Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-27 / 305. szám

A huszadik adásévben

Négy hónap a képernyőn

Huszadik adásévét kezdi január elsején a Magyar Televízió. A következő két évtizednek a műsoridőt és a technikai feltételeket illetően is várhatóan nagy változásokkal néznek elébe; 15 éven belül felépül a korszerű, nemzetközi viszonyokhoz felérő telecentrum, majdan belép a harmadik csatorna <ezt előreláthatólag az oktatás szolgálatába állítják), és évek múlva minden bizonnyal sugároznak majd hétfőn is. De — mint korábban hírül adtuk — i'áltozás addig is várható: január elsejétől minden hétköznap délután háromnegyed 5-kor kezdik az adást, és pénteken, szombaton az eddiginél később fejezik be.

Elkészült az a füzet is, amely azt tartalmazza, hogy ezeket az órákat mivel töltik ki a műsorszerkesztőségek. A következő negyedév várható programjaiból ragadunk ki néhány érdekeset, jellemzőt.

Miliői élünk és hogyan?

Az ország gazdasági élete, a miből és hogyan élünk, sokkal több embert érdekel, mint az hihetné, aki a „tömeg” szót hallva, szórakoztatásra gondol elsősorban. Ezt az érdeklődést elégítik ki az aktuális politikai műsorok, amelyek közül több. sorozat-* ban ismerteti meg a nézőt a nemzetközi és a hazai gazdasági erőviszonyokkal. Kétrészes műsor készült A világ- gazdaság változásai címmel, a Mire költünk 45 milliárdot? pedig több folytatásban arról szól, hogy mit kezdenek az óriási állami hitellel azok a termelőszövetkezetek, üzemek, amelyek részesültek ebből az összegből. De szó lesz a hasonló jellegű műsorokban a zöldségprogramról éppen úgy, mint (Hat nap és a hetedik)

a szocialista brigádmozgalomról.

A televízió állandóan kutatja, hogy a nézőszámot tekintve, melyek a holtidők és mélyek a legnagyobb nézett- ségü programok; új műsoraival ezt igyekszik kiegyenlíteni. A Csak a derű óráit számolom ezért jelentkezik vasárnap délben, a Fogadjunk, hogy megnézi! (minden provokatív szándék nélkül) pedig a maga 120 perces adásidejével a szombat estét igyekszik színesíteni. A szórakoztató és zenei műsorokban egyébként sem lesz hiány; felnőttek, fiatalok, gyerekek megtalálják a nekik szóló adásokat. Talán elég, ha a Ki mit tud?-ot (döntő április 4-én), a „Miértek és hogyanok” (óvodásoknak szóló zenés műsor) című programot, a Huszti Péter és Piros Ildikó Bemard Shaw- ról készült jutalomjátékát, és a tévé-bérletet említjük, amelyben Kobajasi Ken-iesiro nemcsak vezényel, de a művet is bemutatja.

Barid kiöl Csehovig

A néprajz munkásai számára pótolhatatlan értékeket rögzíti Ortutay Gyula Íratlan

költészet című hatrészes sorozata, amely nem romantikus vágyakozással, hanem a kutató hűségével ábrázol egy letűnő életformát. Ízelítőül talán annyit: az egyik adás Péntek Jánosnét mutatja be. akinek énekét évtizedekkel ezelőtt még Bartók Béla is Hallgatta Kalotaszegen. A másik, sokak érdeklődésére számot tartó program a Vt- lágszinpad lesz. A műsorról így beszélnek az alkotók: ..A magyar színházi élet vajúdó problémái közül is az egyik legfontosabb, hogy saját színházi ..kultúránkat nemigen tudjuk mihez viszonyítani... Ismertessük meg a magyar közönséget a világszínházak legalább néhány jellemző vonásával. egyéniségével, tendenciájával.”

Sok tévéjátékot, több jó mozifilmet Is láthatunk a következő negyedévben. Elöljáróban néhány cím a tévé „színpadáról”: Alekszej Tolsztoj: A cérné összeesküvése, Csehov: 6-os számú kórterem, Sophokles: Oidipus király, Dobozy Imre: A tizenhetedik nap. A filmek közül pedig szívesen látjuk viszont a Solaris című szovjet tudományos-fantasztikus filmet, jónak ígérkezik a Csehov-elbe- szélés NDK filmváltozata, A menyasszony, az Agatha Christie regényéből készült Tíz kicsi indián, a Rembrandt című angol és a Rosenberg házaspár című francia filmsorozat.

(M-)

HÉTFŐ

Kossuth radio: 12.00: Deli Krónika. — 12.2(1: Ki nyer ma? Játék ea muzsika tíz percben. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.55: Népdalok. — 14.00: Ezer* egy délután. — 14.30: Boros Lajos saját pol-beat dalaiból énekel. — 14.42: Jan Peerce énekel.

— 15.00: Hírek. — 15.10: Édes

anyanyelvűnk. — 15.15: Haydn- rnuvek. — 16.00: Útközben. — 13,05: Szocialista brigádok akadémiája. — 16.35: Dóry József nótákat, énekel, Jáger Balázs gordonkázik. — 17.00: Hírek. — 17.07: Van új a. nap alatt. — 17.22: Rudolf Schock operettdalo. kát énekel. — 17.35: Szovjet zon- goramti vészek Liszt-felvételeiből.

— 18.25: Új könyvek. — 18.30:

Esti Magazin. — 19.15: Rádiószínház. Sárkefe. — 20.06: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. Kemény Kiló népdalokat énekel.

— 20.47: Hírek. — 20.52: Üj lemezeinkből. — 21.30: Mi férfiak. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. —

22.20: Frontországok frontjai. — 22.30: Ü.1 felvételeinkből. — 22.48: Téli mese. — 23.08: Oberon. — 24.00: Hírek. — 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból.

PcMőfi rádió: 12.00: Oliver.

Részletek Bart zenés játékából. 12.30: Hírek. — 12.33: Zenekari muzsika. — 13.25: Kis magyar néorajz. — 13.30: Hírek. —13.33: Takács Jenő: Gyermekmuzsika.

— 14.00: Kettőtő! ötig. — A Rádió kívánságműsora. — 17.00:

TálOló. Az Ifjúsági Rádió műsora.— 18.30: Hírek. — 16 33: Miről vallanak a hanglemez-katalógusok? — 18.56: Régi muzsika. — 10.15: Jó estét, gyerekek! — 19.20: Marlene Dietrich zenés

életrajza. — 20.00: Zseni kerestetik. 20.30: Hírek. — 20.33: Senki többet? Harmadszor! — 21.50:

Siágermúfceum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. —- 23.00: Nótacsokor. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.05: Emberek. utak, járművek — közlekedési magazin. Mit sikerült és mit nem sikerült megvalósítani 1976-ban? — 17.15: A Kaláka

együttes műsorából. — 17.25:

Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.32: Megyei sporteredmények.

— 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — iR.iö: szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés.

Miskolci Nemzeti Színház r7l:

A debreceni Csokonai Színház operaelőadása.

FILMSZÍNHÁZAK

BÉKE

Osceola

Mb. szí. NDK film

Kezdés: f4 órakör

Az előkelő alvilág

16 éven felülieknek!

Mb. szí. olasz film

Kezdés: hn6, 8 órakor

KOSSUTH

Miért ölnek meg egy bírót?

Mb. szí. olasz film Kezdés: Í3, hn3, 7 órakör

HE VÉS Y IVAN FILMKLUB Az ígéret földje I—II.

16 éven felülieknek!

Dupla helyér!

Mb. szí. lengyel film Kezdés: 5 órakor

FÁKLYA

Foglalkozása riporter

Szí. jugoszláv film Kezdes: f4, f6, f8 orakor

PETŐFI

Mese a jó emberekről

Szí. jugoszláv film Kezdés: fő, f7 órakor

SZIKRA

Halál az életért

Szovjet film Kezdés: 3, ö, 7 órakor

TÁNCSICS

Fehér robbantás

Szovjet fűm Kezdés: f4 órakor

TÁNCSICS FILMKLUB Az ígéret födje I—II.

16 éven felülieknek!

Dupla helyár!

Mb. szí, lengyel film Kezdés: 6 órakor

TAPOLCA-ADY

Rendet csinálok Amerikában és visszatérek

Mb. szí. Olasz film Kezdés: 7 órakor

PERECES

Tótágas

Magyar film Kezdés: 6 órakor

HÁMOR

Szépek és bolondok

Szí. magvar film Kezdés: 6 órakor

SZIRMA

Szépek és bolondok

Szí. magvar film Kezdés: f7 órakor

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.07: Műsorismertetés. — 6 ?ö: A mai nao kulturális programjából. — 6.27: Zseni kerestetik. — 8 57: Zenekari muzsika. — 10.90: Hírok. — m.n*: HÖc-hpc katona. — 10.34: Ravel: A oásrtörőr*. — 11,23: Schumann-kórusok. — 11.37: A Pickwick Klub.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Koltay Valéria operettfelvételeiből. — 6.20: Frontországok

frontjai. — 8.30: Hírek. — 8.3S: Nóták. — 9.20: A szakszervezet tárgyalta. — 9.30: Hírek. — 9.33: Érdekes történetek. — P.*S: A francia történelem dalaiból. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Látószög.

Televízió, 1. műsor: 8.50: Műsorismertetés. — 9.00: Tv-torna. — 9.05—12.15: Szünidei matiné.

Lassabban

dől

A pisai ferde torony úgy látszik segít saját magan. Három év óta ugyanis évente csak fél milliméternyit dől, holott az elmúlt évtizedekben ennél kétszer nagyobb gyorsasággal haladt saját összeomlása felé. Szakértők teljesen tanácstalanul állnak a furcsa jelenség előtt.

Giovanni Travaglani professzor, a nyolcszáz éves műemlék megvédésére alakított bizottság vezetője elmondotta: a dőlés lelassulása ellenére is foglalkoznak azzal, hogy megerősítsék a torony alatti talajt, mely oka annak, hogy a világhírű építmény már a XII. században, még fel sem épülve, máris elfoglalta a közismerten ferde testhelyzetet. A talajt megjavítandó, elsősorban ki akarják szi- _ vattyúzni a torony talapzata alatti vizet.

Két évvel ezelőtt tizennégy Javaslat érkezett a bizottsághoz, hogyan lehetne megmenteni a fehér márványárkádokkal dúzlő tor- nyot. Hét javaslat Olaszországból, a többi oedig Japánból, Mexikóból, Nagy- Britanniából, Hollandiából, Franciaországból, Belgiumból és Svédországból származott. Valamennyi tervet azonban — mint kivihetet- lent — el kellett utasítani. Azóta Travaglani bizottsága az építésügyi minisztérium megbízatásából egy alternatív megoldáson dolgozik. Időközben a torony belsejében, különösen a lépcsőkön megjelentek a lassú hanyatlás jelei. Valószínű, hogy ennek elsősorban az a kereken százezer turista az oka, aki évente mássza meg a tornyot.

A ferde torony megmentése — akárcsak Velence megmentése —, évek óta első helyen áll az olasz kormány- programokban — és egyikben sem történt semmi fejlemény. Ha a torony állapota hirtelen rosszabbodna, rendelkezésre áll egy „sürgős műtéthez” szükséges anyag: hatalmas fémgyűrűk, amelyek acélkapcsokkal ösz- szefogva magukba ölelik a tornyot.

Egy kisfiú és íeslmcnvci

NDK-beli szobrászok — 25 kortársművész — rajzait és grafikáit mutatja be a Magyar Képzőművészek Szövetsége, és a Kulturális Kapcsolatok Intézete a Műcsarnokban. A tárlat három hétig tekinthető meg.

A Magyarország százezredik előfizetője

A Magyarország című hetilap százezredik előfizetőjét köszöntötték Zalaszentgfóton. A Hírlapkiadó Vállalat egy Junosztv típusú hordozható tv-készülékkel ajándéka .a meg Rosta Sándornét, a százezredik előfizetőt.

Az ifjú művésznek. Roma Rakitovnak. a 204. sz. moszkvai iskola 3. osztályos tanulójának egész képkiállításra való alkotása, 400 rajza és képe van.

A kisfiú mindössze 3 éves volt, amikor kiderült csodálatos adottsága. Ekkor készültek első rajzai, s eredetiségükkel és közvetlen ábrázolásmódjukkal ' azonnal felkeltették a felnőttek figyelmét.

Roma sajátos módon szereti a természetet. Órákon keresztül képes mikroszkópján nézegetni egy lepkeszárny színezését, fáradhatatlanul tudja hallgatni a szél zúgását, egy patak csobogását. A zenét színekben fogja fel. Beethoven szonátáját hallgatva, Roma kijelentette, hogy a zenemű bar... és egyik festménye: Bánatos arckép

Roma Rakitov mikroszkópjával.,.

na, vörös és rozs ászín. A mező illata szintén színeket idéz fel benne.

Szobrászok

rajzai

Miskolci történelkék

A HEVESY

Csaknem fél évszázados kapcsolattal kötődői: ahhoz a teremhez, amelyben napjainkban a Hevesy Iván Filmklub működik. Diákkoromban ez volt Miskolc egyik kiállítóterme. A Korona-szálló mozinak használt táncterméből több ajtó nyílt az északi ablakaival jó kiállítási környezetet biztosító, liosszúlcás helyiségbe. Egykori gimnáziumi rajztanárom, Imreit Zsigmond festőművész hamar oda- szoklatott minket. Így kezdődött a barátság.

A terem tizenkét-tizcnhárom éve még kétszer ilyen hosszú volt. Az Avas Szálloda és a megyei moziüzemi vállalat dolgozóinak közös klubhelyiségeként szolgált. Tanácskozások, ünnepségek, tanfolyamok, fröecsözések, rex- partik és kártyacsaták színhelye. Ebben a teremben ünnepelték például 1958. október 23-án a filmszakma államosításának tizedik évfordulóját, s tartottak baráti találkozót Szabó Pállal, az első, állami keretek közölt készült film, a Talpalatnyi föld írójával. A jubileumra bemutatott újabb filmje, a Csempészek bizony messze elmaradt a tíz év előttitől, pedig ennek bemutatása volt az egésznapos jubileumi ünnepség tervezett csúcspontja.

A mozisok, meg a szállodások a hatvanas évek első felében felmondták a barátságot. Legalábbis, ami a klubközösséget illeti. A termet megfelezték, a lépcsőház felé eső rész lett a mozié, két átjáróajtóval a Kossuth- mozi termébe. Mozis tanfolyamok, üzemvezetői értekezletek, különféle klubfoglalkozások céljait szolgálta. Néha szakmai vetítéseket tartottak benne öreg, háromlábú állványra szerelt vetítőgépekkel.

Nagyjából ebben az időben próbáltam én a heti filmkritikát olyan formában megújítani, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, lehetőleg az új filmhét kezdetén közölhessük. Ehhez az kellett, hogy mielőbb megtekinthessek minden filmet. A fővárosi sajtóbemutatókra ugyan rendszeresen feljártam már akkor is, de minden filmhez felutazni eleve lehetetlen, így helyben kellett valamit tenni. A Kossuth mozi akkori vezetőiével, az azóta elhunyt Szekrényest Lajos barátommal sokat töprengtünk; próbálkoztunk. Először a Kossuth mozi csütörtök délelőtti műsora alakult úgy, hogy két új filmet lehessen megtekinteni, s péntekre már írhattunk kritikát, de' ezzel nem elégedtünk meg. A klubterem adott újabb ötletet. Vetítőgép van benne, székek is, hát ott kellene elővetítést tartani. A raktárból érkező új filmeket egy nappal előbbre kértük a MOKÉP-töl. Nem ment egészen simán, de 1968—1969 körül már rendszeresen megkaptuk az új filmeket, előre megnézhettük.

Es elekor kezdődött meg a terem új élete. Az 1966-ban elhunyt kritikus és filmtörténész, Hevesy Iván nevét vette fel az intézmény, s kialakult benne lassan valamiféle filmklub-élet. TIT-vetítések, iskolai filmkörök vetítései, propaganda-bemutatók kaptak benne otthont, kisfilmek alkotóinak szerzői estjeit tartották itt — máig is emlékszem Magyar József, meg Csőke József estjeire —, itt tartottak találkozókat filmrendezőkkel — például a Böszörményi—Gyarmati házaspárral az Ismeri a szandi-mandit? bemutatása után —, s általában megpezsdült az élet. Elég rövid idő alatt népszerű kísmozi lett, valami sajátos arculattal. A megyei moziüzemi vállalat akkori vezetői — elsősorban Szebeni Győző igazgató és Glósz Ferenc mü- sorosztály-vezető — megértették a művész- mozi megteremtésére irányuló törekvéseket, és segítettek. 1972-ben újjászületett a terem, csak a vetítőberendezése maradt a régi.

Igen fontos dátum 1973 januárja. Bors Ferenccel, a MOKEP akkori igazgatójával a helyszínen vitathattuk meg a miskolci mü- vészmozi megteremtésének szükségességét és működtetésének rendjét, s e tárgyalás folyományaként született meg — a budapesti Toldi és a debreceni Művész■ után — az országban harmadikként a miskolci művészmozi, a határozott profillal dolgozó Hevesy Iván Filmklub. „Alapvető célunk a kortárs művészet értékesebb, kiemelkedő darabjainak népszerűsítése, az igényesebb közönségrétegek és a magasabb művészi igényű filmek rendszeres és mind gyakoribb találkozásának lehetővé tétele” — mondta ekkor Bors Ferenc.

A vetítöberendezést most cserélték ki. Sor kerül a program felülvizsgálatéra is a közeljövőben. Négy év tett el a terem legújabb éleiéből, s csaknem fél évszázad, amióta odajárok.

BENEDEK MIKLÓS