Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-13 / 294. szám

A Miskolc városi és járá­si Közlekedésbiztonsági Ta­nács a jövő esztendőben kü- lön-külön megrendezi az idős emberek és a gyerme­kek hete a közlekedésben nevű akcióit. Ezzel azt sze­retnék elérni, hogy a bal­esetet szenvedettek között csökkenjen a legfiatalabbak és legidősebbek aránya. A balesetek megelőzése ér­dekében általános közleke­désbiztonsági kerékpáros he­tet is rendeznek. Túlzsúfolt a Győri kapui Szuperett A városi tanács munkavé­delmi albizottsága és keres­kedelmi osztálya megvizsgál­ta a Miskolc és Vidéke Áfész dolgozóinak munka- és egészségvédelmi^ helyzetét. Megállapították, hogy az áfész jelentős erőfeszítéseket tesz a jobb, kulturáltabb munkakörülmények megte­remtése érdekében. Rámutat­tak több hiányosságra is, pél­dául arra, hogy a Győri ka­pui 10. sz. Szuperett túlzsú­folt és balesetveszélyes, a rö­vid idő alatt duplájára nőtt forgalom miatt. A Szovjcíunióban már bevezettek Hegesztési újdonság Hány forint egy dollár? Made in Borsod Az egyik legnevesebb ha­zai gazdasági szaktekintély szerint „tapasztalatból tud­juk, hogy a magyar népgaz­daság fundamentális kérdé­sének helyes megoldása (nö­vekedés, fejlődés, növekedési ütem, racionális gazdasági struktúra, egyensúlyviszo­nyok, technikai fejlődés, élet- színvonal) elsősorban a vi­lággazdasági feltételrendszer­hez történő alkalmazkodás hatékonyságától függ”. Az alkalmazkodás haté­konysága leginkább az ex­porton mérhető és vehető számba. Ez az írás, felhasz­nálva a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság e té­mában készített összefoglaló jelentését, a borsodi üzemek nem rubel-elszámolású kivi­telének bővítési lehetőségeit elemzi. Szigorú a piac Borsod ipari termelésének egynegyede a határokon túl értékesül. A Made in Borsod felségjelű termékek kéthar­mada a tőkés piacra kerül. Ennek ismeretében itt való­ban napi tennivalót jelent a világpiac szigorú értékítéle­tét is kiálló, biztos pénzt ho­zó áruk kivitelének növelé­se. A borsodi ipar az első fél évben 12 százalékkal produ­kált többet, mint az előző esztendő első hat hónapjá­ban. A kivitel összesen 9 szá­zalékkal nőtt, s ezen belül a dollárexport árbevétele 22 százalékkal. Egy, az év első tíz hónapját értékelő véle­mény szerint: kedvező az ex­portszerkezet. nőtt a jól ér­tékesíthető áruk aránya. Bi­zonyítja ezt, hogy a tőkés ki­vitel több mint kétharmada a fejlett országokba irányul. V egyipar és kohászat A borsodi ellenőrök a me­gye kivitelének döntő részét adó hét nagyvállalat adatait értékelve megállapították, hogy az eredménynövekedés mértéke nagyobb, mint az összes árbevételé, azaz növe­kedett a termelés gazdasá­gossága. Az ok: a nem rubel- elszámolású export kedvező alakulása. (A jelentés sze­rint a kedvezőtlen p'-?i vi­szonyok ellenére a vá’lalatok meg tudták őrizni a po­zíciókat. ső*. '• '■'ékek exportjára került sor.) A vállalatok a ■ aktú­ra kihasználásán r— '»lelő árualappal r: • .cztr-k (hengerelt áru. o'-"in‘. emlé­kek), s a dohár-kitermelési mutatók jobbak az országos átlagnál. Ez az export-jöve­delmezőséget jelző szám azt jelenti, hogy egy dollárt hány forintért tudunk „elő­állítani”. Nos, a költségala­pon számított átlagos dollár­kitermelési mutató (a ráfor­dítási költségek forintjának és a dollárbevétel összegé­nek hányadosa) 1975-ben 32,72 volt, a hét vállalat át­lagában. De 1974-ben 33,94, 1973-ban 48,49. Harminc forinton aluli dol­lárt produkálnak a vegyipa­ri üzemek, de a diósgyőri és az ózdi kohászat is az át­lagnál olcsóbban „termel” dollárt. Ha elkészül a Pl C— III. Néhány konkrét megálla­pítás a NEB dossziéjából: — A BVK 1973-ban árbe­vételének mindössze 8 száza­lékát érte el, nem rubel-el­számolású exportból. A terv­időszak végén, ha befejező­dik a PVC—III. nagyberu­házás, ez az arány 30 száza­lék körül alakul. — A TVK három év alatt — az árbevétel százalékában kifejezve — 13 százalékról 23 százalékra növelte a dol­lárbevételt. — A DIGÉP-ben kidolgo­zott tervek garantálják, hogy 1930-ra a dollár-elszámolású export részaránya az árbevé­tel egynegyedét éri el. Ta­valy alig haladta meg a tíz százalékot. — Az LKM gazdálkodásá­ban is meghatározó jellegű az export. A termelési érték 40 százaléka az export, s en­nek kétharmada nem rubel-* elszámolású. A népi ellenőrök alapos és szakszerű vizsgálata ked­vező változásokról és ten­denciákról vall. Mindezek is­meretében megkockáztathat­juk annak kimondását, hogy a termelés hatékonyságának növekedése egyet jelent a vi­lággazdasági feltételrendszer­hez való gyors alkalmazko­dás hatékonyságával, p. i, Életbe lép: január elsején Minőségi bizonyítvány Kevesebb baleset legyen Munkásvédelmi negyedévet tartanak a Lenin Kohászati Művekben is. A napokban ezzel kapcsolatban összegez­ték az év eddig eltelt idő­szakában hozott intézkedése­ket, s azok hatását. Megálla­pították, hogy mintegy fél­ezer szervezési, műszaki és egyéb intézkedést foganato­sítottak a munkásvédelmi helyzet javítására. Várható, hogy a negyedév során olyan, eddig még fel nem derített hibaforrásokra, balesetveszé­lyes területekre sikerül rá­irányítani a figyelmet, ame­lyek megszüntetése a jövő­ben még inkább csökkentheti Egy évvel ezelőtt kezdőd­tek a Lenin Kohászati Mű­vekben egy újfajta hegesz­tési eljárás kísérletei. A svájci Castolin-cég által szabadalmaztatott EUTALL- (£>YRW) -eljárással kapcsola­tos munkák védnökségét a kohászat egyedi gépgyára és a gvk vállalta. A felrakó- és szóróhegesztéssel javított, gyorsan kopó, hőkezeletlen alkatrészek élettartama átla­gosan ötszörösére, a ROTO- TEC eljárással pedig a két­szeresére növekszik. Ezt a hegesztési módot a Szovjetunióban már bevezet­ték, Magyarországon viszont még kevesen tudnak róla. Pedig alkalmazása jelentősen csökkentheti a termelőgépek állásidejét, s értékes kapa­citásokat szabadíthat fel az alkatrészgyártás területén is. zési szakaszához közeledik. Az eddigi, eredmények na­gyon biztatóak, néhány al­katrész — így a NAC svéd- szekrény bevezető görgői — már sikeresen vizsgázott. Képünkön Molnár Sándor hegesztő szakmérnök „vizs­gáztatja” a berendezést; any - nyira szívügyének tekinti ezt a munkát, hogy ebből sze­retné doktori disszertációját is elkészíteni. (Vadas Zsuzsa felvétele) Ha nem lenne divat az ir­habunda, nyugodtan hihet­nénk esős évszaknak a telün­ket, legalábbis ami a decem­ber első felét illeti. A bősé­ges csapadéknak tulajdonít­ható, hogy sok szülő keres manapság vízhatlan kabátot a boltokban. Ilyet azonban alig-alig talál. Szombaton reggel végre nyilatkoztak az illetékesek, és — ahogy az , már lenni szokott — megnyugtatták a szűkös választék miatt há­borgókat. Importból pótolják az alapanyaghiányt — mond­ták — addig is, amíg a ha­zai ipar nem gyárt majd ele­get. Az import lebonyolítása, a külföldről behozott anya­gok feldolgozása természete­sen néhány hónapot igénybe vesz. így ha előbb nem is. a nyár derekán lesz majd ele­gendő vízhatlan gyermekka­bát. S addig? Az illetékesek nem szolgáltak jó tanáccsal, pedig egyszerű a dolog: gyer­mekeink közlekedjenek min­dig eresz alatt. S ha egyik­másik eresz — a tatarozási munkák elhúzódása miatt — átereszti a vizet? Nos. ez is előfordulhat. Ám erről sem a műanyaggyárak, sem a gvermekkonfekc’ót szállító cégek, sem a kereskedők nem A Magyar Vöröskereszt Mis­kolc városi Szervezete ma fél 3-tól titkári értekezletet tart a Hámor étteremben. Az üze­mi, területi és csúcsszerveze­tek titkárai tájékoztatót hall­gatnak meg a Magyar Vörös- kereszt V. kongresszusa elő­készítésének üzemi és terü­leti feladatairól, majd az 1977. évi véradótervvel is­merkednek meg. tehetnek. Tatarozási pana­szokkal az ingatlankezelő vállalat soros igazgatójához kell fordulni. És még mindig az „esős évszak” gondjainál marad­va... December első napjai­ban keményen dolgoztak Miskolc térségében az árvíz- védelem emberei, hogy meg­akadályozzák a víz kártéte­lét. Homokzsákokat kellett rakniuk például a Sajó egyik gátszakaszára is, jóllehet ezt a részt az 1974-es árvíz után megerősítették. Miért talál­ták mégis gyengének? Azért, mert — mint az árvízelhárí­tási csoport egyik vezetőjé­től hallottam — a parton le­vő nagykereskedelmi vállalat kerítést építtetett, s eközben megbontották, de nem állí­tották tökéletesen helyre a gátat. A szóban levő te'ep- helyen egyébként vegyi anya­gokat tárolnak! Vajon gondoltak erre a ke­rítés építői? Attól tartok, hogy ha megkérdezném tő­lük, azt válaszolnák: ez nincs benne az órabérben! Gondol­kozni, fe'elősséget érezni, kétségkívül sokszor teljesen ingyen kell. De ez nem je­lenti azt, hogy felesleges is. Bizonyítja a következő példa. Űj törvények, törvényerejű rendeletck. minisztertanácsi határozatok és miniszteri rcn- deletek lépnek életbe 1977. január elsején. Mától kezdve ezeket ismertetjük. Az országgyűlés nyári ülésszaka tárgyalta meg és fogadta el az élelmiszerekről Sok baj volt az idén a táv­fűtéssel. Üj meg új lakáso­kat kapcsoltak rá a vezeték­re, és voltak olyan lakások, ahol szaunában érezhette ma­gái a lakó, más épületekben viszont az enyhe telet is fog- vacogtatónak találták. Nem volt jól beszabályoz­va a távvezetékrendszer — hallottuk a nyilatkozatokat. Én hallottam azonban mást is. Nevezetesen azt, hogy a belvárosi lakó'e'eo építésén dolgozók a távfűtővezeték­ből csapoltak vizet be'onke- veréshez. Frappáns megol­dás. nem? Csak nehogy to­vábbfejlesszék! Húzódnak ott gázvezetékek is. Valame’ylk íázós építőnek eszébe ne jus­son csenni egy kis gázt sza­lonnasütés, melegedés cél­jára! Én ideiében szóltam és mo­som kezeimet, ha bármilyen baj történik. Mosom, mégpe­dig abban a vízben, mely egy kics:t „opálos” mostanában, a vízmű vái'alat vezetősége szerint is, de ez senkit se riasszon. Ivásra. fürdésre to­vábbra is alkalmas. Fürdés után persze nem árt mond­juk egy kád Borsodi vízben megmártózni annak, aki nem szereti az „opálos” bőrárnya­latot. BÉKÉS DEZSŐ szóló törvényt. Az 1976. évi IV. törvénynek az a célja, bogy „meghatározza a köz- fogyasztásra szánt élelmisze­rek előállításának, továbbá az előállított élelmiszerek és a természetes állapotukban fogyasztható nyers élelmi­szerek forgalomba hozatalá­nak feltételeit”. A törvény végrehajtási uta­sítása egyebek között ki­mondja, hogy az ipar minő­ségi bizonyítványt köteles ki­állítani abban az esetben, iia a megrendelő ezt írásban ké­ri, vagy ha az élelmiszer mi­nősége eltér az országos szabványban előírtaktól. Nem kell ilyen bizonyítványt ki­állítani a napi fogyasztású és a gyorsan romló élelmisze­rekről. Külön jog: a'-él? ál­lapítja meg azoknak az élel­miszereknek a körét, ame­lyeken fel kell tüntetni azt az időtartamot, anvg a ter­mák a minőségét megőrzi. A 25 1976-os mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri ren­delet szerint a termék cso­magolásán a következő idő­tartamokat kell feltüntetni 10 fok alatti hőmérsékleten tör­ténő tárolás esetén: darabolt hús és húsrés/- 2 nap; levescsont: 1 nap: hús­pépből készült töltött ter­mék: 3 nap; felvágod: 3 nao; májas készítmény, hurka és pástétom: 2 nao: főtt. füstölt hús: 3 nap: darabolt vad­hús: 2 nap. darabolt baromfi­hús és belsőség: 2 nap: da­rabolt friss hal: 1 r.ao: tej, kakaó, habte.iszín. tejszínhab: 1 nao: tejföl, tehéntúró, krémtúró: 2 nao; joghurt ke­fir, juhtúró. gomolya, körö­zött: 3 nap. vaj. fóliában: 6 nap; vaj pergamentben: 5 nap. Január elsejétől valameny- nyi diétás élelmiszeren fel kell tüntetni a készítmények összetételét és lényegesebb tápanyagtartalmát: a hozzá­adott adalékanyagok menv- nyiségét: a felhasználásra el­készítésére vonatkozó tájé­koztatást. (Magyar Közlöny, 56. sz.) (Folytatjuk) az üzemi balesetek számát. A kísérlet jelenleg a befe­DECEMBER 24 Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGÍTSE A POSTA MUNKÁJÁT! MAGTAR POSTA Színe és fonákja V «/ Az „esős évszak” \

Next

/
Oldalképek
Tartalom