Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-03 / 232. szám
Emlékidéző barangolás Lillafüreden Megújul a Palota Városi tanácstagok fogadóórái Kimutatás, de kinek? Tavaszt idczö napfény szik- ráztatja a faleveleket, s a naptárnak fittyet hányva, fürge kis csónakok hasítják a Hámori-tó vizét, de az építők a hűvös' falak tövében és a szeles teraszokon már fáznak. Százötven ember dolgozik a lillafüredi Palota- szállóban. Az 1974 ősze óta tartó felújítás egy hónap múlva befejeződik. Avatás, nyitás, átadás — ahogy tetszik — november 7-én lesz. Az alkalom jó apropót kínál egy emlékidéző barangolásra. A Palota: 'elkép, szimbólum. Nélküle már elképzelhetetlen a hámori völgy. A Palotaszálló az ország egyik legszebbe legkorszerűbb szak- szervezeti üdülője lesz. Berczelly Ferenccel, a SZOT mátrafüredi üdiilő-karbantar_ tó üzem tőségének építésvezetőjével járjuk a kopácso- lástól hangos énül etet. — Az egesz hazo..n egyetlen négyzetcentiméter sincs, amelyhez ne nyúltunk volna hozzá. Ceremóniás avatás A Palotaszálló 1927 és 1930 között épült. Azokban <*z években, amikor egész Európán végigsöpört a nagy gazdasági válság, és az ország népe a legsúlyosabb nyomorban élt. A rekordidő alatt felhúzott épület ünnepélyes megnyitóját 1930 pünkösdjére tűzték ki. A sajtó színesen számolt be a ceremóniás átadásról. Június 7-én a Diósgyőri kapui vámsorompónál 621 francia, nemei, török, cseh, amerikai, angol rendszámú autó haladt át, Lillafüred irányába. A Csabai kapui vámnál 420 autós fizette le a 68 filléres kövezetvámot. A szálló konyhájában 15 000 vendég számára főztek. Feljegyezték, hogy Mayer János földművelésügyi miniszter azt énekelte: perjésen kinn 1akovn én, a pusztai karámba\ ..”. A második strófát pedig a miskolci polgármester fújta: „Galambok 'közt mehetnél a vasárnapi misére ..A pom. páról így számolt be a korabeli tudósító: „Belül pedig főúri berendezés, történelmi stílus és modern ízlés. Általában a melegiónusú színek az ural- kodók. Sötét tölgyfabútorral lilás-bord szinkeverékü bár_ sonybrokát huzatokkal barát- ságos sarkokkal, amelyeknek minden bútordarab stílusa a Mátyás korát megelevenítő freskókhoz igazodik” Persze, nem volt mindenki „elájulva” a Palotaszállótói. Az ellenzék hangulatát jól értékelteti Veres Péter visz1977. október 3. * Endrédi József, OTP megyei igazgatóság, Széchenyi út 13—17., 13 órától; dr. Gyimesi Béla, III. kér. hivatal, Marx K. u. 96., 14 órától; Honti András, MIK Vállalat, Dózsa Gy. u. 30., 17 órától; Kiss Mártonné, napközi ott. honos óvoda, Kacsóh P. u. 8., 12 órától; Papp Gyula, Ill/io—11. pártalapszervezet, Győri kapu 57.. 18 órától; Rózsavölgyi József és Somossy Katalin, 15. pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától; Sebők Ferenc, Közdomb u. 46., 18 órától; Schön Péter, tűzoltólaktanya, Kerpely A. u. 12., 17 órától; Tóth Imre, 13. pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21., 17 órától. 1977. október 4. Kormos György, tsz-iroda, Major u. 4., 16 órától; Koval Pál, I 6. pártalapszervezet. Tanácsház tér 2., 16 órától; Vindt Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1977. október 5. Budai Barnáné, III/12. pártalapszervezet, Kuruc u., 18 órától. 1977. október 6. Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri k. 5—7., 18 órától. 1977. október 8. Szakszervezeti tisztségviselő tette szóvá, hogy a múlt oktatási évben több vállalatnál is előfordult a következő. A szocialista brigádok minden tagja jelentkezett a szakszervezet által szervezett politikai továbbképzésre, ami nagyszerű eredmény lenne (így szerepel nem egy kimutatásban), ám kiderült, hogy egy kis turpisság is van a dologban. Nemcsak az előadók ravaszkodtak különféle könyvtárakban, hogy érdekessé tegyék az előadásaikat, hanem ravaszkodtak a brigádok is. Ezekre az előadásokra ugyanis általában havonként vagy kéthetenként került sor. A brigádok elosztották a brigádtagok között, hogy az elsőre elmegy az első, a másodikra a második, a tizedikre a tizedik brigádtag. így aztán a tanfolyam végére mindenki megfordult az előadóteremben, mondhatni mindenki tanult. , Bennem van egy kis sajnálkozás is. Van nekünk számos olyan brigádunk, amelyekben akadnak az iskolát hajdan félbe hagyottak is... Tessék elképzelni, ha ezek a brigádok idejében felébrednek! Az első brigádtag végezné az első, a negyedik a negyedik, a nyolcadik a nyolcadik osztályt. A második évben ugyanilyen rendszerrel leérettségiznének és nekünk lenne egy nagyszerű kimutatásunk. I.,chét, hogy ha van valami mosolyogtató is ebben a történetben, hogy valamiféle értéke is van a brigádok vállalkozó kedvének, de nem hiszem, hogy a legdíszesebb brigádnaplóért is érdemes lenne ennyire megcsalni magunkat. A statisztikák ugyanis nem önmagukért, hanem értünk valóak. És értünk valóak a vállalásaink is. Ez a jegyzet különben a fentiek szerint egy igen pozitív jelenségről íródott, hacsak annyit olvasunk el belőle, hogy sokan jelentkeztek... Akkor ez pozitív glossza. És mégsem az! Korencsik János, Szirma, ta- nácskirenűeltség, 17 órától. BARTHA GABOR Látsseréss, intarsiakésxítö kerestetik Kevés a mester és a műhely Minden négyzetcentimétert felújítottak ágyas szobát alakítottak ki. anyjuk istenit, de jól megy nekik!" Megkopott a patina A szállónak Í36 - szobája* volt. Az árakat többször kellett mérsékelni, mert nagyon ritkán volt telt ház. Az egymást évenként váltó igazgatók rafinált ötletekkel, igyekeztek vonzóbbá tenni Lillafüred „ékkövét”. A háború alatt a Palota többször gazdát cserélt. A megszálló német csapatok lovastól együtt költöztek be: a hajdani fogadások, pazar lakomák s’zínhelyén, a Mátyás-teremben, istállót rendeztek be. A németek 'kita- karodása után a szovjet csapatok hadikórháza lett a szálló. A leromlott állapotú épület történetében 1949-cel kezdődött új fejezet: ekkor vette kezelésbe a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Működésé- nek 25 éve alatt a lillafüredi SZOT-üdülő sok ezer beutaltat fogadott. A vendégkönyv híven megőrizte a szálló lakóinak élragadtatott bejegyzéseit. Egy gyöngyszem 1970 májuséból: „Brilliáns, sziporkázó kőnél szebben ragyog a természet ölén, a~mi üdülőnk ...” A sokéves haszóátat során megkopott a patina, a felújításra 83 millió forintot fordítottak. Minden szobához zuhanyozós fürdőszoba tartozik. Az épületben kicseréltek minden csövet és vezetéket, korszerűsítették a fűtést. A legutolsó vendégek 1974. október 2-án hagyták el az üdülőt. Itt töltötte szabadságát Montág Pálné, a Fővárosi Tanács pénztárosa, Steiner Mária, a Magyar Gördülőcsapágy Művek fordítója, Kalmár Imre, a . Szegedi Ecset- és Seprűgyár 18 esztendős gépmunkása. Flasar Ahtalné sopronhorpácsi telefonkezelő, Tolnay Pál és Tolnay Pálné nyugdíjasok. Néhány hét múlva újból benépesülnek a sok vihart látott épület szobái. A . festők, kőművesek, tapétázók, üvegezők, .az utolsó simításokat végzik, s rajtuk nem fog múlni, hogy a nagy becsben tartott vendégkönyvbe újabb elragadtatott sorok kerülje— Á legnagyobb gondunk — mondja Kertész Márton, a KIOSZ miskolci körzeti * csoportjának titkára —, hogy a szanálás miatt megszűnő műhelyeket nem tudjuk pótolni. és néhány szakmában akadozik az utánpótlás is. Biztosan hallott Kovács Istvánról, aki gépkocsi-utánfutókat készít. Országos hírű. Egyedüli e mesterséggel. In- tarziakészítőnk is alig akad, látszerészünk pedig egy van. Divatos szakma lehetne, ha felfigyelnének rá, a felvonószerelő. Mindössze hárman vannak Miskolcon. Munka pedig temérdek. De a bádogos, a cserépkályhás, a hangszerész, a cipész, a kádár, a kelmefestő, a szűcs, a tetőfedő mind-mind hiányszakma.' Az' utánpótlás pedig? Összesen 32 fiatalt sikerült beiskoláznunk ez évben. Egyszerűen nincs jelentkező, pedig a KIOSZ ösztöndíjat is ad, havi 260 forintot. Ennyit kap a két bádogostanuló is. A felvonószerelőket a 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet képezné, ha lenne jelentkező. — Hány kisiparos van Miskolcon? — Körülbelül 940. száznál több szakmában. Ebben nincsenek benne az alkalmazottak, a tanulók és a segítő családtagok. Ha a miskolci járást is hozzáveszem, majdnem kétezer ember tartozik hozzánk. A KIOSZ „székház” egyik ajtaján ki van írva: Tanácsterem. Alapterüíete Itőfcz négyzetméter. Itt kellene megoldani a szakmai továbbképzést, a politikai oktatást. Eszembe jutott Szeged, ahol a városlakók is szívesen látogatják a KlOSZ-klutoot, mert kellemes, barátságos környezetben hallhatnak szakmai tanácsokat, de a szabad időt is kellemesen eltölthetfk ... Megtudtam Kertész Mártontól, hogy ígéretet kaptak a város vezetőitől „igazibb” tanácsterem kialakítására. Indulnék, de egy újságcikk foglalkoztat. Megkérdezem. — Ha valamelyik mester munkájára szükségem lenne, hogyan találnék megfelelő kisiparost? — Október végére szeretnénk befejezni ezt azakciöp- kat, hogy minden, a BIK-hez tartozó bolt kirakatában egy tábla legyen. Felirata: „Kisiparosok a lakos: " g szolgálatában.” S alatta lesz feltüntetve a szakmunkás neve. címe, telefónszáma. így a vásárló akár a beszerelést, akár a javíttatást szakemberrel végeztetheti el. nek. BRACKÓ ISTVÁN Színe és Le a fürdősapkával! szaemlékezése. Ha a lapok „azt írták, hogy ethlen István gróf Lillafüredre utazott az őszi nagyvadászat idejére, én is elkáromkodtam magam, mint a többi százezer, az Még egy hónap A Palotaszálló 339 férőhelyes lesz. Nyolc egyágyas. 45 kétágyas, 67 kettő plusz egy ágyas és 10 kettő plusz kelt Azóta sejtem, hogy a miskolci fürdők igazgatóságában egy rendkívüli szervező egyéniség működik, amióta két- I szer kell sorbaálLni egyetlen kabinkulcsért a tapolcai strandon. Egyszer a pénztárnál a jegyért, aztán annál a kis — kifejezetten erre a célra létesített — házikónál, ahol a kabinku-lcSót betét ellenében (!) átadják. Éles elme, találékonyság és — mint mondtam — rendkívüli szervezőkészség szükségeltetik az ilyen dolgok kiagyalásához. A balga vendég persze nem érti, hogy miért kell tülekednie ismét, ha már egyszer bejutott a kapun, de ez nem is fontos. A szervező jól tudja, mit csinál. Ha ugyanis kényszerű repetát Vesz a sorbanállásból az izzadó kuncsaft, a strand min_ den örömét is készeresen élvezi. De mind ez még semmi! Az Augusztus 20. fürdő tatarozásakor bontakozott ki igazán a mi szervezőnk tehetsége. Tavasztól őszig dolgoztak az iparosait, és ha ez bosszantotta is az egyik lépcsőről a másikra terelt, építőanyagok között bukdácsoló vendégeket, a nyári szezon végére beérett a munkaszervezés gyümölcse. Pontosabban: beértek a gyümölcsei. Azzal kezdem, hogy a férfi öltözőt ( elzárták a terasztól, és ezzel a napfénytől, levegőtől is. A kabinosok azóta — mi mást tehetnének? — az utca felé szellőztetik a szekrényes öltözőt és igazán szíwidító látvány kintről nézve a sok pocakos, meztelen férfitest. Múltkor megfigyeltem, milyen jól szórakozott a szemközti járdán állva egy csapat fruska. Vadonatúj — és mint hallom, elég drága — szekrények is készültek. Előnyük, hogy légmentesen záródnak és nem hűl ki bennük nyáron a ruha. Pompás radiátorokat is felszereltek, ugyanebben az öltözőben és így tulajdonképpen semmi akadálya nem lenne annak, hogy a téli vendégek megszabaduljanak a fo. gasos rendszerű közös öltöző kínjaitól. Nem lenne, ha az említett radiátorokat tápláló gázcsövek — megszakítás nél_ kül — egészen a fővezetékig húzódnának. Erről azonban szó sincs. És most figyeljenek! A semmibe vezető csövek is fölölmúlhatatlan szervezőnket dicsérik. Miért? Azért, mert az új szekrényekbe úgysem férnének be a télikabátok. Ha pedig a szekrényes öltözőt emiatt nem lehet télen használni, akkor balgaság lenne fűteni a radiátorokat. S hogy elejét vegye az energiapazarlásnak, bölcs szervezőnk — nyilván szántszándékkal — csak a levegőbe lógatta a csöveket. Mint a miskolci strandok rendszeres látogatója, évek * óta figyelem áldásos tevékenységét. Így ismeretlenül is megemelem előtte — a fürdősapkámat! (békés) D. T. B. Zeneiskolák fesztiválja Tegnap fejeződött be Oroszlányban a bányatelepüléseken működő zeneiskolák első országos fesztiváljá. A zenei világnap alkalmából rendezték a rangos találkozót. Miskolci, nagykanizsai, pécsi, szolnoki, nagybátonyi, kazincbarcikai, várpalotai, ajkai, tatabányai, dorogi és oroszlányi iskolák tanárai és' növendékei vettek részt a seregszemlén, hogy bemutatkozzanak Komárom megye több településén, és a tapasztalatok kicserélésével gyarapítsák tudásukat. Oroszlányban, Tatabányán, Tatán és Bokodon rendeztek koncerteket íjc Régi fényében pompázik a címer
