Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

Feles helyett tejet! Felderengett ben­nem egy álomkép. Milyen jó lenne, ha az állomások pe­ronjain nem felese­ket felhajtó, hosz- szúíépést kortyol­gató utasokat és várakozókat lát­nánk, hanem tejivó­kat . .. Lehet, hogy ez a kép ma még illuzó­rikusnak tűnik, de az Utasellátó és a Tejipari Vállalat tesz valamit azért, hogy a peronokon tejivó embereket is lás­sunk. Tegnap kóstolóval egybekötött tejter- mékbemutatót ren­deztek a Tiszai pá­lyaudvar éttermé­ben. A kínálat való­ban bőséges, a felhasználási lehető­ség nagy. Láttunk az étteremben olyan utasokat, várakozó­kat, akik a Tejinari Vállalat reklámfüze­teit lapozgatták . .. És tejet ittak. O. E. Szakemberek végzik, gondosan Újjászülető szobrok Fogynak a fogyóeszközök... vásárlók sem angyalok Nemrég, egy ismerősöm panaszkodott: képzeljem cl, hog> a boltjuk' .1 darabonként loptak el egy komplett kávés- készletet. Pedig strázsálíak mellette, de az illető profi volt... Ez jutott eszembe, amikor Molnár Bertalannéval, a kereske­delmi és vondé.z’átóipari pártbizottság titkárával a társadal­mi tulajdon védelméről beszélgettünk. A kér ’ ’ r.n és a vendéelátőipar’;3n ugyanis a pult mir ’két oldalár „repked**;’;” a t •'•ák. sőt olykor a s íiíússal megbízót; dolgozók is „könnyítenek” az árukészleten. — A társadalmi tulajdon védelme, sajnos, nagyon gyenge pont ezen a terüle­ten — mondja a pártbizott­ság titkára. — A helyzet pe­dig rosszabbodik. Romlana v a raktározási körülmények kevesebb a szakember A leg­hatékonyabb megoldás a há­lózatfejlesztés lenne, de nem ez az egyetlen. — A közvélemény talán még nem érzi, hogy társadal­milag ugyanolyan veszélyes egy kiló cukrot a szatyorba dugni, mint egy 10 000 Ft-os irhabundát az áruházból el­lopni. De sok ember, aki nincs is rászorulva, két do­boz cigarettáért is kockára teszi a becsületét. — A bolti lopások hatósá­gi ügyintézése hosszadalmas. Az áj acélmű egészen más A Szovjetunióból már érkeznek a berendezések Oktcbet 16 én a repülőterén Nyilvános mezei t utóverseny Október 16-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel nyilvános mezei futóversenyt rendez a miskolci repülőté­ren, a miskolci Papp József Sportegyesület az „Edzett if­júságért” mozgalom jegyé­ben. A versenyen mindenki indulhat. Az egyes- verseny­számokat 8 korcsoportban bo­nyolítják le. Nevezés a hely­színen. A verseny rendezői minden résztvevőnek emlék­lapot adnak. Szó van arról is, hogy a kategóriák első há­rom helyezettjét külön elis­merésben részesítik. Viszonylag kevés szobor dí­szíti Miskolc utcáit, tereit, ezért különösen becses szá­munkra minden műalkotás. Örömmel adtunk hírt az év elején városunk kisiparosai­nak szép vállalásáról: meg­tisztogatják a szobrokat a hosszú évek óta rájuk rakó­dott szennyeződéstől, s kija­vítják a fagytól, időtől ron­gált posztamenseket. A Petőfi-szobor volt az első; aztán még 13 műalkotás szü­letett újjá. Köztük Herman Ottó szobra is, Csépes Zoltán kőfaragó kisiparos jóvoltából. Aki néhány héttel korábban látta, rá sem ismerne a nagy természettudós kőbe faragott alakjára, hiszen megtisztítot­ták a szürke lepedőktől, és olyan hófehéren ragyog az őszi napsütésben, mint új ko­rában. Bizonyára ez tévesz­tette meg egyik levelezőnket, aki azt írta, hogy a szobrot „bemeszelték”. Meszelésről természetesen szó sem volt, erről mi is meggyőződtünk — utólag.... Egyébként sem kell aggód­niuk a lokálpatriótáknak ami­att, hogy szakszerűtlen az „ápolás”, és kárt szenved va­lamelyik köztéri szobor a tisztogatás során. A társadal­mi munkások többsége kőfa­ragó, és ha nem is művész, de szakmáját jól ismerő, mű- pártoló ember. S ha ez sem lenne elég garancia, meg­j)e Megfiatalodott Herman Ottó szobra is (Solymos László felvétele) nyugtatjuk a miskolciakat: a tisztogatási, renoválási mun­kák előtt arra hivatott szak­emberekkel együtt veszik számba a teendőket. Hogy mást ne mondjunk, a város főépítésze is részt vesz a tár­sadalmi munka irányításában és a gondosan kijelölt felada­tot végzik el a derék kisipa­rosok. Munkájuk értéke sok száz­ezer forintra tehető, ám úgy véljük, hogy ez esetben nem is az anyagiak a döntők. Mert tulajdonképpen nem is lehet pontosan megbecsülnünk, mennyit ér annak a mester­nek az áldozatvállalása, aki többedmagával egy hétig dol­gozott Szemere Bertalan szob­rának a renoválásán. Csak köszönet illetheti őt is és kis­iparos társait is. B. D. A lomnici csúcs nyugati fa­lánál a térképen öt kék pötty, öt tő. A víz legfeljebb ötfokos. A sziklaoromra könyöklő pa­rányi menedékházat a magyar Téry Ödönről nevezték el, és 2105 méter magasan áll. ősz- szeköttetés a világgal: rádió- telefon, és más semmi. Csak gyalogosan, sziklákon kiépített ösvényeken közelíthető meg a IVlala Studena Dolinán (Kis tarpataki völgyön) keresztül. Idefönn a forró tea a slá- cer, el is fogy belőle naponta vagy kétszáz liter, de két- háromféle konzerv közül is választhatnak, ha kérnek. Ha egyáltalán kérnek, mert aki túrázik, általában több nap­ra előre csomagolja az élel­met. És !*■* megeheti. A me­nedékház egy szem ötször ötméteres közös termében senki nem szól érte. A menedékház előtti szik­lagerincről jó időben igen messze ellátni. Most csak az alattunk kanyargó szerpen­tinpántlikák. és a köveken egyensúlyozó felfelé tartók seilenek a szélvih^ros. havas tátrai ködben ... És egy ha­talmas. különleges hátizsák baktat roooant óvatosan mind föliebb a ház felé. Amint a szikla takarásából kilép a monumentális alkotmánv, már látszik alatta az EM­BER — igen. így, csupa nagybetűvel — Laco Kulan- ga. Két síbottal egyensúlyoz­za roppant terhét, és küzdi följebb magát, ö a Magas- Tátrg egyetlen hivatásos hegymászóia. Nem azért kap­ja fizetését, hogy csak he­gyet másszon: naponta egy­Ma és holnap, Özdon tok tiÉÉnyos ülése Ma kezdődött, holnap zá­rul a Magyar Belgyógyász Társaság Észak-magyarorszá­gi Szakcsoportjának tudo­mányos ütése Özdon. A konferencián a Debre­ceni Orvostudományi Egye­tem I., II. számú belklinikái, a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinika Általános Belgyó­gyászata, a miskolci, a deb­receni, az egri, a nyíregyhá­zi megyei kórházak, az ózdi, a miskolci, a sátoraljaújhe­lyi, a berettyóújfalui, a kis- várdai, a kazincbarcikai vá­rosi kórházak, a Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szffgálata, a Mátrai Állami Tüdőgyógyintézet orvosai, ku­tatói vitatják meg a belgyó­gyászat aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az előadók között szere­pelnek a MEDICOR Művek Fejlesztési Intézetének mun­katársai is, akik „Komplex diagnosztikai eszközök a gyó­gyítás szolgálatában” címmel tartanak előadást. szer-kétszer megteszi a Hre_ bienok-Téry ' ház közötti nyolckilométeres távolságot, hogy ellássa élelemmel, fel­szereléssel. szénnel a mene­dékházat. Az úton nyolcszáz méter a szintkülönbség! Speciális hosszíto.. fakere­tet vesz a hátára, erre rak­ják a szállítandó árut. Ott- jártunkkor fél mázsa kok­szot, húsz üveg káposztát, egy nagy rakás húskonzervet hozott. A „hátizsák” súlya meghaladta a száz kilót! El tudják képzelni, mit jelent ez? A Tátra szikláira ■ ugyan bárki felmehet, de érezni kell ennek felelősségét. Az alpi­nisták (a legképzettebbek is, nemcsak az amatőr, kis ru­tinnal rendelkezők) a legna­gyobb elővigyázat mellett is szenvedhetnek balesetet. Rá- j *k vigyáz a Horske Sluzba, a hegyimentő szolgálat. Tag­jai valamennyien a leggya­korlottabb alpinisták, ismer­nek minden veszélyes helyet, sziklát, kanyont, szurdokot, állandó készenlétben várják a segítséget kérő vészjelet szrftokoveci központjukban. Ha a piro^pulóveres csoport sietve elviharzik a sziklák felé, mindenki tudja: baj van ... A Téry menedékházba csapzott hajú, levegőt kap­kodó lengyel bukott bé: — Azonnal szóljanak le a hegyimentőknek, baleset tör­tént. Kollégámra zuhant egy szikladarab... 3. zsákja Rádiótelefon Szmokovecről: — A mentőcsapat elin­dult! A Mala Studena Dolina keskeny szerpentinjein ki- sebb-nagyobb csoportok, a mellettük magasodó, egyik, kétezer méteres csúcsra né­zegetve, hegymászóbalesete­ket elevenítenek fel. Fönn mozognak a pirospulóveres hegyimentőik.' Akinek távcsö­ve van. látja, hogy egy víz­hatlan vászonba csavart em­beri testet szíjaznak hord­ágyra. És elindulnak a szik­lán lefelé a völgybe. Jó há­romszáz méteres szintkü­lönbség. És szikla, lejjebb kőtömbök, alább alacsony gyalogfenyőcsoport. Fél óra múlva a patakmederben van­nak. A lefelé rohanó víz vág­ta évszázados kőgörgeteges szurdokban mennek tovább a Hrebienok felé, ahol gép­kocsi várja őket. Útközben mindenki lehaj­tott fejjel, levett sapkával áll félre a Magas-Tátra egyik kétezer méteres -súcsának újabb alpinistaáldozatát vivő csoport elől. Majd egy iga­zítás a hátizsákon, és indul­nak tovább. Talán más szik­lára, holnap talán éppen oda, ahol pár órája még egy har­minckét esztendős lengyel alpinista nézett a feje fölé magasodó utolsó méterekre .. . Hordágya szíjai között ke­reszt alakú, zöld fenyőgally. (Folytatjuk) SOLYMOS LÁSZLÓ és az üzletvezetőnek ugyan­csak időrabló elfoglaltság. Ez is, de a tévedések következ­ményei is visszatartják a bolti dolgozókat attól, hogy jegyzőkönyvet vegyenek fel Sajnos, a polgári büntetőtör­vénykönyv sem sújtja elég szigorúan az ilyen tettenért. meggondolatlan embereket. — A vendéglátóiparban még szomorúbb a kép. Laikus el sem tudja képzelni, hogy a nyári csúcsidényben mi­lyen értékű fogyóeszközt visznek el a kedves vendé­gek „emlékül”. A közvéle­mény is gyerekes csínytevés­nek tartja, ha valaki ily mó­don összegyűjt egy pohár-, vagy evőeszközkészletet. Itt (Folytatás az 1. oldalról) Egy újabb nagy gödör mé­lyén néhányan dolgoznak. — Itt lesz a 100 tonnás mérleg — halljuk. — Itt mér­jük a bejövő és kimenő anya­gokat. Sajnos, már készen kellene lennie, ám erre leg­feljebb csak januárban szá­míthatunk ... A beruházási raktár a gyár legrendezettebb terüle­te. Tóth Sándor vezet körbe bennünket. Már száztonna- számra gyűlnek itt az 530 millió forintért épülő, Kom- lóstető melletti oxigéngyár szovjet berendezései. A szov­jet gyárban is munkaver­senyben dolgoznak november 7. tiszteletére. Ennek jóvol­tából a magyar megrende­lést hamarább teljesítik. Most azután csak legyen hely el­raktározni az egyre-másra érkező berendezéseket, ame­lyek között 12 tonnás komp­resszormotor (milyen súlyú lehet akkor a kompresszor?!), tucatnyi, egyenként 22 (fen­nás oxigén-nitrogén tartály, s még ki tudja, mi minden akad. — Szombaton, a kommu­nista műszakon ide is össz­pontosítunk majd erőket — mondja Kiss Sándor. — Kell minden négyzetcen- timéternyi hely! Újabb exppnált beruházási terület a 31-es pályaudvar. Megyénkben a személygép. kocsik számának növekedését nem követte az autószerviz­hálózat bővítése. í^y a szol­gáltató ágazatok közül itt a legrosszabb a helyzet. Nem véletlen hát, hogy év­ről évre jelentős összeget biztosít a Borsod megyei Ta­nács a szolgáltatásfejlesztési alapjából e hálózat fejleszté­sére. Még 1976-ban összessé­gében 24,2 millió forintot sincsenek a tettenérésnek el­rettentő következményei. — A társadalmi tulajdon védelme azonban a kereske­delemben különösen összetett feladat: az önkiszolgáló bol­tokban nemcsak a vásárlók, de az eladók is ki vannak téve a csábításnak. Az utób­bi években megszaporodott á leltárhiányok száma. Az idén. például a Miskolci Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben 11 esetben állapí­tottak meg 20 ezer forint fe­letti leltárhiányt. Ezért komplex vizsgálatokra van szükség, a belső ellenőrök munkájának javítására, s a politikai agitációs munka fo­gyatékosságait is meg kell szüntetni. A vállalatoknál gondoskodni kell a bizonyla­ti fegyelem erősítéséről, olyan szabályozás, illetve nyilván­tartás megvalósításáról, amely alkalmas mind a tár­sadalmi tulajdon biztonságos kezelésére és megvédésére, mind az anyagilag felelős dolgozók védelmére. O. E. Itt kapnak majd helyet a technológiai szerelő vállala­tok. Majd ... Mert most még sínek, csatornák, gázvezeté­kek, kábelek futnak minden­felé. Itt lesz a 2000 szemé­lyes étterem is. Az építők­nek szükséges sablonokat itt a szomszédban, a vasszerke­zeti üzemben készítik az LKM dolgozói. Soha nem végeztek még ilyen jellegű, s ilyen pontos méreteket kívánó munkát. Mégis, birkóznak a 63 tonnányi (!) anyaggal, mert tudják, hogy ha a meg­érkező kivitelezőket máshová kell hordani ebédelni, sok­sok óra elvész... * Elszaladt az idő. Pedig nem is láttunk mindent. Ám most már el tudjuk képzelni, milyen óriási vállalkozás is ez a 10 milliárd forintos be­ruházás, amelynek elkészül­te után olyan lesz az LKM, hogy akik 10—15 évvel ez­előtt nyugdíjba mentek, el­tévednének benne. — Milyen jó lenne — só­hajt fel Szabados Géza — egy paksi atomerőművet épí­tenünk! Nyílt terepen, ahol nem kell kábeleket, csator­nákat, gázvezetékeket, ma­gasfeszültségű távvezetékeket „kiváltani”, máshová áthe­lyezni az építkezések terüle­téről ... (nyikes) hagytak jóvá a szerencsi autószerviz létesítésére, amelynek befejezési időpont­ja 1978-ra esik. Az építés elhúzódása miatt a költségek mintegy 30 millió forintot tesznek ki, ezért a megyei tanács végrehajtó bizottság ■ újabb 5 millió 697 ezer f( rintot biztosított a lakossá: szolgáltatásfejlesztési alapb az autószerviz megvalósít sához. Barangolás a Tátrában Laco Kulanga Támogatás az autószervizhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom