Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
A miskolci színház történetéből Gyerekek a nézőtéren # A Hófehérkét a Hamupipőkét, a nemzetközi meseirodalom legismertebb darabjait — a gyermekközönség nagy örömére — időről időre bemutatja a Miskolci Nemzeti Színház. Most Romhányi—Fényes feldolgozásában láthatja a legifjabb közönség a Hamupipőkét. Képünkön a két főszereplő, Milviusz Andrea (Hamupipőke) és Matus György (Gáspár királyfi). Mi is az a gyermekszinház? keknek játsszák vagy gyerkekne k játsszák vagy gyermekek adják elő? Ez is, az is. Á magyar színjátszás, melynek kezdetei összeforrnak városunk nevével, nézőiként az ifjúságot is számon tartja. Tíz-tizennyolc éves gyermekek és ifjak rendszeresen látogatják Ernyei, Oroszfáy Pergeő Czélesztin és Kilényi Dávid igazgatók színházát. Végigszurkolják Pikó herceg és Jutka Perzsi kalandos szerelmi történetét, titokban könnyét hullatnak a pandúrkézre jutott Angyal Bandi tragikus sorsán és nevetésük kíséri a peleskei nótáriust budai utazására. Török atya röpirata A fiatalok az 1820-as évek végén szinte kisajátítják színházunkat. Török Damaszcén egyházatya felháborodott hangú röpiratban tiltakozik az ifjúság tömeges színházlátogatása ellen. „Nemde kötelességem felszólalni a jó erkölcs és az ifjúságra nézve oly jelentős tisztes és ildomos magatartás érdekében és azt mondani, nem a festett deszkák és a pojácák játszadozásai teszik majdan jó magaviseletű polgárrá gyermekeinket, hanem a keresztényi erények gyakorlása.” A városi tanács pedig rendeletet ad ki, hogy gyermekek a színházat nem látogathatják. Ök azonban színházba akartak járni. Sem röpirat, sem rendelet nem téríthette el őket ettől a szándékuktól. Az 18c7-ben újjáépített színházunkban Latabár Endre, majd az igazgatásban őt követő lolnár György rendszeresen tart gyermekelőadást a három-tízéveseknek matiné keretében; a 10—18 éves gimnazistáknak, kisina- soknak, kereskedőtanulóknak délutánonként ifjúsági előadás formájában. Mesél és Vernét A színházi szakemberek számára mindig nagy gondot jelentett és szinte máig is megoldatlan kérdés a gyermekdarabok kiválasztása. Mit játsszunk, mit adjunk gyermekeinknek? Természetesen a legszebbet, a legjobbat. Vagyis remekműveket. Igen ám, de a remekírók a kiforrott értelmű emberhez szólnak A gyermek érzelem, és gondolatvilága a jó-rossz, szép—rút, helyes—helytelen kategóriák megkülönböztetésére alkalmas, hiszen e kettősségekben való helyes döntés teszi a későbbiekben becsületes, jellemes, igaz szavú emberré. Hol határolódnak el nyíltan ezek a kérdések? A mesében. És színigazgatóink 100 év óta neves és névtelen szerzők feldolgozásában keltik életre Hófehérkét, Hamupipőkét, Csipkerózsikát. Az NDK-ban mintegy negyven szimfonikus zenekar és 42 színházi szimfonikus együttes működik. Közülük egyes zenekarok már több száz évesek, de az elmúlt évtizedekben alakult, fiatalabb együttesek is jó hírnevet vívtak már ki maguknak. A hagyományosan magas színvonalat képviselő együttesek közül említést érdemel az 1742-ben alakult Berlini Állami Zenekar. Karmesterei sorába olyan nagy művészeket sorolhatunk, mint Richard Strauss, Wilhelm Furtwängler, Hermann Abend- roth. Erich Kleiber, Herbert von Karajan és Franz Kon- witschny. Világszerte ismert a Drezdai Állami Zenekar is, amely 1973-ban ünnepelte 1892-ben Halmay Imre . az első, aki Verne regényeinek dramatizált változatát gyermekeknek rendezi. Kidomborítja a humoros figurák szerepét. A lepkehálójával téb- láboló Benedek bácsi — a Tizenöl éves kapitányból —, a nyakigláb, minden lében kanál Passepartout — a Nyolcvan nap alatt a föld körül című regényből —■, a híres geográf Paganel Jakab, aki nyakba akasztható látcsövét sem az ágyban, sem a hajótörések alkalmával nem veti le, míg végigkíséri Grant kapitány gyermekeit útjukon — együtt él, együtt lélegzik az olvasó és színházba járó gyermekekkel. Sem Halmay, sem utódai nem voltak képzett pszichológusok, mégis tudták, hogy a gyermekek akkor élnek együtt a színpadi mesével, ha nem tévednek el a tartalom útvesztőiben. — Beleharapjak az almába, gyerekek? — kérdezi Hófehérke. S a százfejű kölyökszörnye- teg, az apró-cseprő közönség egyszerre, száz hanggal, de egyértelműen tiltakozik: — Ne tedd, ne tedd, Hófehérke! A János vitéz már a Heltai —Kacsóh-féle feldolgozás előtt repertoárdarabja volt az itteni gyermekelőadásoknak. Miután az operett sikere végigseperte az országot, gyermekszereplőkkel énekeltették Iluska és János vitéz szerepét. A Sebestyén-korszakban, az 1920—1930-as években operai előadást is kapnak a gyer425 éves fennállását. A drezdai filharmonikusokat olyan nagyságok dirigálták, mint Peter Csajkovszkij. Antonin Dvorzsák, Szergej Rahmani- nov, Pablo Casals. Az 1743-ban alapított lipcsei Gewandhaus-Orchester koncertprogramjában főleg Bach, Mendelssohn, Barthol- dy, Mahler, Bruckner és Max Reger művei szerepelnek. A zenekar Bach-hang- versenyein a Tamás Kórussal működik együtt. A berlini koncertélet felpezsdítéséhez számos új zenekar is hozzájárul. Ilyen a Berlini Szimfonikus Zenekar, amely 1950-ben nyerte el jelenlegi státusát, és Kurt Sanderling irányítása alatt főleg Beethoven és Brahms műveit tolmácsolja. mekek. Rossini muzsikája kelti életre Hamupipőkét és gonosz mostoháját. Ebben az időben mutatják be a Légy jó mindhalálig című Móricz- regény adaptációját, mely még a felszabadulás után is színpadon marad. Utána uzsonna A Tanácsköztársaság idején a színház kapui kitárulnak a gyermekek előtt és kedvükért a színészek elmennek a vasgyári Kaszinóba, a népkerti szabadtéri színpadra, a perecesi színkörbe, hogy a játék örömében minél többen részesüljenek és minél több gyermek lakjon jól azzal az uzsonnával, melyet az előadás után közösen fogyasztanak el. 1946—47-ben a Földesi Imre színtársulatában megalakult kommunista színészcsoport vasárnap délelőttönként ingyenelőadást adott, ök mutatnak be először balettet gyermekeknek. E nagy sikerű produkciónak A kertészlány és a madárijesztő volt a címe. Aztán sokáig csend. Nem hangzik a színházban gyermekkacaj. A pár éve felelevenített gyermekprogram sikere, népszerűsége igazolja szükséges voltát. S még ahhoz is érvet ad, hogy ez a város elbírna egy önálló gyermekszínházat. Ezek az előadások nevelik értő nézővé, művelt emberré, a mindig jóra hajlamos tiszta emberré gyermekeinket GYÁRFÁS ÁGNES Karácsonyi koncert Hagyományos karácsonyi koncertjét ma este hét órakor rendezi a Művészeti és Propaganda Iroda, a Luther- udvarban levő evangélikus templomban. A hangverseny szólistája Sebestyén János csembaló- és orgonaművész, aki ezúttal a csembalóirodalom legszebb karácsonyi muzsikájából válogatta műsorát. Közreműködik az Űj Miskolci Vonósnégyes (Kiss Ernő, N. Füzes Mária, Nagy László, Győry Nagy Ilona). Műsoron Albinoni, Marcello, Bach, Scarlatti, Martini, Byrd, Gregor Werner, J. Christian Bach, Mozart és Händel művei szerepelnek. A templomban a padokat fűtik, így megfelelő öltözékben kellemes környezetben hallgathatja a koncertet a közönség. Évszázados zenekarok KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.35 : Melódiakoktél. — 14.07: Ezeregy délután. — 14.50: Éneklő Ifjúság. — 15.00; Hírek. — 15.10: Chopin: f-moll zongoraverseny. — 15.44: Magyarán szólva. — 16.00: Útközben. — 16.05: Harsán a kürtszó! — 16.35: Beethoven: F-dúr szonáta. — 17.00: Hírek. — 17.07: Fiatalok stúdiója. — 17.32: Régi híres énekesek. — 17.57 Mai könyvajánlatunk. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Mindenki zeneiskolája. — 20.45; Gazdasági minifórum — az éoítőiparról. — 21.21; Dmitrij Sosztakovics saiát műveiből zongorázik. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Reneszánsz kórusmuzsika. — 22.50: Meditáció — legsürgősebb gazdasági feladatainkról. — 23.00: A Magyar Vonósnégyes lemezeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Prágai történetek. — 12.50: Joachim: Magyar hegedűverseny. — 13.28: Bélyeggyűjtőknek. — 13.33: Szól a duda. — 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Boross Lajos népi zenekara játszik. Marczis Demeter nótákat énekel. — 18.30: Hírek. — 18.33: Szimfonikus könnyűzene. — 19.16: Futóhomok. — 19.26: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.03: Néozenei hangverseny. — 22.17: Hírek. — 22.20: Bob herceg. Huszka Jenő operettjének rádió változata. — 23.50: Új dzsesszfelvételeinkből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Egészségünk védelmében. A téli táplálkozásról dr. Pénzes Géza olvassa fel írását. — 18.00—18.30; Észak-magyarországi Krónika. (A Világítástechnikai Vállalat ózdi üzemegysége az Ikarus-programban. — Fejlesztik a Kelemén Szénkefeüzemet.) — Híres énekesek, népszerű áriák. — Hírösszefoglaló, lap- és músorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.00: iskolatévé. — 16.26; Hírek. — 16.30: Egészségünkért. — 16.35: Bűvös szerelem. — 17.05: Barátom, a ló. — 17.30: A nyelv világa. — 18.00: Kulisszák nélkül. — 18.30: Eldobja mankóit a város. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. — 20.55: Ismeri ön Kapp* lert? — 21.50: Izvesztyija Kupa. Televízió, 2. műsor: 20.01: Zene a ,.B” stúdióból. — 20.35: Kirándulás észak felé. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: A bosszú. Tévéfilm. Szlovák televízió: 16.20: A környezetvédelemről. — 16.50; Vetélkedő. — 17.30: Találkozás barátokkal. — 17.55: Svédország— Csehszlovákia iégkorong-mérkő- zés. — 21.30: Híradó. — 22.00: Hangverseny. Miskolci Nemzeti Színház (11, 2): Hamupipőke. — (7): Két férfi sakkban. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghuták. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyűjtemény remekei. — Miskolci Galéria (10—18) : IX. országos grafikai biennále. — József Attila Klubkönyvtár (12— 20): Bolgár grafikusok. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Csak egy asszony Mb. szí. francia film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Az elveszett expedíció I—II. Mb. szí. szovjet film Másfél helyár.! Kezdés: 2 órakor \ Pillangó I—II. Szí. amerikai film 18 éven felülieknek! Dupla és másfél helyár! Kezdés: f5, f8 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Kaspar Hauser Szí. NSZK-film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Fehér hajó Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5. f7 órakor PETŐFI Budapesti mesék Szí. magyar film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Kiváló holttestek Mb. szí. olasz film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS A zsoldoskatona Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f5, f7 órakor SÁGVÁRI Indul az űrhajó Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor SZERDA’ Kossuth rádió: 8.00: Hírek. 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.57: Labirintus. — 9.12: Beszélni nehéz. — 9.24: Világhírű szólisták Bach-felvéte- leiből. — 10.03: Hírek. — 10.05: Ezeregy délelőtt. Születésnapi ajándék. — 10.35; Kodály: Háry János-szvit. — 11.00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.15: Pergole- si: Livietta és Tracollo. Intermezzo két részben. Petőfi rádió: 8 00: Hírek. — 8.05: Nóták. — 9.00: Klasszikus operettekből. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33; A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.30: Té* vétorna. — 8.35: Iskolatévé. — 9.05: Iskolatévé. — 9.45; Wickie. NSZK rajzfilmsorozat. — 10.00: Delta. Tudományos híradó. — 10.35: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. — 11.30: Visszaszámlálás. — 12.00: Ember és föld. Spanyol ismeretterjesztő film. * Ábeltől Szilveszterig tára Adósok könyve: a kalendárium Nemcsak a névsorban, hanem a naptárban is elsők az Ábelek: január 2-án ünnepük névnapjukat. Ábeltől Szilveszterig — betűrend szerint Zsuzsannáig — vagyunk vagy háromszázötvenen; persze hogy közülünk mennyi a Gibárt, Kocsárd, Oktavián, Paszkál, Taksony, azt csak a jó ég és az anyakönyvek tudják. Mi az, amit általában először nézünk meg a naptárakban? Hogy milyen napra esnek munkaszünetes ünnepeink, mert ha hét végére, hét elejére, akkor ugye lehet rá számítani... Szóval, hogy az egyből kettő, esetleg két és fél lesz. És akkor aztán jön a „naptárreform”: pénteken van szombat, a szombat vasárnap, hétfő ünnep, kedd hétfő, és így tovább, míg valahogy nagy nehezen visszaállunk. A naptár ajándéktárgy, dísz, telefonszámok, címek, feljegyzések gyűjtőhelye, gyűjtőknek kincs (van, aki olyan kártyanaptár-készletekre tesz szert, hogy abból két paklira való römikártya kitelne megfelelő kódolással), de leginkább névnapemlékeztető. Az üzletekben igencsak fogyóban vannak a készletek, a Képzőművészeti Alap által kiadott 72-féle művészeti naptárból, már csak néhány fajta kapható. A naptár egy év története. És a naptár története? A naptárszerkesztők gondját — az idő szakaszokra bontását a csillagászati meg(Kerényi László felvétele) # Falinaptár-kollekció. figyelések által szolgáltatott természetes alapegységek segítségével — az okozta, hogy a Föld tengelyforgásából adódó nap, a holdfázisok ismétlődésének periódusa, a hónap és a Föld Nap körüli keringésének periódusa, az év egymásnak nem egész számú többszörösei. Kezdetben volt a holdév, mely a tizenkét teljes holdváltozásból állt. Így az esztendő 354 napra jött ki, ami 11,25 nappal rövidebb a tropikus (az igazi) évnél. Jó tíz év alatt ez már fél esztendő csúszás, ami azt jelentené, hogy a naptár szerint például télen kellene aratni. Aztán jött a napév, amikor a Föld egy teljes Nap körüli keringését vették alapul. Ez már közel járt az igazsághoz, különösen, mikor Julius Caesar „feltalálta” a szökőévet. Azért ez sem volt egészen pontos, a felhalmozódott hibát korrigálta 1582-ben XIII. Gergely pápa, amikor elrendelte, hogy október 4. után közvetlenül október 15-öt írjanak. Most már úgy-ahogy egyenesben vagyunk (a jelenleg használatos gregorián naptár szerint 3000 év alatt csúszunk egy napot, ami igazán elnézhető). Maga az elnevezés nem oly régi. Csak századunkban szorult Magyarországon háttérbe a kalendárium kifejezés, és jött helyére a naptár, illetve az évkönyv. És hogy ez miért érdekes? Mert a latin „kalendárium” szó azt jelenti, hogy adósok könyve. A római kori elnevezés arra a körülményre utal, hogy hajdanán a naptár nem időszámítás, időmegállapítás — még kevésbé KRESZ-táblák, postai díjszabások felsorolása — céljából készült, hanem az adósságok visszafizetési határnapjait rögzítette. A legfontosabb határnap a hónap kezdő napja, a Kalendae volt. Nem is voltak olyan buták azok a rómaiak! Mert ki tagadná, hogy a naptárnak ma is van kalendárium jellege. Sz. G.
