Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-14 / 267. szám

Tükör a taipta Embereket lélegzik a város A Tiszai, négyből hétig A Tiszai pályudvart sok­félképpen nevezik. ?To ' .< Miskolc kapujának, a nem dohányzók Mekkájának, mondják csúfnak és öreg­nek, s bár az ország egyik legnagyobb forgalmát lebo­nyolító pályaudvara, mond­ják kicsinek is. i Reggel négy és hét óra kö­zött folyamatosan érkeznek és indulnak a vonatok. Az elutazóknak be kell prése- lödniük a csarnokba, em­berár folyik velük szembe. Számításon: szerint a Sajó- völgyi ipari övezetben Kilenc­venezer, Miskolcon féiszáz- ezer ingázó van, ezek jó ré­sze vonalokkal érkezik. A vá­ros hajnalban teleszívja ma­gát emberekkel. Lllti, buli, szeretem Aki húsz-harminc kilomé­terről utazik naponta, a vo­naton gyakran flegtöbbf-ör) áll. A vonatkéséseket, váró- sokat számítva naponta egy­két órát az állomáson vagy a vonaton tölt. Az ember úgy hi .né. hogy csupa rosszked-, vű. ingerlékeny emberrel ta­lálkozik, pedig... Szercsák Árpád: — Tizedik éve járok a tor­nanádaskai vonattal. Innen az LKM-ig még viilamosoz- ni kell. A napi nyolc óra munka ígv 11—12 órát is kitesz. ! ‘ — Munkahely közelebb? — Még ha lenne, se men­nék. Megszoktuk. T'T-’~"en iá. uunk egvütt. ha nincs helv. állva ultizunk. Megy a cuk- kolós, olvan mint egv klub.. . K. Imre: — Bejárni? Jó. Tanuló va­gyok. A vonaton mindig akad valamilyen buli. Mi például mindig párnással jövünk. Egyenest odaszállunk. — Milyen buli van még? — Néha csajok, máskor egv-egy részeg... Erika története kedvesebb: — Szerencsről jövök na­ponta. Hetedik éve. A fér­jemet is itt ismertem meg. Ö Tiszalúcon szállt fel min­dig. Egy évig utaztunk úgy együtt, hoav csak köszöntünk egymásnak... Ulti, buli, szerelem: a be­járás a legtöbb utazónak megszokott életforma, amely kialakította a maga társadal­mi érintkezési szabályait.'Más dolog, hogy ezeken a szabá­lyokon kevesen igyekszenek alakítani. Péter András: — Kérdezze meg akárme­lyik régi bejárót, mind ^zt fogja mondani, hogv lassan elfogyunk. Aki megnősül, «kinek családja lesz, az me­nekül a vonatokról. Néni i.s régen míg csupa középkorú útitá i vóit. ” st már te­le van fiatalokkal a vonat, akiknek játék az utazás... Munkaerő-statisztikáink i.s vallanak erről: különösen a nagyobb távolságról utazók, szívesen keresnek az otthon­hoz! közelebbi munkahelyet: —} Még akkor is megérné hazamenni, ha az ember ke­vesebbet keres. Számolja ki: itt azért a többiekkel meg­issza az ember a várakozás ellen azt az üveg sört, vagy féldecit. Az állomáson jószerével leülni sem lehet, a vonat tele van.. Az üveg sörök, az állomás környékén a kétdecis pálin­kák valóban gyorsan íogy- nak. — Tudja, hány ember van itt. aki nem azért iszik meg valamit, mert kívánja, ha­nem azért, mert unja ma­gát... Igény és szolgáltatás Kígyózó sor áll az újságos előtt. Aki siet, az nem vesz lapot. Tíz perc is kell. hogy az 'ember egy doboz cigaret­tát vegyen, érdemesebb hát kiugrani az állomás melletti boltokba. Sokan vannak, akik az állomáson reggeliznek. Meleg kolbász, szendvics, sü­temény. tej van. de alkalmas hely. ahol ezt , megegye az ember, nincs. Az állomás le­hetőségeit már az is szinte meghaladja, hogv átengedi ezt az embertömeget. Az. hogy kiszolgálja, lehetetlen Várni állva kell. menni a tö­meggel sodródva lehet. Szabolcsi András: — Legalább néhány patidal lenne több ... Van, hogy az ember többet vár . . . Szercsák Árpád: — Én már sokat olvastam arról, hogy az ingázók ígv. az ingázók úgy . . . Hogy sze­metes a vonat, hogy sok a vasút kára. Ember sokféle akad. de még a rosszféle se szemetel tiszta szobába . . . Ha nem lenne a kártya, ki se bírnánk ... A helyük betöltetlen maradna Négytől hétig a Tiszai pá­lyaudvaron ideje és oka van az embernek eltűnődni, hogy mi az, amit mi az ingázók­nak ehhez az életformához adunk? Nem vélétlen. hogy a bejárók közül tanulnak a leg­kevesebben, hogy egv-egy kommunista szombaton kívül társadalmi munkára se szer­vezhetek (otthon sem!), hogy a munkahelyre gyakran ér­kezik megkésve a fáradt dol­gozó. Es az sem véletlen, hogy ettől az életformától egyre többen, szabadulni akar­nak., A helyük viszont be­töltetlen maradna. Példálózva mondták hajna­li ismerősök, hogy Pesten 'több olyan vállalat van. ame­lyik kocsit bérel a MÁV-tól a dolgozóinak... A MÁV-nak a jelenlegi körülmények között sok le­hetősége nincs. Meggondo­landó, hogy nem érné-e meg ‘ a vallalatökhák, "hogy közö- sen javítsanak az utazás, a várakozás feltételein? Az utazást ugyanis meg lehet így is szokni, de előbb-utóbb mindenki belefárad. BARTHA GABOR tanácstagok fogadóórái 1977. november 14. Búzái Pál, 1/6. pártalapszerve- zet, Tanácsház tér 2., 16.30 órá­tól; Endrécli József, OTP megyei igazgatósága, Széchenyi u. 15—17., 15 órától; Halász András, III/5. pártalapszervezet, Gorkij-telep 1., 17 órától; Honti András, MIK Vállalat, Dózsa Gy. u. 30.. 17 órától; Koltai Zoltán, öregek napközi otthona, Nagy S. u. 34., 17 órától; Ökrös Béláné, Gaga­rin it. 13., 18 órától; Papp Gyula, 111/10—11. pártalapszervezet. Győ­ri k. 57., 18 órától; Somossy Ka­talin, 1/5. pártalapszervezet, Kas­sai u. 86., 18 órától; Szegedy Gyula, Wesselényi u. 43., 16 órá­tól; Valisek Márta, Görömbölvi u. 42., 17 órától; Vári Tamásné. Hegyalja u. 4., 18 órától. 1977. november 15, Dr. Iglai Tibor, Kemény Jenö­né, Keszthelyi Zoltán és Sári l.ászló, 1/7. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 35., 18 órától. 1977. november 18. Karaba László, Szmyei Merse Pál u. 10., 17 órától. „Hozzátok a sóskát az emberhez...” A fenti cím akár mottója is lehetett volna annak a nem­zetközi szemináriumnak, amely az ipari létesítményeknek a városi környezetbe való beillesztését vitatta meg. A kon­ferencián a hazai és külföldi szakemberek éles kritikáinak kereszttüzébe került a várostervezés és ipartelepítés napjain­kig általánosan elterjedt elmélete és gyakorlata. A városépítési és -tervezési gyakorlatban egyre részlete­zőbb, specializált övezetekre osztás alakult ki. ígv jöttek létre — Miskolcon és másutt i; — a steril ipari zónák, a nagy lakótelepek, szabadidő­in trumok, hivalkodó, de élet nélküli intézményköz­pontok. Hlonoíóniáí szül A város övezetekre szab- dalása kísérlet volt arra, mi­képpen lehetne racionálisab­bá,és humánusabbá tenni a zsúfolt, szennyezett és kizá­rólag spontán folyamatok ál­tal alakított településeket. Pozitív szerepe is volt tehát a funkcionális szétválasztás­nak. De ez a gyakorlat ész­revehető minőségi hanyat­láshoz vezetett vizuális és funkcionális síkon egyaránt, különösen az ipari módsze­rekkel épített nagy lakó­komplexumok esetébén. Ez a városépítési gyakorlat ugyan­is nagy léptékben hozott létre monotóniát, egyhangúságot. A másik káros következ­mény : nagy a távolság a je­lentős munkahelyek és a la­kóövezetek között, s ez nagy terhet ró a tömegközlekedés­re. Miskolcon kirívó példa erre az avaSi lakóterület és a nagy munkahelyi koncent­rációk, különösen a nyugati iparterület közötti összeköt­tetés. Az övezetekre szabdalás másik súlyos és nem kívá­natos következménye, hogy nagy lakótelepeink napköz-, ben szinte teljesen kiürülnek, a munkahelyeknek otthont „Szerző-mozgó” emberek f - A hajdani pásztorok kö­zölt sok volt a „szerző-moz­gó” ember. A népnyelv ilyen finoman minősítette, hogy a juhok vagy marhák után já­rók gyakran összepaktáltak a betyárokkal, és nem okozott nekik lelkiismeret-furdalást, * ha hozzácsaptak néhány jó­szágot a szomszédéból a ma­gukéhoz. De hol van már a betyár- világ?! Az az erdőhorváti juhász is tisztázni tudta ma­gát, akit a közvagyon meg­károsításának gyanújával vállalóra fogtak, persze nem a pandúrok, hanem a népi ellenőrök. Az volt a vád el­lene. hogy saját malacait a szövetkezetéből csent juhtáp­pal etette. Végül kiderült, hogy nem juhtáppal, hanem a go- molya készítésekor visszama­radt savóhulladékkal hizlalta malackáit, ehhez viszont tel­jesen szabályos körülmények között jutott. Nosztalgiára hajlamos lel­kem hiába sejtet hát régi jó pusztai romantikát a NEB- bejelentés mögött. A „szerzés. nek-rpozgásnak” manapság más módszerei vannak. Így is mondhatom: finomabb módszerei. Olyan finomak, hogy néha igazán jó szem és fül kell hozzá, hogy az em­ber egyáltalán rájöjjön: itt valami nem stimmel. Ugyan­abból a NEB-jelentésból idé­zek, melyből az iménti pél­dát vettem: „Mivel a köz­ségben (Erdőhorvátiról van szó) a szakszövetkezet tag­jainak is van saját szőlőjük, ezért, a ... közös szőlőterü­letnek a megművelése kicsit elmaradt a munkaerőhiány miatt.” Hogy mi értendő a „kicsit elmaradt” meghatá­rozás alatt, azt. sejthetjük. Érdekesebb, hogy miért ma­radt el „kicsit" a közös sző­lő művelése. A mondat azt sugallja, hogy munkaerő­hiány miatt. Ám el van dugva e mondatban finoman az az egyáltalán nem lényeg­telen körülmény is, hogy a szakszövetkezet tagjainak is van saját szőlőjük. Mérget venne . rá, hogy ezeket a szőlőket nem sújtották a munkaerőhiány káros követ­kezményei. De ne kalandozzunk ilyen távoli földekre, akadnak szép példák a „szerző-mozgó” em­berek tevékenységére Mis­kolcon is. A szövetkezetek állami tör­vényességi felügyeletét. ellá­tó tanácsi szervek állapitot- ,ták meg, hogy a Dél-borsodi TÖVÁLL egyik építésvezető­je 10 500 forint prémiumot vett fel törvénytelenül. Ügyes ember lehet, ha ilyen nagy összeggel meg tudta károsí­tani kenyéradóit — gondol­ja az ember. Vajon hogyan sikerült falhoz állítania pél­dául az igazgatói? Nos, nem volt nehéz dolga, hiszen az igazgató sem ment a szom- j szódba „szerzést ' tanulni. : Időközben le is váltották. Egyébként ki tudja, hogy mivel foglalkoznak egy ilyen TÖVÁLL-nál? Még keveseb­ben sejtik, hogy milyen fel­adatot lát el a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Kereske­delmi Iroda. Én is csak a közelmúltban kaptam infor­mációt róla: segít a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teknek az anyagbeszerzés­ben. Mellesleg: a termelő- szövetkezeteknek saját be­szerzőjük is van. Csak ta­lálgatni lehet ezek után. ki­nek fontos, hogy kereske- de'lmi iroda címén jól fize­tett irodai állások legyenek. De nemcsak ez a baj. A szó­ban forgó irodában egymást érik a vizsgálatok, törvény­telen prémiumkifizetések, helytelen illetménymegálla­pítások és más szabálytalan­ságok miatt. A pusztai betyárok ideje , lejárt, a szegedi Csiilag-bör- 1 tön hajdani lakóinak, Rózsa Sándornak és a többi sze­génylegénynek az emlékét megszépítette az idő. Talán ezért van, hogy számomra \ néha szimpatikusabbnak tűn­nek, mint kifinomult mód­szerekkel dolgozó utódaik. (békés) adó negyedek viszont 18 óra után néptelenednek el. . Végezetül az ővezeti beosz­tás túlzásai és merev alkal­mazása szinte lehetetlenné teszik a tér változatos kiala­kítását. így keveset tudunk tenni annak érdekében, hogy „városias” lakóövezeteket hozzunk létre. Nagyjából ezek a problé­mák magyarázzák, hogy a városfejlesztők szinte világ­szerte a város szövedékébe történő beillesztésével pró­bálkoznak. j . Ipar — „szállodákban " E törekvéseket megkönnyí­ti. hogy a „tiszta” techno­lógia es az automatizálás a modern ipar általános stra­tégiája. Egyre több vállalat telepíthető városi környezet­be, anélkül, hogy rontaná a városi élet minőségét. Mindenekelőtt a kis- és közepes nagyságú vállalatok, „tiszta” technológiákkal üze­melő iparok jöhetnek szóba. A szemináriumon volt alkal­munk számos, már megvaló­sult példát látnunk. A legér­dekesebbek az úgynevezett „ipari-szállodák” voltak. Ezek többnyire 4—5 szintes, 4—6 ezer négyzetméter alapterüle­tű épületek; külső megjele­nésükben egyáltalán nem em­lékeztetnek a hagyományos ipari épületekre. Az utcáról nézve inkább reprezentatív irodaépületnek nézhetné őket az ember. Egyik-másik ilyen ipari-szállodába — ahol eset­leg több tucat 100—200 tőt foglalkoztató ipari vállalat is működik ,•— a tehergépko­csik szellemesen kialakított rámpákon egészen a 4—5. szintig is felmehetnek. i finn otlda A földszinti utcai fronton bemutatótermeket, üzleteket helyeztek el nagy kirakatok­kal. Az pedig egészen termé- , szetes. hogy lakóházak közé, városközpontban és lakótele­peken építik meg őket. A finn építészek még to­vább mentek, és az emberi munkát, mint a városi élet esztétikumát emelték ki. Lát-, tunk olyan passzázsokat, át­járókat — hasonló a mi Sö­tétkapunkhoz —, ahol egyet­len hatalmas üvegfallal vá­lasztottak el az utcától egy nagy nyomdaüzemet, mintegy „kirakatba” helyezték, nem pedig szemérmesen elrejtet­ték az emberi munkát az ut­cán sétáló. bámészkodó, ügyes-bajos dolgait intéző ember elől. Ugyancsak finn terv, az úgynevezett Maimin karto­terv. szemléltette legplaszti­kusabban a modern város­építésnek azt a törekvését, amelyet a konferencia egyik résztvevője úgy summázott: ..Hozzátok a munkát az em­berhez — és nem fordítva.” TÓTH PÄL, az ÉSZAKTERV szociológusa Kanyar, umelv csaknem derékszögű. agyis belátha­tatlan. Az utóbbi években, hónapokban balesetek gya­kori forrása volt e veszélyes hely. A lillafüredi úton. a ! dédestapolcsányi elágazásnál van ez az éles kanyar, amely- i nél nyáron száz méter bősz- j szón álldogál — benzingőz- i zel árasztva el a Hámori-tó, a völgy levegőjét — a gép­kocsik sora. A KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának dolgozói a I napokban helyeztek az út- kanyarulathoz visszapiliantó tükröt, segítve ezzel a forga­lom gyorsabb áramlását. L (Solymos László felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom