Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

• • Ünnepi ügy cletek a Gelkán A Gelka országos szerviz- hálózata felkészülten várja a karácsonyi és az újévi ünne­peket. Az előző évek bizo­nyítják, hogy jelentősen meg­nő év végén a javító szolgál­tatások iránti igény. Ezért a Gelka a már hagyományos ügyeleti szolgáltatásokat az idén kibővíti. A fekete-fehér televíziókészülékek gyors ja­vításán kívül az ügyelet ka­rácsonykor és újévkor meg­javítja a színes televízió-ké­szülékeket. a háztartási hűtő­gépeket. az elektromos tűz­helyeket, s a fűtőkészüléke­ket is. A szervizbe szállított ké­szülékek rendbe hozása álta­lában több napot vesz igény­be. Hogy mielőbb visszaszál­lítsák az elromlott berende­zéseket, a Gelka szakemberei nyújtott műszakban dolgoz­nak már ezekben a napok­ban is. A Gelka nemcsak Budapes­ten, hanem a megyeszékhe­lyeken is ünnepi ügyeleteket szervezett. A HAJRA ARA A lakásépítési program végrehajtása III. Harmaclizben foglalkozunk a lakásépítési terv végrehajtá­sával. Az előző két számban elmondtuk, hogy az utóbbi né­hány honapbau — nagy erőfeszítések árán — sikerült meg- gyorsífani a lakásépítést Miskolcon, és jobb eredménnyel zárhatjuk az évet, mint ahogy az augusztus végi helyzet alapján gondoltuk. jfc Ha volna egy mikroszkópom . (Kerényi felv.) Külföldi kiküldetés miatt... Albérlet kétezerért Egy évet előre kell fizetni Az apróhirdetés így hangzott: „Külföldi kiküldetés miatt két- és félszobás, összkomfortos lakásomat 2 évre bérbe adom, december 15-től. Érdeklődni 10-11-én, 18-20 áráig...” - És egy telefon­szám. — Hat én érdeklődtem. A bérbeadó édesapjával beszél­tem, aki előzetes felvilágosí­tásképpen közölte: a lakás az átrium-házak egyikében van, nyáron adták át, de fiáék nem költöztek bele, mert Ka­zincbarcikán van tanácsi bér­lakásuk. Továbbra sem kí­vánnak beköltözni, mivel a fia három évre, külföldre szerződött. A lakás egyébként gázkonvektorral fűthető, ter­mészetesen a teljes rezsit a „bérlőnek” kell fizetnie, s azon felül a bérleti díj havi kétezer forint. A beköltözés feltétele: egy évi bérleti díjat kérnek előre megfizetni. Vagyis 24 ezer forintot... A hirdetésre jelentkezők egyike háborgott így. Egy bú­torozatlan lakásért majdcsak egy havi munkabérnek meg­felelő összeget kérnek el! • HA VAN PÉNZE A Valóság c. folyóirat 1976. 12. számában így ír Breitner Miklós, a Lakáspolitikánk kérdőjelei című cikkében: „... virágzik az al- és ágy­bérlet, hivatalosan és nem hi­vatalosan lakást lehet bérelni csillagászati összegért. Az utóbbi kategóriában a szűk kínálat szabja meg a lakbér összegét, nem pedig valami­lyen gazdasági kategória (földjáradék, kamatláb, nor­mativ fenntartási költség stb.). Ma is sokan hajlandók (persze kényszerből) megfi­zetni a hivatalos lakbér 6— 10 szeresét is ilyen lakásle­hetőségért.” S tegyük hozzá: ha van annyi pénze. Más oldala az a kérdésnek: miért lehet az, hogy akkor, amikor még jelenleg is csak­nem 300 ezer család vár so­rára az igénylők listáján az országban, nincs hirdetési ro­vat, amely ne közölne az előbbihez hasonló ajánlatot. Egyáltalán: ki tud manapság egy egész lakást bérbeadni? • RÉSZLET ÉS REZSI Általában a szövetkezeti, társasházi és öröklakásokat lehet így kiadni. X. Y>nak például szövetkezeti lakása van Miskolcon, ám őt időköz­ben más városba helyezték, ahol albérletbe kényszerült. A miskolci lakását ő maga is kiadta albérletbe, termé­szetesen nem csekély összeg­ért. Már csak abból a meg­gondolásból is, hogy legalább a törlesztő részlet, s a saját albérletének díja kiteljen be­lőle ... A fent idézett apróhirdetés külföldi kiküldetésre hivat­kozik — okkal —, ilyen ala­pon is jónéhány albérlet sze­rezhető. Házasságkötés révén fölössé vált lakást is a leg­jobb üzlet bérbeadni, különö­sen, ha a két házasuló egyi­kének tanácsi bérlakása van. Az új pár természetesen a tanácsi bérlakásban marad, az albérleti szerződés a szö­vetkezetire köttetik. Mindez egészen odáig rend­ben is volna, amíg a lakás, amelyre rövidebb-hosszabb ideig szükség nincsen, bérlőt kap. Csakhogy az „emberi jó­érzést” ezek a csillagászati összegű albérleti díjak sértik. S nem ritkán a lakásrendele­tet is. • ÖRDÖGI KÖR? — így megvágni a lakásra, az otthonra szorulót! — há­borgott a kétezer forintos al­bérleti d,íj miatt a hirdetésre jelentkező. Ám a bérbeadó koránt sem érezte tisztességtelennek az ajánlatát. — Magam is négy évig él­tem albérletben, s egyetlen szobáért kellett fizetnem havi 1500 forintot! — hivatkozik. — Én egy egész lakást adok... Ördögi kör ez is? Fogcsikorgatva fizet valaki négy éven át jókora summát. S amikor arra kerül a sor, ő is „megvág” valakit, ha te­heti. Mert teheti! Ugyan ki kéri tőle számon a virágzó, albérleti „kereskedelemben”? Ki emlékszik az 1/1971-es kor­mányrendeletre, amelynek alapján szabályozták az ágy­bérleti, albérleti tarifát? S amely szerint — az iménti lakásért — a törvény által engedélyezetten is 1200 forint körüli albérleti dijat kérhet­ne tulajdonosa. R. £. Elültetnek facsemetét Az általános és középisko­lák tanulóihoz szóló felhívást tett közzé az Oktatási Mi­nisztérium általános és kö­zépiskolai főosztálya. Felhív­ják a tanulókat — elsősor­ban az úttörőcsapatokat, il­letve a KISZ-szervezeteket —, hogy a tanítási időn kí­vül rendszeresen vegyenek részt a facsemeték ültetésé­ben az iskolák pedagógusai­nak segítségével és közremű­ködésével. A Magyar Úttörők Szövet­sége az „Értéket teremtünk” akcióban évente egymillió facsemete elültetését vállalta. Addig mindössze 117 lakást adtak át Miskolcon, és a mérsékelten borúlátó prognó­zis szerint is, 500 otthon be­fejezése áthúzódott volna 1977-1 e. A Miskolci Beruhá­zási Vállalat és a városi ta­nács tervosztálya a napokbar. tájékozódott a munkák állá­sáról, így a legfrissebb a iá­tok alapján közölték, hogy a célcsoportos lakásépítési ke­ret terhére előirányzott 1513 lakásból nem készül el har­minc, és jóllehet decemberre kitűzték a műszaki átadását a képzőművészek számára készülő nyolc otthonnak, vaj­mi kevés remény van arra, hogy ezek még az idén be­költözhető állapotba kerül­nek. A munka- szervezés fogyat ekossága i A legfájdalmasabb azon­ban az, hogy nem haladt a kívánt ütemben a munkás­lakások építése. A Templom utcai 96 otthont nem adják át az idén. Előző cikkeinkben rámutattunk néhány okra azok közül, amelyek késlel­tették az idei lakásprogram megvalósítását. Több száz lakás befejezése húzódott át 1975-ről, és ez lekötötte az építőipari kapa­citás jelentős hányadát az év első hónapjaiban. Bár a ko­rábbinál nagyobb összeget fordított a tanács az V. ötéves terv előkészítésére, azt kellett tapasztalnunk, hogy nem volt kellően megalapoz­va 1976. Gondolunk itt az előközművesítések és a terve­zés hiányosságaira. Augusztus 24-én, a városi pártbizottságon lezajlott ta­nácskozáson részt vettek mindazok, akik felelős gaz­dái a váresfejlesztésnek, a beruházóktól kezdve, a ter­vezőkön át a kivitelezőkig. Itt rámutattak a munka szervezésének, koordinálásá­nak hibáira is! Meggyorsították a közönt resit est Nem eredménytelenül. Az . akkor még csax szóban el­hangzott vállalásokat később írásoan rögzileitek, és pon­tos ütemtervet dolgoztak ki a munkák meggyorsítására. Miután a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat te- vékenysé- ., az előző hóna­pokban egyenek között a közművesítés lassú volta is gátolta, döntően esett latba, hogy az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat az összekötő városrész mélyépí­tési és közmüvesítési munká­it körülbelül két hónappal előrehozta. Ennek köszönhe­tő. hogy a BÁÉV iparosai fűtött lakásokban végezhet­ték a 3-as tömb befejező munkáit. A belvárosi lakás­építésnél a Miskolci Mély­építő Vállalat igyekezett megteremteni ugyanezeket a körütménveket, de csak egy­két hét késedelemmel sikerült teljesítenie — az ütemterv­hez képest — a vállalását. Az ÉÁÉV az erők átcsopor­tosításával, és jelentős meny- nyiségű túlóra igénybevételé- ' vei igyekezett lépést tartani a rohanó idővel. Dicséretes erőfeszítést tapasztalhatunk a BÁÉV részéről is. Dacolva a mostoha időjárással, éjszaka is dolgoztak a belvárosi la­kótelepen a magasépítők. És a többi beruházás? Az erőfeszítésnek tehát megvan az eredménye. De az ára is! Most nem bocsátko­zunk bele annak a fejtege­tésébe, hogy mibe került a vállalatoknak a sok túlóra, a hajrá. Azt viszont nem hall­gathatjuk el, hogy számos Parlamenti tudósítás Törvényalkotásról két csengetés között A Parlamentben tegnap és ma nem a milliós és milli­árdos tételek valamiféle „misztikus formálódásáról” beszéltek. Anélkül, hogy fél­redobták volna a pénzügyi és gazdaságossági törvény- szerűségeket, rendkívül nagy teret kapott az állami költ­ségvetés tételeit mindenkor meghatározó emberi maga­tartás, az a szemlélet, amely befolyásolhatja — és befo­lyásolja is — a bevétel és a kiadás egyenlegét. Egyebek között például a tisztességes munka, ami nélkül nem ala­kulhat kedvezően sem a család, sem a vállalat, sem az ország költségvetése. Ez utóbbi gondolathoz kap­csolódott kora délutáni hoz­zászólásában Teleki István­ná Borsod megyei képviselő, a Szerencsi Állami Gazdaság közgazdásza, aki T'^kaj- Hegyal.ia második kincséről, az ásványról, s az ezzel dol­gozó munkások gondjairól szólt. Az ebédszünetben még lázasan készülődött „szűzbe- szédére". Hogy mit fog az országgyűlés tagjaitól kérni? — Nem is annyira az or­szággyűléstől, mint inkább a Nehézipari Minisztériumtól kérek támogatást az ás­ványbányászoknak. Jóllehet, az iparág dinamikusan fej­lődik, ez az ütem sem me­ríti ki azokat a lehetősége­ket, amelyeket az itteni ás­ványvagyon biztosít. Közis­mert, hogy az itt termelt ás­vány 15 iparág nélkülözhe­tetlen iparanyaga. Az ás­ványvagyon a kutatások sze­rint megközelíti a 110 millió tonnát. Ezt a mennyiséget természetesen a jövőbeni ku­tatások tovább bővíthetik. Indokolt tehát a fejlesztés, már csak azért is, mert az országos érc- és ásványbá­nyák hegyaljai műve terme­lésének mintegy 30 százalé­kát tőkés exportra küldi, s jelentős a szocialista orszá­gokba irányuló szállítása is Nem lenne teljes a kép, ha az iparág kiválóan dolgozó munkásairól, az ásványbá­nyászokról nem szólnék. Munkájuk egészségre ártal­mas voltát a 6 órás munka­idő bevezetésével már elis­merték. Továbbra is nagy gond azonban a szilikózis elleni védelem, a levegő tisz­tán tartása, és főként az. hogy a bérezés jelentősen el­marad a többi bányászati iparág mögött csakúgy, mint a szociális és kommunális el­látás. Éppen ezért javaslom, vizsgálják meg e tényeket, s a minisztérium emelje a töb­bi bányászati iparág szint­jére az ásványbányászatot is. A hallottak után termé­szetes, hogy dr. Simon Pál nehézipari miniszterhez for­dultunk válaszért.-— Az elmúlt évben mi is felfigyeltünk az elhangzot­takra. Nem véletlen, hogy az ásványbányászat fejlesztésé­re 40 millió forintot fordí­tottunk, és külön 8 millió forintot biztosítottunk az itt dolgozók bérszínvonal-növe­lésére. Hogy ebből mennyi i ütött Tokaj-Hegyaljára, ezt most ne kérdezze tőlem. Egy fény: ismert előttünk a hely­zet. Igyekszünk a jövőben — a lehetőségekhez mérten — se­gíteni, de sajnos, az állam pénztárcája sem feneketlen... Mire idáig értünk a gon­dolatsorban, megszólalt a parlament folyosóján az ülés­szak folytatását jelző csen­gőszó. Folytatta törvényal­kotó munkáját az ország- gyűlés téli ülésszaka. olyan észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe az utóbbi időben, hogy a sietés, kap­kodás miatt néha háttérije szorult a minőség. Sok alá­írással kaptunk levelet pél­dául a Vologda városrészből. A lakók panaszkodtak a rosz- szul záródó ajtókra, abla­kokra és arra. hogy nem egyenletes a távfűtés. A fű­téssel más városrészekben is sok baj volt az idei őszön, mert nem sikerült idejében beszabályozni a távfűtőrend­szert. Az erőket kénytelenek vol­tak a lakásépítésre koncent­rálni az építőipari vállalatok, es emiatt elhúzódott sok más, fontos beruházás. Nem tud­ták befejezni például a bel­városi lakótelep óvodáját, késedelmet szenvedett ezen­kívül az összekötő városré­szi és az avasi lakótelepi in­tézményközpont munkálatai­nak az indítása. Ugyanezt mondhatjuk el a belvárosi bölcsődéről. Lemaradás ta­pasztalható az utak. aluljá­rók építésénél is. Az elmondottakból követ­kezik, hogy nem lesz zök­kenőmentes az átmenet 1976- ról 1977-re a lakásépítés te­rületén sem. Jóllehet, az Ava­son és a belvárosban is hoz­záláttak több száz lakás sze­reléséhez, a jövő év első ne­gyedében aligha tudnak át­adni új otthont. Jövőre sem lesz könnyebb A fejlődés, fejlesztés gond­dal, bajjal jár — szoktuk mondani. Ismert tény az is, hogy a megyében és a vá­rosban rendelkezésre álló építőipari kapacitás lényege­sen kevesebb, mint ameny- nyi a beruházások határidő­re való megvalósításához kellene. Am nemcsak objek­tív okok játszottak közre ab­ban, hogy számvetésünk ve­gyes eredményt hozott. Több vezetőtől hallottuk az utóbbi időben, hogy jó irá­nyú szemléleti változás ta­pasztalható, szorosabban együttműködnek a városfej­lesztésben mint korábban. Ürülünk neki, de kissé ér­tetlenül állunk az előtt, hogy sok év óta együtt dolgozó, egymásra utalt vezetők kö­rében újdonságként emlege­tik azt, ami szerintünk alap­vető követelmény volt min­dig. Nem a mi feladatunk, hogy személyre szólóan értékeljük a városfejlesztés irányítóinak munkáját. Elvégezték, illetve elvégzik ezt az arra hiva­tott politikai, tanácsi és gaz­dasági szervek. Annyi azon­ban mindenki számára vilá­gos, hogy szinte minden te­rületen jó irányú változás­nak kell beállni, hiszen a következő évek feladatai semmivel sem kisebbek és könnyebbek, mint amit 1976- ban el kellett, pontosabban el kellett volna végezni. BÉKÉS DEZSŐ TÖTH ZOLTÁN rícglalái az autóbuszokon A Volán 3. számú Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy január 1-től az utazás előtti 15 napon belül ülőhely-biztosítás­sal megválthatok a menetje­gyek a vállalat miskolci, ózdi és kazincbarcikai elővételi pénz­táraiban, a következő menet­rendszerinti autóbuszjáratokra: Miskolc — Ózd — Salgótarján; Miskolc — Polgár — Debre­cen — Hajdúszoboszló; Miskolc — Polgár — Tiszavasvári — Nyíregyháza; Miskolc — Mező­kövesd —- Eger — Gyöngyös — Mátraháza; Ózd — Putnok — Kazincbarcika — Miskolc — Polgár — Debrecen — Berettyó­újfalu. ülőhely-biztosításos elővételi menetjegyet csak a Í5 kilomé­teren túl utazók vásárolhatnak. Bővebb felvilágosítást az elővé­teli pénztárak nyújtanak. Volán 3. sz. Vállalat Miskol«

Next

/
Oldalképek
Tartalom