Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

* A Vologda lakótelepen először szilvesztereznek az új lakások lakói. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — vologdai vendégek jelenlétében — leplezték le az emléktáblát. A Hősök terének asszony- * A nemesacél-hengermű felépítése fontos, de nem egyetlen alakját Somogyi József min- lépés volt a diósgyőri kohászat korszerűsítésében. Már foly- tázta. nak az acélmű beruházásának előkészületei. * Miskolcon készül a MEDICOR, külföldön nagy keresett­ségnek örvendő, orvos-diagnosztikai bőröndje. A MEDICOR egy éve települt Miskolcra.-#■ Egy évvel ezelőtt avatták a húskombinátot, hazánk leg­korszerűbb húsgyárát. * Az idén avatott cementgyár évi 1,5 millió tonna kapacitású. Az új gyár jó cementet ter­miéi, s nem szennyezi a környezetet. (Herényi László felvételei) ESZTENDŐ VÉGEZTÉVEL írta: Drótom László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára Véget érvén az esztendő, elkészítjük - így szokás - éves számvetésünket; az ország, szűksbb hazánk: megyénk, városunk, a munkahelyek és a családok előrehaladásának, a megoldott és a még előttünk álló feladatok mérlegét. Mint ahogy pártunk Központi üizottsága december 1-i ülése, majd az országgyűlés téli ülésszaka, ugyanúgy mi, mis­kolciak is jó érzéssel összegezhetjük 1976. évi munkánkat. A gazdasági épitőmunkában a város üzemeinek, vállalatainak dolgozói — néhány kollektíva kivételével — az V. ötéves terv első évének célkitűzéseit — az országos átlag­értékeket meghaladva — túlteljesítik. Kedvezően értékesíthető termékösszetételben 8 száza­lékkal többet termeltek a miskolci gyárak az előző évinél, amit teljes egészében a terme­lékenység javulásával értek el. Az igények szintjén látták el a hazai szükségletet s a ter­vezett mértéket jóval túlszárnyalva, kivitellel járultak hozzá az ország fizetési egyensúlyá­nak erősítéséhez. A IV. ötéves terv végén termelésbe lépett új üzemek: az LKM nemesacél- hengerműve, a húskombinát, a cementgyár, a rekonstruált házgyár, a MEDICOR miskolci gyára - és igy tovább - munkáskollektivái ismereteik, tapasztalataik bővülésével, sikeresen birtokba vették korszerű termelőberendezéseiket és jó néhány műszakon elérték az eszközök névleges teljesítményét. A vállalatok vezetőinek nagy többsége jól szolgálta pártunk gazdaságpolitikáját. Több figyelmet fordítottak az üzem- és munkaszervezésre, a korszerű termelőberendezések többműszakos kihasználására, a folyamatos munka feltételeinek megteremtésére, a kor­szerű termékösszetétel fokozására. Emellett a vállalatok zöme gondosan alapozta a jövőt, kutatta a tartalékokat, további fejlesztéseket készített elő, illetve néhány megkezdte annak végrehajtását. A miskolciak életkörülményeinek javítása érdekében új, impozáns létesítmények szü­lettek; köztük több iskola, óvoda, s egyik büszkeségünk, a gyermekkórház. Megépült és átadtunk mintegy 2250 korszerű lakást; tovább épült a város ivóvíztermelő és szennyvíz- tisztit ó létesítménye; átadtuk rendeltetésének az Avasi Ifjúsági Park első ütemét; az átren­dezett Hősök terét, a Hősök temetőjét, a városi temetőt, több új kereskedelmi és kisebb egészségügyi létesítményt... Alapjában biztosított volt a lakosság áruellátása. Az eredmények forrása: a párt és a kormány kiegyensúlyozott, népünk érdekeit szol­gáló politikája, és a politikát magáénak valló s azért szorgalmasan cselekvő magyar nép s szükebb hazánkban a miskolciak becsületes munkája. A társadalmi aktivitást élénkítő belpolitikai események: a Hazafias Népfront, majd a szövetkezetek kongresszusa, az ifjú­sági parlamentek, az V. ötéves terv véglegesítését elvégző különböző üzemi munkásfórumok és nem utolsósorban a kommunisták párttagkönyvcseréje - jól segítették feladataink sikeres végrehajtását, további tennivalóink pontosabbá tételét. Ismét sok szép példája született a társadalmi összefogásnak, a szocialista munkaverseny-mozgalomnak. Csupán a város fejlesztése és szépítése céljából elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja a 40 millió forintot! Amikor búcsúztatjuk oz óesztendőt, és köszöntjük az újat, az 1977. évit - első dol­gunk a köszönet mindazért, amit 1976-ban elértünk. Köszönet mindazoknak, akik e munká­ban tisztességgel helytálltak: a nagyüzemek dolgozóinak, a vasasoknak, építőknek, a bányákban, a közlekedés és szállítás területén dolgozóknak, a kereskedelem, a szolgál­tatás foglalkoztatottjainak. Köszönet a munkásnak, az értelmiségi pályán és a föld műve­lésén becsülettel helytálló embereknek; a miskolci fiataloknak és a korosabbaknak, a nőknek és férfiaknak. Mindenkinek, aki az erősödő szocialista nemzeti egység keretében megtalálta országépítő feladatát és 1976-ban eredményesen munkálkodott ott, ahol helyt kell állnia. Az 1977. év, a gazdasági épitömunka céljait tekihtve országosan meghaladja az 1976. évi fejlődés ütemét. Ez a biztositéka annak, hogy az V. ötéves terv első két évére tervezett életszínvonal emelkedése anyagilag megalapozottá váljék. Miskolcon is döntö, hogy a szükségleteket kielégítő árutermelés a termelékenység fokozásával történjen és az ipaii üzemek átlagában meghaladja az országosan megcélzott 6 százalékos szintet. Ez kemény, fegyelmezett munkát, az eddigieknél is leleményesebb, a nehézségektől nem meghátráió, hanem azokat szívósan, keményen leküzdeni képes vezetést igényel. Az 1976-os év is bebizonyította, hogy városunkban a feltételekkel rendelkezünk. A feladat sikeres megoldása a legtöbb helyen — nálunk is - két nagy terület egy­idejű figyelemmel kísérésével lehetséges. Egyfelől még nagyobb igyekezettel, gyorsabban, határozottabban kell bekapcsolni a termelés növelésének új lehetőségeit; új piacokat, új termékek gyártását, az új termelőeszközöket, új gyártási eljárásokat. Másfelől még gondo­sabban, következetesebben kell fellépni a termelési és gazdálkodási veszteségek csökken­tése érdekében. Eléggé gyakori még, hogy a veszteségforrások felszámolásával kampány­szerűen foglalkozunk üzemeinkben, holott ennek a vezetésben állandóan ható, magas szín­vonalon érvényesülő követelménynek kell lennie! Pótolhatatlan kiesés keletkezik ipari üze­meink ütemtelen termeléséből, az építőipar év eleji folyamatos munkasllátottságának hiányából, a munkaszervezés helyenként alacsony színvonalából. Hasonlóképpen abból, hogy az anyagiakarékossággai, a készletgazdálkodással, a munkaerő-gazdálkodással, a kor­szerű termelőeszközök jobb kihasználásával nagyon eltérő hatásfokkal foglalkoztunk. Ezek olyan, magukat kínáló tartalékaink, amelyekkel kötelességünk jobban élni az úi esztendő­ben, s amelyeknek ésszerűbb felhasználása - különösebb anyagi befektetés nélkül — nagy­részt garantálhatia az 1977. évi meqnövekedett feladatok teljesítését. Növekvő ütemű kell hogy legyen 1977-ben a város ipari és kommunális beruhá­zása. Kormánydöntés alapjan befejező szakaszához érkezik az LKM új acélműve építésénél előkészítése (1978-ban kezdődik a több mint 7 milliárd forint értékű beruházás); nagy ütemben folytatódik a DIGÉP technológiai rekonstrukciója; megkezdődik az új malom, a hűtőhöz építése, a Patyolat új telephelyének kialakitása, a December 4. Drótművek és még számos fontos üzemünk korszerűsítő bővítése. A város fejlesztésére, kommunális beruházásokra mintegy kétmillárd forintot fordí­tunk. Lakásból ugyan kevesebb építését tervezzük, mint ebben az évben, viszont nagyobi: ütemben folytatjuk az utak, üzletházak, gyermekintézmények építését. Mindezen felül, reméljük, teljesülnek az életszínvonal emelésének egyéb céljai is. És ha mindez valóra válik, ami bár nem kevés - talán még akkor sem tettünk meg mindent, ami - valamennyiünk számára - anyagi jólétünk növekedésével arányosan meg­elégedettséget és örömöt nyújt. Tudnunk kell jobban becsülni gyarapodásunkat, értékelni azt és okosan felhasználni, élvezni, amit a munka- és életkörülményeink jobbátétclének révén elértünk, s elérhetünk. Az esetenként még jelentkező „gyanakvó" megjegyzéseket, tájékozatlanságból vagy rosszindulatból közvéleményt rontó elhamarkodott véleményt váltsa fel a segítő szándékú gondolkodás és tett. De ez nemcsak a dolgok megítélésének mód­jában, a körülöttünk folyó történésekhez való viszonyban kívánna több miskolci lakostól szemléletváltozást... Mindennapi munkánk végzésében is kellene valami újnak elkez­dődnie .. . Azt a felismerést kellene jobban erősíteni, sőt cselekvésünk meghatározójává tenni, hogy minden, amit végrehajtunk, megvalósítunk: az emberrel s az emberért történik! Amit munkánk során elvégzünk, azt nem csupán önmagunkért, hanem a nagyobb kö’ös- ségért is tesszük. Egymást is szolgáljuk. S az volna a jó, ha ebben a szolgálatban minél több örömet, boldogságot, megelégedést és egyre kevesebb bosszúságot, keserűséget okoznánk Miskolc lakóinak. Mindenki, aki az emberi boldogságot közvetienül szolgálja - az épitömunkús, a? orvos, a kereskedő, a pedagógus, a tanácsi dolgozó, a MIK vagy a Köztisztasági Vállalat alkalmazottja, egyszóval mindannyian —, dolgozzunk még szorgalmasabban, pontosabban, lelkiismeretesebben. Hiszen nemcsak egymás anyagi létéért, hanem közérzetéért is felelősek vagyunk... Az új esztendő első óráiban ezekre is gondoljunk, ki-ki vessen számot önmaga közös­ségi magatartásával. Nem elég korszerű üzemeket és kényelmes lakótelepeket épiteni. Azokban ió érzéssel kell dolgozni s élni is! Amikor a városi pártbizottság nevében megköszönjük az 1976-ban végzett munkát, amikor 1977 tennivalóit körvonalazzuk és gondjainkat kritikusan felvetjük — optimizmus tölthet el bennünket. Városunk szépen haladt a kijelölt feilődés irányában. S minden fel­tétel biztosított az 1577. évi feszes, de szükséges célkitűzések teljesítéséhez. Gondjaink nagy része a fejlődéssel járó gondok. Van erőnk, hogy ezeket megoldjuk! S ezzel az optimizmussal kívánunk békés, eredményekben gazdagodó, nagyon boldog új esztendőt városunk minden dolgozójának, lakájának!

Next

/
Oldalképek
Tartalom