Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

99 ...relatíve elsők 99 Sikersportág lett a cselgáncs A tatami mellett mindig éles hangon adja versenyzői­nek az utasításokat, ezúttal viszont kedvenc sportága ősi hagyományaihoz híven halk, nagyon szerény és udvarias hangon beszélt. Pedig lett vo'oa oka a büszkeségtől csengőbb orgánum használa­tára is, hiszen tanítványai a város harmadik legeredmé­nyesebb szakosztályát alkot­ják! — Relatíve mi vagyunk az elsők — értékeli más szem­szögből egysége ez évi tel­jesítményét — de nem a leg­jobbak! Ugyanis a tőlünk több olimpiai pontot szerzett diósgyőri atlétáknak és bir­kózóknak a sok versenyszám, illetve a kétszer annyi súly­csoport révén jobbak a pont­gyűjtési lehetőségeik. Szerin­tem azonban a Volán salak­motoros szakosztályáé lenne a pálma, ha eredményeiket olimpiai pontokkal értékel­nénk! • KÖNYV ALAPJÁN A fotel ölébe — mintha l’estellné előbbi „értékelé­sét” még jobban befészkeli magát, pedig 162 cm-es test- magassága amúgy sem na­gyon nyúlik túl a támlán. De- hát nem rőffel mérik a szak­tudást !... Braskó Péter, az MVSC cselgáncsozóinak ve­zető edzője — mert ő a be­szélgető partner — ebben pe- gid jóval túlnőtte az átlagos „normát”. Öt év alatt 48 ma­gyar bajnokságot nyertek ta­nítványai és 15 judósa került már be valamelyik válogatott keretbe! Ö pedig sohasem volt „menő” versenyző ... — Fociztam, tornáztam diákkoromban — emlékszik a múltra — és már 20 éves voltam, amikor kezembe ke­rült a „Cselgáncs és önvéde­lem” című szakkönyv. Bará­taimmal olvasgattuk és az ábrák alapján próbálgattuk is a fogásokat. Röviddel ezután megalakult Miskolc első cselgáncs szakosztálya, a Dó­zsa; oda jelentkeztem. Do­rogi edzőnk azonban olyan súlyosan megsérült, hogy ha­mar el kellett távoznia tő­lünk. önmagunkat edzettük három évig és néhány kisebb versenyen is indultunk. Köz­ben elvégeztem az oktatói tanfolyamot és én léptem Do­rogi örökébe. Aztán 1971-ben átvett bennünket az MVSC; azóta itt dolgozunk. • SZENVEDÉLLYEL! — És nem kis eredmény­ivel! Mi ennek a titka? — A nagyon fegyelmezett és kemény munka, meg a soortág szenvedélyes szerete- te! — Mégis mi az, ami meg­tartja a fiatalokat a judo­nál? — Az aránylag korán jövő sikerélményen kívül a sok­színű technika elsajátítása, a mindig új kapásának örö­me és a sportág természeté­ből adódó biztonságérzet nö­vekedése. Ahogyan ezeket mondta, egyre izzóbbá vált a tekinte­te, arcáról pedig sugárzott az általa is említett szenvedély. Egy népes szakosztályban — 135 fiú ténykedik irányítása alatt — ez azonban mégsem lehet elegendő a tekintély­tartásra, a fegyelmezésre. Va­jon azt hogyan csinálja? — Minden fogást megmu­tatok és együtt dolgozom ve­lük. Azt pedig nem kell fe­gyelmezni. aki igazán szereti a sportágát! — „Nehéz esete” nem is volt? — Dehogynem! Egyik válo­gatottam „sztár-allűrjeit” például csak többszöri „ma­gánbeszélgetés” után sikerült megszüntetnem. Egy másik­kal pedig már a felszerelését 'A 1 TEKE Ismét Hl l-es csalta van k # „'Alinden relatív” — mond­ja a sikersportág kovácsa, Braskó Péter, az MVSC csel- gáncsozóinak vezető edzője. (Kerényi Jelv.) akartam leadatni, amikor észhez, tért. Persze, kisebb büntetések — késés, vagy igazolatlan mulasztás miatt — most is előfordulnak. — Év vége van. Ha három kívánsága teljesülne, mik lennének azok? Szinte gondolkodás nélkül sorolta: — Legyen nagyon sokáig ilyen boldog a családi életem, nemzetközi szinten is lépjen előbbre a szakosztályom, nyerjen olimpiai bajnokságot valamelyik versenyzőm! MONOSTORI GYULA Még a legöregebb tekézők sem emlékeznek a Miskolci Bányász tekecsapatának ez évi teljesítményéhez ha­sonlóra. A perecesi együttes úgy nyerte meg az»1976. évi bajnokságot az NB. II. Ke­leti csoportjában, hogy köz­vetlenül a tavaszi szezon vége előtt még a tabella utolsó helyén állt, azaz biz­tos kiesőnek tűnt. Persze csak azoknak, akik nem is­merik a bányászcsapatot. Az NB I-et is megjárt gárda ugyanis innen kezdve „hosz- szú hajrát” nyitott, s „zsi­nórban” nyerve 15 mérkő­zést (!) végül a bajnoki cí­met is megszerezte! Ezzel természetesen kiharcolta a feljutás jogát is a magasabb osztályba. Miskolc tehát újabb NB I-es szakosztállyal gyarapodott. Az öröm mellett azonban rögtön felvetődnek a gondok is. Két évvel ezelőtt az él­vonalban szerepelt ugyan a csapat, de akkor nem sike­rült a megkapaszkodás. En­nek egyértelmű oka a pá­lyahiány volt, ezt mindenki tudja ma is. NB. I-ben ugyanis már 200 gurításos egy verseny, s ezért csak automata négyespályán lehet játszani. Ez pedig még min­dig nincs a perecesieknek. Kényszermegoldásként bérel­niük kell ilyen pályát, a két évvel ezelőttihez hasonlóan, ezúttal is Egerben. S ez óriá­si hátrányt jelent. A csapat — képessége alapján — feltétlenül érett az NB I-re, tele van rutinos játékossal. Érdekes módon az együttes gerincét egy család­ból valók, sőt testvérek al­kotják. A Székelyek közül hárman is játszanak, emel­lett a Szecsődi és a Futó testvérek alkotják a csapa­tot, Balázzsal, Kocsissal és Kissel kiegészítve. Félő azon­ban, hogy döntő jelentősége lesz ismét a pályahiánynak. Hetente háromszor utazni edzésre, plusz a mérkőzés — ez bizony roppant fárasztó. Lényegében minden mérkő­zést idegenben kell játszani­uk, hiszen néhány heti edzés kevés a pálya megismerésé­hez. Amiben mégis bíznak Perecesen: tavalyelőtt mind­össze két hazai vereségük volt, kilenc mérkőzést meg­nyertek, viszont idén sokkal gyengébb teljesítménnyel is benn lehetett maradni az NB I-ben. S a legfontosabb: 1977-ben végre valóban el­kezdődik a pálya építése, s ennél nagyobb hajtóerő nem is kell a játékosoknak. A jövő évi bajnokságra való felkészülést — néhány napos pihenő után — már december 7-én megkezdték. Szükség is volt erre, mert a bajnokság nagyon korán, ja­nuár 30-án kezdődik, amire még szintén nem volt példa. Egy lényeges változás is érinti a csapatot; a jövő évi bajnokságban már Borsodi Bányász néven indulnak, a vállalati (tröszti) átszervezés után. Minden erőt a legjobb szakosztályba — a miskolci­ba — tömörítenék. Két jó ké­pességű játékos került az együtteshez Sajószentpéter- ről, Csikós és Veres. Velük erősödik a szakosztály, min­den reményük megvan az első csapatba kerüléshez. Most már csak a sorsolást várja mindenki, a sikeres rajt reményében. N. Z. Az Allaíforgalmi és Húsipari Tröszt tájékoztatója a sertéshizlaló nagyüzemek és kistermelők számára Felhívjuk partnereink figyelmét, hogy december 31-ig megkötésre és 1977. I. negyedévében átadásra kerülő süldőszerzödésekre a 31 forintos szerződé­ses átvételi áron felül még a 3 Ft/kg időszaki felárat is fizetjük. 1977. január 1. után a 31 forintos süldőszerződéses alapár érvényben marad. A sertéshizlaló nagyüzemek és kistermelők szíves figyelmébe ajánljuk, hogy még december 31-ig lehet süldő és malac bérhizlalási szerződést is kötni. SERTÉSHIZLALÓK! 1977. január 1-től a 100—125 kg súlyú hús- és húsjellegű sertésekért — az érvényes időszaki és több éves felárakkal együtt — kilogrammonként leg­kevesebb 27 forintot fizetünk. 1977. január 1. után 31 Ft/kg-os áron készpénzért eladunk kiváló minőségű, hizlalásra alkalmas SÜLDŐT minden vásárolni szándékozó egyéni állattartónak, kistermelőnek, szakcso­portnak, állami gazdaságnak vagy termelőszövetkezetnek. Süldőt azok is vá­sárolhatnak, akik saját részükre kívánják azokat meghizlalni. Kérjük, már most jelentse be igényét a helyi szervezőknél, felvásárlóinknál vagy kirendeltséaeinken, ahol további felvilágosítással is szolgálnak. Várjuk szíves érdeklődését. AZ ÁLLATFORGALMI ES HÚSIPARI TRÖSZT VÁLLALATAI ÉS MEGBÍZOTTAI Az öregkor öröme Az öregkor egyik legnagyobb öröme — jelentette ki nem­régiben Jean Piat francia filmszínész —, ha az ember 40 év elmúltával találkozik azokkal a nőkkel, akiket 20 éves korá­ban nem vett feleségül. Micsoda élvezet! A tv jobb? Paolo Villiggio, Sergio Cor- bucci Ifjabb Robinson című filmjének főszereplője lakat­lan szigetre kerül. A sziget valósággal földi paradicsom­má válik, amikor megjelenik Péntek, aki nem fiatal fiú, mint Daniel Defoe regényé­ben, hanem a ragyogó szép­ségű Zeudi Araja filmszí­nésznő. Péntek megismerteti a primitív élet örömeivel a fogyasztói társadalomba bele­betegedett modern Robin­sont. A bűvölet azonban nem sokáig tart: a partra vonszolt bálna gyomrában talált civi­lizációs szimbólumok láttán Robinson nosztalgiát érez a televízió, a rádió, a hűtő- szekrény és a gépkocsi után, és visszatér a „civil” életbe. Vitatott akupunktúra Az NSZK-ban egyesek engedély nélkül űzhetik az akupunktúrát. Mindazonáltal ismerlek az aku­punktúra veszélyei; hozzá nem értő alkalmazás esetén az ártal­matlan baktérium-fertőzéstől egé­szen a veszedelmes hepatitisz ví­rus terjesztéséig minden elöfor- dulhal. A szövetségi egészségügyi minisztérium most vette tervbe, hogy törvénnyel fogja meggátol­ni a tűkkel való visszaélést. Míg Svédországban tilos az akupunktúra, az NSZK-ban je­lenleg rövid idő alatt megszerez­hető az ehhez szükséges képesí­tés. * Egy egészségügyi folyóiratban nemrégiben bírálták ezt a kétes terápiát. Különösen azzal forgat­ták visszafelé a történelem ke­rekét, hogy az akupunktúrát nar­kózis céljából alkalmazzák. Min­den orvostól elvárható, hogy tud­ja ; az akupunktúrás érzéktelení- tés eljárása egyáltalában nem vagy csak „támogatólag” hat, és ez alól a „szubjektív meggyőző­dés” sem ment fel. Ilyen ese­tekben az alkalmazás kimeríti az erőszak és a testi sértés jogi tényállását. Az akupunktúra csak pszicho­terápiái szemszögből nézve elfo­gadható. Az orvos, ha úgy véli, hogy szükséges, kísérletezhet ve­le, hiszen senki sem ellenőrzi, hogyan és milyen eszközökkel űzi a pszichoterápiát. Legjobb esetben autoszuggesz- tió útján hat, de az orvosi iroda­lomból sok olyan komplikáció ismeretes, amely az elmúlt évek­ben került napvilágra. A lap vé­leménye szerint az akupunkturás módszernek semmiféle tudomá­nyos értéke nincs. Ok nélkül nevetnek Az ok nélküli nevetésnek sokféle, olykor egyáltalán nem vidám oka lehet: alka­loida-mérgezés; sklerosis multiplex; epilepszia; sérülé­sek az agyi érrendszerben. A Journal of the American Medical Association legutób­bi számában két orvos beszá­mol arról, hogy kutatásaik szerint az ok nélküli nevetés a felsoroltakon kívül más okra is visszavezehelő: az agy elülső részén keletkező tumor nyomást gyakorolhat a gerincre. A két orvos feltéte­lezését két esettel illusztrál­ja: egy 40 éves asszony és egy 23 éves fiatalember egy­aránt ok nélküli nevetésre panaszkodott. Az asszonynál a sebészeti beavatkozás ered­ménnyel járt, a fiatalember azonban meghalt. (Kovács István felvétele) Foproba szilveszter előtt Tizennégymillió éves bálna A Los Angeles-i természet­történeti múzeum igazgatója közölte, hogy a Santa Moni­ca melletti hegyekben rábuk­kantak egy 14 millió éves bálna megkövült maradvá­nyaira. A bálna életében megköze­lítőleg 7 és fél méter hosz- szú lehetett és 8—10 tonnát nyomhatott. Egy olyan föld- vályatban bukkantak rá az értékes leletre, amely a tör­ténelem előtti időkben ten­gerfenék volt. Az archeológu­sok azt remélik, hogy a le­let segítséget nyújt a kékbál­nák család-iához tartozó bál­nák törzsfájának összeállítá­sához. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom