Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-14 / 267. szám

-kV.. f\:v5 • ■ÉjÉ^­i.; • • > *£&&*&>•»** t-#* Söröshordó a felüljáróii Egy hete a magasban A felüljáró története ßelaktak a házat, nincs „négy fal betegség” Az első fecskék Természetesen az új Gö- möri -felüljáróról van szó. Valamivel több. mint egy hete gördülnek át rajta a gépkocsik, rövidebbé, sokkal rövidebbé téve a Miskolcról kivezető utat. A KPM miskolci Közúti Igazgatóságának munkatársai megállapították, hogy minden irányban javult a közlekedés. A híd teljes mértékben be­váltotta a hozzá fűfcött remé­nyeket. kisebb az idegfeszültség... 0 o Az első kapavágás 1976. február 17-én történt. Ekkor eresztették le utoljára, s vég­leg a „Tíz percen túl is zárva tartható” sorompót, amely az autósok ,1'éme volj. A mun­kások harcba indultak á te­reppel, a faggyal, hogy a mű az eredetileg tervezétt 28 hó­napra elkészüljön. Aztán megváltoztatták a határidőt, ígérve azt, hogy a ’77-es év végén átadják a forgalom­nak. Nem így történt. Ennél is korábban, november 5-én hajnalban haladt át az első jármű. Hogy milyen volt az út? Erről beszéljenek a hajnal­ban megkérdezett gépkocsi­vezetők; — Szokatlan a szűzi hídon áthajtani. Azért még érződött itt-ott az egyenetlenség . .. — Üjhelyből jöttem, nem is tudtam, ho<íy átadták. Csak azt láttam, hogy a T’-es busz megy előre, én meg követ­tem. Gondoltam, ha nekisza­bad, akkor nekem is. Ahogy a 7-es busz vezetője látja: — össze se lehet hasonlíta­ni a régi útvonallal. — Így mondja, régi. Pedig csak egy hete jár az újon. — öt per­cet is megtakarítunk egy-egy fordulónál. Kisebb az ideg- feszültség ... Nem ké«zül el? Ahogy nőttek ki a földből a beton tartóoszlopok, úgy alakult ki a felüljáró jöven­Az Országos Takarékpénz­tár két hét múlva, november 28-án és 29-én Budapesten rendezi a gépkocsinyere- mény-betétkönyvek idei ne­gyedik, sorrendben 68. sor­solását. A Budapesten váltott gépkocsinyeremény-betét- könyveket hétfőn, a vidéken váltottakat kedden sorsolják. A kétnapos húzáson mintegy 880 nyereményautót sorsol­nak ki. dő képe. Es 1976. november 25-én (tehát még egy éve sincs) megérkeztek az első vasbetongerendák. Majd egy hét múlva a három méterrel hosszabbak, a 22,6 méteresek is. amelyek a vasút fölé ke­rültek, speciális vágánydaru segítségével. Vélemények az akkor el­hangzottakból: — Szenzációs, ahogy az a daru felrakta ... — Nyugdíjas vagyok, hát volt időm végignézni. Hat és fél óra alatt végeztek vele. Ez igen . .. ! December közepén, az egye­temen megtartott várospoli­tikai fórumon elhangzott vé­lemények szerint, nehezen halad a Gömöri építése. Ak- >ior a városi tanács elnöke elmondta, hogy a betonge­rendák késnek, anyagellátási zavarok vannak, s joggal ké­telkedhetünk abban, hogy 1977. végéie készen lesz. Az építők — a Közlekedési Építő Vállalat munkásai — alaposan rácáfoltak erre. Cumit a bordó Az első világháborús em­lékmű is elkerült a helyéről. Az út két oldalán lakók előbb le-, majd mind feljebb sfel­jebb néztek áz épülő hídra. Azon a bizonyos novembe­ri napon a bizottsági átadás után, a szokásoknak megfe­lelően söröshordó gurult át a hídon, az építők díszkísé­retében. Ünnepeltek. Kész a százmillió forintos beruházás. Következhet az újabb mun­ka: a Gömöri-aluljáró befe­jezése. (iitésy) Amikor felépültek az első panelházak, sokat sopánkod­tunk: a lakók „négyfalbe- te^ségben” szenvednek, be­zárkóznak a maguk kis össz- b mfortjába. Nem ismerik egymást még az egy szinten lakók sem. nincs jószomszé­di viszony. Jó néhány év telt el, ami­óta az első lakók beköltöz­tek a diósgyőri lakótelep szalagházaiba. Azóta sok minden megváltozott. Nyári sétákon jó érzéssel nyugtáz­tam: sokat rátaláltak az új. a jó szomszédra. Persze, eh­hez az is kellett, hogy egy kis lombot adjanak a fák. hogy a parkokban kizöldül- / jön a fű. Eszököz volt a ját­szótér, no meg a kispadok is. Itt szövődtek az új isme­retségek, itt formálódtak az új kapcsolatok. A gyermekgondozási sza­badságon levő kismamák csapatokban sétáltatták a kisbabáka*. A nagyobb ne­bulók a játszótéren „hozták” össze az anyukákat. Kedvelt házi kirándulóhely lett a Ku­ruc utca mögötti nagy fü­ves tér, meleg délelőttökön, délutánokon napozóparkként. Nyurdíjas nénikék kettesé- vel-hármasával kötöttek, hí­meztek, mellettük unokáik oabaruháztak. Nem hiszem, hogy ezen a lakótelepen sok ember szen­vedne „négyfalbetegségben”. De, hogy nyomosabb le­gyen ,az érvelés, kikértük az első lakó véleményét is. — Hetedmagunkkal lak­tunk a Tompa utcában, egy- szoba-konyhás lakásban. Mind a négy gyerek ott szü­letett. Csupa ágy volt az egész ház. Képzelheti azt az örömöt, amikor tizenkét évi várakozás után megkaptuk ezt a lakást. Nem törődtünk mi semmivel. Azt sem kér­deztük, hogy hány szobás, csak jöttünk. így emlékszik vissza a bir­tokbavétel első perceire Mó­ricz József né. Móriczék az első fecskék votak^annak idején a Kuruc utcában. Az 1. szám alatt, a negyedik emeleti kétszobás lakás akkor nagyon tágas­nak tűnt. .. — Jöttünk méricskélni — mondja a feleség —, hogy milyen bútort vegyünk. A régi ágyakat már nem akar­tuk ide hozni. Azután így rendezkedtünk be. — Azóta felnőttek a gye­rekek — vészi át a szót a családfő, aki a ZÖLDÉRT- nél, illetve _nnak elődjénél 24 éve dolgozik. Jelenleg vil- lamostargonca-vezető. — A legnagyobb fiú, József, ka­rosszérialakatos. Laci most tanulja a szobafestő-mázoló mesterséget, Zoli hetedikes, a kislányunk. Magdika pedig ötödik osztályos. Nőnek a gyerekek, már szűkösen va­gyunk ... A fiatalok szobájának bú­torzata most is csupa fekvő­alkalmatosságból áll. — Elcserélhetnénk na­gyobbra — mondja az asz- szonyka —, de nem szere­tünk mi költözködni. Jó he­lyen lakunk. Itt van a szánk­ban két bolt, itt lesz ez a nagy szolgáltatóház. Közel van a buszmegálló, pár lé­pés a Bükk és a jó levegő. Mi kell még? És az az igaz­ság, hogy megszerettük mi már ezt a környéket, s jól megvagyunk a szomszédok­kal is ... OLÁH ERZSI Autóst lírák Nagymértékben megnőtt az autótulajdonosok érdeklődése is a Szovjetunió iránt. Egyre többen szeretnének autóstú­rára indulni a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom országába. Ezt az igényt sze­retné kielégíteni a Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezete újabb autóstúrák szervezésével. Amint azt a miskolci klubirodán megtud­tuk, 1978. első negyedévében négy túrát is indítanak Mis­kolc—Ungvár—Kassa útvona­lon. A négynapos utak (a részvételi díj mindössze 1190 Ft) indulási időpontjai; ja­nuár 9; február 6; február 20; március 20. Bővebb fel­világosítást a Szemere utcai klubiroda ad. kíipacílásbörzc kellene Partner kerestetik Milyen a termelési koope­ráció megyénk gépipari vál­lalatain^? Mik a jellemző vonásai a kooperációs kap­csolatok létrejöttének és ala­kulásának? Milyen műszaki- gazdasági hatása van a kooperációnak? Ilyen és hasonló kérdések­re Várt választ a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, amikor megyénk hét — KGM-felügyelet alá tarto­zó — gépipari vállalatánál vizsgálatot indított. avagy löredék a város megírat/an monográfia jóból Miskolc lakóinak száma kétszázezer. A Köztisztasági Vállalatnál ötszázan dolgoznak... A többiek szemetelnek. Miskolcot kétszázezren lakják... A kétszázezerből vajon hány az iga­zán miskolci? Hajdan úgy lehetett va­laki a város polgára, hogy egy ara­nyat, vagy egy bőrvedret adott a tekin­tetes tanácsnak. Ara volt miskolcinak lenni, mert értéke is volt... Most úgy lesz miskolci az ember, hogy Miskolcra költözik. Azt mondják, hogy jellegtelen ez a város. Pontosabban fogalmazva: Mis- kolcnak az a jellegzetessége, hogy jel­legtelen. Azt is mondják, hogy kicsi a megtartó ereje. Persze, azért az ember néha érzi, hogy fogja ez a város. Kü­lönösen ha bútort vesz... A kedves vevő kiválasztja a portékát a szép, csu- paüveg lakberendezési áruházban: a Borsod Domusban. Fizet, s fütyörészve a város másik végébe utazik. Ott a raktár. Hajdan tüzérkaszárnya volt... Hogy szégyenkeznének most a fehérha- risnyás lovak, ha látnák, hogy a jobb sorsra érdemes bútorvásárlók térdig sárban, porban, piszokban cserkészik be az elhagyott laktanyaudvar raktárát?! Szóval, a lábmarasztaló sár miatt érzi néha az ember a város megtartó ere­jét... Ne ítéljen könnyen az olvasó. Mi, miskolciak, úgy vagyunk ezzeü a vá­rossal, mint Cyrano az orrával: Maga­mat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye, azt nem tűröm el... Ugye, nagy orrom van? Mi, miskolciak nagyon szeretünk kér­dezni. Jobban is tudunk, mint vála­szolni. Tegyünk egy próbát! Vajon mi­ért keresztelték át az ötvenes években az azelőtt is. most is Búza térnek ne­vezett htres piachelyet Béke térre? Hat én megmondom. Azért, mert dialekti­kus mádon alkalmazták a közismert jó­kívánságot. Tudjálc melyiket? Azt, hogy „Bort, búzát, békességet . . .” Abban az időben béke volt. De csalc az! Most persze már majdnem minden van. Van például egy világszínvonalon dolgozó nemesacél-hengerművünk. Ne­künk. A tíz és fél milliónak. De nincs elég hengerelnivalójuk. Nekik. A 18 és fél ezernek. Szelíd nép lakja ezt a várost. Egy­szer Móricz Zsigmond irta. hogy Mis­kolcon mindenki filozófus. Hogy miért? Hát azért, mert az avasi pincéből ha­zatérő mámoros polgárnak a temetőn at kell hazaballagnia . .. Kétségtelen, a múlt ilyen testmeleg közelsége filozófussá teszi az emberi. Bár Miskolc műemlékekben szegény város, a múlt lépten-nyomon kísért... Vagy száz éve, amikor a fűtőházat ala­pozták. mammutagyarat találtak ... £s higgyék el, hogy van abban valami sorsszerű, hogy itt mi denböl mindig más sül ki. Ott volt például az a ne­vezetes kocsonyaügy is. Potyka Panni, a Magyar Huszárhoz címzett vendég- fogadó tűzrőlpattant menyecskéje iga­zán jót akart. Hát tehetett ö arról, hogy annak a tót atyafinak éppen kocsonyá­ra támadt gusztusa? A békát ne hi­báztassuk. Halottakról jót, vagy sem­mit ... A, rossz nyelvek szerint a bé­kát bele kellett volna venni a város címerébe is. Valahová fölülre, a tete­jére ... Elvégre kétszázezren lakják ezt a vá­rost! És ugye, Miskolc ,az ország má­sodik városa ... Vagy vidéki első? Az utóbbi igazabb, az előbvi kedvesebb az itteni fülnek. Ha nem untatom az olvasót statisz­tikával, idéznék néhány számot, éppen annak illusztrálására,/hogy a főváros­nál kereken tízszer kisebb Miskolc. Minden budapesti statisztika jó erre a városra, ha tízzel osztunk. Nem hiszik? Budapesten az egynapi vízfogyasztás egymillió köbméter. Itt százezer. Itt az elmúlt öt év alatt 9,5 ezer lakás épült. Pesten 90 ezer. A fővárosnak kétmillió lakója van, itt kétszázezren élnek. A miskolci villamosvonal hossza 24 kilo­méter. A fővárosban 240 kilométer. Miskolcon kétezer házasságot kötnek egy esztendő alatt. Pesten alig vala­mivel többet húszezernél. Itt háromezer- valahányszáz gyerek születik egy év alatt, ott uarmincezer. Persze, nem szeretném, ha ezt a „tíz­szer kisebb” elvet általánosan jellem­zőnek fogadnák el! tgy például a1 lá­nyok haja nem tízszer rövidebb, to­vábbá a cipő- és a mellbőségük sem tízszer kisebb. Mi, miskolciak szeretjük a süteményt és a sztrapacskát. És lécét mondunk léc helyett. Szeretünk játszani is. Mert például a kohászat fő terméke: a VAS. A város heg]' : az AVAS. [Az üzemi konyhák főztje néha szintén.) A ta­polcai barlangfürdő: TAVAS, a Bükk télen HAVAS és a Sajó vize HALAS... volt, egé-zen addig, amíg a környezet- szennyezés miatt minden élőlény ki nem pusztult a folyóból. Továbbá: az egyik miskolci utcát úgy hívják, hogy SZELES. Aki a villamo­son a másik l bátjában kutat, az ZSE- BES. A Szinva folyása: SEBES. És a Zemplén expressz? Lassú... Sebes volt, de rossz útra tért. Le! A sínről. Mint a lillafüredi kisvasút. Egyébként más hasonlóság is van a két vonat kö­zött. Mindkettő fölfelé megy. Az egyik a hegyre, a másik Pestre. Aztán lefelé jönnek. A végállomás í; közös: Mis­kolc. BR ACKO ISTVÁN A megállapítások egyaránt tartalmaztak pozitívumokat és negatívumokat. Mindenek­előtt és általában: a kapaci­táskiegészítő kooperáció igénybevétele dominál, ezek a kapcsolatok jobbára tartós jellegűek, a partnerek száma többnyire növekszik. Ugyan­akkor általános érvényű megállapítás, hogy a kisebb kooperációs igényekre alig. vagy egyáltalán nem lehet vállalkozót találni. A vállalatok többségénél rendszeresen végeznek szá­mításokat a kooperáció gaz­dasági eredményességére vo­natkozóan. A vállalati jöve­delmezőségre gyakorolt ha­tás szempontjából pozitív és negatív tapasztalatok egy­aránt előfordulnak. A Di­ósgyőri Gépgyárnál példá­ul 1976-ban összesen, a szű­kített önköltséghez képest tizenhét millió forint nye­reségcsökkentő többletkiadás jelentkezett, ugyanakkor a Kismotor- és Gépgyár Mező­kövesdi Gyáregységénél a kooperáció javította a vál­lalat jövedelmezőségét. Per­sze, a kooperáció jövedelme­zőségi kihatását rontják a partnerek részéről esetenként megnyilvánuló áremelések is ... A vizsgálat ismerethiányo­kat tart fel a kooperációs partnerek felkutatását illető­en, ezért javasolták is: hoz­zanak létre országos kapaci­tásbörzét a KGM felügyelete mellett, amely biztosítaná a szabad kapacitások ismertté tételét, s a partnerkeresés tév- útjait megakadályozná. A ka­pacitáskiegészítő kooperáció mellett törekedni kell a sóe- cializáoiós árutermelési ko- on-»ráció megteremtésére és fejlesztésére is. T. Z. lolnay Klári előadói estje A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központ szombatra hirdette, ám a művésznő más irányú elfoglaltsága miatt ma rendezik meg Tolnay Klári előadói estjét. A népszerű művésznő először fél 6-kor a Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törűházban lép fel önálló mű­sorával, majd a Pódium ’77 sorozat vendégeként a Tokaj étteremben este 8 órától ta­lálkozik a közönséggel. t Vas és Avas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom