Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

3^c A bezárt turistaház nem vonzza a sízőket. (Sólymos László felvételei) Győzzük-e lámpával? Déryné és Tuskőék Nem Tóth Károly az első, aki szóvá teszi, hogy a Déryné szobrával díszített színházudvar gyengén van megvilágítva. Semmivel sem indokolja észrevételét, de a környéken lakók jól tudják, miért kíván több fényt. Késő ősszel, egy hasonló panasztól indíttatva, körül­néztem én is a parkban. Ta­pintatosan kikerültem a pa­dokon összebúvó párokat, akik egyébként egy pillanat­ra sem zavartatták magukat, jóllehet olyan zajjal kerül-1 tem meg a szobrot, mint egy páncélos vitéz. Talpam alatt ugyanis üvegcserepek, sörös­kupakok recsegtek. A fém­szobor céltáblául szolgál azoknak, akik nem szívesen vesztegetik a szivornyázásra szánt időt az üres palackok visszaváltásával. Pedig közel az élelmiszerbolt, ahonnan az utánpótlást beszerzik. #• íveset zsebbe! Ott tanyáztak a virágbolt háta mögött, nem éppen vi­rágillatú oárákba burkolóz­va. Gyorsan „kiszúrták”, hogy nem tartozom a tér jól összeszokott esti vendégei közé, és — sohasem lehet tudni! — pillanatok alatt zsebbe süllyesztették az üvegeket. Bevallom, nem sok reményt fűztem hozzá, hogy szóba állnak velem. De ami­kor közöltem velük, hogy nem „szerv”, hanem csak egy újságíró vagyok, rövid tanakodás után befogadtak a körbe. Előzőleg azonban eltanácsolták maguk közül azt a tizenéves leányzót, aki addig vígan vedelte a kézről kézre adott pálinkát, csak­úgy, mint a társaság férfi­tagjai. Férfi? Ez azért egy kicsit túlzás. A Tuskónak ne­vezett legény, aki a szóvivő szerepét vállalta, az sem volt sokkal idősebb, mint a lány. Ezt azonban csak úgy szemre becsülhettem meg, mert sem életkoráról, sem foglalkozásáról nem volt haj­landó nyilatkozni. ,.Mi nem balhézunk” Miről beszélgettünk? Meg­kérdeztem például, hogy gyakran járnak-e a térre. Azt mondta, ez a törzshe­lyük, mert itt közel van az italforrás, azaz az élelmi­szerbolt, és ha elnyelik a na­pi adagot, mehetnek „hajta­ni” a Forintra, a Széchenyi útra. Azt viszont határozot­tan tagadta, hogy ők dobál­ják az üres üvegeket a szo­bor lábához. — Mi nem balhézunk, mert jól tudják, hogy ide járunk, és ha valami gáz lenne, mindjárt minket vennének elő — indokolta „szolid” ma­gatartásukat Tuskó. Sőt még azt is hozzáfűzte, hogy sze­rinte Miskolc belvárosában sohasem a helybeliek, hanem a vidékről bejárók, vagy a „kóteresek”, azaz munkás- szálláson élők randalíroznak. Némi fönntartással fogad­tam a magyarázatot és ezt nem vették iónéven. Amikor pedig azt találtam mondani, hogy a teret határoló ház la­kói az általuk csendesnek, illedelmesnek nevezett ban- dázást is kifogásolják, egy­szerűen faképnél hagytak.-a­Abban igaza van Tóth Ká- rolynak, hogyha világosabb lenne a téren, akkor nem tanyáznának itt szívesen Tus- kóék. De attól tartok, hogy csupán helyet és nem maga­tartást változtatnának a nagy fényerejű lámpatestek felszerelése után. Elmenné­nek például a Tanácsház tér­re, melynek padjain — egy másik panaszos szerint — hasonló módon múlatják az időt az esti órákban a fia­talok, ha nincs túl hideg. A kérdés tehát az, hogy: győzzük-e lámpával? (békés) Mennyi cukor van a répában? Félpercenként egy mintát vizsgál meg az a korszerű, holland gyártmányú auto­matikus cukortartalom-mérő laboratórium, amelyet az or­szágban elsőként az ácsi cu­korgyárban helyeztek üzem­be. Ismertetésére tegnap két­napos bemutató kezdődött Ácsott, a Cukoripari Tröszt és a dunántúli cukorgyárak szakemberei számára. Még az idén ugyanilyen laborató­riumot kap a többi 10 hazai cukorgyár. A termelőüze­meket érdekeltté teszik a cukortartalom fokozásában: 1979-től országszerte a cu­kortartalom szerint veszik át a répát. Ennek viszont alap- feltétele a gyors és pontos vizsgálati módszer. Jé % a folyókon A borsodi folyókon újabb jégképződés indult meg. A Tiszán, a Bodrog beömlése fölött, összefüggő, tizenöt­húsz centiméter vastag a jégpáncél, míg Tokaj alatt, a folyó egész alsó-bodrogi sza­kaszán jégzajlás kezdődött. A Hernádon szintén jég kép­ződött. az országhatár és Hernádnémeti között össze­függő a jégtakaró. Az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság jégtörő flotillája a tiszalöki telelőben bevetésre kész. Hírűnk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Érdekes' témát választott ma délután 5 órakor a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont földszinti termében tartandó foglalkozására a szocialista brigádvezetők miskolci klubja. A Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsa titkárának, Kovács Kálmánnak vitaindító elő­adása után A szocialista bri­gádok feladatai és lehetősé­gei az üzemi demokrácia fej­lesztésében című témakört vitatják meg a brigádveze­tők. Méltó díj Hogy milyen versenyeket rendeznek az Egyesült Álla­mokban ! Az Észak-Karolina államban levő Tobaccoville (dohányváros) nemrégiben versenyt rendezett a dohány- rágók (magyarul: bagózók) körében. A győztes díja egy köpőcsésze volt. „... mind többen akadnak olyanok, akik a havas tájakon szeretik kipihenni egész évi fá­radalmaikat. Ezért kedveltek az egész évben nyitva tartó üdü­lök, ezért vonzó a hegyvidék.” TÉLI ÜDÜLÉS A bevezető idézet a Nép- szabadság most vasárnapi számának „Téli üdülés a Bükkben” című egész olda­las, képes riportjából való. A szöveg — s a vonzó ké­pek többsége — a megújult lillafüredi Palotaszálló moz­galmas életét mutatja be. „Igaz, ami igaz. most is jó­részt az uralkodó osztály tag­jaival találkozhatunk az újjá­varázsolt SZOT-üdfllöben: mun­kások, dolgozók Salgótarján­ból, Kaposvárról, Tatabányáról, és az ország más vidékeiről. És sok gyerekkel, hiszen a szállót családos üdülésre jelölték ki. öregebb és fiatal egyaránt jól érzi magát a Palotában.” UVEGKINCSEK A BUKKBÖL Míg a napilap a Bükk mozgalmas jelenére irányít­ja a közfigyelmet, a szép nevű, Múzsák című színes magazin legutóbbi száma kedvelt hegységünk múltjá­ból kínál élvezetes ízelítőt az olvasóknak A bükki üveghuták két évszázada cí­mű ismertetőjében; abból az alkalomból, hogy a hajdani üveghuták legszebb termé­kei eredetiben is megtekint­hetők a Herman Ottó Múze­um kiállításán. A cikk arról tájékoztat: mikor és hogyan készültek ezek az üvegremekek? „A korabeli üvegipar a fa fel- használására épült ... _A diós­győri uradalom erdőbirtokán 1712—1711 között létesült az első üveghuta.” Kezdetben, a kereslethez igazodva, a bükki üveghu­tákban főként táblaüveget készítettek. Ám, idő telté­vel a „bükki üvegipar fejlődése az üvegművesség kibontakozásának is kedvezett ... A bükki huta­településekről származó üvege­sek .. . művészi igényű festett, csiszolt és vésett üvegeket ké­szítettek ... és üvegtárgyaikkal hamarosan országos hírre tettek szert.’* AZ OKTATÁS TANULÁSA A Felsőoktatási Szemle friss számában a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­temen rendszeresített peda­gógiai továbbképzésről szá­mol be dr. Huszti László egyetemi docens. „... egyre sürgetőbbé vált az igény arra, hogy ez irányú el­méleti ismeretekkel nem rendel­kező — főleg fiatal — oktatóink szervezett képzésben részesülje­nek.” Ezért hozta létre az egye­tem vezetősége a pedagógiai továbbképző bizottságot. „... kívánatos, hogy a tanszé­keken a kutatómunkának része legyen az önálló egyéni vagy csopo-tos pedazógioi-did-ktikai kutató tevékenység is ...” Az első tanfolyam után elkészült, kiválóan sikerült záródolgozatokat az oktatók széles körében ismertetik, „azzal a céllal, hogy ... min­den elképzelés, amely munkánk javítását segítheti, mielőbb élő gyakorlattá váljék.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Szombattól — hétfőig Bánatunk: Bánkút Helyzetkép, kommentár nélkül Levélrészlet: Minden mis­kolcit: aki turista, vagy sze­ret túrázni, ha síző, ha szán­kózni indul... arra kérem, pakolja meg hátizsákját éle­lemmel és itallal. Különösen akkor tegye meg ezt, ha egy­két napon belül Bánkúira indul... Elmondom azt is, miért. A turisták, de a nem turis­ták is emlékezhetnek rá, hogy lapunk hírt adott ar­ról; oly gyorsan, mint a vil­lámcsapás, bezárták a bán­kúti turistaházat. A bezárás másnapján a rá- di9 és a televízió is közölte e tényt, úgyhogy mindenki, aki a hét végét Bánkúton akarta tölteni, nagy ívben el­kerülte a házat. Most az len­ne az igazi, ha kijelenthet­ném: minden a legnagyobb rendben, mindennel megvan­nak elégedve az illetékesek, tehát... Űj hír helyett azonban a szombati benyomásokat köz­löm; A W. C.: Ember legyen a talpán, aki a íérfirészlegébe be mer menni. A nőit csak feleségemtől tudom, mintegy fél óra múlva. Ennyi idő kel­lett, hogy rendbejöjjön a lá­tottak alapján. Az étterem és a büfé: zár­va. Még annak is, aki nem kívánt sem enni-, sem inni­valót. Ezt egyáltalán nem ér­tettem. Mert mi köze sze­gény melegedni kívánó tu­ristának ahhoz, hogy van-e víz, van-e büfé, van-e W. C., van-e felvonó, lehet-e szán­kózni ... Tóth Gyulával, az étterem és a. turistaház vezetőjével azonban sikerült találkozni, mert épp egy értekezlet résztvevője volt. — Kérem, a W. C.-t sike­rült kitakarítani, és víztele­níteni (hétfőről van szó!!). A felgyülemlett salakot kiszip­pantották, fertőtlenítették. Amikor szombati tapaszta­lataimat vetem közbe az ál­tala elmondottaknak, akkor a következőket jegyzi meg: — Szombaton még csak úgy volt, hogy az LKM szál­lít 5000 liter vizet. Ma már — épp a szombati tanácsko­zás végeredményeképp — a Heves megyei Vízmű Válla­lat is csatlakozik, négyezer literrel. — Továbbá fontosnak tar­tom megjegyezni — folytat­ja —, hogy ellentétben a rá­dió, a televízió és több napi­lap információjával, nem cső­repedésről van szó, sokkal inkább arról, hogy a Bánkút- forrás nem ad elegendő vi­zet a folyamatos üzemelte­téshez. Sőt, még így sem egé­szen pontos. Nem ad a szál­ló, az étterem, a büfé, a W. C. működéséhez. Mint lát­hatta, a mellékhelyiségeken próbáltunk spórolni... — De ma már elmondha­tom — hétfői közlés —, hogy a közvetlen vízhiány meg­szűnt. Mit mond. a KÖJÁL? Jegyzőkönyve nem áll a rendelkezésemre, ezért követ­keztetéseit csak saját fejem után merem megtenni: 1. A víz adott: a Bánkút - forrás napi egy-másfél köb­méter vize mellett az LKM vállalása és a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal vál­lalása csaknem 10 köbméter. 2. A mellékhelyiségek hasz­nálhatósága a vízmennyiség­től és a takarító személyzet­től függ. 3. A szennyvizet a szip­pantok elvitték. 4. A korábban fogadott 82 fő helyett az ideális létszám 60 lenne. 5. A beérkezett turnusok­kal és a beérkezendőkkel el­sősorban a Budapest Tourist foglalkozik. Mint hétfőn lát­tuk, ott találhatók a Kecske­méti S. C. úszói is, akiket Jávorkútra küldtek. A Tou­rist egyéb vendégei a tapol­cai Annában találhatók. A szálló jellegétől függetlenül fizetik a napi húszforintos normát. * Folytatni felesleges. Egy tény: a turistaház zárva van. Ez pedig senkinek sem ér­deke! D. T. B. y Itt még indámon szilvesztereztek. Most árválkodik a ház. Csak a tegnapi lakói, a KSC sportolói keresik fel. Tabletta a szőlőhöz Importpótló új terméket, úgynevezett „műtrágya-tab­lettát” dolgozott ki a mű­szaki fejlesztési program ke­retében a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek kutató- csoportja. Az összetett ha­tóanyagú, mikroelemekkel dúsított, 3—4 deka súlyú tabletta különösen a szőlő­és a facsemeték növekedé­sének serkentésére kitűnő; lassú oldódással hosszabb időn át biztosítja az ültetvé­nyek tápanyag-szükségletét. A Gramax nevet viselő új termék még ez év első felé­ben — 2,5 kilós csomagolás­ban — megjelenik az üzle­tekben. Szocialista brigádvezetők klubja

Next

/
Oldalképek
Tartalom