Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

A OH várospolitikai fóruma Víz, fürdők, csatornák Kommunális szolgáltatások (L) (Herényi felv.) A drótgyárban így csintílják III. Miért szimpatikus és miért más ? Beszélgetés az igazgatóval és a párttitkárral A városi ember lakása csövek, csatornák, vezetékek köldök- zsinórjára van tűzve, mindennapi életünkben egyetlen csőtö­rés is zavart okoz. Ha például egy modern bérházban akar vsak néhány órára is szünetel a vízszolgáltatás, kihűlnek a radiátorok, és — butykosokkal, csöbrökéi, vödrökkel felsze­relve — zarándokútra indulnak a lakók. Annyi vizet azon­ban nem tudnak fcicipelni valamelyik közeli vagy távon utcai kúttól. amennyivel megtelik a kád, vagy működtetni lehet a mosógépet. Nyugodtan kijelenthetjük tehá‘, hogy a kommunális szolgáltatások közvetlenül befolyásolják a la­kosság közérzetét. Tervszerű fejlesztésük fontos társadalmi és gazdasági feladat, szerves része életszínvonal-politikánk­nak. E sorok írója csaknem va­lamennyi miskolci üzemben megfordult már, s ennek jo­gán hadd tehessen néhány szubjektív, a drótgyárat di­csérő kijelentést. Teszi ezt abból az alkalomból, hogy a gyár igazgatója, dr. Imre Fe­renc és a pártbizottság tit­kára, Görgényi József egy fél napon át próbálta beavatni az üzem titkaiba; s annak okán, hogy elfogultságát nem is tagadva, a December 4. Drótmüveket a város leg­szimpatikusabb gyárának tartja. Ennek bizonyítása ürügyén szabadjon elmondani néhány olyan tényt, amely az újság­író számára szimpatikussá, az elfogulatlan olvasó számára pedig különlegessé, a többi miskolci gyárhoz képest más­sá teszi az összesen 2200 em­bert foglalkoztató, termékei révén a földrész sok országá­ban jóhírű, s nevében a vá­ros felszabadulásának dátu­mát őrző üzemet. kísérje figyelemmel az itt dolgozók gyerekeinek sorsat, azzal a bevallott szándékkal, hogy a gyerek is idejöjjön dolgozni. A külső cs belső tervről Beszéljünk a tervekről, a tervezésről! Már csak azért is, mert a drótgyári gyakor­lat rendhagyó. — Ezt is közösen találtuk ki... Abból indultunk ki, hogy a népgazdasági tervek­ből ránk háruló feladat tel­jesítése állampolgári köteles­ség. Ezért kapjuk a fizetést. Ezt „megcsinálni” muszáj... Ennek érdekében nem kell heroikus vállalást tenni, ezt teljesítve nem illő elismerés­ért, kitüntetésért sorba állni. Mi azt mondjuk, ez a külső felkészülés, közvéleményku­tatás után ... Az idő őket igazolta, noha a gyár kép­viselőit nem hívták meg arra a fogadásra, ahol az azonnal igent mondó, kampányszerű­en DH-t szervező vállalatok vezetőit köszöntötték ...) — Nálunk mindent a cél­szerűség dönt el! # Befejezésként, a közhely- szerű kérdésre, szép és őszin­te választ kaptam. Mire a legbüszkébbek most a drót­gyáriak? — Az orvosi rendelőre ... S különösen a fogászatra. Ha az embernek fáj a foga, el­megy az SZTK-ba, s kihú­zatja. De ha nem fáj, vagy már egyáltalán nincs ... ná­lunk fémekkel, maró gőzök­ben dolgoznak ... Most már olyanok is felkeresik a dok­tort, akiknek tíz-húsz éve A városi pártbizottság Gazdaságpolitikai és Város- politikai Munkabizottsága a közelmúltban arról tájékozó­dott, hogyan látják el fel­adataikat a tanács kommu­nális szolgáltató vállalatai, s milyen fejlesztéseket ter­veztek 1980-ig. Mai fóru­munkban a Miskolci Vízmű­vek. Fürdők és Csatornázási Vállalat munkájával foglal­kozunk — az említett ülésen elhangzottak szellemében —, a következő napokban pe­dig sorra vesszük az ingat­lankezelő. a kertészeti és a köztisztasági vállalatot. SZINTE INGYEN VAN A vízművek legfontosabb feladata a lakosság és az üzemek, intézmények ivóvíz­zel való ellátása! Nem kis feladat lépést tartani a gyor­san növekvő igényekkel, hi­szen az 1970. évi 34-ről 51 köbméterre nőtt az egy la­kosra jutó vízfogyasztás Miskolcon. E növekedést mindenekelőtt az magyaráz­za, hogy öt év alatt 60 szá­zalékról 79 százalékra emel­kedett a vízellátásba be­kapcsoltak száma. Ám az sem elhanyagolható körül­mény, hogy a vízért átalány­díjat fizetünk a bérházak­ban. és az összeg független a fogyasztás nagyságától. Baleset nélkül Ezek után nézzük, hogyan nőtt a víztermelő kapacitás 1970-től napjainkig, és mi­lyen mértékben növekszik tovább a jelenlegi tervidő­szak végéig. 1970-ben napi 55 800 köbmétert tudtak be­táplálni a hálózatba és ez a mennyiség bizony a nyári csúcsidőszakokban igen szű­kösen fedezte a szükségle­teket. AZ AUGUSZTUS 20. FÜRDŐ JÖVŐJE A következő öt évben je­lentős beruházások valósul­tak meg. Elkészült a napi 12 ezer köbméter kapacitá­sú alsózsolcai vízmű, napi 2 ezer köbméterrel segítette a város ellátását az Észak­magyarországi Regionális Vízmű, és a Hernád kavics­ágyára telepített csúcsvízmű is adott már napi 8 ezer köbméter vizet. Mindezt ösz- szevéVé, 1975-ré 77 700 köb­méterre nőtt a napi vízter­melő kapacitás. Ez a meny- nyiség már többé-kevésbé fedezte a város szükségletét; bizonyság rá, hogy a múlt nyáron alig-alig volt víz- gondja Miskolcnak. A fejlesztések azonban csak átmeneti egyensúlyt terem­tettek. A beruházási munkát folytatni kell. Az idén már Anyagiiiozgalás teljes kapacitással működik a csúcsvízmű első üteme, azaz napi 15 ezer köbméter vizet ad a városnak, 1980-ig megduplázzák a vízmű ter­melését, úgy, hogy felépítik a második ütemét is. Sajó- ládról napi 20 ezer köbméter vizet nyernek a tervidőszak végéig., összesen tehát napi 116 ezer köbméter vizünk lesz 1980-ban. Kevésbé megnyugtató a fürdők helyzete, különösen ha a város kitűnő adottsá­gaihoz viszonyítjuk. Az Au­gusztus 20. strandfürdő fej­lesztését már tervezik, a re­konstrukcióra azonban csak a VI. ötéves tervben ke­rül sor. Teljes felújításra szorul a gőzfürdő is: ez a munka már megkezdődött. ELAVULT VEZETÉKHÁLÓZAT Nem kevesebb, mint 2.7 millió forint szennyvízbírsá­got fizet a vállalat évente, mivel a városnak mind ez ideig nincs szennyvíztisztító telepe. Az új tisztítótelep el­ső szakaszát 1978 végére fe­jezik be, 1980-ban pedig már teljes kapacitással mű­ködik a telep. Hogy mit je­lent ez a beruházás a kör­nyezetvédelem oldaláról néz­ve. azt elég egyetlen adattal érzékeltetni: 1975-ben 896 ezer köbméter szennyvíz öm­lött a csartornákba és — tisztítás' híján — a folyókba. Sajnos, a város alatt húzó­dó vezetékek egy része el­avult, s gyakori a csőtörés. Ezért hívták fel a vállalatot, hogy saját forrásaiból fordít­son többet a vezetékrendszer rekonstrukciójára. karban­tartására. és fejlessze tovább hibaelhárító tevékenységét. (bekes) " 4z első inleorációs ülés Ncgvveníoriníos nyereség Volt olyan időszak (1968 után), amikor a gyárban negyven forint nyereséget fi­zettek ... Nevették is az em­berek. s — ahogy mondták — egy rundó után a nyere­ségrészesedésként kapott pénz azonnal visszakerült a nép­gazdaság vérkeringésébe. — Közösen, a dolgozók be­vonásával döntöttünk így ... Az volt a kérdés, hogy — mivel erre megadott a lehe­tőség — a béreket növeljük-e, vagy pedig nyereséget fizes­sünk. Igaz, hogy év végén csak negyven forintot tud­tunk a borítékba tenni, de évközben nyolc százalékkal emelkedtek a bérek... S utólag kiderült, hogy ez volt a jó lépés, hiszen a drótgyá­ri keresetek elmaradtak a városi ipari átlagtól. Később, 1972 után kezdtünk nyere­ségrészesedést fizetni. Annyi napot, s olyan öszeget, amely már nem keltett mosolyt, s amely egy kör után nsm ke­rült vissza a pénzgazdálko­dás vérkeringésébe. .. A drótgyárra azt mondják, hogy családias üzem. Mit je­lent ez? — Ha itt egy embernek fáj valami,1 akkor tizenhatan ki­abálnak ... Vannak olyan fa­míliák, amelyeknek minden tagja itt keresi a kenyerét... A gyár személyzeti osztályá­nak egyik feladata az, hogy terv. De aki átlépi a gyár­kaput, az a belső tervvel szá­mol, ahhoz igazítja dolgait. A belső tervet a külső alapján a dolgozók, a brigádok, a gyáregységek állítják össze. A belső terv természetesen feszesebb, mint a külső. De a vállalásnak, a szocialista brigádmozgalomnak csak ak­kor van értelme, ha az ál­lampolgári kötelességen túli felajánlást is tartalmaz, s kézzelfogható eredményt hoz. A dolgozók ezt önként, saját lehetőségeik ismeretében vál­lalják. tudva azt. hogy egy százalék ' eredménynövelés mennyivel srófolja a bért és a részesedést. Mosol \ own i cs nevelni — Beszéljünk a Dolgozz Hibátlanul! munkarendszer drótgyári meghonosításáról! — Egyszer valahol, valaki azt mondta, hogy álljunk át a DH-ra. Ez volt mondjuk novemberben. Január 1. volt a határidő. Utánanéztünk a dolognak, s úgy láttuk, hogy előkészület nélkül, csak a statisztika miatt oktalanság lenne ilyen rövid idő alatt bevezetni a DH-t. Mondtuk, hogy várunk, s megtesszük az előkészületeket... (A DH-t a drótgyár a kö­vetkező év januárjában ve­zette be, hosszas és alapos hiányzik a foga. Nemcsak azért, hogy jobban tudjanak rágni. Hanem azért is. hogy restellkedés nélkül tudjanak mosolyogni, nevetni. Úgy, hogy ne kelljen tenyérrel rejteni az arcukat. A Magyar Autóklub Bor­sod megyei szervezete érté­kelte a balesetmentes közle­kedésért indított mozgalom ez évi eredményeit. A külön­böző fokozatú elismerő jel­vényeket, e hónap végén ad­ják át. Az ünnepségre az ér­dekeltek meghívót kapnak. November 12—17 között rendezték meg Csehszlová­kiában, a Magas-Tátrában a szocialista országok anyag­mozgatással. raktározással csomagolással foglalkozó tu­dományos egyesületei képvi­selőinek első integrációs ülé­sét. Az ülés megvitatta az egyes országok e témakörrel foglalkozó tudományos egye­sületeinek szervezeti felépí­tését. s meghatározta azt a szervet, amely az integráci­ós kapcsolatokat tartja. Egy­ségesen állást foglaltak az anyagmozgatás komplex ér­telmezésében, amelybe tehát beletartozik az alapanyagok beszállítása, rakodása, táro­lása; az üzemrészek közötti mozgatás; az üzemen belüli mozgatás, tárolás, átrakás, adagolás, mérlegelés, csoma­golás; a késztermék, raktáro­zása, kiszállítása, elosztása. Meghatározták az egyes or­szágok közötti együttműkö­dés főbb formáit és módsze­reit: kétévenként integrá­ciós ülés, a témakörben szé­les körű információcsere, az egyes országok által rende­zett konferenciákon való részvétel, illetve azokról rö­vid összefoglalások küldése, nemzetközi targoncavezetői versenvek rendezés». Az ülésszakon egyeztették az 1977—78-ban az egyes országokban megrendezésre kerülő anyagmozgatasi tár­gyú konferenciákat. Megvi­tatták az anyagmozgatás fej­lesztése területén elért ered­mények kölcsönös átadásá­nak módszereit és formáit, ismertették az egyes orszá­gok kormányszintű fejleszté­si programját, a témakörben folyó tudományos kutatáso­kat és meghatározták, hogy az információcsere, milyen területre terjedjen ki. A legközelebbi integráci­ós összejövetel 1978-ban hazánkban lesz. Az ülésszakon a magyar delegációt dr. Cselényi Jó­zsef egyetemi docens, a Köz­ponti Anyagmozgatási Bi­zottság vezetőségi tagja, a Borsod megyei szervezet tit­kára vezette. BRACKÓ ISTVÁN A miskolci Technika Házában Nagy Lajos, a Borsodi Ru­házati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója nyitotta meg a vállalat és a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat közös * divattáska-bemutatóját. Részt vett a megnyitón Nagy Ti- f bőmé, a fővárosi vállalat vezérigazgatója is. A kiállított divattáskákat — hazai, valamint angol, francia, osztrák cégek j termékeit — o helyszínen és a Széchenyi úti szakboltban ! meg is lehet vásárolni. A kiállítás szombatig, naponta 10-től I 18 óráig tart nyitva. •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom