Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
' f ' * Három jel. Ha a hengerelt darab szélesebb az előírtnál, a hengerész azt mutatja: széles... De kifejezheti azt is, hogy vasra verve ... Az 1. világháború idején ugyanis katonai parancsnokság felügyelete alá rendelték a gyárat, s bevezetett gyakorlat volt az elzárással való büntetés. Az illetőt a 12 órás munkaidő befejezése után fegyveres katonák kísérték a gyár területén e célra létesített fogdába. Táplálkozásáról a családjának kellett gondoskodnia. A következő műszakra a fogdából ment... S végül egy szakmai jel: a kezek a halom, kupac szókra utalnak. Közöld a kezeddel! Az ózdi kohászok jelbeszéde A Borsodi Kismonográfiák 5. köteteként jelent meg Vass Tibor: Jelbeszéd az ózdi finom- hengerműben című műve. A kismonográfia-sorozat a miskolci Herman Ottó Múzeum kiadványa, s ez a kötet is az ő gondozásukban jelent meg. (Szerkesztette: Szabadfalvi József, technikai szerkesztő: Bódé Sándor, fotó: Feldman Pál.) Társadalomtudományunk elég nehézkesen mozdul meg a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek elemzésére. A kiveszőben levő népi-paraszti kultúra nyomainak megmentésére tudósok, gyűjtők, s az általuk fellelkesített középiskolások és egyetemisták egymással versengve vetélkednek, s ez nagyon jól van így. A munkásság hagyományainak gyűjtése kimerül a munkásmozgalmi múlt feltárásával, de éltüket, munkájukat kísérő életjelenségeiket, mindennek gazdag múltbeli hagyományát kevesen kutatják, s még kevesebben szakszerűen. Vass Tibor művét kézbe véve jólesően állapíthatjuk meg, hogy maga a téma is elismerést érdemel. A szerző, az ózdi Kohászati Múzeum vezetője, a gyári dolgozókkal közvetlen kapcsolatban áll. Nem szobatudós, témáját a valóság adja. Az a jelbeszéd, amelyet az ózdi finomhengerműben a munkások alkalmaznak, több száz éves gyakorlat alapján alakult ki, a szükség teremtette, s szerves része a munkát kísérő termelői folyamatnak. A jelbeszéd kialakulásának két oka is volt. Egyrészt a munkát kísérő gépzaj olyan nagy, hogy még kiabálva sem értik egymás szavát. Másrészt a német, szlovák és magyar anyanyelvű hengerészek között az egyetemes értékű jeladás feloldotta a nyelvi nehézségeket. Ez utóbbi indok teremtette meg a jelek között a magánélettel kapcsolatos közölnivalók jelkészletét. Érdekes lenne annak a kérdésnek feleletét megkapni, vajon melyek azok a jelölések, amelyeket a „köz-jel- nyelvtől” kaptak, illetve adtak át mindennapjaink gyakran előforduló mutogatásaihoz. Több évtized óta az üzemrészben dolgozó Bogyó János jelkincsére alapozott a szerző. Az ugyancsak itt tevékenykedő Bor bás Ernő és Ulrich Géza ellenőrizték a közlésmód pontosságát. Feldman Pál fényképei a szótárszerűen összeállított beszédjelek hatásos szemléltetőeszközei. Külön érdeme a könyvnek az a bevezető tanulmány, amelyben az ózdi gyár múltját, a finomhengermű telepítését, fejlődését írja le, tömören, tárgyi pontossággal a szerző. Közérthető módon ismerteti magát a gyártási foElbúcsúzott A íiirdőigazgató Nagy színházi viták után és sok sikeres előadással a háta mögött, november első hetében elbúcsúzott a miskolci közönségtől A fürdőigazgató. (Ezekben a napokban az egri nézők láthatják az új magyar szatírát.) A színházi vitákról már többször is írtunk, ezúttal a sikeres előadásokat szeretnénk hangsúlyozni. Mert mindenféle okos és hasznos vita summáját tulajdonképpen a közönség mondta ki; azok a százak és ezrek, akik örömmel váltottak jegyet Bertha Bulcsu drámájára. A közönség érdeklődése vitathatatlanul bizonyítja: A fürdőigazgató tetszett; a dráma közéleti indíttatása visszhangot keltett a nézőkben, szívesen fogadták, élték a darabot. Félreértés ne essék; ez természetesen nem azt jelenti, hogy időközben eltűntek a dráma ki- sebb-nagyobb hibái. Bertha Bulcsúnak — ahogyan ezt a különböző szakemberek megfogalmazták — néhány dolgot meg kell még tanulnia a színházról. A legfontosabbat azonban már tudja. Nevezetesen azt, hogy a színházi előadás mindig a mának szóljon: korunk legizgalmasabb, legégetőbb kérdéseit őszintén, nyíltan és keményen tárja fel. Egyik neves kritikusunk a következőket jegyezte meg vezető napilapunkban: ha színházigazgató lennék, újabb drámát íratnék Bertha Bulcsúval. Igaza volt. Bertha Bulcsúnak minél előbb újabb drámát kell írnia. Nagyobb mesterségbeli tudással, de ugyanolyan indulattal és indíttatással, ahogyan A türdőigazgatót megfogalmazta. Mert az író — mint ahogyan más műfajokban annyiszor tette — ezúttal is közéletünk egyik legizgalmasabb kérdéséhez nyúl. Ahhoz tudniillik, hogy miként lehet nálunk kiskapukat keresni, hogy hogyan tolhatják fel magukat ügyeskedő emberek reformereknek, s hogy egy-egy vállalkozás mögött olykor mennyi jó szándék, fantázia, s mennyi (nevezzük nevén) szélhámosság húzódik meg. A fürdőigazgató szatirikus játék; szereplői s a darabban felrajzolt szituációk túlzottak, karikaturisztikusak, sőt abszur- dak. Világos, hogy ilyen fürdőigazgató, ilyen fürdő, s ilyen revizor nincs az életben. De nagyon sok vállalkozás kísértetiesen hasonlít a Bertha Bulcsu fürdőjéhez, „fürdővilágához”. * «a a hasonlóság megfogta a közönséget. G rlyamatot, annak körülményeit, tehát a miliőt, amelyben ez a különleges közlési mód kifejlődhetett. S bár megjegyzi, hogy „a tanulmány a téma nyelvtudományi problematikájával nem foglalkozik”, mégsem tud mentes maradni nyelvészeti összehasonlításoktól, s teszi ezt jó érzékkel, anélkül, hogy külön fejezetet szentelne e témának. Munkáját két vonalon is folytathatja, így érzi, így kívánja az olvasó. Kifejlesztheti e munkáját szemiotikái, nyelvészeti területen, vagy feltárhatja az ózdi munkások életkörülményeit, munkával kapcsolatos szokásait más területen. Érdeklődve várjuk munkássága folytatását. GYÁRFÁS ÁGNES SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Brigádnapló. — 13.40: Tekeres Sándor népdalokat énekel, Keszthelyi Pál furulyázik. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Egy hevesi nótafa. — 14.40: Richard Strauss: Az árnyéknélküli asz- szony. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Dalok a hazáról. — 16.00: Útközben. —' 16.10: Szimfonikus zene. — 16.44: Mindenki Iskolája. — L7.00: Hírek. — 17.07: Hasznos és haszontalan mulatságok. — 17.32: A zongoraművészet első aranykora. — 18.15: Károlyi Amy: Kulcs- lyuk-líru. — 18.23: Mai könyv- . ajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kis magyar néprajz. — 19.20; Gluck: Alkcsztisz. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 23.11: Show-hajó. — 24.00: Hírek. — 0.10: Régi muzsika. Petőfi rádió; 12.00: Az elizon- dói lány. — 12.30: Hírek. -12.33: A végzet . hatalma. Részletek Verdi operájából. — 13.33: Kánonok. — 14.00 ^ Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. — 14.5:5: Filmzene. — 15.10: Kapcsol luk a 22-es stúdiót. Gyarmati Vera hegedül. — 15.25; Néhány perc tudomány. — 15.30: Hírek. — 15.35: Slágermúzeum. — 16.30: Hírek. — 16.33: Ezeregy portugál recept. — 16.55: Ötödik sebesség. — 18.10: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 18.30: Hírek. — 18.33: Színes népi muzsika. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Harminc perc rock. — 20.00: Iránytű. Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek. — 21.10: Dzsesszfelvételekből. — 21.37: örökzöld dallamok. — 22.30: Hírek. — 22.33; Nóták. — 23.11: Balettzene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időtárás. — Tíz perc mezőgazdaság. A Szerencsi Állami Gazdaság baromfitelepének munkájáról. Riporter; Borsodi Gyula. Pedagógusok találkozója A Borsód megyei Tanács Sátoraljaújhely járási Hivatala holnap délelőtt 10 órától a járási pártbizottság tanácskozótermébe találkozóra hívta össze a járás kommunista pedagógusait. A jelenlevők előadást hallgatnak meg „A kommunista pedagógus-kollektívák feladatai az új tanterv valóraváltásában” címmel, majd megvitatják a hallottakat. Húszéves a fóti gyermekváros Bensőséges ünnepséget tartottak tegnap a fóti gyermekvárosban. Több száz egykori növendék látogatott az intézménybe, hogy a mai kis lakókkal közösen i megemlékezzen a gyermekváros fennállásának 20. évfordulójáról. Ezen a napon tanítási szünet volt, hiszen az óvodák, iskola termei az „öregdiákokkal” teltek meg. Ismerkedtek- a kicsinyekkel, felelevenítették kedves emlékeiket, beszámoltak életükről, munkájukról, s köszönetét mondtak nevelőiknek, akik közül sokan a gyermekváros megalapítása óta tevékenykednek Féton. Délután benépesedtek a sportpályák. Az egykori növendékek csapatai labdarúgó- és kézilabda-mérkőzést vívtak a most ott lakók együttesével. A meghitt hangulatú találkozó este a fóti művelődési házban tartott ünnepséggel zárult, amelyen Barna Lajos, a gyermekváros igazgatója köszöntötte az egykori növendékeket és nevelőiket. Beszámolt a 100 millió forint állami beruházással és 15 millió forint társadalmi adományból létesült intézmény életéről, tevékenységéről és fejlődéséről. Elmondotta többek között, hogy 1961 óta évenként 40—60 nagykorúvá lett fiatal haeyta el a gyermekvárost, akiknek túlnyomó többsége az iparban, kisebb részük a mezőgazdaságban dolgozva becsülettel helytáll az életben. Közülük több száz fiatal érettségizett, 200-an pedig főiskolai vagy egyetemi diplomát szereztek. Ildi HELYEN ELFÉR. w teljesítményű. Máj® OLCSÓ az IMPORTÁL' ülgjaa olcsó m rifoái. ARA-1150 Ft OTP-hitel CffiK « KEBWlWtól kapható. VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZALUT: || 1053 Bp. V. Kossuth Lajos u 2 ■ . .fi ;ü* . . ' . ■ ... í musii' ~ A taktaszadai férfikórus énekel. — i\üi tloigOK, nui gonuok. A „Magyar iNcpkuztarsaodg Kiváló Brigádja”. — Bemutatja: Jakab Maria. — Vincze Viktoria sanzonokat enekel. — Elcsúszott határidők, elveszett forintok, onodvari Miklós jegyzete. — Sport. — ld.üü—18.30: Eszak-ma- gyarországi krónika, ülésezett a Borsod megyei Tanacs Végrehajtó Bizottsága es az SZMT elnöksége. — Beiejeződótt az országos szarvasmarna-tenyésztesi tanácskozás. — Paul McCartney énekli dalait. — Hirüsszefogialo, lap- es műsor előzetes. Televízió/ 1. műsor: 14.25: Is* koiatévé. — 16.30: Hírek. — 16.35: Magyar rövidfilmek a képernyőn. — 17.20: Bozótban. — 1/.30; Pályaválasztási műsor gyerekeknek. — 17.45: Postafiók 250. — 18.00: Olombetüs vallomások. — 18.45: Szépen, jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Éjszakai szolgálat. — 21.00: Egymillió fontos hangjegy. — Különkiadás. — 21.35: Csak ülök és mesélek ... — 22.40: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Stúdiókoncert. — 20.35: Tv-híradó 2. — 20.55: Magyar Elektra. Miskolci Nemzeti Színház: (3, fél 6): Október útján. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghuták. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyűj- temény remekei. — Herman Ot- tó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (8—15) : A diósgyőri vár története. — Szőnyi-terem (9.30—18): Zombori László festőművész kiállítása. — Miskolci Galéria (10—18): Fiatal építészek kiállítása. — Mini Galéria (10— 18): Kizsi. Az orosz faépítészet múzeuma, ifj. Rácz Endre fotói. — József Attila Klubkönyvtár (12—20); Banga Ferenc grafikus, művész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Fehér hajó Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, hnO, 8 órakor KOSSUTH A szabadság katonái III—IV. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: f3, f6 órakor SAGVARI A nagy Caruso Szí. amerikai film Kezdés: 7 órakor PERECES Száll a kakukk fészkére Mb. amerikai film 16 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA így kezdődik a szerelem Mb. csehszlovák film Kezdés: f6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Schumann kórusmüveiből. — 8.45: Harsan a kürtszó. — 9.15: Haydn operáiból. — 10.00: Hírek. — 10.05; Iskolarádió. — 10.30: Zenekari muzsika. — 11.24; Európai otthonok. Berlini lakások. — 11.39: Colas Breugnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Borgulya András kórusdalaiból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Indulók fúvószenekarra. — 8.43: Slágermúzeum. — 9.33: Független emberek. — 10.03: A zene hullámhosszán. — 11.55; Gyermekek könyvespolca. Televízió, 1. műsor: Ö.55: Tévétorna. — 10.00: jüskq1atévé. — 10.30: Wickie. — 11.00: Iskolatévé. * A műsor egyik közreműködője, Szersén Gyula (Ágotha felv.) ...villamost ott láttam először” Álmodj jövőt e tájra Nincs olyan, a városról szóló kiadvány, összeállítás, vagy műsor, amelyben Szabó Lőrinc Miskolc című verse ne szerepelne. Nem a direkt cím miatt, hanem az igaza miatt. A régen letűnt világ hangulataiban még mindig nem tűnt el, és a költőhöz hasonlóan például sok gyerek ma is elmondhatja: „...villamost ott láttam először”. (Pécsett például nem láthatna, ott autóbuszok járnak.) Igaz, Szabó Lőrinc rövid távon közlekedő, csörömpölő kocsikból összeállított villamosa a hajdani Miskolc jellegzetessége; a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig közlekedő mai csuklós már az új város. Erről szólt a minden kom- mentáló, összekötő szöveg nélkül elmondott versek sora, a történelmet, a jelent és a jövőt kívánta érzékeltetni a Miskolci nap a Rádióban egyik délutáni adása, az „Álmodj jövőt e tájra” című nyilvános irodalmi délután. Hat színész (Löte Attila, Simon György, Szersén Gyula, Moór Mariann, Gyöngyössy Katalin és Reviczki Gábor) ült fel a pódiumra, és járult egyenként a mikrofon elé, hogy szavaik, a versek nyomán emberöltők élete elevenedjék meg. Beszéljen magáról a vidék, a várps, „Magyarország kormos Hamupi- pők e”. A teljes hétfői napot ennek áldozták; egy lírai szín volt hozzá az irodalmi műsor. Annak a demonstrálása, hogy az emlékiratai erejéig szintén tollat forgató Dérynétől Kaffka Margitig, Szabó Lő- rinctől Zelk Zoltánig és a mai alkotókig, Kalász Lászlóig, Pa->o Lajosig, Bari Ká- rolyig, Baráth Lajosig, Serfőző Simonig, Virág Béláig ki-ki a saját egyéniségén szűrte, szűri át szűkebb hazája történéseit, és megteszi a legtöbbet, amit művészi becsülete diktál; mindig jobbító szándékkal megfogalmazza. Filippinyi Éva összeállításának a címe volt a legjobb. Serfőző Simontól kölcsönzött sornál többet a negyven perc alatt sem tudtunk meg: a világ úgy mesv előre, ha van, aki megálmodia, és megvalósítsa a jövőt. A nagy egész részeként éppen ennek a tájnak a jövőjét. Eddig sikerült. M—