurák között később a polgároso­dás hódított: megje­lentek a polgári, majd a paraszti ala­kok, később pedig a technikai forrada­lom írta át a bábok divatlistáját; nem kerülhette el meg­örökítését a vasút, a hajó, az autó. A sű­rű változásban való­ságos „állócsillagok?” a mesehősök: az ijesztő ördög, a hab­leány, a tündérkis­asszony, a délceg királyfi, a nyalka huszár alakja szinte napjainkig fennma­radt. Hajdan azonban sokkal színesebb volt a választék: számos dió- és kör­tefa negatív fafara­gás maradt ránk a XVII—XVIII. szá­zadból, tanúiként az iparág virágzásának. Ezek a sajátos stili- zálási mód — a szív, az állatok, az embe­ri testrészek ábrázo­lása — mellett hí­ven őrzik az egyes művészeti stílusokat is. Az Iparművészeti Múzeumban számos gótikus, reneszánsz és népművészeti mo­tívumokkal oldott* barokk stílusjegye­ket mutató minta látható. A sajátos stílus csak részben a mesterek és legé­nyek alkotása, akik vándorlásuk alkal­mával sajátították el a fafaragás módjait, a formákat nagyon sokszor hivatásos művészek készítet­ték, többnyire nép­szerű kiadványok metszetei alapján. Tortarabló „Senki se mozduljon! Rab­lótámadás! Fegyver van ná­lam!” — ezekkel a kiáltá­sokkal hatoltak be az egyik detroiti cukrászdába. Az el­adónők elképedve néztek a rablóra, aki alig látszott ki a pult mögül. Hogy semmi kétség ne férjen szándéká­hoz, a 12 éves gengszter azonnal közölte követeléseit: ..Minden tortát, süteményt a táskámba!” Az ügybe a rendőrség is beavatkozott. A vizsgálatnál kiderült, hogy a félelmetes fegyver csupán egy csavarhúzó volt. Bölények # Harminc éve alapították meg a Nemzeti Parkot a lengyel- országi Bielowimza erdőben, amely a lengyel—szovjet határ­tól nem messze fekszik. Sok olyan állat található itt, amely világszerte ritkaságnak számít: a többi közt hiúzok, medvék, bölények. Képünkön: európai bölények a Bielowimza Nem­zeti Parkban. Az autóstopos reklámja A Times című lap egyik munkatársa Londonból Ox- fordba utazván felfigyelt egy plakátra: ..Fred nagysze­rű útitárs”.' Néhány kilomé­ter múlva . ismét egy felirat: „Fred kiváló fickó”. Végül valamivel később az úton egy fiatalember integetett a kocsinak. A kezében táblát tartott: „Én vagyok Fred”. A leleményes stopoló jól szá­mított: nyugaton az emberek cselekedeteit résziben az ál­landó reklámozón irányítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom