Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-10 / 238. szám

Követ rak Az építőnek az épültet: Az új acélműért Kommunista műszak a kohászatban # A finomabb munkához szokott kézben is jól állt a lapát Az építkezésről az Avas­délen messzire látni. Pápai István széles mozdulattal kör_. beintett: — Néha úgy érzem, hogy mindez az enyém. Egy rész belőlem. Az életemől. a mun­kámból. Nemszeretem a nagy szavakat, de én már aligha tudnék máshol élni. Menthe­tetlenül pokálpatrióta lettem. — Miskolci? — Az az érdekes benne, hogy nem. Apám tizenkét gyerekes cselédember volt. A háború és a fogság után, 1948 október 28-án jöttem a vá­rosba. Már csak az időseb­bek emlékeznek arra a haj­dani Miskolcra, amiből ez a város lett. — A foglalkozása építő- munkás. Korábban kőműves, most kitűző? — Igen. 1955 óta vagvok a BÁÉV-nál. Természetes, hogy egy kicsit, másként látom a várost, mint az, aki csak él benne. Nincs Miskolcon olyan városrész, ahol nem építet­tem volna. Az ember csak követ rak, de történelmet épít. Az is történelem, aho­gyan a mi szakmánk válto­zott. Valamikor gránát ütötte rést falaztunk, most a nagy­ipar épít. Valamikor minden szerszámom belefért egy tás­kába, most gépek sokasága segít. Mindez megtörtént, de általunk történt. Néha sétá­lok a városban. Szeretem a házakat, amiken dolgoztam, és az embereket is, akik a házaknak életet adnak. Ilyen­kor jó arra gondolni, hogy ahogyan élünk: az teremtés, az politika, az történelem, az a teljes élet. És ha ez így van, akkor nem baj, ha néha elfárad az ember, hogy néha a nap 24 órája is kevés ... ZÖLDSÉG „Gratulálunk a Déli Hírlap­nak a paprikatermesztés­ben elért kiváló eredményé­hez!” — írta egyik olvasónk. Nem kétséges, hogy a sajtó­ban — és nem kivétel ez alól a DH sem — időnként „zöld­ségek” is megjelennek. De, hogy a paprikatermesztésben ilyen szép sikert érjünk el, arról nem is álmodhattunk. Hogyan is történt? Október 3-i számunkban fényképen mutattuk be azt az óriás pap­rikát, mely Ónodi Imréné győrszentiváni lakos kertjé­ben termett. Aláírásunk sze­rint az emberfej nagyságú termés csaknem másfél kilót, pontosabban 146 dekát nyom. Igen ám, csakhogy a Népsza­va is hírt adott a rendkívüli termésről, és az ott közölt kép aláírásában 46 dkg sze­repelt. Töredelmesen b^ kell val­lanunk, hogy a Népszavának van igaza. Nem akarjuk az­zal untatni az olvasót, hogy elmagyarázzuk, mi okozta ná­lunk a tévedést. Mentségünk­re szolgáljon, hogy az elmúlt években akadozott a város zöldségellátása, és rengeteget cikkeztünk a termelési és el­osztási viszonyok javításáról. Igaz, hogy az idei nyáron már gazdagabb a miskolci piacok zöldség- és gyümölcs­kínálata. s a tavalyihoz vi­szonyítva kedvezőbbek az árak. de azért a jó minőségű paprika most sem sorolható a kimondottan olcsó cikkek közé. Hogyne örültünk volna emlék. Ön számos kiaclcll tisztséget viselt, s visel ma is. Milyen emlék marad ezek- bői? — Ugyanolyan, mint a leg­szebb épületből. Azt mond­tam. hogy megváltozott az iparunk, de hát vele kellett változnia az embernek is. Dolgoztam 'a népfrontban voltam népi ülnök. Akadt olyan időszak, amikor hét tisztségem volt, hét felada­tom. Nos, ülnökként lát az ember rosszat, lát elkeserí- tőt is, de ez természetes. Nem lehet mindennap ünnep. — Ma is párlalapszervezeti titkár, pártbizottsági tag ... — Szomorú ember lennék, ha nem lenne sok ,a dolgom. Én azokat nem értein, akik másként. élnek. Nekem,.öröm az, ha két vitatkozgató ember beszélgetésébe nekik haszno­san beleszólhatok. Öröm, ha hát az emberfej nagyságú paprikának^ A nagy ujjon- gás közepette elsiklóttunk a hibás adat fölött. Gratulálunk a gratulálónak éberségéért és ígérjük, hogy — egyik-másik zöldségkeres­kedővel ellentétben — min­dig annyi dekát mondunk, amennyit az áru valójában nyom. TŰHEGYRE SZÚRVA Mint a vérbeli rovarász égy ritka példányt, tűhegyre szt^ rom a szolgáltatás dzsunge­lében lelt csodabogarat. Még­pedig gramofontűre. Tesla típusú lemezjátszóm­ban eltörött a tű. Gondosan áttanulmányoztam a haszná­lati utasítást és megtudtam a következőket: 1. A tűcserét célszerű úgy elvégezni, hogy előzőleg le­emeljük a karról a tűt rögzí­tő apró fejet. 2. Helyes, ha a cserét szak­emberre bízzuk. Így jártam el. Táskámba süllyesztettem az apró fejet, és munka után betértem a GELKA Munkácsy utcai szer-' vizébe, gondolván, hogy ott tűt is, szakembert is találok. Csere helyett felvilágosítot­tak, hogy nem végezhetik el a munkát két okból: í. Nincs ilyen tű raktáron. 2. Ha volna, akkor is csak abban az esetben cserélnék ki, ha bevinném hozzájuk az egész lemezjátszót. . Teljesen nyilvánvaló, hogy a további eszmecserének pusztán elvi jelentősége volt. (Ágotha Tibor felvétele) okosat hallok. És valamikép­pen elmúlj^ a' emberből a rossz'élmény, "a negatív em­lék is. hiszen, nézze meg a > '•■>■■■. Énül! és épül. Az eredmények .itt vannak kö­rülöttünk ... — Nem 1á.radt? — Néha Igen. de van a vi­lág >n egész- égés fáradtság is. Azon segít eav jó könyv, egy jó beszélgetés az uno­kámmal, de segít rajta a lég­ii v.-o^t-hi gém is. Ilyen örö­münk pedig sok van. Saj­nos ... — Sajnos? — Van ember, aki nem ke­resi és nem találja meg. Én sajnálom őket érte. Ha világ­életemben kényelmesen pi- hengettem volna, akkor én lennék a szegényebb. — A város, az ország, a vi­lág is... — Azon nem látszana. Mi nyugtalan emberek sokan va­gyunk .., BARTHA GÁBOR De így legalább teljesen ob­jektiven, elfogultság nélkül mérlegelhettük a helyzetet a szerviz illetékes dolgozójával és vezetőiével. Kérdésemre, hogy miért kell a több kilós lemezjátszót be- qipelni, amikor elég lenne a tűcseréhez a néhány dekás fejecske is, azt mondták, hogy ez a.szabály. A GELKA ugyanis nem alkatrész-érté­kesítéssel, s nem is alkatrész- cserével, hanem javítással foglalkozik. Mielőtt pedig va­lamit kijavítanának, konsta­tálniuk kell, hogy mi a hiba. Szakszerűen, pontosan, és nem egy laikus „bemondása” alapján. Fejet hajtottam a szabály élőit, jóllehet máig sem. tu­dom, mi késztethet arra egy lemezjátszó-tulajdonost — ha mégoly huncut is az illető —, hogy becsapja a GELKA derék dolgozóit, s tűcserét kérjen, amikor készülékének egészen más hibája van. De ha valami perverz gondolat­tól vezéreltetve mégis ezt te­szi, akkor az ő lelke rajta, hiszen az alkatrészt és a munkát ki kell fizetnie. A lemezjátszóm természe­tesen már működik. Bemen­tem ugyanis a szerviztől kö­rülbelül 50 méterre levő szakboltba, ahol is az eladó — jóízűt mosolyogva a neki is előadott kalandomon — körülbelül két perc ■ alatt minden további nélkül kicse­rélte a tűt. (bekes) Juhász János termelési fő­osztályvezető irodájában ta­lálkozunk néhányan. A KISZ-eseket keresem. A fő­osztályvezető nevet: — A KlSZ-esek már el­mentek innen. Porkoláb László KISZ-titkár vezetésé­vel a nemesacél-hengermű kikészítőjében dolgoznak. Útra kelünk mi is; körbe­járjuk a gyárat. * A műszerészüzem előtt fia­talemberekből álló brigád birkózik a földdel, csákány­nyál, lapáttal. Néhányan már dörzsölgetik tenyerüket. Bi­zony, a csavarhúzó könnyebb szerszám . .. — Alapot ásunk — mond­ja a régi ismerős, Nátter Jó­zsef. — Ez afféle segédmun­ka, de most ezt kell csinál­ni. A mai napon sokat tesz a kommunista műszak majd­nem ötezernyi résztveyője az új acélműért is. Ahhoz, hogy tayasszal a kivitelezési mun­kák zavartalanul kezdődhes­senek, még-sok száz négyzet- méter területet kell felszaba­dítani. Ilyen terület a beru­házási raktár és környéke. A Szovjetunióból egyre-másra érkeznek az új oxigéngyár alkatrészei, berendezései. Kell a hely, gyorsan kirakodni a vagonokból, s a helyére ten­ni mindent. Megállunk egy háromtagú brigádnál, amely Bogárdi Sándor irányításával vas- szerkezeti anyagokat kötözte a daruról. Messziről látszik, hogy nem, segédmunkások. — Tulajdonképpen a szak­mánkba vág a darukötözés — nevet Tóth Ferenc emelő­gép-ügyintéző, aki kora elle­nére is vállalta a munkát. — Az Á fontos, hogy a daru bírja. Az éjszaka váratlanul megérkezett három vagon oxigéngyári alkatrész a Szov­jetunióból, s állítólag még egy vagonnal jön. Mi a leg­jobbkor jöttünk ide ... Elektronikus orok A Barátság olajvezeték Mozir és Ungvár közötti sza­kaszán üzembe helyezték a szivattyúállomások működé­sét ellenőrző televíziós rend­szert. Elektronikus diszpécser Í elemzi a vezeték forgalmát, segít gyorsan megtalálni az esetleges hibák helyét. A vállalat és a' TÜZÉP „késhegyre menő” vitát foly­tatott azért, hogy a gjrár visszakapja a TÜZÉP-töl a területét. A TÜZÉP-telep ha­talmas farakásain most fiúk és lányok nyüzsögnek. Né­melyikük bizony csak nehe­zen emeli meg a jókora da­rab ölfát, amit fel kell rak­ni egy teherautóra, az elvi­szi a telep másik részére, s 1977. október 10. Búzái Pál, 1/6. pártalapszerve- zet, Tanácsház tér 2., 16.30 órá­tól; Gadó László, II/l. pártalap- szervezet, Csaba vezér u. 95., 17 órától; Halász András, III. 5. pártalapszervezet, Gorkij-telep 1., 17 órától; ökrös Béiáné, Ga­garin u. 13., 18 órától; Sztrelcsik Ferenc, Jjegenyés u. 4., 17 órá­tól; Valisek Márta, Görömbölyi u. 42., 17 órától; Vári Tamásné, Hcgyalja u. 4., 18 órától. 1977. október 12. Dr. Ivánkiewicz Dcnesné, Sze­— Nagyon fontos munka ez a beruházás szempontjá­ból — mondja Tóth Sándor, a beruházási raktárterület vezetője. — Odáig már elju­tottunk, hogy a TÜZÉP a te­rület egy részét átengedi. A termelési főosztály, a mun­kaügyi főosztály és a ,3-es igazgatóság fiataljai vállalták a fa egy részének átköltöz­tetését. Lehet, hogy némelyi­küknek estére izomláza lesz, de hát ez ezzel jár. * A gyár propagandaosztá­lyának vezetője, s dolgozói csatlakoznak hozzánk. Fény­képezőgéppel, filmfelvevővel, örökítik meg az ötezernyi fiatal és idős dolgozó társa­dalmi munkáját. Együtt me­gyünk végig a mindennapi életüket élő melegüzemeken, az acélöntődén, majd a tűz- állótágla-gyáron. — A kéthetes kommunista műszakon az eddigi jelent­kezések alapján mintegy 9 ezren vesznek részt — szá­mol Juhász János termelést főosztályvezető. — Ez a KISZ-fiataloknak legalább egymillió forintot jelent. Igaz. a pénz felét a gyár szociális létesítményeinek fel­újítására költjük, s a másik fele a KISZ-é, aminek a felét azután a VIT-alapra fizetik be. * Délután két óra. A gyár­kapukon özönlenek ki a fia­talok. — Az öregem szüretelni akart ma — mondja egy fiú a társának —, de a szőlő megvár vasárnap is ... (nyikes) mere u. 3., 16 órától; Vágó Pi­ter, Fazola H. utcai általános is­kola, 17 órától. 1977. október 13.: Hajdú Bálint, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. u. 2., 18 órá­tól. 1977. október 17. László Vilmosné. Daru u. 23.* 17 órától; Zsitnyár Tiborné, If­júsági és Üttörőház Győri te. 27., 18 órától. 1 ott megint le kell rakni. A csavargyárban is mindenki a helyén volt (Kerényi László felvételei) Városi iaaácsiagok fogadóórái /

Next

/
Oldalképek
Tartalom