Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Ebben as évben Miről tárgyal a városi tanács? Újabb piacokkal bővül ez évben a Lenin Kohászati Művek nemzetközi kereske­delme. 1977. december végén vált véglegessé, hogy az idén először Indiába és Thaiföld­re is eljutnak majd a gyár termékei. Indiába 2.5 millió dollár értékű vasúti kerék­párabroncs és 160 ezer dol­lár értékű vasúti kerékpár­tengely szállítására kötöttek szerződést, míg Thaiföldre 225 ezer dollár értékű vasúti kerékpárabroncsot szállíta­nak. Kis bolt a Tiszai pályaud­var mellett. Ha most a kö­zépkorban lennénk, a bolt­vezető így kántálna: „Fűben, fában, gyógynövényben van az orvosság ...” Nem gyógy­szertár, s mégis sokak szá­mára gyógyszer a kamilla, a sok fűszer, a tea. Most, kü­lönösen az ünnepek után a sokszorosára emelkedett a forgalom: gyomorrontás, fej­fájás, hányinger panaszaival jönnek az alkalmi betegek. A Herbária Gyógynövény­szaküzlet vezetője Rimányi Jenő — habár képzettsége nem orvos — kapásból ajánl­ja mindenkinek a „csoda­szert”. De nemcsak gyógyszer, ha­nem ételízesítők, úgynevezett tonikok is gazdagítják a vá­lasztékot. Cukorbetegeknek, étvágytalanságban szenve­dőknek különböző szörpöket ajánl a vezető. S nemcsak a vevőknek - blokkol, hanem magának is kever: — Így talán majd rászo­kom az evésre... — mond­ja... Az idei esztendőben is több fontos témát vitat meg Mis­kolc város Tanácsa. Tárgyal­ja majd a testület az 1977. évi költségvetési és fejlesz­tési terv megvalósulását, va­lamint az ifjúságpolitikai ha­tározatok végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelen­tést. Napirendre kerül Mis­kolc és a járás közrendjé­nek és közbiztonságának, Miskolc város közlekedésé­nek, a város munkaerő-gaz­dálkodásának helyzete, Ismét megvizsgálja a tanács a ci­gánylakosság élet- és mun­kakörülményeit. Szerepel a programban több tanácsi osztály és bi­zottság beszámoltatása. Kohászexport Indiába, Thaiföldre # Étvágygerjesztők gyenge gyomorra. A fiatalok többsége ezt keresi... (Solynios László felvétele) Fűben, fában orvosság Pihent agyú feltalálók i 1. ami új a technikában, az sokszor kuriózumnak tű­nik. A gyakorlat mutatja meg azután, hogy az illető megoldás beválik-e, megszo­kottá lesz-e — esetleg egé­szen más területen, mint ahogyan eredetileg gondol­ták.” Petrik Ottó Technikai kuriózumok című könyvének előszavából idéztem a fenti mondatokat, melyek felbáto­rítanak rá, hogy néhány ré­gi — képtelennek tűnő — találmány hasznosítására te­gyek javaslatot. JANUS-ARCÚ BABA A játékgyártás világszerte ismert központja Türingia. Ezen a tájon élt Fritz Bar­tenstein, aki 1880-ban szaba­dalmaztatta forgatható feiű játékbabáját, melynek egyik arca sír, a másik meg nevet. Szerintem manapság is ér­demes lenne gyártani a Ja- nus-arcú babákat, mert se­gítségükkel a gyerek játszva megtanulhatná, hogy az iga­zi embereknek is — legalább! — két arca van. s mindig azt fordítják felénk, amelyik az alkalomhoz illik. És ez még nem is a legravaszabb trükk! Vannak, akik min­denkinek mindig a mosoly­gósat,' kedveset mutatják, jóllehet a másik szüntelenül vicsorog. DUPLEX-TOLL, VEZETŐKNEK „A civilizáció átkos mel­lékterméke a bürokrácia” — írja a szerző. A régészeti ásatások ugyanis azt bizo­nyítják, hogy az írnokok már az ókorban is szériában gyártották az aktákat, csak akkor nem papír-, hanem agyagtábla-pazarlásnak ne­vezték e jelenséget. Számos iratot, okmányt több pél­dányban kellett pergamen­re vetni a középkorban is, a jobb sorsra érdemes kódex­másoló szerzeteseknek. A XVII. században aztán meg­született a korszakalkotó ta­lálmány — bizonyára nem véletlen, hogy éppen a hiva- talnokszellemérő) ismert Becsben! —, az egyszerre több tollal író készülék. S/erintem ma is haszonnal forgathatnák a duplex-tol- lat az aláírások nyűgét cipe­lő vezetők. De jó lenne a többszörös toll arra is, hogy technikai hátteret adjon a napjainkban oly divatos egyenlősdihez. Képzeljék el, milyen nagyszerű dolog len. ne, ha egyetlen mozdulat­tal papírra vethetné több beosztott anyagi és erkölcsi elismerését a főnök. így ugyanis a látszatát is elke­rülhetné annak, hogy a szor­galom, tehetség és más mi- haszna dolgok alapján meg­különbözteti őket. KFRÉKPÁR — PÁROCSKÁKNAK A közlekedési kuriózumok közül több is megnyerte a tetszésemet. A legcsodálato­sabb az a vonat, melynek mozdonyára lejtőt képező sínt szereltek. E sínpár vé­gigfut az egész szerelvény tetején és az utolsó kocsi végén ismét egy lejtő követ­kezik. Az elmés szerkezet lehetetlenné teszi a szerel­vények összeütközését. A szembe száguldó vonat ugyanis fölkapaszkodik a lejtőn, végiggurul a szerel­vényen és a végén leeresz­kedve, zavartalanul folytatja az útját. Igazán pompás, de nálunk, ahol a MÁV — min. den tekintetben — feladata magaslatán áll, teljesen fe­lesleges. Nem így a két kor­mánnyal és két nyereggel felszerelt kerékpár, mely — a hasznos testmozgás mellett — intim közelségbe hozza a párocskát, s egyenesen a há­zasságba gurul. Akkor aztán — néhány* csavar kilazításá­val — két szólóra lehetne átalakítani a dupla biciklit. (A házasoknak aligha kell magyaráznom, hogy miért). B. D. A UH várospolitikai tóroma Utak, hidak, közművek Hatvanöt milliót költenek az idén felújításokra Karácsonyi számunkban közöltük a Rózsa Kálmán tanács­elnökkel készített interjút. Talán emlékeznek még rá olva­sóink, hogy a tanácselnök hangsúlyozta: nagyobb gondot for­dítanak a város üzemeltetésére, ezen belül például az utak rendszeres karbantartására, felújítására. A szándék valóra- válíásához természetesen pénzre és építőipari kapacitásra is szükség van. Sajnos, sem egyikben, sem másikban nem bővel­kedik Miskolc. Abból a hatvanöt millió forintból, amit az idén az utak felújítására, korszerűsítésére költhetnek, sok mindenre futja, de kevesebbre, mint szeretnénk. Az említett összegből 51 millió forint az úgynevezett központi keret, a fennmara­dó 14 millió forinttal a ke­rületi hivatalok gazdálkod­nak. A központi keret terhé­re ütemezett feladatok közül a legjelentősebb a Szilágyi Dezső utca kor­szerűsítése, melyre körül­belül 16 millió forintot költenek. Ugyancsak korszerűsítik, il­letve felújítják a Ma.iláth. a Győri, az Eperjesi, a Haladás és az Eper utcát. Ráfér a re­noválás a tapolcai Hejő-hi- dakra (egymillió forintot szánnak erre), és régi gond oldódik meg a lillafüredi parkolók rendezésével. Már tervezik azt a forga­lomirányító központot, mely összehangolja majd a meg­lévő forgalomirányító beren­dezéseket. Az elképzelések szerint az Arany János utcai transzformátorház tetejére telepítik a jórészt automata berendezésekből álló köz­pontot, A Zója tér rendezése is szerepel, mint „tartalék” a feladatok között. Természetesen nem azért kapta ezt a furcsa minősí­tést, mert a tanács vezetői kevésbé fontosnak tartják, mint a többi teendőt. A for­galmi csomópont rendezése szorosan összefügg a Tiszai pályaudvar rekonstrukciójá­val. az utóbbi terve fölött azonban még folyik a vita. (Többször és részletesen szóltunk e témáról, ezért most csak ennyit: abból az összegből, amit a MÁV a Tiszai rekonstrukciójára szán, aligha lehet olyan állo­mást építeni, mely hosszú távon megoldja a város több évtizedes gondját). Mint fentebb említettük a három kerületi hivatal összesen 14 millió forintot költhet felújításokra. Itt adunk választ Puskás Istvánnak, aki az Újélet ut­ca felújítását sürgeti. A vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztályán kapott tá­jékoztatás szerint, az elmúlt években zúzalékszórással igyekeztek javítani az út .ál­lapotát, ám ennél többre előreláthatólag a következő években sem futja. Az első kerületben az idén kijavítanak, „kátyúznak” minden olyan utat, ahol autóbusz közlekedik, és hozzálátnak egy olyan nagy feladatnak a végrehaj­tásához is, mely nem a tanács számláját -terheli: rendezik a Baross udvart, azoknak a vállalatoknak az anyagi hoz­zájárulásával. melyek a haj­dani kaszárnyaépületekben működnek. A költségeket arányosan elosztották, meg­nyitotta a számlát a tanács és az idén elvégzik a több évre tervezett munka első ütemét. A közműhálózat bővítésé.: re ötmillió forintot költ az .idén a tanács. Eredetileg a tavalyi évre tervezték a Körmöczi és a Haladás utca szennyvízcsatornájának épí­tését. ám a munkát — anya­gi okok miatt — az idei év­re kellett halasztani. Víz- és szennyvízcsator­nát építenek a Márton Bíró utcában és környékén, így például a Pálma és a Páfrány utcában. Pályázat útján döntöttek — a felsorolt munkákban is nagy szerepet játszó — taná­csi vállalatok gépesítésére szánt összegek odaítéléséről. ■A Miskolci Mélyépítő Válla­lat 2,3 millió forintot kapott univerzális mélyépítőgép be­szerzésére, a köztisztasági vállalat úthengert, árokásót #s más gépeket, a kertészeti vállalat pedig tehergépkocsit, erőgépet és rézsűkaszát vá­sárolhat a tanács anyagi tá­mogatásával. (bekes) Vidéki segítség A fővárosi telefonhelyzet javításához A távbeszélő-szolgáltatás üzembiztonságának növelé­se, a telefonbeszélgetések minőségének javítása érde­kében az idén nagyobb ütemben folytatják a buda­pesti kábelhálózat karban­tartását, beázás elleni védel­mét. A Budapesti Távbeszé­lő Igazgatóság a kábelháló­zat rekonstrukciójára ebben az évben 23,5 millió forintot fordít. A tervezett rekonstrukció­hoz az anyagi alap rendel­kezésre áll, gondot - okoz azonban a munkaerőhiány. Ezért is írta elő a posta idei terve, hogy a budapesti hi­baelhárítás és karbantartás fejlesztésére országos mun­kaerő-toborzás révén, mint­egy 120-szal kell növelni a létszámot. Addig is a vidéki postaigazgatóságok adnak gyors segítséget. A Posta-ve­zérigazgatóság felhívására kedden 60 kábelszerelő ér­kezett hosszabb idejű mun­kára a fővárosba. A vidéki szakemberek önként vállal­koztak arra, hogy segítenek a budapesti kábelhálózat re. konstrukciójában, a hibáéi hárítás gyorsításában, a hi­bák megelőzésében. Kertészkedőknek ajánljuk A talaj termőereje A talaj egyik igen fontos ter­mészeti adottsága annak termő- ereje. Régi magyar mondás, hogy nincsen rossz föld, csak rossz gazda (tudatlan kertész). A területi adottságok között van­nak tényezők, amelyeket meg­változtatni nem lehet (környezeti tényezők), de vannak olyan té­nyezők is, amit szorgos, kitar­tó munkával meg lehet és kell változtatni. Ilyen a talaj állapo­ta. A kert legfontosabb termelő- eszköze a termőtalaj. Az utóbbi években felpar­cellázott területeknek jelen­tős része nagyüzemi mező- gazdasági művelésre kevésbé alkalmas. Talaja általában véve gyenge táperőben van. A talajok legfontosabb táp­anyagrésze az istállótrágya. Az istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a leg­teljesebb értékű trágyaanyag. (100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25—0,30 kg foszfort és 0,5 kg kálit tar­talmaz.) Az istállótrágya te­hát nem elsősorban trágya­pótló trágyaanyag, hiszen 2 —2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént pótolni a ta­lajba, mint 100 kg istállótrá­gyával. Ezzel szemben a hu­musz fokozásával pótolhatat­lan szolgálatot tesz a kert talajéletének serkentésében. Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és beásni, így a szerves anyag tavaszig elbomlik és a tápanyagok pe­dig a növények számára fel­vehetővé válnak. De mivel az utóbbi időben a megfelelő mennyiségű szer­ves trágyát beszerezni nem lehet, így nagymértékben megnőtt a műtrágyahaszná­lat a házikertekben. A műtrágyákkal igen csín­ján kell bánni. Túltrágyázás vagy nem megfelelő műtrá­gya alkalmazása a kerti nö­vények termésének minősé­gi csökkentéséhez, sőt szél­sőséges esetekben a növény pusztulásához is vezethet. Á műtrágyák -használatánál ügyeljünk a hatóanyag-tarta­lomra, mely a zsákokon min­dig fel van tüntetve. A pétisónak nevezett mű­trágya kettős hatóanyagú műtrágya. Hatóanyag-tartal­mának egyik része, az ammó­nia, lassan, a másik ható­anyag, a nitrát gyorsan oldó­dik. A pétisó jól táplálja a növényeket és hatása a ket­tős tartalom miatt tartósabb. A szuperfoszfát kémhatása savanyú, ezért savanyú tala­jokon ajánlatos mérsékelni. Kálisó szamóca kivételével minden növényre használha­tó. A szamócánál a súlyosabb perzselés elkerülése érdeké­ben kénsavas kálit használ­junk. Amennyiben a talaj vizsgála­tára nem kerül sor, így közvet­lenül a forgás előtt 100 négyzet- méterre számítva , 8—10 q szerves trágyát (2—3 évenként), 8—10 kg 25 százalékos nitrogént (pétisó), 20—60 kg 17,5—18,5 százalékos szu­perfoszfátot és 15—40 kg 38—42 százalékos hatóanyagú kálium, il­letve kénsavas káliumot hasz­náljunk. Savanyú kémhatású ta­lajokon 100 négyzetméterre 20— 30 kg mészköport. homok tala­jon 150—300 kg cukorgyári mész- iszapot használunk, égetett mész- ből ennek a fele mennyiségét. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom