Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-14 / 267. szám

a miskolciaké a szó Ránk nem gondoltak? B Keserű szájíz a Szemere 20-ban Korántsem voltak elragadtatva a Szciucrc it.ca 20. sz. alattiak akkor sem, amikor más;cl-kőt évvei ezetöu megkapták az értesítést: felújítják az ütött-kopott bérli űz lak .,,.s s míg a tatarozás-korsze­rűsítés tart, az összes bérlöt átmeneti lakásokba költöztetik. S jólle­het tudták, hogy saját érdeküket szolgálja a felújítás is, a költözte­tés is, inkább csak tűrték, mintsem „vállalták” az ezzel járó összes kényelmetlenséget. Azóta persze rég elfeledték volna az ide-oda pa­kolás tortúráit, ha most már zavartalanul örülhetnének-gyönyörköd- hetnénék a végeredményben tisztára suvikszolt otthonaikban. Csak­hogy a visszaköltözcskor kinck-kinek megkeseredett a szájíze. S joggal-okkal. A felújítás megbízott kivitelezője — a Miskolci “tr:. ::J Vállalat — nem remekelt. A földszinti lakásokban — azok­ban is, amelyekben a parkettcsiszolás-lakkozás csak a múlt héten fejeződött be — már omladozik a vakolat, egy-másfél méter magas­ságig vizes a fal, ótvaras foltokat virít a ki nem cserélt húszéves parketta, nagyablakot kicsire cseréltek, nem illeszkednek a zárak rosszul szereltek fel gázkonvektorokat, illesztették az égésterméked elvezető csöveket a falna. S az emeleten sincs elégedettség! Három liónáp alatt másodjára szakadt le a nyitott körfolyosó eresze alatt a mennyezetperem, ha esik, két saroklakáshoz újfent pallón kell közlekedni hogy száraz lábbal ússzák meg a ki- és bejutást („Hiába mondtuk, hogy alakít­sanak ki itt egy vízelvezető akármit”), 2—3 centis szintkülönbséggel parkettáztak le egymásba nyíló szobákat, összecserélgették az ab­lakszárnyakat, s ahova fél-egycentivel nagyobb került, mint a ke­ret, legyalulták a „fölösleget’^— s ha két újságra való oldalt tölte­nék meg a panaszokkal, még mindig maradna felhánytorgatni való Kívülálló mondhatja: mit siránkoznak, nemhogy örülnének, hogy tisztába tették őket! Nem az ö pénzük bánja. S ebben nem volna igaza. Mindünk pénze bánja a felületes, összedobott munkát. Leg­inkább emiatt méltatlankodnak a Szemere utca ^0. szám alattiak. Hogy ennyi pénzt — milliókat! — ily bosszantó hibákat hagyva használtak fel, holott azért az árért, s azzal az erővel iól is meg­csinálhatták volna. Van, aki Ponciustól—Pilátusig szaladozik kifogásaival — nem sok eredménnyel! A „gazda” — az ingatlankezelő vállalat — szabadko­zik; nem saját, kivitelezés, idegen vállalat miivé, s ígér; majd a ga­ranciális „bejárás” alkalmával — egv éven belül! — felmérik és meg­csináltatják, csak mindenki mondja majd jegyzőkönyvbe ... És ez az a pont, ahol megbotlik az ész. Ugyan miért siették el a műszaki átvételt?! R. E. Megemlékezés a Martintelepen November 7-én tartottuk meg ünnepi pártnapunkat a ' martintelepi iskola nagytér-, mében. A 130 főnyi hallgató­ságot először is az iskola irodalmi színpadának és kis­dobosainak színvonalas mű­sora szórakoztatta, majd az nnepi beszédek után a párt­szervezet könyvjutalomban részesítette a kiváló párt­munkát végzőket. A baráti találkozón szendviccsel, üdí­Hentesáru — szendvicsáron Bejáró munkása vagyok Miskolcnak. Lakóhelyem Ede- lény, ott esett meg velem az alábbi história, amelyet az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vagy a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság figyel­mébe ajánlok. November 10-én betértem Edelénybe a MÁVAUT pá­lyaudvarral szemben levő. 544. sz. húsboltba. Kértem az eladótól az 5,20-as felvágott­ból öt szeletet, s hozzá öt darab zsemlét. Az öt karika felvágott súlya 13 deka volt. Ezeket a kettévágott zsem- 1 lébe egyenként berakta, majd az egészet egy papírzsákba téve közölte: fizessek 15 fo­rintot. Szöktettem, hogy a 13 deka felvágott és az öt zsem­le összesen 8 80-ba kerül és nem 15 forintba. Mire a ki­szolgáló : ö öt Szendvicset adott nekem, melynek da-, rabja 3 forint és ezért kér tőlem 15 forintot. Mondtam: én ezt nem így kértem. Erre „kikripkodta” a zsemléből a felvágott-szeleteket, s meg­fellebbezhetetlenül közölte: belerakva és kiszedve is 15 forint az ára. Kijöttem az üzletből anél­kül. hogy a kért árut — a hatósági áráért — megkap­tam volna. Azt .megértem, hogy a pályaudvaron vagy a vonaton az UTASELLÁTÓ az előre elkészített szendvicse­kért elkéri a 3 forintot. De nem tartom valószínűnek, hogy egy húsboltban az el­adó megengedheti magának, hogy ilyen módon jusson sa­ját haszonhoz. Tóth Lajos LKM K/24-, kovácsüzem Fi/.er Attila, Miskolc. Bertalan u. 10. sz.: Kérjük, keresse tel rovatunkat, s hozza magával a ..dukumen- tet”. Expressz! A Hegyalja u. 13. sz. lakóbi­zottságának : Néhány részlet tisztázásra szo­rulna. Az önök által leírtak, s az illetékes válasza között el­lentmondás van. A panasz meg- íognlmazóját kérjük: telefonon ' cresse velünk a kapcsolatot. Nyircsák Imre, Kazincbarcika, Építők u. 18. sz.: Kár. hogy nem volt Ideje a ,,corpus delictit” bemutatni. így utólag — bizonyíték nélkül — reklamálni nem lehet. A virág­üzlet felügyeleti szervének fi­gyelmét mindenesetre felhívjuk az esetre. Bodnár Tibor, Király József, GMV, Miskolc: Közelebbi címet kérünk. Ez így nem korrekt! I. L., Miskolc: Ne tegye! tővel és süteménnyel ked­veskedtek a jelenlevőknek. Hangulatossá tette az össze­jövetelt a tagságból és a társadalmi aktívákból ver­buvált zenekar is. Az ünnepi pártnap mindé., jelenlevő számára felejthetetlen ma­rad. Medve Ferenc párttitkár Martintelep, J/7. pártalapszervezct A buszvezető embersége Legutóbb megdöb­bentő históriát olvas­tam a Déli Hírlapban ■•gy hatalmaslcodó autó- buszsofőrről. Bátran ál­líthatom. hogy a túl­nyomó többség nem ilyen! Tanúság rá az a megható eset. ami november 7-én történt. Az eset után meg­néztem az iramat, azért tudom• 17 óra 20 perc­kor fordult be a Ka­zinczy utca felöl a Sze­les utcába az a 24-es autóbusz, amelyen ha­zafelé igyekeztem. Hir­telen lassít a kocsi, és látjuk ám, hogy az út­testen egy idős bácsika botladozik. bizonyta­lankodik. Autóbuszunk vezetője, egy fiatal em­ber, nem sokáig tana­kodott. hanem leszállt az ülésből, odament a bácsikához és átvezette az úttesten. Az utazó- közönségre mély hatást tett ez az emberséges viselkedés, amely meg­érdemli, hogy írásban is nyoma maradjon. Még csak annyit: a kocsi az 59-67-es szá­mot viselte. Garami Miklósnc Miskolc, P zsonyi u. 56. sz. Még nincs minden villamosban mikrofon , Érthetetlen számomra, hogy ? .jmelyik villamosvezető mi­ért nem használja a kocsik­ba beszerelt mikrofont? Hol­ott — gondolom. — azért szerelték fel, hogy megköny- nyítsék veie az utasok tájé­koztatási Gyakran lehet ta­pasz alni. hogy vidékről be­járók érdeklődnek a meg­állókban az utcane ek után — írj levelében M. Károly miskolci olvas^ .k. A Miskolci Közlekedési \7adalat tájékoztatása: még nem minden villamosba sze­relték fel a hangerősitő ké­szüléket. A kocsik nagyja­vítása alkalmával, folyama­tosan építik be a hangszó­rókat s a mikrofont. Ezért van az, hogy nem mindegyik villamoson tudják még mik­rofonon keresztül .ájékoztat- : az utasokat. * Rólunk, legifjabb „kocsitulajdóno&król” megfeledkeztek a Gömöri-aluljáró tervezői. A felüljárón ugyebár Mncs helyüKIc, az a „motorizáltaké”. Am a gyalogos-aluljáró — ahol köz­lekedhetnénk — igencsak himbál, bármennyire is ügyesked­nek „pilótáink", az anyukák. Lehet, hogy késő bánat.... de ha mégsem.... ha netán valahogy meg lehetne oldani, két keréknyomnyi — gyerekkocsi-keréknyomról van szó! sáv­hoz valamiféle leleményes megoldást! Különben fél varost keíl kerülni a vásáfesarnok felé. (Pusztai felv.) Segítség a neveléshez Négy kiskorú gyermekem van, s váló'élben vagyok. Sajnos, igen fiatalon men­tem férjhet. szakmát nem tanultam, a gyerekek jöttek egymás után, később sem pótolhattam be mulasztáso­mat. T őst nagyon érzem en- 7 ;k a súlyát, hiszen a taka­rítónői fizetés, bizony ala- icsony a négy gyermekhez. Igaz, a férjem c etésének negyven százalékát gyermek- trrtásdíjként megkapom, s plusz a családi pótlék — ami sokat segít —, de akárhogy molo :, még így sem lesz elég a -énz arra, hogy mind a négy gyermeket iskoláz­tassam a nyolc általánoson túl. Pedig , nagyon szeret­ném. Igaz, sok víz lefolyik még a Szinván, mire erre sor kerül — a legidősebb if csak negyedikes még —, de már most töröm a fejem, mit tehetnék. Hallottam va­lami olyasmit, hogy rendsze­res segélyt kaphat az a szü­lő, akinek sok gyereke van, és kevés a jövedelme, [gaz ez? — kérdezte B. Lászió- né olvasónk. Válaszunk: igaz. Kormány­rendelet intézkedik arról, hogy azok a szülök., akiknek a jövedelme önhibájukon kívül rendkívül alacsony, ám gyermekeiknek minden szem- pontb' kifogástalan nevelést biztosítanak, rendszeres se­gélyezést kapjanak az állam­tól. A jövedelmi viszonyok vizsgálatánál az egy család­tagra jutó átlagos jövedel­met veszik figyelembe. Segé­lyezésre csak akkor van le­hetőség, ha ez nem éri el a mindenko.. saját jogú nyug- díjmin.mi not. Nem kaphat segélyt az olyan szülő, aki a család kedvezőtlen anyagi nelyzetét gyakori munka­hely-változtatásaival, a jö­vedelem helytelen beosztásá­val, vagy felelőtlen , maga­tartásával önmaga ’ idézte elő. A segély megállapítására a kérelmet a tané's kerüle­ti hivatalának igazgatási osztályához kell benyújtani, ■agy ott szóban előterjeszte­ni. A kiskorúak rendszeres nevelési segélyezését a lal:ó- hely szerint illetékes gyám­hatóság állapítja meg. Ki tekinthető szállásadónak? Mint ismeretes, a tanácsi szervek a be- és kijelentő la­pot csak akkor fogadják el, ha azt a szállásadó, vagy az a személy, aki a bejelentke­zőt befogadja, aláírta. Szál­lásadóként csak az a személy írhatja alá a be- és kijelentő lapot, aki a lakással rendel­kezni jogosult, tehát a lakás bérlője (az, akinek a lakást a lakásügyi hatóság kiutalta): a személyi tulajdonban álló lakás esetében pedig az, aki­vel a tulajdonos bérleti szer­ződést kötött. Nem tekinthető lehát szállásadónak az albér­lő. Szállásadónak tekinthető az a tulajdonos, haszonélvező, aki a saját tulajdonát, ha­szonélvezetét képező lakóház­ban levő lakásban lakik. Azoknak a be- és kijelentő lapját, akik valamely lakó­házba bérlőként, továbbá tu­lajdonosként, haszonélvező­ként költöznek be. a szállás­adónak nem kell aláírni, mert a beköltözött személyek ma­guk a szállásadók. A szállás­adó aláírását a lakáskiutaló határozat, vagy a tulajdon­jogot igazoló okiratok (pl.: adásvételi, csere. stb. szerző­dés) pótolják, amelyeket a be- és kijelentkező intézésekor fel kell mutatni. Ha a beje- jelentkezés vállalati szolgálati lakásba, vagy intézeti lakó­helyre történik, akkor a szál­lásadó az illetékes intézet vagy vállalat vezetője, vagy megbízottja. Nem kell a szállásadó alá­írása abban az esetben, ami­kor a jogszabály biztosítja valakinek azt a jogát, hogy valamely lakásba beköltözzék Ilyen lehet, amikor az albér­lő az albérleti jogviszony lé­tesítése után házasságot köt és a házastárs bejelentő lap­ját a szállásadó nem írja alá. Mivel körzeti lakónyílvántar- tókönyv-vezetés van, ezért a be- és kijelentő, lapnak a la­kónyilvántartásba való be­jegyzése igen fontos. Dr. Sass Tibor A nagyapa leveie Sokad magammal meg­hívást kaptam a mar­tintelepi óvodában meg­rendezett November 7-t ünnepségre. Leirhalatla- nul megható érzés volt látni a nyüzsgő, lámpa­lázas csöppségeket, az ízléses dekorációk kö­zött. Valamennyien — a legkisebbektől a legna- gyobbalcig — remekel­tek a Nagy Októbert mélta j ünnepségen. Akaratlanul is arra gon­doltam, hogy pnennyi időt, fáradságot és tü­relmet vehetett igénybe a gyermekek betanítása, Csak hálásak lehetünk az óvónőknek, s az óvo­da összes dolgozójának ezért a felejthetetlen, szép ünnepnapért. Krempaszky Zoltán nagyapa Miskolc, Testvérvárosok u. 18. Kié? Valeriána — csak korlátozott mennyiségben! Valeriánáért tértem be a Selyemréten levő MÁV- gyógyszertárba. Mivel a nő­vérem megkért, hogy részé- r is vigyek, két dobozzal kértem. Legnagyobb megle­petésemre közölték: csak egyet adhatnak. Kénytelen voltam elmenni a Kun Bé­la út sarkán levő patikába, hogy megvegyem a másik dobozzal is. Itt viszont akár két dobozzal is kaphattam volna. Miért van az. hogy az egyik gyóg"szertárban kor­látlanul lehet kapni, míg a másikban nem? — tette szó­vá L. Kálmánná, miskolci olvasónk. Mindkét gyógyszertár ve­zetője megerősítette-, pana­szosunk nem kaphat korlát­lan mennyiségben Valeriá­nát, de még kit dobozzal sem. Miniszteri rendelet sza­bályozza, hogy egyszerre csak egyetlen dobozzal ad­hatnak. (Egy-egy gyógyszer- tárban. Ha valaki, mondjuk tiz dobozzal akar beszerezni, tíz gyógyszertári kell felke­resnie, vagy egyugyanazt, de tízszer. Ha megéri a fárad­ságot — ám tegye. A gyógy­szer felhalmozását legalább ilyen módon próbálják meg­fékezni. S többnyire nem eredménytelenül. A szerk.) Kedves kapus néni Gyakran megfordulok a TIGÁZ József Attila utca 20. szám alatti központi telephe­lyén. Általában gázkészülé­keim meghibásodása késztet a „látogatóra” Ám a kapu­nál már elszáll a rosszked­vem. Ezen az ügyes-bajos dolgokat intéző helyen ugyan­is van egy nagyon barátságos, kedves és előzékeny kapus nő. Az ember szíve rögtön megenyhül, ha ió szót hall. S itt ninc^ hiány benne. Ta­pasztalataim szerint nem­csak minket időseket fogad így. hanem a fiatalabb kor­osztályt is. Mindenkinek íut kedves szavából. Nagyon ió lenne, ha minél többfelé tapasztalnánk hasonló fo­gadtatást. Az aranyos kaousnőnek kí­vánok nagyon ió egészséget, a szolgáltató vállalatoknak pedig ilyen kapusokat. A DH egyik olvasója (Nem szoktunk névtelen le­veleket közölni Ezzel azon­ban kivételt tettünk már csak azért is mer meggyő­ződtünk róla az olvasónk ál­tal beküldött levél minden sora igaz. A Szerk.) November to-én este fél 7-kor a Tiszai pályaudvar főbejárata és a taxiállomás közötti terüle­ten kulcscsomót talállak, amelyen slusszkulcs és más kulcsok van­nak. Tulajdonosa a szerkesztő­ségben átveheti. A ROVAT LEVÉLCÍME: Déli Hírlap Szerkesztősége A miskolciaké a szó 3527 Miskolc, Bajcsv-Zsilinszky út ^5. III. em. 305 szoba relefonszáma: 18-221

Next

/
Oldalképek
Tartalom