Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
A DH várospolitikai fóruma íratják a nagy vizet # Mérlegelés. Holnap ez a hal talán a vásárló szatyrában íelejen orrt a ló- Húzd meg! Na még egy sit... !- Hé...! Gyertek ti is! t lazsáltok?! V víz messzire viszi a han- a halászok hangját. A .bálás felröppenti az alvó ályokat. Csak ez kellett, télén ricsajjal csapnak le tóba, s hallal csőrükben 'óznak. Űk is halásznak...- Feszítsd! Emeld! Na ist egyszerre...! VIegfeszülnek az izmok, s ndul a tizenöt halász — fiák, nők vegyesen —, oszolva maguk után a több izsa hallal terhelt hálót, szkálva, levegőt kapkodva, előre. Törik a jég, ahogy ikül a háló, úgy fortyog >ban, s jobban a víz. Pon- ik, amurok, busák mutat- c hasukat, ugrálnak, keres- a kiutat. Egy, csak egy halász © • lesz... Hideg van. A hálót vonszoló ujjak szinte fagyosak, s derékig érő vízben állni (igaz, gumiruhában) sem leányálom. Mondják is, hogy a halászok már fiatal korukban reumások. — Ki kér teát? — Rumot, nem teát! — Bor van ebben is. — Inkább külön hoztad volna... Ott vagyunk, ahol egy héttel ezelőtt még víz volt. Most homok, sár, partra vetődött, vagy a hálókból kiugrált halak tetemei. A több mint száz méter hosszú háló már nagyon ösz- szehúzva, alig tíz méter a kerülete. — Nem megy, Jani bá’! Ennyit még soha sem hoztunk ki... — Eredj a csónakért... ! Asszonyok. Fejükön fülessapka, lábukon gumicsizmára csavart műanyag fólia, a ruha felett is ez van. Nincs gumiruhájuk, mégis a vízben vannak. — Muszáj, nincs ember. A négy hivatásos halász mellett tizenegyen máshonnan jöttek. Kőművesek, lakatosok és mások. Ladik siklik a hálóhoz. Vízben gázolva tolják... A csizma teljesen elmerülve a „haltengerben”. • '^ákolnak. Egy-egy merítés alatt a nyél csaknem eltörik, annyira meghajlik. Majd 50 kiló van a kis hálóban ilyenkor. — Tele, indulhatunk... Gumiabroncsok égnek, ez a melegedő. A csónakosok kivételével mindenki itt van. Megérkezik a hal. Osztályozás. A többség első osztályú, csak nagyon kevés kerül vissza a teleltetőbe. Mérlegelés, s a szállítókocsik elindulnak. * A geleji termelőszövetkezet 150 hektárnyi halastavát október 11-én kezdték lehalászni. Eddig 27 vagon halat emeltek ki a tóból, s a héten várhatóan még három- vagonnyi pontytól, busától, amurtól „szabadítják meg a vizet”, (illésy) Száz olyan krátert vágott a földbe... Napi ötezer tonna „hullócsillag’’ — „Hullócsillagok”? Az élvezés — mondja dr. Kulin 'örgy, a neves magyar csil- ;ász — rendkívül poétikus, ugyanennyire félrevezető Ezeknek a felvillanások- k semmi közük a csillákhoz. Túlnyomórészt rendiül parányi, csak milli- annnokkal mérhető tömegű rszemck, .melyek kozmi- s sebességgel hatolnak be légkörbe, itt a levegő mo- tuláival összeütköznek, és rülbelül háromezer fokra :anak fel. Legtöbbjük pillátok alatt elhamvad, és ik a hamuja lebeg alá a ldre, körülbelül egy hó- p alatt a 80—120 kilomé- res magasságból. — Tévedés az a széles kör- n elterjedt felfogás is, lely augusztust tartja a illaghullás .havának. Nincs yan szakasza az évnek, nikor ne lenne csillaghul- s, és a 12 hónap közül eb- >1 a szempontból nem is (gusztus a leggazdagabb, zenkor egy helyről órán- ■nt átlagosan 30 felvillanást hét megfigyelni, míg a nőmben csillaghullás minin 33. évben egészen elké- :sztően népes. 1966-ban pél- iul volt eset, amikor egy a alatt 150 ezer hullócsil- got észleltek, sőt 1899 no- mberében az egész égbolt ilóságos mozgó tűztenger- sk látszott. Az augusztusi Perseidák és a novemberi Leonidák, valamint számos más, rendszeres időközökben visszatérő csillaghullás tulajdonképpen egy-egy széthullott üstökös maradványainak, egy-egy meteorrajnak az összetalálkozása a földi légkörrel. Ezeknek a meteoroknak elsöprő többsége egészen apró mikrometeo. amely fel sem villan, vagy a legjobb esetben is csak nagyon erős teleszkóppal vehető észre. Jóval kevesebb köztük az olyan, amelynek fényessége meghaladja a Ver.usét. Ezek a tűzgömbök vagy bolidák. De akadnak olykor „pusztító meteorok” is, amelyeknek tömege a 100 ezer tonnát is elérheti. Ilyen volt például az arizonai és a Szibéria meteor, a Tunguz. A Szihote- Aliny hegységben 30 éve lehullott mete pedig több, mint 100 olyan krátert vágott a földbe, amelynek mindegyikében elférne egy emeletes ház. — Előfordul, hogy pillanatok alatt a meteorok ezrei, tízezrei hullanak le egyetlen nagyon kis területre. Az erdélyi Mócs községben például 1882-ben egyszerre három-' ezer, négy évvel utóbb Csillagfalván — mai nevén Knyahinyán — 1200 meteor hullott, sőt további négy esztendő elteltével a lengyelországi Pultsuk környékét 100 ezer hullócsillag valóságos meteorzápora verte el. — A Földre érkezett meteort már földi kőzetnek, meteoritnak nevezik. Az eddig megtalált legnagyobb meteorit 1920-ban csapódott a a földbe a dél-afrikai Hóba környékén. Tömege 70 tonna. A meteoritok anyaga kő vagy vas. De például az 1857-ben Kábán lehullott 2,7 kilogrammos meteorit azért lett világhírű, mert szerves anyagot találtak benne. Ezt a meteoritot még ma is vizsgálják az atomfizikusok. — A tudomány ma már sok mindent kiderített a „hullócsillagokról” — fejezte be tájékoztatását dr. Kulin György. — A néphit azonban rendszerint nemcsak költői szépségű, hanem nagyon szívós is. Például még ma is sok helyütt mondják, hogy amikor egy csillag lehull, meghal egy ember. De számoljunk csak utána. Azt tudjuk, hogy a meteorok naponta átlagosan körülbelül * ötezer tonna — vagyis ötbillió milligramm — anyagot szállítanak a földre. Ha az egyes meteorok átlagos tömegét 100 milligrammnak tételezzük is fel — pedig ennél jóval kisebb az átlag —, akkor is mintegy 50 milliárd csillag hull le 24 óra alatt. Egy ilyen arányú halálozás még a mai, rendkívül elszaporodott emberiséggel is alig két óra alatt végezne ... DR. TÖRÖK ZOLTÁN 11 lakosság szolgálatában Mérlegen a városi tanács vb A városi tanács végrehajtó bizottságának háromévi munkáját értékelték tegnap, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Érdekes összehasonlításra nyílt alkalma a testület'tagjainak, hiszen két beszámolóból tájékozódhattak: az egyiket — széles körű vizsgálatok alapján — a megyénél készítették, a másik a városi tanács vb önértékelését tartalmazta. A tanácstörvény életbe lépése óta ilyen átfogó anyag először készült a városi tanács munkájáról! Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke, szóbeli kiegészítőjében elmondta: a városi vb több tagja szerint szigorúra sikeredett az önvizsgálat, túlteng a beszámolóban az önkritika. Pedig a város a beszámolási időszakban sokat fejlődött, jelentősen javultak a miskolciak életkörülményei, és ez nem kis mértékben a végrehajtó bizottság munkájának köszönhető. Ennek ellenére a városi vezetők közül senki sem érzi úgy, hogy meg lehet pihenni a babérokon, világosan látják: számos területen tovább kell javítani a munkát. Egyenletesebb munkamegosztást „Nem irigylésre méltó munka a városi tanács vezetőié, hiszen egy, rohamléptekben átalakuló város mindennapi életét, fejlődését kell ráirányítaniuk, és bizony az igényekhez képest sokszor szűkösnek bizonyulnak az anyagi lehetőségek” — hallottuk az egyik felszólalótól. Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára, a megyei pártvezetés véleményét tolmácsolta: a városi tanács tevékenysége szinte minden területen tervezettebbé, szervezettebbé vált. A városi vezetők tisztában vannak azzal is, hogy Miskolc az egész megyére kisugárzó szerepet tölt be és ennek megfelelően irányítják a fejlesztését, tervezik a jövőjét Ám ha sokat is fejlődött a testületi munka, még van javítanivaló. A feladatok egyre bonyolultabbak, ellátásuk csak úgy lehetséges, ha tovább javítják a városi vezetők a káderpolitikai munkájukat, és egyenletesebben osztják el a feladatokat. Túlmutat a város halárain Drótos László, a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta: a városi párt- bizottság igen gyakran foglalkozik a tanácsi munkával, melynek jelentősége messze túlmutat a város határain, s ez növeli a tanácsi vezetők felelősségét. Érzik is ezt a felelősséget és ennek szellemében végzik, egyre javuló színvonalon a munkájukat. A vitában többen szóvá tették, hogy a városi tanács apparátusában és a tanácsi vállalatok vezetőségében is meglehetősen sok személy- cserére került sor az utóbbi években. Drótos László szerint a személycserék túlnyomó többsége szükséges és helyes volt! Többet áldozni a kultúra oltárán! A megyei tanács vizsgálata — mutatott rá dr. Pusztai Béla elnökhelyettes — arra int, munkája hogy tovább kell javítani a személyi és tárgyi feltételeket a tanácsi munka „frontvonalában”, azaz a kerületi tanácsoknál. Sok és jogos kritika érte a tanács I. kerületi hivatalát amiatt, hogy a vizsgálatok jelentős restanciát tártak fel, mind a gyámügyi, mind a szabálysértési munkában. Még mindig akadnak olyan ügyintézők, akik lekezelően bánnak az ügyfelekkel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövő feladatainak előkészítésére is! Az utóbbi megállapításhoz kapcsolódtak Drótos Lászlónak azon szavai, melyek a kultúra és a közművelődés eddiginél erőteljesebb támogatását sürgették. Az emberek tudatának formálására kevesebb szellemi és anyagi erőt áldoztunk Miskolcon, az elmúlt 30 év alatt, mint kellett volna. Távlati fejlesztési koncepció Dr. Ladányi József vita* összefoglalójában e gondolatokra tért vissza, amikor kívánatosnak tartotta egy komplex fejlesztési koncepció kidolgozását. Egyetértett azokkal, akik a városi tanács munkájának pozitív vonásait, színvonalának emelkedését hangsúlyozták, nem feled- kezdve meg a teendőkről sem. Megszívlelendőnek tartotta / azt a kívánságot is, hogy a megyei szakigazgatási szervek fűzzék még szorosabbra kapcsolataikat a városi tanáccsal, segítsék erőteljesebben munkáját. (békés) Híres, mint a bor Aranykezű asszonyok Hegyalján Hegyalja a boráról híres. Lassan azonban a hasonló nevű sátoraljaújhelyi Ruházati Szövetkezet is olyan dicsőséget vív ki magának külföldön, mint a hegy leve. Aranykezű lányok, asszonyok egész serege dolgozik a legmodernebb varrógépek mellett, de a kisebbség, a férfiak gárdája legalább olyan ügyes a szabászatban, a vasalásban. A szalagról lekerült ruhák, kabátok, kosztümök valóban csodálatosak. Sajnos, csak a szemünket legeltethetjük rajtuk — ugyanúgy, mint itt Miskolcon, a helyiipari kiállításon. A Hegyalja Ruházati Szövetkezetnek, az egész ötéves tervre van munkája. Jórészt külföldi alapanyagból, külföldi partnerek megrendelésére dolgoznak. Termékeik kétharmad részét a tőkés országokba szállítják, s jelentős tételt a Szovjetunióba is. A szövetkezet szocialista brigádjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom . 60. évfordulója tiszteletére elkészültek az év elején ígért százezer női ruhával.
