Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
A kiállítóíeremtől a kirakatig Kortárs iparművészet #“ól messze állok, hogy fétis- ként tiszteljem a tárgyakat, de tud- - hogy a kezünkbe simuló fa, kerámia, szőttes, egy jó vonalú lámpa, kényelmes, kecses szék, szép váza nélkül sokkal szegényebb lenne az életünk. Ugyanis hiszek benne, hogy az anyag nem holt, de lelke van, amelyet környezetünk tárgyai a jelenlétünktől, a r gaszkodásunktól nyernek, hogy kiteljesedhessen a formatervező álma és bennünk keljen új életre a művész teremtő ereje. Hiszek mindebben még azon az áron is. hogv botcsinálta poétának tűnök, amikor a Miskolci Galériában látható tár"vak hatására ilyen mértékben lelkesedem; hogy ellenvéleménye legyen valakinek, ahhoz meg kell néznie a kiállítást, amelyet az Ipar- művészeti Múzeum anyagából válogattak, és a Kortárs iparművészet címet viseli. Hozzávetőleg az utóbbi tíz évben készült, művek láthatók a nagyteremben, sőt már az elő. térben is, ahol Kovács Margit színes csempéből összeállított Szüretelők című faliképé fogadja a látogatót. ■ ■ A nemrég elhunyt keramikus művészeti életünk pótol, hatatlan vesztesége; nehéz az előtérből továbblépni. Gondoltak is erre, mert mindjárt a bejáratnál bűbájos nőalakjainak egyike, a Kukoricafosztó fogad, hogy továbbvezessen a kerámiák, bútorok, faliképek, térelválasztók és # Kátay Mihály Anya gyermekkel. (Fa keretben réz, zománc.) ékszerek, az ahány annyiféle művészt, stílust, elgondolást, formát hordozó tárgyak közé. A katalógus tanúsága szerint kilencven művet állítottak ki, felvonul a kortárs iparművészek színe-java, az ember pedig nem tudja, hogy Gorka Géza Kobaltvázáját, Kovács Borz Sándor hajlított vonalú, modern, vagy Mezei Gábor népművészet ihlette rusztikus bútorait, E. Pászthy Magda Életfa című tértextiljét, Péri József ékszereit nézzé-e' tovább. Ezeket a tárgyakat múzeum őrzi, csak kiállításon láthatók, de régen nem luxus mindennapi életünkben sem a szép. A nemes anyagok és vonalak segítenek, hogy a kirakatban is meglássuk az értékest. M— jfc Harsay Ilona Mezítlábas hercegnő (falidísz, bőr) A filmek sorát nézve, ritkán adódik olyan dilemma, ltogy vissza kell fordítani a képi költészetet köznapi szavakká. Makk Károly új filmje azonban megérdemli, hogy a tőlünk telhető legkifejezőbb eszközüket sorakoztassuk fel, hogy legalább részben érzékeltetni tudjuk, hogyan hat a nézőre az Egy erkölcsös éjszaka. Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című novellájának rövidke története többnyire ismert. Egy lump jogász beköltözik Kolozsvárott a Búza utcai nyilvánosházba. ahol kitünően érzi magát, mígnem megérkezik vidéki úriasszony édesanyja, aki előtt el kell titkolni, hogy hol lakik kik közé keveredett a fia. Érdeklődéssel vártuk, hogy elegendő lesz-e — ez az önmagában rendkívül erőteljes sztori - egy filmre. Nos, az alkotók. Bacsó Péter és Örkény István, a forgatókönyv írói, valamint Makk Károly rendező, már eleve tudták, hogy ennél az anekdotánál többet kell adni. S ez sikerült is a megvalósult filmben, mégpedig úgy, hogy Hunyady művészi erényei semmit sem csorbultak, sőt kiteljesedtek. Közhelynek tűnik, mégis szükséges elmondani, hogy az igazán jelentős alkotások sohasem előzmények nélkül születnek. Ebben a filmben benne foglaltatik Makk Károly összes rendezői tapasztalata éppen úgy, mint Tóth János operatőr magasfokú iskolázottsága. Ha azt mondjuk, hogy a film képsorait szakmai fórumokon tanítani fogják, akkor éppen csak jeleztük, hogy milyen kvalitások hozták létre. Az expozíció — már önmagában is — valóságos kis remekmű. A lányok meglehetősen felvillanyozva, átszellemülten térnek _ haza egy operaelőadásról. Március 15-e van, a szép kebleken nemzetiszínű szalag díszük, s nyitás előtt még elénekelnek egy részletet a Hunyadi Lászlóból. Szépség és tisztaság lengi körül a gödröcskés arcokat, a műintézet néhány percre a meleg otthon légkörét sugallja, aztán tapsol a madam; át kell öltözni az üzlethez. Hatalmas irodalma van a prostitúciónak; az írók közül Edzett ifjúságért A Borsod njegyei Tanács és a Borsod megyei Testnevelési és Sporthivatal mától szombatig Bogácson, a Me- zőcsáti járási Hivatal üdülőjében rendezi meg a sport- aktíváik megyei tanácskozását. A résztvevők az „Edzett ifjúságért” mozgalom kezdeti tapasztalatait vitatják meg. Október, 18/4-9 „... Hosszú idő óta először találkozunk egy valóban forradalmi jellemmel, eg-y olyan férfival, aki népe nevében fel meri venni az élethalálharc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben, s ez a férfiú— Kossuth Lajos.” így ír Engels' a magyar szabadságharcról a Neue Rheinische Zeitungban. Majd hozzáteszi: „A túlerő iszonyatos. 4 millió magyar ellen egész Ausztria, 16 millió fanatizált szlávval az élen.” •» Nem sokkal ezután Paszkievics herceg, orosz fővezér jelenti Miklós cárnak: „Magyarország Felséged lába előtt hever.” Görgey példás rendben vonuló honvédéi azt hitték, újabb csatára mennek, mikor a tábornok 1849. augusztus 12-én elindította őket Világos felé. De a törzstisztek. a tábornokok tudták: vége a harcnak. Annak a harcnak, ami az utóbbi másfél esztendőben a legtöbbel jelentette számukra. Mert — és ez a leglényegesebb! — lélekcserélő időszaka volt ez mindannyiuknak. A császár felesküdött tisztjei, nem is magyarok jobbára, nem is a népből valók — fegyvert fogtak az öröknek hirdetett, az isten kegyelméből való rend ellen. A forradalom képes csak ilyen csodákra. A későbbi tábornokok elfogadták, éltették a forradalmai, s készek voltak fegyvert fogni érte. Milyen körülmények között? Ugyancsak Engels állapítja meg: „A Magyar- országon gyártott fegyvernek és lőszernek szükségképpen igen rossz minőségűnek kell lennie; különösen az ágyúk gyártása nem valósítható meg gyorsan. Az ország megközelítőleg sem akkora, mint Franciaország, és ezért minden talpalatnyi elveszett föld sokkal nagyobb veszteség. A magyaroknak nem marad egyebük, mint forradalmi lelkesedésük, vitézségük ..Ez a forradalmi lelkesedés — rossz fegyverekkel is — fényes katonai győzelmeket aratott. A tábornokok, mert emberileg azonosultak a szent céllal, legjobb katonai erényeiket tudták felmutatni. És egy szabadságharc katonáiként tudtak meghalni is. Ez a bátran vállalt halál volt végső győzelmük, messze mutató példájuk. Utolsó szavaikból, üzeneteikből, búcsúlevelükből tudjuk: megvetéssel dobtak kesztyűt a hóhér hatalom arcába. „Megdőlt a szabadság végső reménysége. Halálra vérzik Magyarország” — kiáltotta világgá 1849 októberében Heine Európa legjobbjainak mélyen átérzett fájdalmát. „Most tél van és csend és hó és halál.” Mikor Vörösmarty leírta ezt a sort, már nem éltek a tizenhármak, kivégezték Batthyány Lajost, első miniszterelnökünket. a legendás hírű Lenkeyhuszárok parancsnoka bomló aggyal senyvedt fogságában, annyi más társával együtt, negyvenezer honvédet pedig büntetésből besoroztak az osztrák hadseregbe. Schwarzenberg hercegnek, a birodalmi kormány miniszterelnökének javasolták, I hogy legyen kímélettel. Cinikusan így I válaszolt: „Igen, igen, az nagyon jó lesz, || de előbb kicsit akasztgatunk.” 110 hald- i los és 1500 hosszabb-rövidebb fogságra s szóló ítélet végrehajtására került sor. És Magyarország mégsem feküdt sem a császár, sem a cár lábai előtt. A nép lelkének oltárára emelte vértanúit és hőseit, s azokat azóta soha senkinek nem sikerült eltávolítani. „Ha elbuknak, dicsőségesen buknak el, mint az 1848-as forradalom utolsó hősei — írja hazánkról Engels —, és csak rövid időre." Rövid időre? 1918-ban — a Nemzeti Tanács megalakulásakor — az új forradalom hívei még vállukra emelhettek egy öreg 48-as honvédet. Nincs erősebb, mint a szabadságszerető népek emlékezete. Valamit sejtettek ebből a tizenhármak, mikor ott álltak — rangjuktól megfosztottan, de lélekben felmagasztosulva — a bitófa alatt, a fegyverek csöve előtt. (gyarmati) If erkölcsös éjszaka sokan észrevették, hogy mennyi elfojtott vágy munkál az örömlányokban, hogy miként kapaszkodnak (kapaszkodnának) azokba a szalmaszálakba, amelyekkel esetleg a szerelem, az érdemesebb élet felé sodródhatnának. De hát a kényszerítő üzlet nem enged menekvést; visszaút a polgári világba a legritkább esetekben vezet. Ahogy a hi- permangán megfesti a tiszta vizet, úgy borulnak el itt is a kedélyek. A nyilvános ház lányai furcsa módon Kelepei Jenőbe, az örökjogászba kapaszkodnak, aki nem futó vendég, hanem a maga módján egy kicsit barát, egy kicsit a tisztességes élet Ígérete. Nem akarnak tőle mást, csak érezni a jelenlétét, amely valamiféle rangot — pedig micsoda kétes rang ez — ad az egész háznak. S mikor jön a mama. aki tiszta, naiv jelenlétével mindannyiukat megbabonázza, a legkéotelenebb erőfeszítésre hajlandók, mert a jóságnak (az ilyen megszégyenítő jóságnak) nem lehet ellenállni. Ezek után azt hihetnénk, hogy valami szentimentális hangulat lebeg a piroslámpás ház felett. Szó sincs erről. Örkény groteszk látásmódját kitűnően veszi át és érvényesíti mind az operatőr, mind a rendező. A világ sivár. mocskos és hazug, s tele készülő tragédiákkal. Itt nem lehet semmit és senkit megváltani. De kár. nagy kár, hogy nem lehet. Mint mondtam, jelentős művek nem születnek előzmények nélkül. Krúdy Gyula zsenije éppen úgy megtermékenyíti ezt a filmet (a kártyázok képsorai leplezetlenül idézik a Beduinok című no- •vellát), mint Huszárik látásmódja. A Szindbád című film nélkül bizonyára nem így fényképezi Tóth János az Egy erkölcsös éjszakát. Ez azonban semmit nem von le a film értékéből. Szép film Makk Károly új alkotása, de nem az időtlen, a sejtelmes, a megfoghatatlan szépségek filmje. Miközben gyönyörködünk a gazdag tartalmú, mélyre világító képsorokban, a legfontosah- bakat mondják el nekünk. És nemcsak egy régen letűnt világról, hanem az örök emberről is aki kapaszkodót, fogódzót keres, aki szebben akar élni, akinek — miközben pótszereket fogyaszt és narkotikumokon él — egyetlen vágya, hogy megtalálja helyét a világban. Kitűnő a film szereposztása. Carla Romanelli, Tarján Györgyi, Psota Irén, Makay Margit, Cserhalmi György emlékezetes teljesítménnyel ajándékoz meg bennünket. Gyes CTÖR TÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék. és muzsika tíz percben. — 12.35: Melóüiakoktél. — 14.00: Mindenki könyvtára. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. — 14.31: Kodály-duó. — 15.00: Hírek. — 15.10; Kórusdalok, magyar költők verseire. — 15.28: Ezerégy délután. Hívogató. — 16.00: Útközben. — 16.10: Daloló, muzsikáló tájak. Heves. — 16.37; ,.Tekints reánk, szabadság!” Emlékezés az 1848-as szabadság- harc mártírjaira. — 17.00: HíreK. — 17.07: Kincsünk, a víz. — 17.32: Lipcse — Weimar — Harz- hegység. — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Az élet vize. Száraz György komiko-tragédiája. — 21.23; Uj felvételeinkből. Ver- ounkosoK, nóták. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Századunk zenéjéből. — 24.00; Hírek. — 0.10: papp Imre tanc- dalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30; Hírek. — 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Csajkovszkij müveiből. — 13.28: Édes anyanyelvűnk. — 13.33: Ko- rusmuzsika, kicsinyeknek. — 14.00; Káüiónapio — kettőtől ötig. — 17.00: Belépés nemcsak tornacipőben. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hírek. 18.33; Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor, sok muzsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Portré magyar dzsesszmuzsikusokról. 21.30; Külpolitikai klub. Franciaországi kérdőjelek. — 22.00: siágerpara- dé. — 22.30: Hírek. — 22.33; Tíz perc külpolitika. — 22.43; KaCoóh Pongrác daljátekaiból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Hírek, időjárás. — Feketén, fehéren. Építkezések engedéllyel és anélkül. Riporter: Tolnai Attila. — A beatkedvelőknek az M—7-es és a Rubettes együttes játszik. — Munkásportrék. Az acélöntő. Riporter: Sütő Enikő. — Slágerpanoptikum. — 18.00—18.30: Északmagyarországi krónika. (A XV. ipari szemináriumról. A KISZ megyei bizottságának ülése Egerben. Észak- és kclet-magyaror- szági orvoskongresszus kezdődött Ózdon.) — Az ózdi ..Hagymácskák” együttes versfeldolgo- zásaiból. — Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. Televízió, l. műsor: 16.30: Hírek. — 16.35; Magyar rövidfilmek a képernyőn. — 17.00: Kuckó. — 17.30: Telesport. — 17.55: 1849. október 6. — 18.10: Ipari kaleidoszkóp. — 18.50: Szépen. jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kisfil- mek a nagyvilágból. — 20.50: Orvosszemmel. — 21.25; Tízmillió • állampolgár törvénykönyve. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 19.00: Francia nyelv. — 19.15: Angol nyelv. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tizenöt lépés távolság. — 20.40: Sugárbányászok. — 21.10- Tvhíradó 2. — 21.30: Josef Läufer énekel. Zenés bolgár film. Miskolci Nemzeti Színház (7): Varázskeringő. Nyilvános főpróba. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyüjte- mény remekei. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és. munkássága. — Déryné- ház (9—16): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József-emlék- szobák. — Diósgyőri vár (9—16): A diósgyőri vár története. — Miskolci Galéria (10—18); Kortárs iparművészet. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Gyer- c mekkönyv-illusztrátorok — gyermekkönyvek. — Miskolci Galéria (10—18): Püspöky István festőművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Véres föld Szí. jugoszláv film Kezdés: f4 és hn6 órakor A csalétek Mb. szí. olasz film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH: Egy erkölcsös éjszaka Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: A negyvenegyedik Szovjet film Kezdés: í5 és f7 órakor FÁKLYA: Santiago fölött esik az eső Mb. szí. francia—bolgár film Kezdés: í5 és f7 órakor PETŐFI: Küldetés Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: Az előkelő alvilág 16 éven felülieknek! Mb. szí. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Égő pajták Mb. szí. francia—olasz film , Kezdés: f5 és f7 órakor TAPOLCA, ADY: Púpos lovacska Mb. szí. szovjet film Kezdés; 7 órakor PERECES: Egy erkölcsös éjszaka Magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: Apám, az agglegény Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK: Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Versenyművek. — 9 34: Kácsafürösztő. Óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00; Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: A gyerekkor bűvöletében. — 10.40: Beethoven: G-dúr trió. — 10.59* Lottóeredmények. — 11.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — H.43: Puccini: A Nyugat lánya. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: A soroksári művelődési ház fúvószenekara játszik. — 8 20: Tíz perc külpolitika. — 8.30Hírek. — 8.33: Néodalok, néptáncok. — 9.36: Alberto Sicilia veszedelmes üzletei. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 1150: Életkedv. Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévétorna. — 8.05: iskolaévé. — 9.35« Kuckó. — 10.05; Iskolatévé. \ *
