Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
Ebben as évben Miről tárgyal a városi tanács? Újabb piacokkal bővül ez évben a Lenin Kohászati Művek nemzetközi kereskedelme. 1977. december végén vált véglegessé, hogy az idén először Indiába és Thaiföldre is eljutnak majd a gyár termékei. Indiába 2.5 millió dollár értékű vasúti kerékpárabroncs és 160 ezer dollár értékű vasúti kerékpártengely szállítására kötöttek szerződést, míg Thaiföldre 225 ezer dollár értékű vasúti kerékpárabroncsot szállítanak. Kis bolt a Tiszai pályaudvar mellett. Ha most a középkorban lennénk, a boltvezető így kántálna: „Fűben, fában, gyógynövényben van az orvosság ...” Nem gyógyszertár, s mégis sokak számára gyógyszer a kamilla, a sok fűszer, a tea. Most, különösen az ünnepek után a sokszorosára emelkedett a forgalom: gyomorrontás, fejfájás, hányinger panaszaival jönnek az alkalmi betegek. A Herbária Gyógynövényszaküzlet vezetője Rimányi Jenő — habár képzettsége nem orvos — kapásból ajánlja mindenkinek a „csodaszert”. De nemcsak gyógyszer, hanem ételízesítők, úgynevezett tonikok is gazdagítják a választékot. Cukorbetegeknek, étvágytalanságban szenvedőknek különböző szörpöket ajánl a vezető. S nemcsak a vevőknek - blokkol, hanem magának is kever: — Így talán majd rászokom az evésre... — mondja... Az idei esztendőben is több fontos témát vitat meg Miskolc város Tanácsa. Tárgyalja majd a testület az 1977. évi költségvetési és fejlesztési terv megvalósulását, valamint az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést. Napirendre kerül Miskolc és a járás közrendjének és közbiztonságának, Miskolc város közlekedésének, a város munkaerő-gazdálkodásának helyzete, Ismét megvizsgálja a tanács a cigánylakosság élet- és munkakörülményeit. Szerepel a programban több tanácsi osztály és bizottság beszámoltatása. Kohászexport Indiába, Thaiföldre # Étvágygerjesztők gyenge gyomorra. A fiatalok többsége ezt keresi... (Solynios László felvétele) Fűben, fában orvosság Pihent agyú feltalálók i 1. ami új a technikában, az sokszor kuriózumnak tűnik. A gyakorlat mutatja meg azután, hogy az illető megoldás beválik-e, megszokottá lesz-e — esetleg egészen más területen, mint ahogyan eredetileg gondolták.” Petrik Ottó Technikai kuriózumok című könyvének előszavából idéztem a fenti mondatokat, melyek felbátorítanak rá, hogy néhány régi — képtelennek tűnő — találmány hasznosítására tegyek javaslatot. JANUS-ARCÚ BABA A játékgyártás világszerte ismert központja Türingia. Ezen a tájon élt Fritz Bartenstein, aki 1880-ban szabadalmaztatta forgatható feiű játékbabáját, melynek egyik arca sír, a másik meg nevet. Szerintem manapság is érdemes lenne gyártani a Ja- nus-arcú babákat, mert segítségükkel a gyerek játszva megtanulhatná, hogy az igazi embereknek is — legalább! — két arca van. s mindig azt fordítják felénk, amelyik az alkalomhoz illik. És ez még nem is a legravaszabb trükk! Vannak, akik mindenkinek mindig a mosolygósat,' kedveset mutatják, jóllehet a másik szüntelenül vicsorog. DUPLEX-TOLL, VEZETŐKNEK „A civilizáció átkos mellékterméke a bürokrácia” — írja a szerző. A régészeti ásatások ugyanis azt bizonyítják, hogy az írnokok már az ókorban is szériában gyártották az aktákat, csak akkor nem papír-, hanem agyagtábla-pazarlásnak nevezték e jelenséget. Számos iratot, okmányt több példányban kellett pergamenre vetni a középkorban is, a jobb sorsra érdemes kódexmásoló szerzeteseknek. A XVII. században aztán megszületett a korszakalkotó találmány — bizonyára nem véletlen, hogy éppen a hiva- talnokszellemérő) ismert Becsben! —, az egyszerre több tollal író készülék. S/erintem ma is haszonnal forgathatnák a duplex-tol- lat az aláírások nyűgét cipelő vezetők. De jó lenne a többszörös toll arra is, hogy technikai hátteret adjon a napjainkban oly divatos egyenlősdihez. Képzeljék el, milyen nagyszerű dolog len. ne, ha egyetlen mozdulattal papírra vethetné több beosztott anyagi és erkölcsi elismerését a főnök. így ugyanis a látszatát is elkerülhetné annak, hogy a szorgalom, tehetség és más mi- haszna dolgok alapján megkülönbözteti őket. KFRÉKPÁR — PÁROCSKÁKNAK A közlekedési kuriózumok közül több is megnyerte a tetszésemet. A legcsodálatosabb az a vonat, melynek mozdonyára lejtőt képező sínt szereltek. E sínpár végigfut az egész szerelvény tetején és az utolsó kocsi végén ismét egy lejtő következik. Az elmés szerkezet lehetetlenné teszi a szerelvények összeütközését. A szembe száguldó vonat ugyanis fölkapaszkodik a lejtőn, végiggurul a szerelvényen és a végén leereszkedve, zavartalanul folytatja az útját. Igazán pompás, de nálunk, ahol a MÁV — min. den tekintetben — feladata magaslatán áll, teljesen felesleges. Nem így a két kormánnyal és két nyereggel felszerelt kerékpár, mely — a hasznos testmozgás mellett — intim közelségbe hozza a párocskát, s egyenesen a házasságba gurul. Akkor aztán — néhány* csavar kilazításával — két szólóra lehetne átalakítani a dupla biciklit. (A házasoknak aligha kell magyaráznom, hogy miért). B. D. A UH várospolitikai tóroma Utak, hidak, közművek Hatvanöt milliót költenek az idén felújításokra Karácsonyi számunkban közöltük a Rózsa Kálmán tanácselnökkel készített interjút. Talán emlékeznek még rá olvasóink, hogy a tanácselnök hangsúlyozta: nagyobb gondot fordítanak a város üzemeltetésére, ezen belül például az utak rendszeres karbantartására, felújítására. A szándék valóra- válíásához természetesen pénzre és építőipari kapacitásra is szükség van. Sajnos, sem egyikben, sem másikban nem bővelkedik Miskolc. Abból a hatvanöt millió forintból, amit az idén az utak felújítására, korszerűsítésére költhetnek, sok mindenre futja, de kevesebbre, mint szeretnénk. Az említett összegből 51 millió forint az úgynevezett központi keret, a fennmaradó 14 millió forinttal a kerületi hivatalok gazdálkodnak. A központi keret terhére ütemezett feladatok közül a legjelentősebb a Szilágyi Dezső utca korszerűsítése, melyre körülbelül 16 millió forintot költenek. Ugyancsak korszerűsítik, illetve felújítják a Ma.iláth. a Győri, az Eperjesi, a Haladás és az Eper utcát. Ráfér a renoválás a tapolcai Hejő-hi- dakra (egymillió forintot szánnak erre), és régi gond oldódik meg a lillafüredi parkolók rendezésével. Már tervezik azt a forgalomirányító központot, mely összehangolja majd a meglévő forgalomirányító berendezéseket. Az elképzelések szerint az Arany János utcai transzformátorház tetejére telepítik a jórészt automata berendezésekből álló központot, A Zója tér rendezése is szerepel, mint „tartalék” a feladatok között. Természetesen nem azért kapta ezt a furcsa minősítést, mert a tanács vezetői kevésbé fontosnak tartják, mint a többi teendőt. A forgalmi csomópont rendezése szorosan összefügg a Tiszai pályaudvar rekonstrukciójával. az utóbbi terve fölött azonban még folyik a vita. (Többször és részletesen szóltunk e témáról, ezért most csak ennyit: abból az összegből, amit a MÁV a Tiszai rekonstrukciójára szán, aligha lehet olyan állomást építeni, mely hosszú távon megoldja a város több évtizedes gondját). Mint fentebb említettük a három kerületi hivatal összesen 14 millió forintot költhet felújításokra. Itt adunk választ Puskás Istvánnak, aki az Újélet utca felújítását sürgeti. A városi tanács építési és közlekedési osztályán kapott tájékoztatás szerint, az elmúlt években zúzalékszórással igyekeztek javítani az út .állapotát, ám ennél többre előreláthatólag a következő években sem futja. Az első kerületben az idén kijavítanak, „kátyúznak” minden olyan utat, ahol autóbusz közlekedik, és hozzálátnak egy olyan nagy feladatnak a végrehajtásához is, mely nem a tanács számláját -terheli: rendezik a Baross udvart, azoknak a vállalatoknak az anyagi hozzájárulásával. melyek a hajdani kaszárnyaépületekben működnek. A költségeket arányosan elosztották, megnyitotta a számlát a tanács és az idén elvégzik a több évre tervezett munka első ütemét. A közműhálózat bővítésé.: re ötmillió forintot költ az .idén a tanács. Eredetileg a tavalyi évre tervezték a Körmöczi és a Haladás utca szennyvízcsatornájának építését. ám a munkát — anyagi okok miatt — az idei évre kellett halasztani. Víz- és szennyvízcsatornát építenek a Márton Bíró utcában és környékén, így például a Pálma és a Páfrány utcában. Pályázat útján döntöttek — a felsorolt munkákban is nagy szerepet játszó — tanácsi vállalatok gépesítésére szánt összegek odaítéléséről. ■A Miskolci Mélyépítő Vállalat 2,3 millió forintot kapott univerzális mélyépítőgép beszerzésére, a köztisztasági vállalat úthengert, árokásót #s más gépeket, a kertészeti vállalat pedig tehergépkocsit, erőgépet és rézsűkaszát vásárolhat a tanács anyagi támogatásával. (bekes) Vidéki segítség A fővárosi telefonhelyzet javításához A távbeszélő-szolgáltatás üzembiztonságának növelése, a telefonbeszélgetések minőségének javítása érdekében az idén nagyobb ütemben folytatják a budapesti kábelhálózat karbantartását, beázás elleni védelmét. A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság a kábelhálózat rekonstrukciójára ebben az évben 23,5 millió forintot fordít. A tervezett rekonstrukcióhoz az anyagi alap rendelkezésre áll, gondot - okoz azonban a munkaerőhiány. Ezért is írta elő a posta idei terve, hogy a budapesti hibaelhárítás és karbantartás fejlesztésére országos munkaerő-toborzás révén, mintegy 120-szal kell növelni a létszámot. Addig is a vidéki postaigazgatóságok adnak gyors segítséget. A Posta-vezérigazgatóság felhívására kedden 60 kábelszerelő érkezett hosszabb idejű munkára a fővárosba. A vidéki szakemberek önként vállalkoztak arra, hogy segítenek a budapesti kábelhálózat re. konstrukciójában, a hibáéi hárítás gyorsításában, a hibák megelőzésében. Kertészkedőknek ajánljuk A talaj termőereje A talaj egyik igen fontos természeti adottsága annak termő- ereje. Régi magyar mondás, hogy nincsen rossz föld, csak rossz gazda (tudatlan kertész). A területi adottságok között vannak tényezők, amelyeket megváltoztatni nem lehet (környezeti tényezők), de vannak olyan tényezők is, amit szorgos, kitartó munkával meg lehet és kell változtatni. Ilyen a talaj állapota. A kert legfontosabb termelő- eszköze a termőtalaj. Az utóbbi években felparcellázott területeknek jelentős része nagyüzemi mező- gazdasági művelésre kevésbé alkalmas. Talaja általában véve gyenge táperőben van. A talajok legfontosabb tápanyagrésze az istállótrágya. Az istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag. (100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25—0,30 kg foszfort és 0,5 kg kálit tartalmaz.) Az istállótrágya tehát nem elsősorban trágyapótló trágyaanyag, hiszen 2 —2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént pótolni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával. Ezzel szemben a humusz fokozásával pótolhatatlan szolgálatot tesz a kert talajéletének serkentésében. Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és beásni, így a szerves anyag tavaszig elbomlik és a tápanyagok pedig a növények számára felvehetővé válnak. De mivel az utóbbi időben a megfelelő mennyiségű szerves trágyát beszerezni nem lehet, így nagymértékben megnőtt a műtrágyahasználat a házikertekben. A műtrágyákkal igen csínján kell bánni. Túltrágyázás vagy nem megfelelő műtrágya alkalmazása a kerti növények termésének minőségi csökkentéséhez, sőt szélsőséges esetekben a növény pusztulásához is vezethet. Á műtrágyák -használatánál ügyeljünk a hatóanyag-tartalomra, mely a zsákokon mindig fel van tüntetve. A pétisónak nevezett műtrágya kettős hatóanyagú műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része, az ammónia, lassan, a másik hatóanyag, a nitrát gyorsan oldódik. A pétisó jól táplálja a növényeket és hatása a kettős tartalom miatt tartósabb. A szuperfoszfát kémhatása savanyú, ezért savanyú talajokon ajánlatos mérsékelni. Kálisó szamóca kivételével minden növényre használható. A szamócánál a súlyosabb perzselés elkerülése érdekében kénsavas kálit használjunk. Amennyiben a talaj vizsgálatára nem kerül sor, így közvetlenül a forgás előtt 100 négyzet- méterre számítva , 8—10 q szerves trágyát (2—3 évenként), 8—10 kg 25 százalékos nitrogént (pétisó), 20—60 kg 17,5—18,5 százalékos szuperfoszfátot és 15—40 kg 38—42 százalékos hatóanyagú kálium, illetve kénsavas káliumot használjunk. Savanyú kémhatású talajokon 100 négyzetméterre 20— 30 kg mészköport. homok talajon 150—300 kg cukorgyári mész- iszapot használunk, égetett mész- ből ennek a fele mennyiségét. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök
