Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-10 / 238. szám

/ ^u mű­Dr Simon Sándor, az egye­tem rektora évnyitó beszédéből idézünk • Októberi nyár Valamelyest csökken a hő­mérséklet, de azért ma még meleg lesz. A nappali hőmér­séklet 20—25, az esti 10—15 fok között alakul. Október második vasárnapja szinte nyárias időjárást hozott az országba. A napsütés zavar­talan volt, felhőzet jóformán se­hol sem alakult ki, s így ideá­lis kirándulóidőnek* örülhettek a víkendezők. Bóna Márta, a Me­teorológiai Intézet ügyeletes munkatársa elmondotta: délután két órakor 21—25 fok közötti hő- i mérsékletet mértek. A főváros- ; ban 25—26 fok között volt a hő- ' mérő higanyszála, s ez azt je­lenti: nem sok hiányzott ahhoz, hogy megdőljön az 1935 óta tör­vényes októberi „kánikula-re­kord”, amelyet ezen a napon mértek a fővárosban, 27,5 fokos értékkel. A távolabbi kilátásokat illető­en: a genovai öböl fölött ki- s alakuló ciklon várhatóan érinti ( majd a hazai „légteret” is, s ez átmenetileg zivatarokkal járhat. Kiállítás szovjet könyvekből A Szovjet Tudomány és Kultúra Házában az Állami Könyvterjesztő Vállalat ma nyitja meg azt a kiállítást, amely a Szovjetunió népei­nek irodalmi alkotásait, a szovjet politikai. ifjúsági, képzőművészeti, tudományos és ismeretterjesztő könyvki­adást reprezentálja. A bemu­tató segítséget ad a közel­múltban meghirdetett ..Kell a jó,könyv :77” irodalmi ol- vasppályázaton részt vevők­nek is, kiállítják a pályázat ajánlólistáján szereplő mű­veket. ' lábra helyezett, miután kormányra került politikai ellenfelei lecsukatták. Gandhi asszony „flottatüntetésére'’ persze ellen­felei se maradtak tétlenek: letartóztatták több száz hívét, akik tömeggyűlésen tiltakoztak Indira Gandhi őrizetbevétele ellen. Az LKM-ben Kedvvel vállalt kommunista szombat Szombat reggel hat óra. Sza­bad szombat, mégis, az LKM ka­puin ezrek igyekeznek befelé. Mára kommunista szombatot hir­detett a KISZ-bizottság. Azaz, a kommunista műszak már október 3 óta tart, s majd csak 15-én fejeződik be. Több mint ötezren vették fel a munkát, s elsősor­ban az új acélmű kívánta tenni­valókat végezték. Ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy mindenütt jó kedvvel, az önként vállalt ál­dozat örömével dolgoztak a ko­hászatiak. (CIKK A 3. OLDA­LON.) (Kerényi László felvételei) Nemzetközi tárgyalások több világrészben — Célom elősegíteni Nagy- Britannia és a Szovjetunió kapcsolatainak javítását — mondotta Owen brit kül­ügyminiszter, amikor Moszk­vába érkezett. — Genscher nyugatnémet külügyminiszter ma Tokióba utazik, ahonnan később Pekingbe is elláto­gat; követi majd őt oda Barre francia kormányfő is. — A kínai külügyminiszter Párizsból Genfbe érkezett. A kölcsönös érdekeket érintő tárgyaláson kívül, az angol külügyminiszter első­sorban a dél-afrikai és külö­nösen a rhodesiai rendezés­ről szeretne eszmecserét folytatni Moszkvában. de szóba kerül majd — termé­szetesen — a SALT-kérdés és a közép-európai csapat- csökkentések ügye is, vala­mint Európa békéje és biz­tonsága (amely Belgrádban most már a zárt ülések té­mája). — Miután Afrika fel­szabadult országai közül most már több a Szovjetuniótól várja a segítséget, volt gyar­matosítóinak még mindig je­lentkező gazdasági nyomásá­val szemben (a zászló és a címer még nem elég a füg­getlenséghez), a dél-afrikai kérdés rende­zésénél is meg kell hall­gatni Moszkva véleményéi. Anglia szempontjából ez már csak azért is fontos, mert Rhodesia (az egykori brit tőzsdekirályról, Cecil Rhodesről kapta nevét) az angol Rothschild—Oppen­heiner gyémántinonopóliu- mok hazája elsősorban, így egy angol—amerikai ren­dezés önmagában Anglia háttérbe szorulását jelente­né, erősebb partnerével, az lISA-val szemben. Ugyanekkor az európai po­litikai és katonai enyhülés ugyancsak Anglia európai hatalma szempontjából lé­nyeges, nehogy a szovjet- amerikai párbeszéd miatt háttérbe szoruljon (ez a szovjet—amerikai kereske­delmi kapcsolatok miatt az angol—szovjet kereskedelem fejlesztését is jelenti, mert ebben Anglia „lemaradt'’).— Közbej átszik Anglia szem­pontjából az is, hogy ■ Nyugat-Európa partnerei erősen „rákapcsoltak”: Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter ma kezdődő tokiói, majd azt követő pe­kingi látogatása (először jár ott nyugatnémet kül­ügyminiszter» és Barre francia kormányfő későb­bi pekingi útja (Moszkvá­ban már járt) egyaránt ar­ra készteti Angliát: ne maradjon le. A moszkvai út beleillik Anglia hagyományos „egyen­súlyozó” politikájába, de ezen most egész Európa biztonsá­ga is „kereshet”. MÁTÉ IVÁN Megkülönböztetett tisztelet­tel és forró szeretettel köszön­töm az egyetem kétszáznyolc évvel ezelőtt alapított jogelőd­jének, a Selmecbányái Bányá­szati Akadémiának, illetőleg a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolának igen tisztelt hajda­ni diákjait. . . 208 es 29: egymástól igen távol eső két szám, ha emberi életkorban mérjük. De az egye­temek történetében az ennyi idősek még kisgyermekek, hi­szen a bölcselet egyetemi szin­tű művelése majd ezeréves. A 208 év kegyes csalással több is lehetne. Selmecbányán ugyanis már 1735-ben megala­kult a Bányatisztképző Iskola (kétszázadik évfordulóját Sop­ronban ünnepelték). Ezt az is­kolát emelik akadémiai rangra - mai szóhasználattal főiskolá­vá — 1770-ben. Ennek jubileu­máról már Miskolcon emlékez­tek meg 1970-ben. Selmecbánya után — egy rö­vid kitérőre - Sopron követke­zett, majd megszületik a ma­gyar országgyűlés 1949. évi 23. törvénye. Ez elrendelte, hogy „. . . a felsőfokú műszaki szak­képzés fokozása céljából Mis­kolcon nehézipari műszaki egye­temet kell létesíteni ...” E tör­vénytől lehet számitani a mis­kolci egyetem létét, s legújabb kori történetét. Ez évben egy karral, a gépészmérnökivel in­dul a képzés. Ehhez vette át az egyetem 1952-ben a BME- hez tartozó Bánya-, Kohó-, Er­dőmérnöki Kar Bánya-, Kohó­mérnöki Osztály Kohómérnöki Tagozatának szaktanszékeit, majd 1957-ben a Bányamérnöki Taaozat szaktanszékeit. Mindez rendeletekkel is alá- támaszhaió, de különösen a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 31. szá­mú törvényerejű rendelete ér­demel említést, amely szeptem­ber 1-től meghatározta a karo­kat, és nagyjából már sejteti a mai állapotot: bányamérnöki, kohómérnöki, gépészmérnöki és földmérőmérnöki kar. Később a földmérőket Buda­pestre helyezik, és két város be­lép a képzésbe Főiskolai Kar­ral: Dunaújváros és Kazincbar­cika. Ez utóbbi 1970-ben. Így alakult ki a mai kép. (ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A 4. OLDALON) \ Borsodi földeken A Szojuz—25 második napja a világűrben Biztosítani a csatlakozást a Szaljut— Második napja kering a vi­lágűrben a Szojuz—25, és le­génységének feladata biztosí­tani a csatlakozást a Szal­jut—ti-tal. Vasárnap moszkvai idő sze­rint 5 óra 40 perckor Vla­gyimir Kovaljonok alezredes parancsnokkal és Valerij Rjumin fedélzeti mérnökkel a fedélzetén föld körüli pá­lyára bocsátották a Szojuz— 25 űrhajót, amely repülési programja során közös kí­sérleteket végez a szeptem­ber 297én felbocsátott Szal­jut—6 X tudományos űrállo­mással. * 4 Vlagyimir Kovaljonok, az űr­hajó parancsnoka 1942-ben szü­letett Belője faluban. A balaso- vi repülőmérnöki főiskola elvég­zése után a katonai légiszálli- tásnál dolgozott. Az utóbbi idő­ben parancsnokként több mint 1600 órát repült. A szovjet légi­erő ejtőernyős deszant alakula­tainak oktatója. 1967-ben vették fel az űrhajós alakulatba. Elvé­gezte a teljes űrhajózási tanfo­lyamot, tanulmányai során át­fogó ismeretekről, magas mű­szaki képzettségről tett bizony­ságot. Több alkalommal részt vett űrhajók és orbitális állo­mások irányításában. 1976-ban fejezte be tanulmányait a Jurij Gagarin Repülőakadémián, mi­közben mindvégig dolgozott az űrhajós kiképzőközpontban. A Szojuz—25 fedélzeti mérnö­ke, Valerij Rjumin 1939-ben szü­letett Komszomolszkna Amuré városában. Technikumi tanul- mánvainak befejeztével a szov- íet hadseregben szolgált, majd 1961-ben a moszkvai erdőmérnö­ki főiskola hallgatója lett. A fő­iskola elvégzése után egy terve­zőirodában dolgozott, s itt igen kezdeményező, iól képzett mér­nöknek bizonyult, részt veti új típusú kozmikus berendezések kidolgozásában és kinróbálásá- ban. Rjumin 1973-ban került be az űrhajós alakulatba és szintén el­végezte a teljes űrrepülési tan­folyamot. ő is részt vett űrhajók és űrállomások földi irányításá­ban. Tegnap teljes üzem volt a hazai mezőgazdaságban, a vénasszonyok nyarának nap­sütéses, enyhe időjárását jól kihasználták a termelők. Borsod megyében a termőte­rületnek felén végezték el eddig az őszi munkát. Elké­szültek a burgonya betaka­rításával, az őszi árpa, vala­mint a rozs vetésével. Me­gyénkben a korábbi hetek fagykára miatt minőségrom­lástól tartanak a mezőgazdá­szok, ezért mindenütt meg­gyorsították a kukorica töré­sét. IX. ÉVFOLYAM. 238, SZÁM 1977. OKI OBER 0., HÉTFŐ I BR«: 1 FORINT A OH az egyetemen Az angol iíigpioiszlcr Moszkváira érktzütt'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom