Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
Egy sem volt jó... I V izsgálat a termo for-ügybe Amint arról annak idején lapunkban is beszámoltunk, ez év második felének elején egy kormán-ha- tározat nyomán, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium utasítására Miskolcon és Borsodban termo- forkémény-vizsgálatok kezdődtek. A vizsgálatok elvég, zésével a Borsod megyei Tanács építési és közlekedési osztálya a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalatot (KÉTÜSZ) bízta meg. A vizsgálatok a közelmúltban fejeződtek be, s a vállalat, valamint az építési és közlekedési osztály már megtette erről szóló jelentését az ÉVM Építésügyi és Igazgatási Osztályának. — Milyen eredménnyel zárullak a vizsgálatok? — kérdeztük Vlszokai Tibort, a KÉTÜSZ főmérnökét. — Összesen 2311, elsősorban gáz-égésterméket vezető termoforkéményről volt szó. Ezek közül 1225 Miskolcon, 421 Özdon, 602 Kazincbarcikán, 63 pedig Sa- jószentpéteren üzemel. A kiválasztás — hiszen ezeken felül még több ezer termo- forkémény van Borsodban — a lakossági panaszbejelentések és saját dolgozóink észrevételei, jelzései alapján történt. Dolgozóink — technikusok és kiemelt szakmunkások — munkaidő után végezték el ezt a szerintünk hallatlanul fontos munkát, ami különlegesen jó szervezést igényelt. Határidőre elkészültünk vele. A szükséges tennivalók meghatározásához négy vizsgálati kategóriát állítottunk fel, a főhatóságokkal közösen. Az A-kategóriába soroltuk azokat a kéményeket, ahol nem láttuk szükségét semmiféle intézkedésnek, vagyis a kémény rendeltetésszerűen működik. A B-kategóriába kerültek azok a égéstermék- elvezetők, ahol valamilyen hibát észleltünk, ám ezt vállalatunk saját he*-'—''Írben elháríthatónak tartja. A C-kategóriába sorolt kéményeknél építésügyi hatósági, a D-be soroltaknál pedig további szakértői vizsgálat szükséges. Hadd mondjam el: mi sem bizonyítja jobban a vizsgálat fontosságát, mint az. hogy az A-kate"ó- riába nem tudtunk kéményt besorolni, vagyis: a megvizsgált 2311 termoíor- kéményből egy sem volt jó! — Hogyan oszlanak meg a további vizsgálati eredmények? — Saját hatáskörben 791 megvizsgált kémény ügyében tudunk intézkedni. Ez azt jelenti, hogy tűzrendé- szeti figyelmeztetések kiadásával kötelezzük a tulajdonost, illetve a kezelőt a hiba kijavítására. A javítás költségét központi alapból fedezik. Építésügyi hiúsági intézkedés 932, további szakértői vizsgálat pedig 588 ter. moforkémény esetében szükséges. — Milyen hibákról van szó tulajdonképpen? — Több helyen és^eltói* dolgozóink, hogy a fürdőszobai bojlerek füstcsőbe- kötései hézagosak, rosszul illesztettek, ami veszélyes. Nem egy esetben hiányoztak. illetve törött állapotban voltak a kéménytisztító- és koromzsák-ajtók. Súlyosabb hiba. amikor a kémény nem az előírásoknak megfe'elően bővül. Ilyen hibát észleltünk például a C-kategória- ba sorolt kémények 30 százalékánál. s itt már csak a kémény átépítése, megszüntetése. vagy elektromos, illetve parapett gázbojler felszerelése segíthet. Rendkívül sok esetben találkoztunk a termoforelemek megvésésé- vel. Erre akkor kerüh sor, amikor az A—10-es tíousú bojlerekről áttértek a KV— 6 típusúak használatára. Vagy: Miskolcon a kémények 50. Ózdon 80, Kazincbarcikán 70, Sajószentpéte- ren 30 százalékánál nincsenek felszerelve a huzatfokozó szívófejek. A súlyosabb hibák esetén á kémények átépítése szükséges. A kisebb hibák elhárítása történhet korrózióálló habarcs belső vakolás formájában való alkalmazásával — ezt a módszert vállalatunk már eredményesen végzi — vagy például speciális alufóliás és ötvözött acél bélésanyagok alkalmazásával. — Megdöbbentő hogy egyetlen megvizsgált kémény sem volt jó. Ez feltételezi, hogy még sok rossz termoforkémény üzemel a megyében . . . — így van, hiszen a meg- vizsgáltakon kívül több mint 5 ezer termoforkémény működik Borsodban. Ezért arra kérjük az ilyen kéményeket üzemeltetőket, hogy ha a legkisebb hibát észlelik is, értesítsenek bennünket. Az ÉVM is megkezdi a tapasztalatok feldolgozását, s ezek nyilván közelebb hozzák a végső megoldást. (n.vikes) Kiállítás és vetélkedő Fogászati és testápolási hónap kezűit Pcsszi.,-' i vélemények szerint a jövő emberét a jelenleginél nagyobb fej és teljes fogatlanság jellemzi majd. Sajnálatos igazság, hogy ez utóbbi felé a „legjobb úton” haladunk. Statisztika bizonyítja; minden száz magvar felnőttkorú állampolgárból 95 szenved valamilyen fogbetegségben; az iskoláskorúaknál ez az arány alig valamivel jobb, míg ,áz óvodáskorúak felénél már kimutathatók a kezdeti fogbetegségek. Megyénkben, már hagyományosan, novemberben mindig fogászati hónap kezdődik. Tegnap éppen a tizenharmadikát nyitotta meg ár. Székely Zoltán rendelőintézeti főorvos. S hogy ösz- szekapcsolták a testápolás témakörével is, ez az egészséges életmódra nevelés céljából történt. A Borsod megyei Tanács egészségnevelési csoportja ezért — amellett, hogv a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat segítségével készített kiállításá- •j a felnőtteket is invitálja — elsősorban a gyermekeket várja bemutatójára, és az iskolásoknak tartandó vetélkedőkre. Elsőként a felsőzsolcai I. számú Általános Iskola pajtásai — Szécsényi Sándorné vezetésével — és a miskolci 9. számú Általános Iskola felső tagozatosai — Szalai Bernalásné kíséretében — ♦ ízelítő a fogápolás tudományából látogattak el a kiállításra, s 5—5 tagú csapataik igazán értékes tisztaságesomagokért vetélkedtek. A kérdések a fogápolással és a tisztálkodás általános ismereteivel kapcsolatosak voltak. A tanárok és a szülők dicséretére legyen mondva: igencsak nehéz helyzetben volt a zsűri, hiszen jobbnál jobb megoldásokat adtak a pajtások. S, hogy a többiek se unatkozzanak, a játékvezető Nemkin Béláné a csapatok felkészülési ideje alatt a „nézőknek” is adott fel ha(Solymos felv.) sonló kérdéseket. A jutalom Gabi fluor fogkrém, kifestőkönyv, öntapadós címke — és természetesen alma volt. A zsűri — amelynek elnöke dr. Tót Judit csoport- vezető főorvos, tagjai, dr. Rakaczki László főorvos és dr. Szűcs Lászlóné voltak — a csapatversenyben a miskolciakat látta valamivel óbbnak, ff ők kapták az értékesebb tisztaságcsomagot. A felsőzsolcaiak is hasonló jutalomban részesültek. (tóth) Mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés alakult ki a MEDICOR Művek Miskolci Üzeme és az üzemegészségügy között. A szóban forgó üzemben tömegszűrésre alkalmas, úgynevezett diagnosztikai táskákat készítenek, melyeket kipróbálásra odaadnak az üzemovosoknak. Jelenleg három ilyen táskát használnak és már apróbb módosítást is javasoltak a MEDICOR-nak. (Kerényi László felvétele) A DH wáros&ofStskas fóruma ni uzemin A Magyar Rádió hétfő esti nyílt fórumához is sok, az üzemegészségüggyel kapcsolatos kérdés érkezett. Többek között az iránt érdeklődtek a miskolciak, hogy meddig lesznek még betöltetlen üzemorvosi státusok. Rövid választ adás közben is kaptak á hallgatók, ám mi jobb helyzetben vagyunk, mint a percekkel versenyt futó rádióriporterek, részletesebben foglalkozhatunk ezzel a sokakat érdeklő témával. Segítségünkre van ebben dr. Fövenyi Mihály városi főorvos jelentése, melyet a közelmúltban terjesztett a városi tanács végrehajtó bizottsága elé. Mielőtt a miskolci helyzetet vázolnánk, érdemes röviden áttekinteni az üzem- egészségügy történetét. Az üzemegészségügyi hálózat megszervezéséhez az 50-es évek elején láttak hozzá. A kezdeti időkben azonban a gyárkapun belül dolgozó orvos munkája alig terjedt túl a receptíráson. A 60-as években már a betegségek megelőzésével is egyre többet foglalkoztak az üzemorvosok. Fejlődött az üzemegészségügy, de a kívántnál lassúbb ütemben. Újabb fontos dátum 1974, amikor — az országos vizsgálat tapasztalatait figyelembe véve — minisztertanácsi határozat született a fejlődés meggyorsítására. Az Egészségügyi Minisztérium irányelvei is segítették a feladat végrehajtását, és az utóbbi években már nem a mennyiségi fejlesztésen, hanem az orvosi ellátás minőségének a javításán volt a hangsúly. A kórházakkal együttműködve Az üzemegészségügyről írt újságcikkekben egyre gyakrabban bukkan fel egy új fogalom: az integráció. Mit kell értenünk ez alatt? Kissé leegyszerűsítve a kérdést, így válaszolhatunk: egyre közelebb kívánják hozni az üzemegészségügyet a kórházi rendszerű betegellátáshoz. Természetesen nem úgy, hogy az üzemi rendelőket kórházi színvonalra fejlesztik, és, szakorvosok tömegét alkalmazzák a vállalatok. Másról van szó; szorosan együttműködnek a kórházak az üzem- egészségüggyel és például szakorvosok „kirendelésével” is segítik a gyógyító munkát. Miskolc és ezen belül a Vasgyári Kórház országosan is kiemelkedő szerepet játszott az integráció megvalósításában. Sajnos, az I. és a II. kerületben még nem ilyen széles körű az együttműködés. A korábbi években az üzemorvosok nem kaptak kellő anyagi és erkölcsi megbecsülést. Ha őszinték akarunk lenni, akkor hQzzáfűz- hetjük, hogy kissé lenézett beosztás volt az üzemorvosé szakmai berkekben is. Mára sikerült — ha még nem is gyökeresen — változást elérni. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy ma már tizenhat főfoglalkozású üzemorvos működik Miskolcon. Szinte kivétel nélkül fiatalok! Idős, nyugdíjas orvosokat általában csak helyettesítésre alkalmaznak az üzemi rendelőkben. Enyhül a hiány Az utóbbi időben kapott üzemorvost például a húsipari vállalat, a Pamutfonó és a Volán, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál pedig már a második státust is betöltötték. • • Üveg az üvegen át Történt éjjel, egy személyvonaton. Az utasok aludtak, olvastak, magukba merültek. Csend honolt a szakaszban, csak a kerekek kattogása hallatszott. Éppen állomásról gördült ki i vonat... A „támadás” hirtelen, s nagyon váratlan helyről jött. Egy illanatra mindenkit letaglózott és megrémített. Legjobban zt, aki az ablak mellett ült. .Üvegcserepek hulltak az ölébe, ajába, s ami a cserepek után jött, az általános csodálatot .eltett. Egy sörösüveg volt! A felhúzott ablakon át érkezett, z üyegen keresztül, azt betörve. S csodával határos módon; pen. Az üveget az állomás után vágták be az ablakon, s érdekes módon csak két öklömnyi „hézag” keletkezett. Az ablak felett kis tábla; „Leplezzük le a vasúti kocsik fosztogatóit, rongálóit!” De így.,.? Béniről a kintieket? Bajos lesz....! L S. Ha ilyen rózsás a helyzet, akkor mi indokolja a bevezetőben idézett kérdést? Az, hogy a legnagyobb vállalatnál, a Lenin Kohászati Műveknél nem sikerült évek óta betölteni öt üzemorvosi állást. Pedig aligha kell bizonygatni, hogy ebben az üzemben milyen fontos a gyógyító-megelőző munka. Nos, ma még ez a helyzet, de a kilátások biztatóak; az év végéig munkába áll két új orvos a kohászatban, így. ha meg nem is szűnik, enyhül a hiány. Mennyit lesznek a vállalatok? A végrehajtó bizottság ülésén többen megfogalmazták a kérdést: vajon 'megtesz- nek-e mindent a miskolci vállalatoknál a dolgozók egészségéért? Mert egy fiatal orvos letelepítéséért a vállalati hozzájárulással épült lakás sem nagy ár! Példaként emlegették az Ózdi Kohászati Üzemeket, ahol nem fukarkodnak sem az anyagi, sem az erkölcsi elismeréssel, és el is érték a kívánt eredményt. A városi főorvos válaszában hangsúlyozta, hogy a miskolci vállalatoknak nincs szégyenkeznivalójuk. Ha így van, akkor mi a magyarázat az LKM gondjára? Csak a nehézipari jelleg, a munka nehézsége riasztotta el a fiatal orvosokat a kohászattól? Befejezésül egy olyan kezdeményezésről, mely üzem- egészségügyünk izmosodását jelzi: az idén már a gyógyító-megelőző munkát szolgáló speciális vizsgálatokra is jutott erő. Megvizsgálták például, hogy károsítja-e az erdőgazdaság dolgozóinak az egészségét a vibrációs körfűrész. (békés)----------,---------Vetélkedő tszbrigádaknak A Borsod megyei Tanács Miskolc járási Hivatala és a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a járás terüle- ,tén levő termelőszövetkezetek brigádjai számára szellemi vetélkedőt rendez. A járási döntőt ma délelőtt P órától a Rónai Sándor Művelődési Központban tartják eredményhirdetésre várhatóan délután 4 óra tájba: kerül sor.
