Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

1 ★ A Kongresszusi SZÖVOSZ Kupa országos döntőjének résztvevői — 15 megye képvi­seletében — az ünnepi megnyitót hallgatják. Röviddel ezután 12 asztalon két napon át pattogott a kaucsuklabda. (Szabó Jelv.) líonqressiusi SZÖVOSZ Kupa Aranykorong A Szovjetunióban megkez­dődtek az országos sportna­pok, amelyek rendezvényein a 10 és 60 év közötti állam­polgárok vesznek részt. A múlt évben 36 millió sport­barát tette próbára erejét, ügyességét a különféle sport­ágakban, s ét XXV. kong­resszus után a szovjet tö­megsportot szervező illeté­kesek azt a célt tűzték ki, hogy minden harmadik em­bert bevonnak a rendszeres sportolásba. Ez megközelítő­leg 50 millió dolgozót jelent! A kitűzött cél elérése ér­dekében az 1976—80-as idő­szakban elsősorban a válla­lati és lakótelepi pályákat, termeket, felszereléseket fej­lesztik és bővítik. Már foly­nak az ..Aranykorong” és a „Bőrlabda” elnevezésű ifjú­sági tehetségkutató akciók eseményei, melyeken a jég­korong és a labdarúgás jö­vendő bajnokait igyekeznek felfedezni. Sok résztvevő, jó színvonal Birkózás Alig volt induló KONTRASZT. Kétségtelen, hogy a három nappal koráb­ban rendezett Szuper Liga találkozón több volt a sport- csarnok parkolójában a gép­kocsi, de a Kongresszusi SZÖVOSZ Kupa országos döntőjének idején is elég sok márkát lehetett ott látni. A küzdőtéreii felállított 12 da­rab Stiga asztal mellett vi­szont csak hármat. Mármint volt NB-s asztaliteniszezőt. Zana Ilonán, dr. Ruttkayn és Gerencséren kívül azonban a viadal résztvevőinek több mint fele megyei bajnoksá­gokban szerepel. Nem is volt így hiba a színvonallal! A legtöbb mérkőzésen bátor tá­madójátékot — kontracsatá­kat, jól „lekezelt” és kemé­nyen megütött labdákat, pör­getéseket — produkáltak a versenyzők. Persze, voltak „coubertinisták” is. akik „nem a győzelem: a részvé­tel a fontos!” elvet vallották Sajnos, ezek közé tartoztak a mi megyénk versenyzői is. — Azért Borsod is dicse­kedhet minőséggel — kacsin­tott az eredményhirdetéskor Sütő Sándor, a versenybírók doyenje — a rendezés, meg a meccsek vezetése a nemzet­közi szintet is elérte! Ezt különben a résztvevők — győztesek és vesztesek egyaránt — sűrűn bizonygat­ták a köszönő kézszorongatá­sok közepette. KORHATÁR. A 12-es asz­taltól gyanúsan csillogó szem­mel jött el a hevesi női csa­pat legifjabb játékosa. — Hány éves vagy, pici? — Tihi . . . zenegy leszek — hüppögte a vereséget szen­vedett leányka. — És hogyan kerültél ide. hiszen még nem vagy SZÖVOSZ-dolgozó? — Én nem, de az edzőm igen. És mivel ez egy jó ver­senyalkalom volt, hát engem is elindított. Mert tetszik tudni, egyszer országos szin­ten is csak el kell kezdeni .. A 4-es asztaltól viszont a békési férfipáros annál de­rűsebb arccal távozott. No persze, hiszen nyertek! — Gábor bácsi — lelkese­dett a fiatalabb, — jövőre is együtt indulunk! — Csakis — jött a gyors ígéret —, hiszen még alig múltam 53, és csak nem ha­gyom abba, ha már 40 éve csinálom! Mert így néz ki az aszta­liteniszben a korhatár „SZÖVOSZ módra”. Leg­alábbis Ádám Anita, illetve Áment Gábor szerint... JEGYZŐKÖNYV. A 15. megye fogyasztási szövetkezeteink dol­gozóit képviselő versenyzők szá­mára rendezett Kongresszusi SZÖVOSZ Kupa országos döntő­jének végeredménye a nők me­zőnyében; egyéni; 1. Zana (Pest m.), 2. Ősz (Hajdú m.), 3. Bo- zsóné (Csongrád m.). Páros: 1. Ősz—Pappné (Hajdú m.). 2. Gyüre—Kaszáné (Szolnok m.), 3. Téglás—Gulyásné (Békés m.). Csapat: 1. Békés m. (Gulyásné —Téglás), 2. Hajdú m. (Ősz— Pappné), 3. Szolnok m. (Gyüre— Nagy). Vegyespáros: 1. Kókai— Zana (Pest m.), 2. Balogh—Már­kus (Békés m.), 3. Ament—Gu­lyásné (Békés m.). Férfi egyéni: l. Kovács (Szol­nok m.), 2. Kókai (Pest m.), 3. Pákozdi (Bács m.). Páros: 1. Kovács—Mohácsi (Szolnok m.), 2. Sallai—Kuti (Pest m.), 3. Láng— dr. Rutkai (Heves m.). Csapat: l. Pest m. (Bodor—Kókai), 2. Bé­kés m. (Ament—Rotyis), 3. Zala m. (Gerencsér A.—Gerencsér J.). A pontverseny végeredménye: i. Pest megye 87 pont, 2. Békés megye 82 pont, 3. Szolnok megye 76 pont, ... 6. Borsod megye 59 pont. (monostori) Vasárnap délelőtt fél tíz táj­ban már együtt ült a verseny- bíróság a diósgyőri stadion bir­kózó öltözőjében, várták a je­lentkező versenyzőket! Várako­zásuknak nem sok gyümölcse termett, hiszen a DVTK orszá­gos ifjúsági szabadfogású verse­nyén csak igen kevesen tartot­ták fontosnak elindulni. Pedig Orosházától Ózdig terjed az a terület, ahonnan birkózók ér­keztek a II. korcsoport számá­ra rendezett versenyre. És ezen a helyzeten természetesen az sem szépíthetett, hogy ennek az „országos” versenynek a kiírá­sát 35 helyre küldték szét — Budapestre és más városokba, így hamar véget ért a diósgyő­ri stadion tornatermének vasár­nap délelőtti eseménye. A hét súlycsoportban rende­zett verseny legjobbjai a követ­kezők voltak: 56 kg: 1. Hegedűs (Orosháza). 2. Koós (Orosháza), 3. Csóka (Ózd). 60 kg: 1. Molnár I. 2. Bősz, 3. Molnár L. (mindhárom DVTK). 65 kg: 1. Szilágyi (DVTK). 2. Váradi (Ózd), 3. Má­tyás (DVTK). 70 kg: 1. Varga, 2. Maruzsi (mindhárom Özd). 75 kg: 1. Boros (DVTK). 2. Oprá- vel (DVTK). 3. Pálovics (Ózd) 87 kg: 1. Kulcsár (Özd). 87 kg: 1. Losonczi (Ózd). Foghíjas volt a „Tízek” A srácok megkóstolták Helyreigazították... A rövid életű, de a maga idejében nagyon népszerű vicc­lap, a Pesti Izé 1946 form nyarán rajzot közölt a heringes hordóhoz hasonlóan' zsúfolt Gellert hullámfürdőről, ezzel az aláírással: Ki a Gellert vizét issza Saját vizét issza vissza. A Fővárosi Fürdőigazgatóság haragos levélben követelt helyreigazítást az azóta elhunyt Gál György főszerkésztőtől. A szerkesztőség tagjai ,összedugták a fejüket és az alábbi megoldást választották: az Izé következő számában, ugyanott ugyanolyan méretben közölték a rajzot, de a képaláírás már így szólt: „A fürdöigazgatóság kérésére készséggel elismer­jük, hogy — ki a Gellért vizét issza, nem a saját vizét issza vissza. A fürdöigazgatóság több levelet nem írt az ügyben... Gyalog a nagyvárosban Az idősebb gyalog­járók tisztában van­nak az utcai közle­kedés veszélyeivel, szeretnének is an­nak megfelelően vi­selkedni, de csak ritkán sikerül ne­kik. idősebb embe­rek már aligha ta­nulhatják meg és gyakorolhatják be a biztos gyalogjárói magatartást. Erre a figyelemre méltó megállapításra ju­tott a 65 éven felüli zürichi járókelők magatartásának be­ható vizsgálata után F. W. Hürlimann közlekedéspszicho­lógus. Noha a megkérde­zettek 91 százaléka életének nagyobb részét Zürichben töltötte, a feltétele­zettnél sokkal • több idős ember nem áll­ja meg a helyét mint gyalogjáró a város mai forgal­mában. A megkérdezett idősebb emberek ^5 százalékának soha­sem volt jogosítvá­nya. Legtöbbjük ezért nem ismeri sa­ját tapasztalatból a menetben levő autó erejét és dinamiká­ját, s így például aligha mérhetik fel annak féklávolsá- gát. Mindezen kívül, az idősebb embernek a fizikai és a szellemi képességek hanyat­lásával is meg kell küzdenie. A meg­kérdezettek 20 szá­zaléka „nem érzi jól magát gyalogo­san”, 17 százalékuk­nak erősen romlott a látása. A vizsgálatban részt vevő megfi­gyelők fel; egyezték, hogy rendkívül sok idősebb járókelő vá­rakozik bizonytala­nul és félve a jár­dán. A megfigyel- toknek csupán tíz százaléka jelez a ke­zével, amikor átha­lad az úttesten. So­kan szinte pániksze­rűen szaladnák át az úton, vagy azért, mert úgy gondol­ják, éppen elég ideig vártak, vagy fiata­labb járókelők után sietnek, akik két autó között akarnak elsiklani, s így ke­rülnek azután ve­szélybe. A közlekedési or­vostudomány, pszi­chológia és techni­ka neves képviselői­nek mélységes meg­győződése, hogy igen sok közlekedé­si szituációban ha­marosan elérjük az emberi tűrőképesség határait, és ezzel, kortól függetlenül, a közlekedés vala­mennyi résztvevője szempontjából fel­merül a kérdés: hol az a határ, amed­dig az ember még alkalmazkodni pes a közlekedés nö­vekvő követelmé­nyeihez? Összecsukható tévékészülék a pörgetést ■X- összecsukható, színes tévékészüléket szerkesztett Dieter Binninger nyugat-berlini elektrotechnikus. A lexikonnál nem nagyobb, kilenc coll (azaz 23 centiméter) átmérőjű, képcsővel ellátott készüléket elsősorban azoknak ajánlják, akik sokat utaznak: kempingezőknek, kiállítóknak. Ismét: makarónibúza Kellemetlen epizód zavarta meg az asztaliteniszező serd. lányok megyei „Tízek” bajnokságát. A MEMTE indulásra jogosult ver­senyzői nem álltak asztalhoz a Villamosipari Szakközépiskola tornatermében rendezett verse­nyen, mert — pontszerző viada- dalon indultak más városban! Szeréncsére a B. Volán megmen­tette a helyzetet; a helyszínen tartózkodó leány versenyzőiből pótolta a hiányzókat. Természe­tesen a színvonal ilyen formá­T Az ünnepi sportműsor résztve­vői közül talán a tekézők vol-. tak a legkisebbek, hiszen a vasárnap kilenc óra tájban a di­ósgyőri automata pályára érke­zők már végeredményeket is lát­hattak felírva a táblára. És mi­lyen eredményeket? Joggal mi­nősítette a színvonalat az egyil* szervező NB Il-esnek. mert a? 500 fát megközelítő eredmény A előfordult a verseny során! Jo­gos volt tehát az időnként fel­csattanó taps is. ami egyébkén- nemcsak a végeredmények ki­írását köszöntötte, hanem szá­mos alkalommal azt a pillanatot is. mikor az elektromos táblán kigyulladt a piros malac képe A jő humorú szerkesztők ugyan­is adaptálták a régi tekés szo­kást, miszerint malaccal jelzi a ban jóval a várakozás alatt ma­radt, s lényegében csak az első három helyen végzettek nyúj­tottak elfogadható teljesítményt. A megyei „Tízek” bajnoksá­gának végeredménye: 1. Széles II. .(ÓKSE) 9 gy., 2. Tusai (ÓKSE) 8 gy., 3. Utasi 7 gy., 4. Körmendi 5 gy., 5. Vigi 5 gy., 6. Ostváth 4 gy., 7. Füstös 2 gy., 8. Kecskeméti 2 gy., 9. Schuller 1 gy., 10. Lakatos 0 gy. (vala­mennyien a B. Volán verseny­zői). gép, ha valaki egyszerre mind a kilenc fát leüti. A vasgyári tekepályán három szakma versenyzőinek részvéte­lével rendezte meg az SZMT sportbizottsága a szakmaközi versenyt. A végeredmény érez­tette, hogy ebben a sportágban nilyen jelentős a hazai pálya előnye. Mind a csapat-, mind pe­dig az egyéni versenyt a Vasas­szakszervezet gárdája nyerte — azok, akik az üzemi bajnokságok keretében rendszeresen itt. az automatapályán hódolnak ked­venc sportjuknak. A csapatver­senyt a Vasas-együttes, a Ve­gyész és a Bányász előtt nyerte Az egyéni verseny legjobb három helyezettje is Vasas-versenyző lett: 1. Németh István, 2. Kiss Károly, 3. Bóta János. tok. .Vasárnap délelőtt a szokottnál több kerékpáros fii^ karikázott a Somogyi Béla utca környékén. Olvasták a felhívást lapunkban és éltek az alkalommal, hogy verseny közben próbálhassák ki tudásukat. Igaz, sokakat távol tartott a próbatétel rendkívülisé­ge. az, hogy a pálya egy részén hegynek felfelé kellett kerekez­ni. Pedig végig csak a „me­nők” hajtottak, a tehetségkuta­tó versenyen résztvevő kezdők csupán némi kóstolót kaptak a meredekből. Az Avas Bajnoksá­got és a tehetségkutató ver­senyt rendező szövetségi veze­tők jól tudták, hogy. a 12—14 éves srácokat meddig szabad ter­helni. Még arra is volt gond­juk. hogy a fáradtan célba ér­kező gyerekeket — levezetésként — gyalog küldjék tovább az eredményhirdetés helyszínére, az avasi Ifjúsági Park sporttelepé­re. . A mezőnyök a Somogyi Béla utca 42. sz. ház elől rajtoltak, a célbíróság pedig állandóan 'köl­tözött. Ahogy nőtt a táv, úgy ment feljebb a kilátóhoz vezető úton. 1964-ben születtek: l. Temesvá­ri (3.), 2. Szabó^ (39.), 3. Gede­on (35.), 4. Keccer (1.). 5. Hel- meczi (14.), 6. Vidó (32.). 1963-ban születtek: l. Főnyi (3.), 2. Havasi (9.), 3. Galamb (14.), 4. Kis Zs. (14.). 5. Zuti (34.), 6. Gulyás (14.). 7. Pekó (35.). 8. Pap (35.). 9. Pete (14.). 10. Emsperger (14.). 1962-ben születtek: 1. Lidó Z. (3. szakközép). 2. Hegyi (?). 3. Veres (18.), 4. Borsos (dóig. isk.), 5 Pásztor (114. szakm.). A versenyzők Avas Bajnoksá­gán az MVSC-sek pörgették vé­gig a mintegy 5 km-es távot. Ök a tetőn futottak a célba. Felnőttek: l. Csathó. 2. Gajdo- si, 3. Sóvári. Ifjúságiak: 1. Bu- daházi. 2. Tóth. Serdülök: 1. Hosszúmezei, 2. Tárnán 3. Szűcs. Úttörők; 1. Harsányi, 2. Vágó; 3. Boda. Külön elismerésre mél­tó, hogy a szeniorok versenyér ben két „öreg” is rajthoz állt: 1. Povázsai, 2. Szabó (mindket­tő MVSC). Harminc-negyven év óta nem termesztenek hazánkban Durum- búzát, vagy ahogyan annak ide­jén elkeresztelték: makarónibú­zát. Elterjedésének hazánkoan az vetett gátat, hogy a második vi­lágháború előtti években a bu­dapesti árutőzsde szigorú rende­lettel tiltotta ki a tőzsdei forga­lomból azokat az exportcélra felvásárolt búzaszállíimányokat, amelyekben Durum-búza —> akár a legkisebb mennyiségben is — volt. A rétestészta készítésére alkalmas magyar exportbúza minőségét ugyanis így igyekez­tek szavatolni, megvédeni. Üjab ban azonban ismét világszerte keresett lett ez a kemény szemű fajta. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben 1970-ben megkezdő­dött a Durum-gabona ismételi meghonosítási próbasorozata amely biztató kezdeti eredmé­nyekkel járt. A Durum-búza mindenekelőtt nagy sikér-tartal- máról ismert. A belőle készített tészta kevésbé nyújtható és mor- zsalékos, ami az ipari szakem­berek szerint roppant nagy előny. A Durum-búza lisztjéből tojás felhasználása nélkül mintegy 60 féle tésztát lehet készíteni, még­pedig kitűnő minőségben. A liszt­jéből gyúrt tésztaféle szép, sár­ga szína es igen nagy tápertéKií. láönye a kenyérbúza lisztjéből készült tésztákkal szemben az is, hogy főzés után sokáig megtart­ja kemény szerkezetét és nem csirizesedik ei. A hazai kísérletek tapasztala­taiból ítélve a Durum-büzák sze- . encsésen kiegészítik a nálunk nonos fajtákat; nagy fény- cs hőigényüknél fogva a nyár végi aszályos időjárást jól tünk. jó terméssel fizetnek még akkor is, amikor a normál búzák csak ki- sebb-nagyobb terméscsökkenés­sel vészelik át az esőmentes he­teket. A kutatók a kísérlet során mintegy 40—42 fajtával láttak hozzá a honosítási, nemesítési és termesztési kísérletekhez. Munkájuk eredményeként három különböző fajta van szigorú el­lenőrzés alatt, ebből kettő az intézet saját előállítású fajtája, amelyek Basa, illetve Minaret nevet kaptak. A szakemberek arra számítanak, hogy a kor­szerűbb tészta-alapanyagok, fel­kutatására és felhasználására in­dított munka már a közeljövő­ben olyan eredményeket hoz, hogy a Durum-búzák hazai ter­mesztése előtérbe kerül. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom