Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Értesít vagy mérgesít? Félév után a Bláthyban Fél tizenkettő. A Bláthy­ban ez a nagyszünet kezdete most, a szünet után is, az el­ső tanítási napon. A folyo­són megállítok egy négyes gruppot. Gyakorlati foglal­kozásuk lehet, mert munka­ruhában vannak. — Értesítő vagy mérgesí­tő? — Ellenőrző könyv — szól a kórus, és máris darálják nevüket: Jánosi Edit, Ádám Ildikó, Sóós Lajos, miskolci­ak, a negyedik A-ba jár­nak. Kovács András a ne­gyedik E tanulója, fényes- litkei, kollégista. — Hogy telt a szünidő? Edit kezdi, a legbátrabb. — Gyorsan. Először is ren­geteg könyvet olvastam. Sok volt á lemaradásom, meg kötöttem, magamnak, meg a rokonokat látogattam. Erre év közben ritkán van időm. No, meg a barátnőket. Ka­rácsonyt, új évet kívánni. Tudja, hogy van az? — Én meg — bátorkodik mondandójához András — kocsival rohangásztam. Van nekünk egy Zsiga ezerhárom- százasunk. Ritkán jutok ha­za, így kiélveztem. Jogsim van. Azután a házibulik. Mi­kor legyen, ha nem szilvesz­terkor? — Tanulás semmi? — kap­csolódik beszélgetésünkbe az utolsó mondatokat éppen meghallva az arra sétáló Hernádföi Ferenc, műszaki igazgatóhelyettes. — Dehogynem! Jó pár té­telt kidolgoztam. ■ — Hozzákezdtünk mind­annyian — szúrja közbe La­jos, mert úgy véli. azt kell mondania. Ildikó azonban nem ragaszkodik a sablonos válaszhoz: — Már aki. Nekem fontos volt, hogy néhány beatszá- mot felvegyek magnómra. Ilyenkor, év végén rendkívül jó számok hangzanak el, bárhová tekerem a rádiót. Ja. meg én is segítettem ott­hon. Anélkül nem ünnep az ünnep. Mert ki segítsen, ha nem a nagylány? Nagy iák­hoz is sikerült eljutnom. — A félévi eredmény? Záporoznak a válaszok. — 3.5. — Négy alatt... — Négy fölött... — 3,7. Mind a négyen negyedike­sek. Benn, a tanáriban, a hirdetőtáblán ott függ az is­kola félévi tanulmányi ered­ménye. Megnézem a negyedi­kesekét: az A-soké 3,21, az E-seké 3,13, a negyedik év­folyamé 3,16. — Jobb vagy rosszabb, mint tavaly volt? — fordu­lok az igazgatóhelyetteshez. — Valamivel gyengébb, egy-két tizeddel. Most az is­kolai átlag 3,19. — De — te­szi hozzá — örvendetes. hogy tizenhét nevelőtestületi, 104 igazgatói és 136 osztály- főnöki dicséretet adhattunk. — Félév után már kiala­kult a további elképzelése­tek — folytatjuk a beszélge­tést a gyerekekkel, Hernád- fői Ferenc szobájában. — Körülbelül. Bólogatnak, és sorolják: Dunaújváros, Kazincbarcika, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kihelyezett tagozatai. És per­sze vannak, akik dolgozni fognak. A felsorolás közben arcuk, szemük elveszti diákosan huncut csillogását, fényét, felnőttebbé válnak. Előttük a próbatételek: az érettségi, a felvételi, és ha az sikerül, a felsőoktatás. — Sikerül-e nekik? — Reméljük, igen! — büszkélkedik az igazgatóhe­lyettes. — Végzőseink to­vábbtanulási arányával meg lehetünk elégedve. A minő­ségre sem panaszkodnak a felsőfokú intézmények. Tegnap valamennyi álta­lános és középiskolás haza­vitte ellenőrző könyvét, ben­ne a számszerű eredmények­kel, dicséretekkel, elmarasz­talásokkal. És holnapra is­mét tanulni kell. Lehetőleg jobban. D. T. B. Hernádi Gyula „Nyitott könyve” Az egyik legvitatottabb írónk. Minden kötete szenzá­ció: öröm az ínyenceknek, céltábla a kritikusoknak. Van, aki a témáit érzi túl bizarrnak, míg mások a stí­lusát túl különösnek. A „szakma” a szürrealista ska­tulyába tette, ö viszont szür- racionalistának nevezi ma­gát. Regényének hősei, kör­nyezete legtöbbször a „felső tízezer”, a „retrográd ele­mek”, témájuk viszont a forradalom. Az éles logika, a valószerű és a fantasztikum békésen megférnek egymás mellett az írásában, átmenet nélkül olvadnak össze, ö is azok közé az írók közé tar­tozik, akiknek rajongói van­nak és heves ellenzői, de aki olvasta, azt nem hagyta kö- ' zömbösen. Most bemutatott új kötete: Az ég bútorai lényegében válogatás, keresztmetszetét adja írói pályájának. Herná­di — Jancsó filmjeinek for- gatóköny vírója — kitűnő mestere a képi megjelenítés­nek. De — úgy tűnik —, hogy ezeket a képeket csak Jancsó tudja realizálni. A tévében látott változatok korrektek voltak, különösebb szellemi izgalmat nem okoz­tak, illetve nem adtak töb­bet. mintha olvastuk volna azokat. A Hernádi-írások lé­nyege ugyanis a gondolat. Gondolatait azonban mindig áttételesen — parabolisztiku- san fejezi ki. Ez okozza a nehézséget a Jancsó-filmek megértésénél is. Meg kell ta­nulni, bele kell élnünk ma­gunkat ebbe a gondolat- és képi világba. Az első látás­Évforduló: ra meghökkentő, bizarr eb­ből a sajátos nézőpontból egyszerre logikussá, átte­kinthetővé válik. A tévében látott Időfactor pl. A Sartre drámái óta untig ismert, is­mételt problémát: a felelős­ségét veti fel. Van-e felmen­tés a „parancsra tettem” esz­telen gaztettekre? Kőmíves Sándor és Kiss Ferenc ala­kításában félelmetes és nyug­talanító hangsúlyt kapott a probléma. A törvény, az át­lagember jogérzéke valóban felmentené az első világhá­borúban parancsra ártatlano­kat lemészároló idős embert. Az élet ugyanis a minden­napok hullámverésével ki­oltja az igazság- és jogérze­tünket: „ami elmúlt, elmúlt, fátyolt rá”. Hernádi azonban arra figyelmeztet, hogy ami 53 évvel ezelőtt értelmetlen és igazságtalan volt, az ma is az. Ti., ha belenyugszunk, akkor bármikor megismét­lődhet. Amint azt Várkonyi Zoltánnal beszélgetve is ki­fejtette, Hernádit a szabad­ságigény problémája izgatja és a forradalom. Az a határ- helyzet, amelyben az ember a képességei maximumát nyújthatja; az a történelmi gyújtópont, amikor a jövő hirtelen jelenné válik. Két­ségtelen, hogy ezt a gondola­tot nem minden írásban tud­ja egyforma erővel kifejezni. Kísérletező ember, aki állan­dóan ■ váltogatja a műfaját, témáit, sőt stílusát is. De ta­lán éppen ezzel fejezi ki korunk tempóját és groteszk furcsaságait. horpácsi Száztizenöt évvel ezelőtt, 1863. január 4_én született Pesten és 1922 szeptemberé­ben halt meg Szegeden Apáthy István zoológus, egyetemi professzor, a ma­gyar biológia egyik úttörője. Budapesten orvosi oklevelet szerzett, majd tanársegéd volt az egyetem zoológiái tanszékén; később magánta­nár, néhány év múlva pedig Kolozsvárott egyetemi pro­fesszor. Itt létesített 1909-ben — az akkori európai színvo­nalat is meghaladó — állat­tani intézetet. Az első világ­háború után Szegeden lett egyetemi tanár. Tőle szárma­zik az idegingerület vezeté­sének úgynevezett kontinui­tás-tana; e szerint az ideg- fibrillumok egészen a peri­fériáig összefüggő rendszert képeznek. Apáthy nézetei je­lentős mértékben elősegítet­ték mai idegszövettani is­mereteink fejlődését. A Társadalomtudományi Társaság egyik alapítója volt; széles körű szakmai, irodalmi tevékenységet is kifejtett. # Simándy József és Melis György, a csütörtökön látható Otelló két szereplője. Új sorozatok T évéelőzetes Üj sorozat indul ma. A Ró­lunk van szó című ifjúsági mű­sor első adásában a fiatalok társadalmi és személyi tulaj­donról vallott nézeteivel is­merkedhetünk meg. A főmű­sorban Erdős István Cigány­kerék című színes tévéjáté­kát láthatjuk, Csányi Miklós rendezésében. A csütörtök is tartogat új filmsorozatot. 5 óra után 10 perccel kezdődik a modem festészet előfutárait bemutató hatrészes angol sorozat. 9 óra előtt 10 perccel a Zenés Tévé Színházban Verdi Otelló című operájának té­véváltozatát mutatják be, Horváth Ádám rendezésében, a főbb szerepekben Simán­dy Józseffel. Melis György- gyel, Berkes Jánossal, és a főiskolát most elvégzett Pit- ti Katalinnal. Vezényel: Fe- rencsik János. Pénteken folytatódik a szerdán kezdődött közvetítés­sorozat a Síugró Négysánc Versenyről, Bischofshofenből. Negyed 6-tól a Mozgás, és viselkedésformák az állatvi­lágban című ismeretterjesztő francia filmsorozat első része a vízben élő állatok maga­tartási módjait ismerteti. Fél 9 előtt 5 perccel kezdődik Gribojedov Az ész bajjal jár című vígjátékának tévévál­tozata. Rendezte Lengyel György. A 2. műsorban Éle­tünk legszebb napja címmel egy izgalmasnak ígérkező amerikai film kezdődik 10 óra előtt 5 perccel. Szombaton is indul új so­rozat. Első adásában Moliére A képzelt beteg című darab­jának tévéváltozatát mutatja be a Klasszikusok a képer­nyőn szerkesztősége. Még egy e napon induló sorozat­ra hívjuk fel a figyelmet: Az első 365 nap a gyermek éle­tében címmel 13 részes NSZK-filmsorozat kezdődik fél 5-kor. Fél 7 előtt 5 perc­cel Gáti József versműsora kezdődik. Este a Cleopátra című színes amerikai film első részét vetítik. És hogy az új sorozatokból a gyerekek se maradjanak ki: vasárnap délelőtt negyed 10-kor kezdődik az Arago X—001 című 7 részes francia rajzfilmsorozat. Ugyancsak gyerekeknek szól — és ugyancsak új sorozat első darabja — a Telefénykép 10 óra 55 perckor kezdődő adá­sa. Az esti föműsorban a Cleopátra című amerikai film második részét vetítik. A 2. műsor Pártay Lilla ba­lettművészt mutatja be. Kurázsi mama kocsija Brecht-emlékhely Buckowban Egy újabb emlékhelyet létesítettek a haladó kulturális ha­gyományok ápolására az NDK-ban. Buckowban a helybeliek tevékeny közreműködésével eredeti alakjában állították hely­re azt a házat, amely 1952 óta a XX. század egyik legna­gyobb drámairója, költője, kritikusa, Bertold Brecht és He­lene Weigel lakóhelye volt. Az emlékhelyet a közelmúltban egy műfordító-szeminári­um megrendezésével avatták fel. A Brecht—Weigel ház nem a szó szoros értelmében vett múzeum, hanem — Brecht szellemében — művészek és írók találkozóhelye, jelentős kulturális események otthona. Itt rendezi meg minden évben a berlini televízió a Brecht iro­dalmi estet is. A ház nagytermét a Brecht özvegye, Helene Weigel által összeválogatott rusztikus bútorokkal rendezték be. Az emeleten könyvtár van, melyben Brecht-művek kiad­ványai, filmfelvételek, hanglemezek találhatók. Az egyik kerti házban Brecht-dalok kellékei — köztük a Kurázsi ma­ma hires kocsija — idézi a múltat. Négy nap alatt Tizenkét premierßlm Az év első négy premier­napján 12 filmet mutatnak be a filmszínházak. Az új­donságok között kettő — Mészáros Márta ök ketten, és Szíjj Miklós Dübörgő csend című alkotásai — a hazai filmművészet legújabb termését reprezentálják. A szocialista országok filmmű­vészetét két szovjet, egy ro­mán, egy NDK film és egy csehszlovák—bolgár kopro­dukcióban készült alkotás képviseli. "Ti j Evil SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Csátn Géza: Ismeretlen házban. — 13.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 14.00: Száz­szorszép Színház. — 14.30: Ifjú­sági dalok. — 14.43: Rossini: Teli Vilmos. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Fúvószene. — 16.00: Ütközben. — 16.10: Haydn-művek. — 16.43: A Ma­gyar Rádió novellapályázata. — 17.00: Hírek. — 17.07: Jobbért többet... — 17.32: Rásonyi Le- illa hegedül, Miklós György zon­gorázik. — 18.07: Schubert kó­rusműveiből. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. — 20.00: Üj lemezeinkből. — 21.02: Kis ma­gyar néprajz. — 21.07: Verdi operáiból. — 22.00; Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Isme­retlen Liszt-zongoradarabok nyo­mában. — 23.13: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió; 12.00: Dzsessz- f el vételeinkből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kamaramuzsika — vi­lághírű előadóművészek tolmá­csolásában. — 13.33: Hónapsoro­ló. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: ötödik sebesség. — 18.04: A vállakozói döntésekről. — 18.14; Barangolás régi hanglemezek kö­zött. — 18.30: Hírek. — 18.33: Fú- vósesztrád. — 18.52: Schumann: Davidsbündler táncok. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Az Állami Népi Együttes felvételei­ből. — 20.30: Hírek. — 20.30: Kí­váncsiak klubja. — 21.35: Har­minc perc rock. — 21.55: A Rá­dió Dalszínháza. — 22.31: Hírek. — 22.34: öt város, tizenöt éne­kes. — 23.15: Két balettszvit. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: a mis­kolci stúdió szilveszteri műso­rának ismétlése. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika (Folytatják a vasút korszerűsíté­sét. Az orosz nyelv oktatásának tapasztalatairól. Jelentés az út­viszonyokról.) — Demjén Fe­renc énekli dalait. — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes ... Televízió, 1. műsor; 16.40: Hí­rek. — 16.45: Síugró négysánc- verseny. — 18.00: Melyiket az ötezerből? — 18.20: Rólunk van szó! — 18.50: Szépen, jól magya­rul. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Cigánykerék. — 21.20: Pa­noráma. Jelenségek a világpoli­tikában. — 21.45: Unokáink is látni fogják? — 22.25: Tv-híradó 3. — 22.35: Tv-tükör. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ter­vezte: Erdélyi Zoltán. — 20.35: Írók, költők műhelyében. — 21.25: Tv-híradó 2. — 21.45: Egymás­nak teremtve. Szlovák televízió: 17.55; Akro­baták. — 18.10: Autósok, moto­rosok. — 19.00: Híradó. — 19.30: A Ceplisov-ügy. — 21.30: Híradó. — 22.00: A rendőrség hírei. — 22.05: Az insbrucki nemzetközi síversenyről. — 23.05: Csehszlo­vákia—Ausztrália barátságos fér­fi kosárlabda-mérkőzés. Miskolci Nemzeti Színház (3): Hamupipőke. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghu­ták. — Miskolci Képtár (10—18): A Petró-gyűjtemény remekei. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássá­ga. FLMSZlNHAZAK BÉKE Az akasztanivaló bolond nő Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Bombasiker Szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor SAGVAFI Neveletlenek Mb. szí. angol film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor SZIRMA Egyetlenem! Mb. szovjet film Kezdés: f6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27; Harsan a kürt­szó! — 8.57: Charles Münch ve­zényli a Bostoni Szimfonikus Zenekart. — 10,00: Hírek. — 10.05: Szakmák nyomában. — 10.30: Wilhelm Backhaus zongorázik. — 11.25: Minden hatodik. — 11.40: Különös házasság. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: A nemzetközi munkásmoz­galom dalaiból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Nóták. —■ 9.18: Slágermú­zeum. — 10.00; A zene hullám­hosszán. — 11.55; Gyermekek könyvespolca. A Miskolci 1. Postahivatal fel­vesz érettségizett dolgozókat táv­beszélő-kezelői munkakörbe, to­vábbá 4 órás hírlapkézbesítőket reggeli elfoglaltsággal, valamint motorkerékpár jogosítvánnyal rendelkezőket változó munkakör­be. Miskolc 1. Postahivatal, mun­kaügy. Apáthy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom