Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-06 / 288. szám
Szárítóban a szegedi csípős „Paprikás' műszak Rendkívüli műszakot tartottak tegnap Szegeden és környékén, a Paprikafeldolgozó Vállalat központjában, valamint a vállalat több telepén. Teljes üzemmel működtek az olaj-, illetve földgázfűtéses, szalagrendszerű szárítóberendezések. hogy az idei termésből mielőbb eltávolítsák a nedvességet. A fűszerpaprika így minőségromlás nélkül, szinte korlátlan ideig eltartható, illetve bármikor őrölhető. A modern szárítókba a tegnapi „paprikás” műszak alatt több mint 200 tonna hasított — vagyis kocsányától, magházától megfosztott — paprikát helyeztek. Egy lépés a helyben maradáshoz kell Százalék és színvonal Télidöben — melegedőben. (Farkas Ida felvétele) ír lay is, úay is zsebbeváoó A Minisztertanács legutóbbi ülésén — a SZOT és a munkaügyi miniszter javaslatára — módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletét. Az új rendelkezések egyebek között szabályozzák a táppénz alapjául szolgáló kereset kiszámításának módját, egyszerűsítik az ismételten keresőképtelenné váló biztosítottak táppénzének folyósítását, emelik a kórházi ápolás idejére járó ellátás mértékét. Az utóbbi években szinte állandó téma az ország táppénzes helyzete. Intézgede- sek és határozatok sorát indokolja, hogy a negyedik öteves tervben például mintegy 60 százalékkal nőtt az országszerte kifizetett táppénz összege: 3 milliárd 690 millióról, 5 milliárd 911 millióra. Borsod megyében is csaknem hasonló az arány. Míg 1970-ben 295 millió 432 ezer forintot fizetett ki ilyen címen társadalombiztosítási igazgatósagunk, 1975- ben ennek több mint más- lélszeresét, 471 millió 191 ezer forintot kellett fordítani erre a célra. S bár igaz, hogy a táppénzjogosultság kiierjeszie- sének is része volt ebben, a rendelkezésre álló statisztikai adatok bizonyítják, hogy a táppénzfegyelem lazulása is közrejátszott. Addig ugyanis, míg a táppénzre jogosultak létszáma 1970-hez viszonyítva 1975-ben 12 százalékkal nőtt, a téppénzesek napi létszáma 20,5 százalékkal emelkedett. Az évi átlagkereset Az intézkedések és rendelkezések hatására idén már kedvezőbb a helyzet, országosan is 4—5 tizedszázalékkal csökkent a táppénzszázalék, ami feltétlenül a táppénzfegyelem javulását mutatja. S a Minisztertanács — 1977. január 1-től érvénybe lépő — táppénzrendszerünket módosító határozata további eredményeket ígér e téren azzal együtt, hogy az indokoltan táppénzen levők számára bővíti az ellátást. Rendkívül lényeges a határozatnak az a része, amely kimondja: az új esztendő első napjától a táppénz megállapításának alapja nem p, betegséget megelőző három hónap, hanem az előző naptári év átlagkeresete. Ezzel könnyűszerrel elejét lehet venni az úgynevezett „érdekbetegségeknek”. Nem ritkán fordult ugyanis elő, hogy a szezonális munkát végzők — szezon befejeztével — táppénzre vonultak, s a számukra legkedvezőbb átlagbér után kapták a társadalombiztosítási ellátást. Ugyanakkor ennek a fordítottja is gyakorta megtörtént. Az ugyanis, hogy valaki éppen akkor betegedett meg. amikor megelőzőleg — saját hibáján kívül — az átlagosnál kevesebbet keresett. A táppénz megállapításának új módja számukra mindenképpen nagyobb szociális biztonsággal szolgál. Indokolatlanul ne tűrjék! A szociális biztonságot szolgálja a rendelkezésnek az a része is. amely a kórházi ápolás idejére járó táppénz összegét — eltartott hozzátartozóval rendelkezők esetében — az eddigi 80 helyett 90 százalékra, egyéb esetekben az 50 százalékról 70 százalékra módosítja. A táppénzhelyzet alakulásában a munkáltató érdekeltségét is rendelkezés biztosítja a jövőben. A Pénzügyminisztérium rendelete értelmében ugyanis, január 1-től, a három napnál nem hosszabb idejű betegség esetén a vállalatok — adó t lan nyereségük terhére — kötelesek fizetni a táppénzt. S ez már zsebbevágó téma, amely minden becsületes dolgozót arra kell hogy sarkalljon: ne tűrje környezetében az indokolatlanul és rendszeresen táppénzre „menekülő” iegyelmezetlenkedö- ket. R. É. Egy jó példa a rossz gyakorlat bizonyítására névtelenül is alkalmas... A szakembereknek szemet szúrt, hogy az egyik modern szerszámgépgyárnak külföldön legkeresettebb cikke egy cseppet sem modern szerszámgép. Az avult technikát képviselő masina tartósan magas keresletnek örvendett a nyugati piacon, s ez okkal keltett gyanút mind a termelők, mind pedig az eladók körében. Utánanéztek a dolognak, s lerántották a leplet a kapós, ámde öreg portékáról. Szó sem volt arról, hogy az importáló országban munkára fogták volna a technikai fejlettség élharcosát korántsem megtestesítő gépet. De: szétszedték, szétszerelték, beolvasztották! A nyersanyagban szegény Magyarország „nyersanyagot” exportált. Mi a mérce? Ez persze egyedi és szélsőséges példa, de a Központi Bizottság legutóbbi üléséről megjelent közlemény joggal hangsúlyozza, hogy fokozódjék az ésszerű takarékosság, bővüljön a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes termékek előállítása. És vajon mi a mérce, amely egy terméket gazdaságosan előállíthatóvá tesz, s amely miatt zöld utat kell biztosítani mindenfajta termelési, korszerűsítési, értékesítési szándéknak? A Központi Statisztikai Hivatal nemrég jelentette meg „Iparunk színvonala és fejlődése nemzetközi összehasonlításban, 1960—1974” című kiadványát. A 15 esztendőt átívelő elemzés egyértelmű választ ad a fenti kérdésekre, tudva azt, hogy hazánk „nyitott gazdaságú” ország, és — amint azt Bognár József akadémikus írja most megjelent könyvében, „a magyar népgazdaság minden fundamentális kérdésének helyes megoldása (növekedés, fejlődés, növekedési ütem, racionális gazdaságstruktúra. egyensúlyviszonyok, technikai fejlődés, életszínvonal stb) elsősorban a világgazdasági feltételrendszerhez történő alkalmazkodás hatékonyságától függ.” Termelés és íermeiékenyséff A statisztika szerint 15 év átlagában a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez 1,9 százalékkal kell fokozni a külkereskedelem, s 1,4 százalékkal az ipari tér* melés teljesítményét.. Tehát: egy lépés a helyben maradáshoz kell, a haladáshoz két lépés szükséges... Az elmúlt 15 évben hazunk export-import forgalma több mint három és félszeresére, átlagosan évi 10,5 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés kisebb, mint Bulgária, Lengyelország és Románia esetében, noha az ösz- szes szocialista ország közül a mi gazdaságunk a leginkább külkereskedelem-érzékeny. A már idézett KB-közle- mény az, 1977. évi tennivalókkal kapcsolatban kimondja: az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával kell biztosítani. Ám a 15 évre _r !>i tónak m J -••• J í • Tudni illik, hogy mi illik.. Öt napig t á ffány zár Győr és Sopron közöli Fontos karbantartási munkák miatt mától 5 napon át vágányzár lesz a Győr—Sopron közötti vasútvonalon. Ezért 6-án, 7-én, 8-án, 9-cn és 10-én néhány vonat utasait Pinnye állomástól Sopronig és Soprontól Pinnvéig vonatpótló autóbuszok szállít- .iák. A vágányzár érinti a Keleti pályaudvarról 7 óra l? perekor induló és Sopronig közlekedő Lővér-expressz utasait Is. Ezenkívül a Győrből 10 óra 30 perckor induló személyvonat, a Celldömölkről 9 óra 40 perckor induló motorvonat, a Sopronból f) óra 4o perckor induló és Kapuvárig közlekedő, valamint a Sopronból 10 óra 17 perckor induló személyvonat utasainak kell autóbuszra szállniuk. ... AZ UTCÁN Egy jól képzett tánctanárokból álló kollektíva — az utcának nevezett báltermekre specializálták magukat — összeállította az illemszabályok gyűjteménvét. A könyvecskét KRESZ-nek nevezik. Foglalkozik ez a tánc- és illemtankönyv egyebek között azzal is, mikor és hogyan sasszézzunk át a . zebrán. Sajnos azt kell tapasztalnom nap-nap után, hogy megfeledkezünk az etikettről mi, gyalogosok. De nem sokkal különb nálunk számos négykeréken táncikáló sem. Tipikus helyzet csúcsforgalmi időszakokban: a zebra előtt — indulásra készen — számos gyalogos várakozik. (Majom sziget.) Hosszú tömött sorban húznak el előttünk a magánrendszámú gépkocsik. A volán mögött ülők olyan mereven tekintenek előre, mintha nyársat nyeltek volna. E tartással azt bizonygatják maguknak is, a gyalogosoknak is, hogy ők nem látnak, nem láthatnak semmit abból, ami az úttest szélén történik. Jön aztán egy autóbusz vagy villamos. Dugig tele munkába vagy éppen hazafelé igyekvő emberekkel. Végig szenvedték — a gépjárművezetővel együtt — az útkereszteződések idegölő várakozásait, de most egv kicsit nekilendülhetne a kocsi. Nekilendülhetne, ha nem lenne itt a zebra és nem lennének az átkelni szándékozó gyalogosok. Csikorogva fékez a tömött busz vagy villamos, mert vezetője jobb tanuló volt a tánciskolában, mint a maszek kollégái. Ezzel aztán gyakran visz- sza is élünk mi, gyalogosok. Van úgy, hogy egy kényelmesen bandukoló szerelmespár miatt — még jó, ha nem kezdenek enyelegni az úttest közepén — kényszerül megállásra az MKV járműve. Nyugdíjas korú nénik és bácsik is na"v előszeretettel kocognak át a villamos előtt az egyik oldalról a másikra, hogy a túlsó oldalon végnélküli tereferébe kezdjenek ismerősükkel az időjárásról, a reumáról va ry éppen arról, hogy mennyire nem ismerik az illemszabályokat a mai fiatalok. Szóval olyan ez a miskolci utcának nevezett bálterem, mintha a táncosok többsége még az alaolépésekVel sem lenne tisztában, mégis figu- rázik. ... A BOLTBAN Jaj, de jó a habos sütemény — énekelte sokszor a felejthetetlen Kiss Manyi. Régi a dal, már kiment a divatból. A habos sütemény azonban nem. Nagyon szereti az édességet az a hölgy is, aki rendszeresen a Középszer utcai ABC-ben szerzi be magának és családjának a nyalánkságokat. Különösen a krémest kedveli. Minősége ellen nincs is kifogása, az ára ellen viszont igen. ..Miért van az. hogy ebben a boúb' n két forintért árusítják a krémest, amikor másütt 1,40-ért is kapható?” — tette fel a kérdést szerkesztőségünknek. Megkérdezte egyébként ugyanezt a bolt egyik kiszolgálójától is, aki így válaszolt: ők a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat cukrászatától kapják a süteményt, és a szóban forgó cég a fuvarköltséget is hozzá számítja a krémes árához. Tekintettel arra, hogy a fuvarköltség nem ehető, a panaszos joggal tiltakozna a megfizetése ellen. Csakhogy a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat szerint nem a szállítási költség miatt két forint a süteményük. 1976. márciusáig 1 80-ért árusították, aztán 1,90-re emelték az árát, július 1-től pedig két forintra. A magyarázat: emelkedett a cukor és a tojás ára is. Vajon miért tudják másutt az ugyanabból a tojásból és cukorból készült krémest 1,40-ért adni? Talán a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat — az ő krémesük 1,40 ma is — hailandó ráfizetni a boltra az édesszájúak kedvéért? Nem ez a magyarázat. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat krémese (krémes kockája!) előállítói szerint más technológiával készül, nagyobb és tartalmasabb is. Aki nem hiszi, járjon utána! Én csak egyet tudok egészen bizonyosan: a boltosnak illik tudni, mi mennyibe kerül, és miért. Egy rossz ma- Ryarázat miatt ugyanis megkeseredhet a vevő szájában az édes sütemény. (bekes) visszamenő termelékenységi statisztikák jelzik, hogy bőven van behoznivalónk. (Ezt csak erősíti az a tény, hogy a foglalkoztatottság szintje hazánkban igen magas, s így a termelésbővülés forrásaként új munkaerő nemigen jöhet számításba.) A hetvenes évek elején nálunk az ipari termelékenység átlagban és évenként 6,3 százalékkal emelkedett. (A hatvanas évek végének átlaga 3.7 százalék volt.) A tavalyi év volt az első esztendő, amikor a termelés növekedésének teljes egészében a termelékenység emelkedése volt a forrása. .. Más kérdés, hogy mind a szocialista, mind pedig a tőkés országokhoz képest iparunk termelékenységének alakulása kedvezőtlen. Például az ipar olyan progresszív ága. mint a gépipar — az elmúlt tizenegy- néhány éve alatt — Bulgáriában háromszoros. Lengyelországban 2,7-szeres, a Szovjetunióban 2,4-sze'rés termelékenységi színvonalnövekedést produkált. (Hazánkban csak 0,7-szeres a növekedés.) ■ Nemcsak több, hanem más A világgazdaság tükrében felvillantott hazai statisztikák nemcsak helyünket és helyzetünket térképezik fel, hanem a feladatainkat is meghatározzák, A következő évi népgazdasági terv eredményes végrehajtásának — mutatott rá a Központi Bizottság — meghatározó sze- . epe van az ötödik oteve» terv céljainak elérésében. Kulcsév lesz 1977. A terv elérhető és reális célokat határoz meg, de a teljesítés fegyelmet és feszesebb-gazdálkodást igényel. Ugyanis a százalékban kifejezett termelési prognózisok nemcsak mennyiségben különböznek a korábbiaktól, hanem minőségben is. Nemcsak több. hanem más kell. A növekvő százalékok egy bizonyos határon túl másfajta színvonalat jelentenek és követelnek: munkánkban. gondolkodásunkban és életünkben is. B. I. Vasárnapi szállításuk Négyezer vagon cukorrépa célba éri Győr-Sopron megyében tegnap több mint 300 vagon cukorrépát szállítottak el a rábaközi, a szigetközi tároló- helyekről a petőházi cukor- gvárba. A vasút mellett a répaszállításban részt vettek a Volán és a honvédség gépkocsijai és a tsz-ek vontatói is. A MÁV szegedi igazgatóságának területén, a Dél-Al- földön is teljes erővel folytatták a szállításokat. Tegnap kétezer vagont fogadtak, illetve indítottak útnak. Változatlanul a legfőbb feladat a cukorrépa továbbítása. A területhez tartozó öt cukorgyárba 230 vagon répát küldtek. főként irányvonatokkal. Ezzel az idény kezdete óta elszállított mennyiség elérte a 4 ezer vagont. Jórészt ugyancsak irány vonatukkal szállították az orosházi üveggyár konzervüvegeit a konzervgyárakba, valamint anyagot a nagy alföldi építkezésekhez.
