Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
Vendégrendező a főiskoláról Mikulásra: Hamupipőke Néhány napja mutatták be ez évi vizsgarendezését, és néhány nap múlva mutatják be élete első „igazi” színházi produkcióját. A bemutatott darab Tennessee Williams Múlt nyáron hirtelen című egyfelvonásosa, a bemutatásra váró: Romhányi József—Fényes Szabolcs mesejátéka, a Hamupipőke. Az előbbit az Ódry Színpadon láthatta — és még pár alkalommal láthatja — a főként szakmái közönség, az utóbbit Egerben és Miskolcon fogják játszani a Miskolci Nemzeti Színház művészei. A rendező negyedéves főiskolás, bajuszos, szemüveges, sovány, huszonhat éves fiatalember — Hálóst. Imre. Ezzel persze nem sokat mondtunk róla, a bemutató után feltehetően megtudjuk a lényeget is: azt, hogy mit tud a szakmájában. Két hete folynak a próbák, délelőtt, délután. Sietni kell, mert december 6- án- Egerben, 20-án . pedig Miskolcon premier. Halasi Imre színházunk főrendezőjének — Illés Istvánnak — a meghívására jött Miskolcra rendezni. — Júniusban értesültem erről a lehetőségről, ami persze roppant nagy öröm volt számomra. A főiskolán is jó szemmel nézik az ilyen „kiruccanásokat”. De lesz mit bepótolnom, ha visszamegyek. Éppen a vizsgaidő- szakba fogok belecsöppenni, de, hát természetesen megéri, hiszen — az elméleten túl — az igazi iskola maga a színház, öten vagyunk az osztályban, Békés András az osztályfőnökünk. Még egy fiú van most tőlünk színháznál: Pécsett rendez egy operát. Halasi Imre Debrecenből indult, négy évig volt rendezőasszisztens, és játszott is. Milyen feladat mesejátékot rendezni? — A Tennessee Williams-da- ' rab után másféle öröm gyerekeknek színházat csinálni. Ez a Hamupipőke csak akkor lehet jó, ha a színészek felszabadult jókedvvel tudnak játszani. A próbák hangulatán úgy érzem, menni fog. Romhányi József játékos rímei, Fényes Szabolcs fülbemászó dalai, maga a darab, arra ösztönöztek, hogy valóban mese legyen a mese, a maga hagyományos szépségeivel, jó és rossz hőseivel, — csodáival. Mihez hasonlítsam azt, amit elképzelek? Mondjuk, olyasféle hangulatot szeretnénk teremteni, mint egy-egy nagy Akárcsak a regényben Nyolcvan nap alatt a Föld körül Két norvég, Schjander és Kristiansen elhatározták, hogy körüljárják 80 nap alatt a földet, csaknem úgy, mint Verne regényének hősei. Az utasok, akik autóval vágtak neki a világnak, arról panaszkodnak, hogy nehezebb dolguk lesz, mint a regény hőseinek: azoknak ugyanis nem voltak útlevél- és ví- zumgondjaik. Filmről írva óhatatlanul lefordítjuk, amit forgatókönyvíró, rendező és operatőr a képek nyelvén elmondott; a jegyzet, a kritika valamiképpen megmagyarázza a látottakat. Ez Révész György Ki látott engem! című filmje esetében nemcsak igen nehéz, de értelme sem sok van; vagy megérti a néző, hogy mit közvetítenek számára a látomásos képsorok, vagy nem. Azonkívül nem is vall túlzott jóindulatra a fordítási kísérlet; a látvány ruhája nélkül pár csupasz önéletrajzi adat, zörgő csontú eszmei mondanivaló maradna csak fneg. Ezzel szemben az alkotók célja is a megértetés; bármennyire tiszteli, mégis elemzi az ember a bonyolult szimbolikát. Mindjárt a címet, ami szerint bármilyen biztos volt is igazában, Ady Endrét is foglalkoztatta: „ki látta meg” őt, kikben élt, ki által élt tovább ? De szimbólum a kerettörténet is; az elmúlás és továbbélés jelképe a leoltó halotti maszkjába olvadó fiatal követő arca. Végezetül jelkép a történet,maga: Ady első párizsi útja az elutazást, eltávozást szimbolizálja, hogy helyet kapjon az alkotói szándék, válasz jöjKi látott engem? jön a kérdésre: mi marad meg azokban» akik integetnek a vonat után, és az állomáson maradnak? Mondjuk annak az igazságnak az alapján, hogy a meghitt jelenlétnél többet mond, ha valaki nagyon hiányzik, amikor elmegy. Ady Endre hiányáról szól tehát a kortársi világot faggató film. Természetes, hogy egy búcsút intő kézen és egy halotti maszkon kívül nem mutatja Adyt, csak a hatását a nagyváradi körben és általában.' Életrajzi adat, hogy siratja, átkozza az itteni nagy szerelem, Rienzi Mária a Lédával elutazó költőt. Ugyancsak az, hogy a Nagyváradi Napló munkatársai, a barátok és pályatársak keresik a nyomát, és igyekeznek egy „toliként” a helyébe lépni, míg (a többi között) bosszantják a főpapokat. Ez a klérusellenesség már az életmű esszenciája. Ady költészetének, prózájának egy másik vezérgondolata, a föld népéért érzett felelősségérzet ölt testet a főszereplő'parasztfiú útkeresésében, a női egyenjogúságot sürgető meggyőződésepedig a feminista felvonulásban. S az életmű egyik legfontosabb vonása az a gyűlölet, amelyet a militarizmus- sal, a háborúval szemben érzett a költő. Szécsényi Ferenc operatőr mesteri munkáját szó nem érheti, a forgatókönyvíró Huba# Miklósnak és a rendezőnek is joga, hogy az évforduló jegyében olyan filmet forgasson Ady Endréről, amilyet akar, és legjobb szándéka szerint tud. Az, hogy Ady mindenekfelett az életet szerette, hogy ez, a halál, az elmúlás, az eltávozás, a sötét félelmek, a riadt kétségek csak egy oldal a sok közül, nem tartozik erre a filmre. Az viszont ezzel a filmmel szemben is követelmény lenne, hogy éppen az évfordulón sokakhoz szóljon, és nagy hátránya, hogy kevesen fogják érteni, mert nemcsak az életmű ismeretét, de elmélyült ismeretét feltételezi. Pedig Safranek Károly, Hernádi Judit, Straub Dezső, Törő- csik Mari, Székhelyi József, Lukács Sándor, Gobbi Hilda, Bujtor István személyében jó színészek formálnak kort idéző hiteles jellemeket, figurákat, és Latinovits Zoltán mond verset. Aláfestő szövegként. (makai) # Hétzsákné — középen: Lenkey Edit — és két lánya: Máthé Eta és Horváth Zsuzsa. (Jármay György felvétele) Walt Disney-film. Különben is: a színházban a világon a legfontosabbnak tartom a költészetet. Nem magát a verset, hanem a szépet, a felemelőt, a belefeledkező gyönyörűséget, a valóság égi mását. A Hamupipőke díszlettervezője Langmá András, jelmeztervezője Egedi Edit. Mindkettőjükhöz még debreceni korából fűzi kollegiális barátság Halasi Imrét. Koreográfus Somos Zsuzsa, zenekarvezető Herédy Éva. A királyfi kivételével — őt Matus György alakítja — megkettőzték a szerepeket, ami lehetővé teszi, hogy sokszor játszhassák a darabot. Hamupipőke Péva Ibolya és Milviusz Andrea, Hétzsákné — Hamupipőke mostohaanyja — Lenkey Edit és Demeter Hedvig, Hamupipőke ■két mostohatestvérét Horváth Zsuzsa és Benkő Márta, illetve Máthé Eta és Zoltán Sára játssza. Szakács Somló István és M. Szilágyi Lajos, Király Csiszár Nándor és Dariday Róbert. (szabados) SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Örkény István: „Rózsakiállítás”. — 13.30: Magyari Imre népi zenekara játszik, Flaisz Imre cigánydalokat énekel. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Zenekari muzsika. — 15.00: Hírek. — 15.10: Messziről messzire. Művelődéstörténet. — 15.50: Balázs Árpád fúvósműveiből. — 16.00: Útközben. — 16.10: Párosítók, lakodalmas dalok és táncok. — 16.44: Mindenki iskolája. — 17.00: Hírek. — 17.07: A határ, amely összeköt. — 17.37: Hangverseny a Mindenki iskolája hallgatóinak. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.00: Rossini: Korinthosz ostroma. — Közben 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 23.40: A Vasutas Szakszervezet népi zenekara játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Blum József táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00; Magyar fúvőszeie. — 12.30: Hírek. — j 2.33: Rómeó és Júlia. — 13.33: Katalinka. A Gyermekrádió műsora. — 14.00: Kettőtől ötig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 17.00: ötödik sebesség. Ifjúság — politika — kultúra. — 18.00: Véleményem szerint. — 18.10: Barangolás régi hanglemezek köA temetőbe úgy látogat el az ember negyvenen túl, mint a fiatal házasok az új, épülő lakótelepre. Tudja, itt kell majd egyszer laknia ... egy örökkévalóságig. Még akkor is tudatunk mélyén fészkel ez a gondolat, ha tiszteletünket tesszük régi, kedves ismerősök sírjánál. A Mindszenti temetőben K.-ék sírját keresem. Barátommal — a házaspár gyermekével — jártam egyszer itt. Most magányosan zarándoklók ide, mintegy vezeklésként, amiért a temetésükre nem utaztam le. Míg keresem a sirt, beszélgetek hozzájuk. A halottakkal jó elbeszélgetni. Ők mindig az mondják nekünk, élőknek, amit magunk is hallani szeretnénk — tőlük. Ilyen zarándoklás közben olcsó bölcselkedéseket is megengedhet magának az ember, s a banalitás is természetes. L., a tanár fiuk eszmélő emberségem óta jó barátom. Édesanyját olykor, átutazóban felhívtam telefonon. „Mért nem látogat meg bennünket? — kérlelt nagybetegen. — Meghalni se tudok, ha nem jön el... L.-röl szerettem volna beszélni, tudja, ő olyan nagy gyerek ..Ez a gyermek akkor már kandidátusi címmel írta irodalomkritikáit. S én mégis tudtam, a törékeny édesanyának a felnőtt fiú éppen úgy kisgyerek, mint a botladozva járni tanuló csöppség. A sírok idegen, félig ismert neveket tárnak elém, s már azt hiszem: csődöt mond a memóriám, melyre oly sokszor büszke voltam. Közben eszembe jut: vajon az én síromat is megkeresi majd valaki? Megkeresik a mi sírjainkat is halálunk után évekkel, évtizedekkel? Beszél-e hozzánk is élő ember, a sírok közt járva, s tanácsunkat kérve felidézik szójárásunkat, kevéske tapasztalásunkat? Mielőtt a városomból végleg elköltöztem, megkerestem K.-ékat. János bácsi akkor már nem élt, s a társa azt mondta: „Menjen, fiam, menjen. Csak az hiányzik igazán, csak azt szeretjük érdeme szerint, aki nincs, aki messze van...” Ő férjére gondolhatott, én a magam kicsinyes sorsára. Sírok, sírok egymás mellett. Békében, csendben, nyugalomban; az egyik szegényes, a másik szinte hivalkodó. Talán ha a halottak döntenének a sírok díszítéséről, a föléjük helyezett emlékeztetőkről, akkor egyformák lennének mind, miként a hallgatásuk is oly megegyező. Ám a sírköveket az élők emelik, ki-ki ízlése és pénztárcája szerint. A nevek idegenek, vagy csak rémlik valakire, akit tán ismertem. A leélt évek hosz- szát nézem: az egyik békés, hosszú életről árulkodik, a másik tán tragédiáról. Hiszen miként halhat meg egy ugyanaz napon két emberke, kik tíz-tizenegy évet éltek, mindössze? Már-már lemondok arról, hogy a markomban szorongatott fehér kavicsot, s a pár szál virágot kedves halottjaim sírjára tegyem. Üjra és újra bejárom azt a temetői részt, ahol egyszer már álltam az ismerős sír előtt. S lám, ott áll előttem az egyszerű márványdarab, rajta a név: K. család sírhelye. — Valóban, igaz! Jobban becsülik azt, nagyobb szeretettel fogadják a messziről megtért fiút, mint akivel egy asztal mellett kell enni, inni, dolgozni! — mondanám K. néninek, mintegy megköszönve a tíz éve adott tanácsát. Eszembe jut: a halottak azt mondják nekünk, amit mi élők mondatni akarunk velük. S hát a porladó csontokban nincs tudat, megértés, s persze nincs fájdalom se. Nem szólok hát semmit: Csöndben, mint aki csak belopta magát egy idegen temető ismerős sírjához, a márványlapra teszem a virágot, és a fehér kavicsot, mint a hivő ortodoxok teszik Prágában a híres rabbi sírjánál. Jártam én is a prágai rabbi-sírnál, kavicsot is vittem, csak kívánságot nem teltem. S ha tesz is az amber, azt senkinek kimondani nem szabad. Mert akkor nincs foganatja. Csöndben távozom az ismerősöktől, a fehér kavicsot és a kívánságomat otthagyva a sírjukon. BARATH LAJOS zott. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zenés játékokból. — 19.23: Jó estét gyerekek! — 19.29: Magángyűjtemény Leszler József lemezeiből válogat Boros Anikó. — 20.30: Hírek. — 20.33; Meztelen a király. — 21.22: A tegnap slágereiből. — 22.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara operakórusokat énekel. — 22.29: Hírek. — 22.32: A Bécsi Szimfonikus Zenekar Josef Strauss- hangversenye. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. A munkaerő-ellátás gondjai. Riporter: Sütő Enikő. — A domaházi népdalkor énekel. — Női dolgok, női gondok. Házasság előtt. Riporter: Jakab Mária. — Del- pesh Michael sanzonjaiból. — Sport. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Borsod megye nagyberuházásairól. Tanácselnökök és osztályvezetők megbeszélésén. A pályaválasztási tájékoztatás Borsodban. Év vége előtt a Statisztikai Hivatalnál.) — A Shadows együttes játszik. — Hírösszefoglaló, lap- és mü- sorelözetes. Televízió 1. műsor: 13.45: Iskolatévé. — 16.30: Hírek. — io.35: Mii teszünk értük? — 17.15: Pályaválasztási műsor gyerekeknek. — 17 30: Pincelabirintus. — 18.05: Kockázat. Versenyben a világpiacon. — 18.35; Tévébörze. — 18.45: Szépen, jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.40: A villamos. — 21.30: Túlterhelt sziget. — 22.20: Tv-híradó 3. Televízió 2. műsor: 20.01: Uránbányászok. Közben 21.00: Tv-híradó 2. Miskolci Nemzeti Színház (3)*: Október útján. (7): Ivanov. Kiállítások. Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. Észak-magyarországi üveghuták. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyűjtemény remekei. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—15): A diósgyőri vár története. —. Mini Galéria (10—18): „Ember az embertelenségben”. Ady-emlékkiállítás. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Banga Ferenc grafikusművész kiállítása. — Diósgyőri Vasas Művelődési Központ (14.30 órakor) • Könyvbarátok klubja. Találkozó Nemeskürty Istvánnal. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Ki látott engem? Színes magyar film Kezdés: f4, hn6 órakor öngyilkosság, vagy gyilkosság? Mb. színes szovjet film Kezdés: 8 órakor • KOSSUTH A tizenöt éves kapitány Mb. színes spanyol film Kezdés: f3, nh5, 7 órakor SÁGVÁRI Sztrogoff Mihály Mb. színes bolgár—olasz film Kezdés: 7 órakor PERECES Libera, szerelmem! Mb. olasz film Kezdés: 6 órakor SZIR31A öngyilkosság, vagy gyilkosság? Mb. szovjet film Kezdés: f6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Domenico Scarlatti zongoraszonátáiból. — 8.40; Harsan a kürtszó! — 9.10: Lortzing: A fegyverkovács. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.38: Colas Breugnon. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Bárdos Lajos kórusaiból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Hotel Arany Szivárvány. — 9.07: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. Molnár Júlia nótákat énekel. — 9.30: Független emberek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Gyermekek könyvespolca. Felhívjuk a sertéshizlalással foglalkozó [őstermelő partnereink figyelmét az 1978. évi, valamint a több éves vágósertés- értékesítési szerződések megkötésére Kiemelten figyelmükbe ajánljuk c több éves szerződés nyújtotta kedvező lehetőségeket Kérjük azokat a kistermelőket, akik már az idén éltek a több éves szerződési lehetőséggel, és így már kapták a 0,50 Ft-os felárat, a második évben elérhető 1 Ft-os felár érdekében december 15-ig közöljék 1978-ra vonatkozó szándékukat, és azt felvásárlóinkkal, megbizottainkkal közösen rögzítsék Ez szolgálja közös érdekeinket: — az értékesítési biztonságot — is a zökkenőmentes átvételt ALLATFORGALM' É" HÚSIPARI TROSZT r> Fehér kavics