Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-27 / 305. szám

Életünk minősége II. Mit tudunk a szomszédról? December elején a Hazaiias Népfront ankétot rendezett Len inváros ban és Kazincbar­cikán. amelynek végső soron az volt a célja, hogy az új városok új lakóinak közérze­tét szondázza. Néhány őszin­te. kemény vallomás: — Mi akkor ismerkedtünk össze az emeled szomszéd­dal, mikor náluk csőtörés volt, nálunk pedig beázott a plafon ... — Van, aki arra büszke, hogy ö a Jó napot !-on kívül nem kommunikál a „lépcső­háziakkal’'. — A múltkor az egyik ba­rátom szemrehányást tett, hogy diplomás létemre szóba állok a házmester feleségével. PÉLDÁUL AZ ÖREGEK A debreceni Várkonyí Ani­kó írt egy, a „Betonnal Körül­vett magány” című szociográ­fiát, amelyben megpróbálta feltérképezni a csönd-szigete­ket, s az egyedülvalóság mély­ségeit. (Kgyébként ez az írás szolgált vilaalapul a leninvá- rosi és a barcikai ankéton is.) így kezdi: „Az új, lakótelepi életforma — akár omladozo, szanált lakásból, akár ugyan­csak szanált, kertes villából, albérletből jöttek — a lakók mindegyike számára jelent bi­zonyos, az akklimatízációval járó magányt.” Kik a lakótelepi magányo­sok? Mindenekelőtt az öregek, akiket leggyakrabban a ha­vonta nyugdíjat hozó postás látogat meg. A program: dél­előtt bevásárlás, délután séta a parkban, este televízió és korai lefekvés. (Még szeren­csések azok, akik gyerekeik­kel, unokáikkal élnek együtt, de erre. mármint a nagy-csa­lád kialakulására, a szűk la­kások kevés lehetőséget kí­nálnak.) És az öregek, persze, beszélgetnek is. ám a témák végesek. „Itt, ahol annyi em­ber él, kevés a szenzáció.” ISZNAK AZ ASSZONYOK ... A lakótelepi magányosok másik nagy csoportját a házi­asszonyok és a kismamák ad­ják. Ök végzik a láthatatlan munkát, a világgal való kap­csolatot a hasonló cipőben járó háziasszonyra, az önki- szolgáló bolt személytelen el­adójára korlátozva. A már idézett szociográfiá­ban olvasható: „A bajok, gon­dok összeadódása nem csen­desíti le az/ amúgy is megvi­selt idegeket. Pletyka, intrika dúlja kis világukat... Aztán megjelelik a bűnös kevert, barack vagy cseresznye. Isz­nak az asszonyok: együtt a kibékülésre, egyedül a vesze­kedést követő feszültség fel­oldására, később akár egy odavetődő idegennel, postás­sal, szerelővel is .. .” „A kismamák egyik csoport­ja az értelmes anyai gondos­kodáson túl a gyerekkel pró­bálja betölteni élete növekvő hiányát. Gyermekébe öli min­den ambícióját. A kelleténél sokkal többször öltözteti át. túldédelgeti, elkapatia. Miért? A szeretet magateremtette nyűgét védelemnek véli — s bizonyos mértékig az is — a kísértések: a lustálkodás, az ital, és a még rosszabbak el­len.” A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamák egy- harmada nem várja ki otthon a három évet, holott — s a társadalmi gondoskodásnak e világon párját ritkító kedvez­ménye éppen ezt szolgálja — a gyerek szempontjából min­denképpen kívánatos az anya testközelsége. Az alkalmi fel­mérések azt igazolják, hogy a kismamákat nem a koránt­sem elhanyagolható anyagi vagy egzisztenciális megfon­tolások „kényszerítik” vissza a munkahelyre, hanem a lát­hatatlan munkák sikerélményt alig adó, és sehol, soha nem méltányolt áldozata, valamint az egvedüllét és a társtalan- *ág nyomasztó érzése. Ksak a kismarnak gondja ez? A ,.G YES'* történetének 10 esztendeje alatt csaknem egy- mill ióan vették igénybe a se­gélyt. Csaknem egymillióan nevelték otthon csemetéjüket, csaknem egymillióan ítéltet­tek szoba rogsá Rtöi ÁÁr\»i*oLAÍÜK ÉS UJ HÁZAX Hogyan élünk? Hogyan élünk a bérilázakban? Az építés rombolással jár. Az öreg vá­rosnegyedek eltűnése és az új lakótelepek építése szétrom­bolja a hagyományos szom­szédi kapcsolatokat, a koló­niák családi-zsörtölödö együtl- s kicsit egymásért-élését. A dobozházakban egymás mellé kerülő embereket a hi­vatal szeszélye költözteti ide vagy oda. j Akire a munkahelyén azt I mondják, hogy jó kolléga, ak­tív közösségi ember, az nem bzitos, hogy jó szomszéd is . .. Aki máshol és máskor, mondjuk, a vállalati anyag- takarékosság minden fillérjé­ért harcol, az szívfájdalom nélkül hagyja szomjan halni a bérház előtt szorrjorkodó, ujjnyi fát... Aki, mint ele­ink a tisztaszobát, tiszteli a szőnyegpadlós lakást, az ha­bozás nélkül tapossa bele a cigarettavéget a lépcsöház li­nóleumába .. . Az urbanizáció jelentőségét és fontosságát hangsúlyozó 1967-es moszkvai ENSÉ-ta- nácskozáson mondották ki: ......a szimpozion résztvevői egyöntetű álláspontként jut­tatják kifejezésre azon véle­ményüket. hogy az urbanizá­ció kérdéseinek rendezése egy valóban emberi társadalom túlélése szempontjából köz­vetlenül az atomfegyverek el­tiltása és a világ élelmiszer-» ellátásának kérdései után kö­vetkezik ...” BRACKÖ ISTVÁN (Folytatjuk) jjc Ez mind az enyém... r (Kerényi felv.) Lali TO clcjin Cl széiD-névsür Korábban már többször hirt adtunk róla: keszüi a miskoici távbeszélő-névsor. Akkor arról is irtunk, hogy a sokakat érdeklő kiadvány várhatóan már 1976. IV. ne- gyeuéveoen „aphaló lesz. Az optimizmusra az adott alapot, hogy a Távbeszélő Tudako­zó és Névsorszerkesztő Hiva­tal már márciusban elkészí­tette és mikrofilmre „vitte” a távbeszélő-állomással ren­delkező miskolciak névsorát. (Az azóta történt változáso­kat folyamatosan átvezetik a mikrofilmen.) Az Athenaeum Nyomda — itt készül a kiad­vány — először őszre vállal­ta elkészítését, am. időközben módosították e vállalást 1977 1. negyedévére. Megtudtuk azt is, hogy a mikrofilm- fényképezés csak közvetlenül a nyomdai munkák megkez­dése előtt válik szükségessé, így még az Avas-déli lakó­telep ú.i telefonszámait is át­vezetik az új telefonkönyv- be. Egyelőre csak Budapesten Literes Coea Cola A Szeszipari Vállalatok Trösztje megkezdte a literes Coca Cola gyártásét és palac­kozását. Technológiai okokból egyelőre csak a fővárosban tudják gyártani, s az itt el­készített mennyiséget a fővá­ros boltjai át is veszik. Mint megtudtuk: rövidesen Kisvár­dán is megkezdik hasonló gépsor szerelését, s ha a be­rendezés elkészül, Borsodban — s természetesen Miskolcon is — megjelenik majd a lite­res palackba töltött Coca Cola. Szépen, jói, gyorsan dolgozni Mit tetet s miniséprt a pártszervezet? Előttem két újsághír. Az egyik arról tudósít, hogy az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat 1975-ben a Lenin Kohászati Művek ne­mesacél-hengerművénél vég­zett kiemelkedően jó minősé­gi munkájúért elnyerte az ÉVM építészeti nívódiját. A másik hir hasonló: 1976-ban ugyancsak minisztériumi ní­vódíjat nyert az ÉÁÉV. ezút­tal a hejőcsabai cementgyár­nál és az ózdi rúd- és drót- hengerműnél végzett kima­gaslóan jó munkáért. Aztán, amikor arról kérdezősködtem a vállalatnál, vajon mi a tit­ka ennek a nem mindenna­•í;; '• :Vs 'W. ‘'* wS fonákja Bsieg az ágyban — látogatók az ágyon Egy újdonsült nagymama háborgása: — Megszületett az uno­kám. Az első! Mit mondjak? Reszketve vártunk minden hírt a kórházból, miután megtudtuk, lehetséges, hogy császármetszéssel segítik a világra. Aztán végre az új- jongás, amikor késő este kaptuk a teleíonváiaszt: nem volt szükség beavatkozásra, a poronty megérkezett, egész­séges, 3 kiló 20 dekás fiú, 56 - centi „magas”. És: a mama is egészséges, jól van. Persze, nem mentünk be. Minek íárasztanánk akár csak egy mondatnyi beszéd­del is a kismamát, aki meg ­szenvedte a produkciót. Sőt! Szent esküvel fogadtuk meg egymásnak — a férjem, a vöm és én —, hogy másnap, látogatási napon is nagyon kíméletesek leszünk, maxi­mum tíz perc, de inkább annyi sem, amit eltöltünk a betegágy mellett, hadd pi­henjen az anyuka, ám —, ha lehet— egy pillantást vetünk a csöpp jövevényre. A találkozás fölötti izgal­munkat nem kell ecsetelni. (Nem is tudnám, lpsz ehhez fogható érzést. ..!) Aztán a hidegzuhany. Amit a szülé­szeten tapasztaltunk, az hát- borzongató ... — Az ágyakkal túlzsúfolt kórterem tömve látogatók­kal. Részint a beteságv szé­lén foglalnak helyet., részint kabátjaikat tárolják a fris­sen szült nők lábánál. Nvol- can-tízen egy-egy kismamá­nál, majd’ mindenki tegy- szerre beszél, van, aki „jó­kedvét” danolászással bizo­nyítja, és folyik a kinálósdi. „Hát az en paprikáscsirké­met meg sem kóstolod?” „Egy kis lekváros buktát is egyél. Magam sütöttem, friss. Még meleg, úgy igyekeztem vele”. „Nézd csak, micsoda rántott karajt sikeritettem. Márpedig ebből enni kell!” — És az ágyneműn kenik a iecKöppent lekvárt a papri­kás csirke levéve!... Szegény Semmelweis, ha látná, a szobra is megfor­dulna a talapzatai!. A kis­mamák pihegnek, már sza­badkozni sincs idejük, ha­rapnak ebből, kóstolnak ab­ból, gyomorrontásig, s alig hiszik, hogy véget érjen a látogatási idő, megszabadul­janak a sok-sok tapintatlan rokontól, ismerőstől. — Az embernek a szíve facsarodik el. A kórházban óvják, dédelgetik a szülő nőt, diétásnővérek törik a fejüket, hogyan variálják az étrendet, hogy változatos le­gyen a könnyű ételekből álló menü. aztán tessék! — Arról már nem is sze­retek beszélni, hogy mit mű­velnek a kórházi tisztaság­gal. Az egyébként örökké csutakolt, örökké fert.őtleni- tett kórházi osztály két óra leforgása alatt szinte csata­térré válik. A sáros lábbelik nyoma éktelenül a folyosó­kat. kórtermeket. Szegény tanár 11 ószemélyzet! — Nem ei iem. Mire jő ez? Miért Ken ez í uiien nagy- jdK, hogy így iegj en í Hi­szen a szülő noK túlnyomó luOűstge a—6 napig van a Kornaznan. Miért nem ftagy- jaK oneL ou benen! ívűért engeaiK, hogy veszélyez les­sen a kintről be-oduio láto­gatón az egészségűnél? A csuda tudja, mimé noroko- zonai cipelnetnen oe a íer- Lozesrc oiy erzeneny szuió asszonyodhoz. Hal nem lé­nél ennen gálát vetni? Néz­ze, en nagymama létemre azt mondom: meg nenene szün­tetni mindenféle betegialo-- gaLast a szülészeteken, ngye- uul az apa mehessen be. He o is csan megszabott ideig, inegszaooit teltételen mel­led. Ot-hat napot minden hozzátartozó es „jo ismerős” nibir. Látogassák meg majd otthon az újszülöttet es a kismamát. Ou is lehetőleg mar csan annor, ha elégge megerosödien... — Olyan sonat hallunk mostanában arról, hogy a petege.cnen hazán.-oan a leg­magasabb szintű egészség- ügyi ellátást keil biztosíta­ni. Törvény, orvosi rendtar­tás, etikai akcióprogram ké­szült, mind ezt a célt szol­gálja. S egy-egy látogatási nap mérhetetlen ronioolást okozhat. Én nem mondom, hogy okoz is. De a lehető- ? sége már önmagában is ve- szélyt jelez. j ... Jusson egy kis fig.ye- ' lem erre is! | R. £. I pos sikernek, meghívtak a pártalapszervezeti titkárok tanácskozására, ahol az első napirendi pont témája éppen a minőségi munka volt. Mi történt 1974. október 15, ótav A dátum fontos határállo­más a nagy építőipari válla­lat életében. ‘Addig keveset, azóta annál többet beszélnek róla, hogyan lehetne a határ­időket betartva, jól és szépen is dolgozni. Akkortól kérik számon, mit tesznek a belső ellenőrzésben dolgozók a mi­nőségi munkavégzésért. Azon a napon ugyanis ülést tartott a pártbizottság, s fontos ha­tározati javaslatot továbbított a gazdasági vezetőkhöz és a pá Ha lapszer vezetek vezetősé­geihez. Ebben a javaslatban fogalmazódott meg, hogyan lehetne előbbre lépni a minő­ségi munka érdekében az épí­tésvezetőségeken, mit tehet­nek ezért az építésvezetők, középvezetők, párttitkárok. A párttitkárok megbeszélé­sén elmondták: a minőségi munkáért hozott, két frontot nyitó , javaslat nélkül nem született volna meg az az ügyviteli utasítás, amely’ szin­te névre szólóan szabta meg a vállalatnál a minőségi mun­kavégzés feladatait is. Döntő volt annak felismerése, hogy nemcsak a fizikai, kétkezi munkánál kell számon kérni a minőséget, hanem az admi­nisztrációban is. Első lépés: a M«o ellenőrzés 1974 ősze óta egymást kö­vették az események az ÉÁÉV-nél. Stratégiai feladat lett annak elérése, hogy a munkavégzés közben keletke­ző minőségi hibákat már a vállalat belső ellenőrzése ve- gyre észre. Ezzel ugyanis ele­ve megakadályozhattak és megelőzhetnek most is egy sor reklamációt, s ráadásul gyorsabban is valósulhatnak meg azok a népgazdasági szempontból is fontos beru­házások, amelyek kivitelezé­se az ÉÁÉV-re hárult és há­rul. Mit jelentett mindennek aprópénzre váltása, gyakorlati megvalósítása? Elsőként em­lítették a pártalapszervezeti titkárok a minőségellenőrzési csoport osztállyá szervezését vagyis megerősítését. Ma már tudják a vállalat vezetői, dol­gozói. hogy a minőségellenőr­zési osztály a jövő jó mun­káját is szolgálja. Kiderült, hogy» az anyagátvételnél, a fél­készterméknél. az építés fo­lyamán, a beton előállításá­nál és bedolgozásánál, vagy például a hegesztett szerke­zetek készítésénél a minőség javításának száz és száz lehe­tősége adódik. Megszervezték a raktárvezetők továbbképzé­sét, hogy javuljon az anyag­átvételi munka minősége, hozzáértő: szakemberre bízták a íélkésztermékek átvételét, sokasodtak a szemlék, ellen­őrzések a munkahelyeken. A minőségellenőrzési osztály egyik jó szakemberét azzal bízták meg: ügyeljen a beton minőségi előírásainak betar­tására. Rendet teremtettek a hegesztőknél, aminek eredmé­nyeképpen ez a szakmunkás- gárda ma már az egész me­gyében jó hírnévnek, tekin­télynek örvend. Rendszeressé vált a belső átadás, vagyis: a hivatalos műszaki átadásokat egy, a hibákat még saját ma­guk előtt feltáró önkontrollal előzték és előzik meg. Természetesen sorolhatnánk még több példát is, ám már ennyiből is mindenki számára érthetővé válhat, milyen nagy jelentősége volt az 1974. ok­tóber 15-i pártbizottság! ha­tározatnak, javaslatnak, azok megvalósulása figyelemmel kísérésének. Mindig résen C lenni Nem mondanánk igazat, ha csak a jóról szólnánk. Mint ahogyan a pártszervezet sem hallgatja el a még meglevő hiányosságokat, a további fel­adatokat. Mert jól megy már ugyan a beton keverése, ám a bedolgozásnál akad kifogá­solnivaló, sok még a tenni­való a betonfelületek minősé­gi kialakításánál, kellene izo­tópos talajtömörség-vizsgáló, jobban oda kell figyelni a ké­nyes alumínium szerkezetek­nél. Ezért bízta meg most a párt-vb az alapszervezeti tit­károkat: 1977-ben még gyak­rabban számoltassák be a munkahelyi vezetőket a mi­nőség érdekében tett intézke­désekről, építsék be saját munkatervükbe is ezt a fel­adatot, hogy tudja minden kommunista, mi a köteles­sége. Amikor véget ért a napi­rendi pont vitája, arra gon­doltam: vajon 1977-ben nyer-e ismét építészeti nívódíjat az ÉÁÉV? Ha igen. az annak az eredménye is lesz, hogy a vál­lalati pártszervezet két évvel és néhány hónappal ezelőtt harcot indított a minőségért, NYIKES IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom