Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
Mű vészháza spur kiállítása Namyslowski és együttese Miskolcon Régi kedves ismerősüket köszönthetik újra Miskolcon a jazz- ra jongók: Európa tíz éve legjobb altszaxofonosát — aki egyébként a Lengyel Jazz Szövetség elnöke —a lengyel ifjúság Szbisekjét, Zbigniew Namys- lowskit. Csütörtök éjjel, háromnegyed kettőkor vált végleg bizonyossá, hogy a régóta tervezett miskolci hangverseny megvalósul. Ekkor csörrent meg a telefon Felvinczy Attila — a Molnár Béla Ifjúsági és Ottörőház Jazzklubjának lelke-motorja — lakásán. A vonal túlsó végén Namyslowski jelentkezett Poznanból. „Akkor indulunk” — közölte Attilával (persze lengyelül), és ez a telefon azt jelentette, hogy hétfőn este minden bizonnyal az év legnagyszerűbb miskolci jazzkoncertjét hallhatjuk az ifjúsági házban. Namyslowski nem először jár Magyarországon, Miskolcon eddig kétszer szerepelt, saját együttesével azonban most koncertezik első ízben városunkban. (A többi tag: a dobnál Janusz Steíanski, Slawomir Kulpowicz zongorázik, basszusgitáron Pawel Jarzebski játszik.) Miskolcon kívül még négy városban lép fel a NamyslowsKi-együt- tes, ebből három helyi szervezés. A helyi alatt a klubvezető Felvinczy Attilát kell érteni, aki éppen két éve hívta életre a miskolci jazzklubot. Azóa a hazai jazzvilág valamennyi jelentős egyénisége megfordult itt. Hogv mért éppen Miskolcon? Olyan lelkes, nagy létszámú közönségre lelt városunkban a jazz, hogy értük érdemes volt minden követ megmozgatni. Így ma már nem nehéz olyan nagyságokat sem idecsábítani, mint Namyslowski, Orszáczky Miklós — aki Ausztráliából rövid időre hazatérve néhány pesti jam ses- sion-önön kívül csupán Miskolcon lépett fel —, és nem Zbigniew Namyslowski gg: (Kőbányai János felvétele) utolsósorban Gonda János, aki hosszas rábeszélésre elvállalt egy jazztöréneti sorozatot; szóló zongorakoncerttel, lemezbemutatóval. És nem kis szerepe van a jazzklub sikerének az MB Jazz Combo megalakulásában; a ház fiatalokból álló zenekara már két profi szólistával — Jávori, Berkes — adott közös koncertet. Háromszor szervezett az ifjúsági ház és a Magyar Rádió közösen jazzhangver- senyt, ezek folytatásaként jövőre több napos fesztivált szeretnének Miskolcon meghonosítani. Az eddigi fogadtatás alapján — körülbelül nesvven jazzkoncertet rendezett eddig az ifjúsági ház, melyeken a jó kétszáznyi törzsközönség1 gyakran ötszázra bővült — nem nehéz megjósolni: ha létrejön, sikere lesz. (szabados) A középkorban bánya volt Védett „tengerszem” Az év jazzkoncertje Teljes lajstrom Magyarország Nem öregít Ismét divat a fekete műemlékei Megjelent a magyarországi műemlékek új jegyzéke: a 820 oldalas kötet több mint 8000 védett épület helyét, stílusát, történetét ismerteti. Külön fejezetekben tünteti fel az iparművészeti, a régészeti, a természeti emlékeket. A műemlék jelentőségű területekről térképet is közöl. (Az első — 1960-ban kiadott — jegyzék túlhaladott volt. nem adott teljes képet történeti, építészeti értékeinkről, az utóbbi években ugyanis változott a műemlékállomány.) A kiegészített teljes jegyzéket elküldték az építésügyi hatóságokhoz, hogy mielőbb felülvizsgálhassák a nyilvántartásban levő épületek állagát, elvégeznék a szükséges karbantartási munkákat vagy a rekontsrukciót. Az állam központi pénzalapból évenként mintegy 500 millió forintot költ az ország műemlékeinek helyreállítására. Ezenkívül tetemes össze-,. get fordít a Budavári Palota Rekonstrukciójára. A tanácsok • is számottevően hozzájárulnak a műemlékek megőrzéséhez — a műemléki területek, történelmi városközpontok —, védelméhez. Sopronban, ahol eddig is sok pénzt áldoztak erre a célra, nemrég újabb műemlékek rekonstrukcióját "ejezték be, és Székesfehérvárott felújítanak ilyen házakat. Az idei munkák során visszanyeri eredeti formáját a móri Lam- bert-kastély is. A műemlékek védői már készítik a rekonstrukciók jövő évi tervét. Az elképzelések szerint továbbra is főleg Sopronban, Kőszegen, Pécsett, Egerben, Hollókőn folytatják a műemlékeik helyreállítását. A divattervezők ismét felfedezték a feketét Mondják: tévhit az, hogy a fekete szín öregít. Bátran elővehetjük hát a szekrény rejtekéből a kis fekete ruhánkat. Ajánlják minden korosztálynak, egy színes gyönggyel, művirággal, vagy sállal. A hosszú fekete ruha a kezdődő báli szezonban különösen elegáns viselet lesz. De nemcsak alkalmi ruhaként hordhatjuk a fekete színű darabokat. Szépen lehet variálni a fehérrel. Ajánlják a fekete, blézer-vonalú kord vagy # Nappali viseletként is hordhatjuk kord, vagy mik- rokord anyagból, de készülhet lágy. könnyű szövetből ez az érdekes vállmegoldá- sú együttes. A kétrészes ruha bő, bevarrott újjú, a mellrésznél tűzött zsebek díszítik. Oldalt felsliccelt, hordható övvel, vagy öv nélkül, a szoknyája egynes vonalú. mikrokord anyagból készült kiskabátot fehér ingblúzzal. Sőt, újból divat a fe'kete kabát, a fiatalabb korosztálynak is. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet például igen jó vonalú, különleges gomb- és csattmegoldású posztó- és szövetke bútokat importál, amit mi is szívesen viselnénk. •"c Egy különleges fekete estélyi ruhát mutatunk be, amelynek, a nyak- és váll- megoldására érdemes figyelni. Szabadon hagyja a vállat, a nyakrész különlegességét a behúzás adja, s a gallérja nyakhoz simuló kámzsa. A szoknya varázsa a merész hasíték. Mindenki részt vehet, aki szeret sakkozni A Baranya megyei Levelező Bizottság a 4. bajnokságát úgy írja ki, hogy arra az egész ország területéről (minősítés nélkül is), vagyis minden magyarországi lakos nevezhet. Ugyancsak kiírja az 1. „Dr. Asztalos Lajos” Kupa csapat emlékversenyt is. Itt külön érdekesség, hogy egy négytagú csapat csak egy másik csapattal mérkőzik egyszerre. (Egyenes kieséses rendszerben.) Egy versenyzőnek egy versenyidőszakban csak négy ellenfele lesz. Mind , a két versenyben többen tárgyjutalomban részesülnek. Azok a sakkozók (minősítés nélküliek is), akik bármelyik versenyen részt kívánnak venni, a verseny- kiírást levélben kérjék Lehel Jenő, í ' Pécs, Előre u. 6/1. címén. Orchidea exportra A Szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet 100 millió forintos beruházással új, korszerű növényházat épít. A négy és fél hektáron épülő létesítményt a jövő évben adják át rendeltetésének. Az ország legkisebb, mindössze huszonhét hektáron gs^dálko- dó kertész termelőszövetkezete jelenleg 37 ezer négyzet- méter fűtött üvegfelület alatt folytat dísznövénytermesztést. A virágok jelentős részét, köztük több orchideafajtát exportra küldik. A Borsod megyei Tanács természetvédelmi területté nyilvánította a Sárospatak határában levő megyerhegyi úgynevezett „tengerszemet”. Borsod megye természeti és történeti értékei között is megkülönböztetett helyet foglal el ez a csaknem kéthektárnyi terület. A teljesen át- kovásodott riolittufában a tizenötödik században létesítettek malomkőbányát, ahol gabonaőrlő és érczúzó köveket készítettek. Bár a bányászattal a későbbi századokban felhagytak, teljes épségben megmaradtak a bányafalak, a „kivágásra” előkészített őrlőkövek, azok a gyámlyukak, amelyekbe a fejtéshez szültEufémia Eufémia — szóról szóra ezt jelenti: szépenszólás. Arra a beszédmódra értjük, amely ilyen, vagy olyan okból nem akarja nevén nevezni a gyermeket. Persze leginkább akkor válik ez szükségessé, ha a gyermeknek valami leplezendő fogyatékossága van, valami hibája, amelyről — hogy folytassuk a metaforát — a szóban forgó gyermek apja, vagy anyja tehet, tehát önös érdekből beszél róla eufémisztikusan. S hagyján, ha puszta tapintatból, magánbeszélgetésben szólunk eufémisztikusan; ha — mondjuk — egy öreg rokonról az mondjuk, hogy „szenilis’’, nem akarván azt mondani, hogy „aggkori elmegyengeségben szenved”; ha a szabónő nem azt mondja a ruhát próbáló hölgyre, hogy „kövér”, hanem azt, hogy „erős”; ha társaságban azt mondjuk valakiről, hogy nem „nem veti meg az italt”, pedig tudván-tudja mindenki, hogy az illető többször hullarészeg, mint józan. Mondom, ilyenkor a tapintat ad zöld utat az eufémiának — nem ártunk vele, ha nem is használunk. De ha közügyről van szó, akkor az ártatlannak, tapintatosnak látszó eufémia spanyolfallá válik, ami a reálisan létező hibákat (hozzá nem értés, lustaság, hanyagság, stb.) egyszerűen elfeledni, leplezni igyekszik. Ilyen eufémisztikus jelző például a „halvány” — művészeti kritikákban találkozhatunk vele lépten.nyomon. Ha a kritikus szíve szerint azt írná, hogy „kritikán aluli, csapnivaló”, akkor ezt írja: „A mester ez alkalommal a szokottnál halványabb volt”. Másik ilyen műszó a „nem teljesen meggyőző”, ami magyarul ezt jelenti: „teljesen kiábrándító”. Szerény megítélésem szerint (hogy eufémisztikusan beszéljek) ebbe a kategóriába tartozik a hivatalos műszónak elfogadott „hiánycikk” kifejezés is. A magyar nyelv logikája szerint cikk az, ami van. Márpedig a hiánycikk pontosan az, ami nincs. Hát persze, szebben hangzik ez: „A fogkefe ez idő szerint hiánycikk”, mint ez: „Mostanában nem lehet kapni fogkefét”. Már ilyen fából-vaskarikát is olvastam, hallottam: „Üzletünkben egyre gyérülnek a hiánycikkek”, e helyett: „Egyre többféle árut lehet kapni”. No, és a félhivatalos műszavak: az „umbuldálás”, meg a „téma” és a „lérendezni” — hogy csak a legközkeletűbbeket említsem. „Hát kérem, majd megumbuldáljuk valahogy”, ez kimondatlanul is azt jelenti, hogy a dolog egyenes úton nem intézhető el, dehát van kiskapu a nagykapu mellett — csakhogy ezt nem illik kimondani. A „téma” pedig, ami egyszerűen valaminek a tárgyát jelenti, a „lerendezéssel” társulva így torzul eufémiává: „Ezt a témát le kell rendezni”, értsd: „Ezt a kínos ügyet valahogy simán, szőrmentiben el kell intézni, nehogy valakit is kellemetlenül érintsen” —, azaz suba alatt, rád bízzuk, hogy hogyan, tény, amit célszerűnek gondolsz, mi szemet hunyunk. Folytassam? A folytatásból az lenne, hogy elkezdenénk eufémizálni, azaz egymással és önmagunkkal udvarias- kodni, egymás szemébe hazudni (illetve bocsánat: kulturáltan beszélni). Előbb-utóbb úgy járnánk, mint a tapintatukról híres angolok, akik ahelyett, hogy ezt mondatták: „Szívből utálom az egeret”, ezt mondják: „Attól tartok, hogy még nem sikerült eléggé megkedvelnem az egeret”. No de, engedelmet kérek, nem Viktória királynő korszakában és országában élünk! (kemény) séges ácsolatokat állították. Ugyancsak szinte középkori kialakításában maradt fenn napjainkig a bányaudvar is, amely megőrizte az ősi tevékenység nyomait. Az egykori „gödörben” az összegyűlt csapadékvízből tó keletkezett — innen kapta a „tengerszem” elnevezést —, és az utóbbi években kedvelt kirádulóhellyé vált. A természetvédelmi terület — ipartörténeti értékére tekintettel — a Rudabányai Országos Érc- és Ásványbányászati Múzeum kezelésébe került. A budapesti Műcsarnokban megnyílt Fjodor Resetnvikov Állami-díjas'szovjet festőművész, a Szovjetunió Művésze, ti Akadémiájának elnökhelyettese, valamint felesége, Lidia Brodszkaja festőművésznő kiállítása. A kétszáznál több művet felvonultató tárlaton a művész négyévtizedes munkásságának gerincét bemutató 60 festménye, több grafikája, karikatúrája, szatirikus szobra, valamint feleségének, a szovjet tájkéníestészet kiemelkedő alakiának több mint félszáz alkotása látható.
