Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-06 / 288. szám

Mtt a tanulási kedv Művelődés a munkásszállásokon A Rónai Sándor Művelődési Központ 1972 utolsó hónapjaiban felméréseket végzett Borsod megye munkásszállásain, az olt la­kók művelődési helyzetének jobb megismerése, a további tenni­valók, a fejlesztés elősegítése érdekében, a csaknem 30 oldalas tanulmány nyomán 1973 júliusában határozatot hozott az SZMT elnöksége. E határozat végrehajtását, a munkásszállásokon folyó kulturális nevelő munka változását vizsgálták a Rónai Sándor Művelődési Központ munkatársai az elmúlt hónapokban. Meg­állapították. hogy az eltelt három év alatt nemcsak a munkás- szállások általános körülményei, de a közművelődés lehetőségei is javultak, tartalma és formái gazdagodtak. A korszerűtlenebb elhelyezés és a gyengébb művelődési ellátottság a kis létszámú szállásokra jellemző. Néhány tanulságos szám­adat az 1973-ás tanulmány­ból : A vizsgált 112 munkászál- lás az I—VI. kategóriában oszlik meg. I. kategóriájú szállás mindössze kettő van (a Tiszai Hőerőmű és a Bor­sodi Hőerőmű kezelésében), a VI. kategóriába sorolták a MEDOSZ 32 — általában ke­vés lakójú — szállását. A munkásszállásokon élők túl­nyomó többsége — 7355 fő (36,5%) — II. és III. kategó- rájú szállásokban lakik. A munkásszállás körülmé­nyeit nagyon jónak, jónak és elfogadhatónak a dolgozók 80%-a tartja, a többiek vé­leménye az, hogy gyenge, rossz, illetve nagyon rossz feltételek között élnek. A lakók 37%-a kétheten­ként vagy ritkábban jár ha­za. így élete jelentős részét otthonától és családjától tá­vol tölti. Különösen figyel­meztető jelenség, hogy a bá­nyász dolgozók 17%-a 16— 20 éve. 6%-a több mint 20 éve lakik munkásszálláson. Tévé—rádió A dolgozóknak több mint a fele 30 éven aluli. A bá­nyászok és az építőmunká­sok 16%-a 50 éven felüli, a vasutas dolgozóknál 25% ez az arány, A nők száma körül­belül 9 százalék. A kiadott —, illetve visz- szaérkezett — kérdőívek alapján a munkásszállások­ban lakók egynegyede nem végezte él az általánós isko­lát. Ez az arány 53% a vas­utasoknál, 37% a bányászok­nál, 30% az építőknél és 17 % a vasasoknál. A legkedveltebb művelő­dési, szórakozási formák a Ezt a speciális iskolát gyakran „kolmogorovi isko­la” néven emlegetik. , A nem hivatalos elnevezés oka az, hogy Kolmogorov és Kikoin akadémikusok kezdeménye­zésére hozták létre 1963-ban Moszkvában. — Milyén iskola ez? Kik tanulnak Itt? — Intézetünk tizenhárom éve áll fenn — mondja Ivan Tropin igazgató. Az általá­nos középiskolai tárgyak mellett tanulóink mélyreha­tó matematikai, fizikai ta­nulmányokat folytatnak, be­kapcsolódnak a tudományos munkába. Ez természetesen nem egycsapásra történik. Diákjaink fő törekvése, hogy megtanuljanak önállóan gon­dolkodni, eligazodni a bo­nyolult tudományos kérdé­sekben. és ez az élet egyéb területein is segíti őket. A tanárok megismertetik őket a mai matematika és fizika alapfogalmaival. A nehéz fo­galmakat maximálisan szem­léltetjük, rengeteg példa, feladat megoldásával. Matematikából és fiziká­ból egyaránt hetente kétszer a moszkvai egyetem profész- szorai és docensei tartanak előadásokat. A munka órosZ- lanrésze azonban az osztá­lyokban folyik, amelyeket néha 15 fős csopóftókra Osz­tanak. televízió és a rádió. Évi 12 —24 ismeretterjesztő elő­adást tartanak egy-egy szál­láson — főleg egészségügyi és honvédelmi témában, emellett kedveltek a vetített­képes útibeszámolók. Rend­szeresek — évente 4—12 — az irodalmi műsorok, önte­vékeny és hivatásos művé­szek közreműködésével. A rendezvények látogatottsága változékony. A legnagyobb érdeklődést az építőmunká­sok és a vasasok tanúsítják, legkisebb az érdeklődés a vasutas és a mezőgazdasági dolgozók körében. Jobb élM feltételek el A felmérések alapján az alábbi feladatokat tartották legfontosabbnak a tanulmány készítői: Biztosítani a jobb életfel­tételeket, bőviteni, változato­sabbá tenni a kulturálódási lehetőségeket. Az eddigiek­nél többet kell foglalkozni testületi üléseken, a szállás­lakókkal való közvetlen ta­lálkozások és beszélgetések megteremtésével a munká­sok emberi problémáival, ap­ró és jogos kérelmeikkel, pa­naszaikkal. Azok a szakszer­vezeti művelődési otthonok, amelyek felelősek egy-egy munkásszállás művelődési el­látásáért. fokozzák az isme­reteket bővítő — elsősorban ^ marxista ideológiát és az ateista propagandát szolgáló — előadások számát és mi­nőségét. A fiatalok nagy számarányára való tekintet­tel kiémelten kell foglalkoz­ni a munkásszállásokon lakó 30 éven aluliakkal. El kell érni, hogy minél többen fe­jezzék be általános iskolai tanulmányaikat. Hogy ezeket a terveket mennyire sikerült megvalósí­tani. arról szól az SZMT kul­turális, agitációs és p'ropa- gandaosztályának a napok­ban tárgyalt jelentese. A tájékoztató aszerint 1973 óta jelentősen megnöveke­dett a munkásszállásokon la­kók száma, ugyanakkor tíz­zel csökkent a szállásoké. Jelenleg 102 állandó szállá­son mintegy 10 100 munkás lakik. Az I. osztályú szállók száma az 1973. évi kettőről négyre, a II. osztályú 25-ről 31-re emelkedett. Javultak a munkásszállások belső kö­rülményei, ezzel nőtt ottho­nosságuk, javult a lakók közérzete. A munkásszállá­sok körülményeinek általá­nos javulásával megnőttek a közművelődés lehetőségei. Ál­talában minden szálló ren­delkezik közművelődési célra alkalmas helyiséggel. Minden nagyobb szállóban van tele­vízió, néhányban több is. A munkásszállások szinte min­degyike rendelkezik könyv­tárállománnyal. Nőtt a könyvtári tagság létszáma, körülbelül 40%-os a tagok aránya. Munká«-iskolá?ok Gazdagodtak a közműve­lődési tormák (író—olvasó találkozók, táncegyüttesek műsorai, szabás-varrás tan­folyam, zenei klub, KRESZ- tanfolyamok vetélkedők). Ha kis mértékben is, de nőtt a tanulási kedv. Emel­kedett az általános iskolát végzők száma. A jobb körülmények, a rendelvények választékának növekedése és látogatottsá­guk emelkedése mellett fon­tos feladat a gyengébb mű­velődési ellátottságú — kis létszámú — szállások hely­zetének javítása. Ez pedig nemcsak az ,.ellátó” műve­lődési házak és tanácsok, ha­nem a vállalatok, üzemek vezetőinek fontos feladata. SZ. G. Száz művész kétszázhat alkotását, festményt, grafikát, szob­rot, textilt láthat a közönség a Miskolci Galériában a múlt hét végén nyílt nagy országos kiállításon, a Téli Tárlaton. A két évenként visszatérő, mai képzőművészeti életünk tö­rekvéseit bemutató kiállítás január 2-ig tart nyitva; hétfő kivételével minden nap délelőtt 10-töl este hatig tekinthető meg. Képünkön az egyik díjazott művész, Feledy Gyula grafikus Hegyen I. című rézkarca. Szőnyeg­ritkaságok kiállítása Első ízben mutatja be az Iparművészeti Múzeum kü­lönleges régi örmény szőnye­geit azon a kiállításon, ame­lyik tegnap délben nyílt meg a nagytétényi kastélymúzeum­ban. A gyűjtemény egyik érde­kessége a világszerte ritka sárkányos szőnyeg, a becslé­sek szerint mindössze 60—80 található belőle. Megtekint­hetik az érdeklődők azt a XV. századi régi örmény szőnye­get is az esztergomi kastély- múzeum anyagából, amelyet koronás sárkányok, különle­ges alakú virágok és kettős keresztek díszítenek. Ez a va­lószínűleg főpapi megrende­lésre készített szőnyeg talán a legrégibb szőnyeg hazánk­ban. Harkány fürdőn megnyílt a TIT téli egyeteme A dél-baranyai Harkány - íürdőn tegnap ünnepélyesen megnyitotta kapuit a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat VIII. nemzetközi téli egyeteme, amelyen hét or­szágból •*— Bulgáriából, Cseh­szlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, Magyaror­szágról, az NDK-ból és a Szov­jetunióból — összesen 140-en vesznek részt. A harkányi téli egyetemen megismerkednek a hallgatók Baranya történelmi emlékei­vel, kulturális értékeivel, a megye tájaival és nevezetes városaival. Emellett élvezhe­tik Harkány világhírű ter­málvizét. A fizetséget nem pénzzel mérik Ritka jubileum 1951. november 7-én hozta létre az SZMT a mai Rónai Sándor megyei Művelődési Központ jogelődjét, a Szak- szervezetek Megyei Művelődé­si Otthonát; az intézménnyel együtt 25 éves az Avas Tánc­együttes és a Csortos Gyula irodalmi színpad is. Nem kell közművelődési szakembernek lenni hozzá, hogy érezzük: ritka jubileumot ünnepeltek a Rónaiban az elmúlt héten. Az eseményre alaposan fel­készült Csortos színpad Har­minchárom ájulás címmel Csehov-tréfákat mutatott be, az Avas Táncegyüttes Mas- karázók című műsorával lé­pett színpadra, a sok száz fé­rőhelyes nézőtéren pedig telt ház tapsolt az előadásoknak. Ott voltak a régi színjátszók és táncosok, a maiak barátai, ismérősei, mindazok, akiknek a két csoporthoz, a művelő­dési központhoz köze volt és van, és mielőtt a csoportok maguk között maradtak vol­na, hogy a legjobbaknak járó kitüntetéséket. jutalmakat át­vegyék, együtt hallgatták a hosszú felsorolást; merre járt, mivel érdemelte ki a két együttes, hogy az országban és a határokon túl is ismerik. „KIVÁLÓK”, SIKERESEK Kováts György, a művelő­dési központ igazgatója cím­szavakat sorolt. A színjátszók először 1952 elején léptek fel; pár év múlva az országos munkás színjátszó napok szá­mon tartott résztvevői. Ott vannak minden országos szem­lén, a Kiváló Együttes címet négyszer nyerik el. Fellépnek Miskolcon, járják a megye településeit, és olyan emléke­zetes produkciók fűződnek a nevükhöz, mint a Gellérthe­gyi álmok, a Dózsa-műsor, a Diplomások, az Anna Frank naplója. Az Avas a megye határain túl a szakszervezeti együttesek várpalotai feszti­válján lép fel először. Azóta nincs hazai fesztivál, hogy ne lennének ott, és 1962-ben elő­ször átlépik az orzsághatárt is. Többször jártak a Szov­jetunióban, a szocialista or­szágokban. voltak Angliában, Ausztriában, Franciaország­ban, Svájcban, de elvitték a magyar néptánckultúrát Al­gériába is. Az együttes há­romszorosan „Kiváló”, és az övéké a lehető legnagyobb el­ismerés, az országos minősí­tés „Arany I,” fokozata is. Az Avas Táncegyüttes, a Csortos színpad amatőr mű­vészeti csoport. Amatőr a szó­nak abban az értelmében, hogy a napi munka utáni, éj­szakába nyúló próbákért, fe­lelősséggel vállalt fellépése­kért nem kapnak pénzt. A fi­zetséget másként mérik. Egy sikeres bemutató, az együtt töltött órák, sajátmaguk és mások szórakoztatása kama­tozott és vált olyan tökévé, amely úgy tűnik, kiapadha­tatlan. HIVATÁSUK LETT A SZÍNHÁZ, A TÁNC Az elmúlt negyedszázad alatt sok száz fiatal megfor­dult a csoportokban; jó szak­emberek, felkészült művészeti vezetők irányításával nem egynek vált hivatásává a szín­ház, a tánc. A többiek pedig megőrizték az együtt töltött évek emlékét, és eljöttek a ju­bileumi előadásokra, hogy ün­nepeljék utódaikat. Jelenlé­tük, a mai fiatalok munkája a bizonyság rá, hogy nem kell megkérdezni: mivégbői működnek az amatőr művé­szeti csoportok. M— HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék es muzsika iiz pereoen. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Vála­szolunk Hallgatóinknak. — 13.35: Déki Lakatos Sándor népi zene­kara játszik. — 14.0U: Ezeregy dél­után. — 14.30: Szalmás Piroska kórusmüveibói. — 14 43: A Buda­pesti Koncert Fúvószenekar ma­gyar szerzők íúvósmuzsikájábol játszik. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15*: André Watts (zongora) és Isaac Stern (hegedű) lemezeiből. — 16.03: Útközben. — 16.05: Szocia­lista brigádok akadémiája. — 16.35: Hegedűs a háztetőn. — 17.00: Hír^k. — 17.07: Betyárdalok. — 17.25: Rád gondolok most. — 13.25: Uj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Ilosfalvy Ró­bert énekel. — 19.35: BUÉK 1976. A Rádió Kabarészínháza múlt évi szilveszteri műsorának ismétlése. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek.— 22.20; Svéd asztal. — 22.30: A Smetana vonósnégyes hangver­senye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió; 12.00: Toldy Mária és Poór Péter énekel. — 12.30: Hí­rek. — 12.33: A történelem izgal­mas tantárgy. — 12.50: Virginia Zeani és Jon Vickers operaáriá­kat énekel. — 13.25: Kis magyar néprajz. — 13.30: Hírek. — 13.33: Tele zsákom muzsikával. Gyer­mekrádió műsora. — 14 00: Ket­tőtől Ötig. A Rádió kívánságmű- . sora. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 13.00: Harminc perc rock. Az Expressz együttes felvételei­ből. — 18.30: Hírek. 18.33: Balogh Albert népi zenekara játszik, Kis- pál Mária és S. Bíró Antal nótá­kat énekel. — 19.25: Jó estét, gye­rekek! — 19.30: A magyar sza­kasz. — 20.00: Ifjú Zenebarátok Híradója. — 20.20: Labirintus. Ze­nei rejtvények fiataloknak. — 20.30; Hírek. — 20.33: A változó világkép. — 21.03: Slágermúzeum. — 21.58: Szimfonikus zene. — 22.30; Hírek. — 22.33: Derűre is derű. — 23.00: Operettrészletek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: A nyír­egyházi stúdió műsorából. Bodor Tibor színművész vallomásai. — 17.30: Színes népi muzsika. — 17.45: Napjaink, kérdései — jegy­zet. — 17.52: Megyei sporlered- rnények. — 18.00: Borsodi Tűkor — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Új slágerek. —- 18.25: Hír­összefoglaló. Szlovák televízió: 16.00; Hírek. — 16.05: Orosz nyelvlecke. — 16.30: Kelet-szlovákiai híradó. — 16.50: Uttörővezetóknek. — n.20: Középiskolásoknak. — 18.00: Gö- möri hangulatok. — 19.00: Híradó. 20.10: Hazafelé. Tévéjáték. — 21.20: Híradó. — 22.05: Sport­eredmények es sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (fél 8): A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Labirintus Magyar film Kezdés: i4, hn6, 8 órakor. KOSSUTH Szépek és bolondok Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor 1EVESY IVÁN FILMKLUB Az asszony és az elítélt Szí. francia—olasz film Kezdés: f5, f7 órakor. FÁKLYA Az utolsó szolgalat 16 évén ielülieiinek! Szű. amerikai film Kezdés: i'4, 16, 18 órakr PETŐFI Conrack Mb. szí. amerikai film Kezdes: f5, í7 órakor. SZIKRA Szépek és bolondok Szí. magyar film Kezdés; 3, 5, 7 órakor. TÁNCSICS FILMKLUB Az asszony és az elítélt Szí. francia—olasz film Kezdés: 18 órakor. TAPOLCA— ADY Éjfélkor indul útjára a gyönyör 16 éven felülieknek, ■másfél helyár! Mb. szí. olasz film Kezdés: 7 órakor. Szigorú kamaszkor Csehszlovák film Kezdés: 6 órakor. HÁMOR A sakál napja Angol—francia film Kezdés: 6 órakor. SZIRMA A sakál napja Angol—francia film Kezdés: f7 órakor. KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A változó világkép. — 8.57: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05; Iskolarádió. — 10.35: Gluck: Herkules és Hébé menyegzője. Operaszerenád. — 11.33: Kemény Egon; Erdő mélye — szvit. — 11.45: Nagy könyv­gyűjtemények a magyarorszagi humanizmus korában. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —8.05: Bundschuh István stájer-citerán játszik. — 8.20: Svéd asztal. — 8.30: Hírek. — 8.33: Szirmai Al­bert operettjeiből. — 9.30: Hírek. — 9.33: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Látószög. Ifjúsági jegyzet. apróhirdetés «llö® Azonnali belépéssel alkalmazunk női betanított munkásokat küny- nyű fizikai munkára, valamint takarítónőket! Alkalmazunk 1 fő érettségizett női munkaerőt la­boráns! munkakörben, valamint 1 fő hőtechnikai műszerészt Cs lakatost. Férfi segédmunkásokat háromműszakos munkakörben alkalmazunk, vidékieket is. je­lentkezés: C’soküládégyár, mun­kaügy, Miskolc III., Fürdő u. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom