Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

Már a' kies mező színét el-vesztette Egyetlen liter sem vész kárba Egy és más novemberről November folyamán a Nyi­las csillagkép jegyűben járó Nap már nagyon kis időt lölt a horizont fölött: 1-én egy perccel többet, mint tíz óra, az utolsó napon pedig alig töb­bet, mint a 24 óra harmadát: 8 óra 48 perc a nappal időtar­tama. A nappal rövidsége és az őszies, borult idő magyaráz­za, hogy száz év feljegyzései­nek átlagolása szerint a nap- fényes órák száma a hónap első hetében 17,5, a követke­ző három hétben pedig 15 óra körül, vagy 14 és 15 óra kö­zött van. Az őszutó elneve­zést igazolja a hőmérséklet sokévi átlaga is: a 45. héten 7,9. a 46-on 6,5, a 47-en 4,5, a 48-on 3,3 fok szokott len­ni a napi középhőmérséklet. November — az utolsó hat­van év feljegyzései szerint — elég csapadékos hónap. A né­pi megfigyelés szerint a csa­padék részben már havazás formájában is leeshet: No­vember fehér vagy fekete lovon jöhet — tartja a népi szólás. A Kincses Kalendárium a gazdaságban az alábbi teen­dőket tartja időszerűnek: ameddig az időjárás engedi, az őszi mélyszántásakat foly­tassuk, mert akkor a tavaszi gabonát nem kell szántásba, hanem csak erősen megfogá­sod; talajba vetni és a tava­szi vetést hamarabb befejez­hetjük. Ha az időjárás na­gyon kedvező, esetleg még az elkésett őszi vetést is lehet pótolni, de ez már nagyon bizonytalan eredményt ígér. A rétre és legelőre, ha na­gyon átázott, a marhát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány megpuhult, a simítást és a csomózást meg kell kez­deni. November 11-e, Márton napja, már a XIV. századi krónikáinkban is a gazdál­kodás szempontjából fontos határnapként szerepelt. Sok vidéken ezen a napon fejez­ték be a legeltetést, fogadták fel a gazdasági cselédséget. A hónap második felében kezdődött meg az élet, a fo­nókban, s tartott egészen farsang idejéig. Az egykori Ujj és Ö Ka­lendárium ezzel a rigmussal jellemezte novembert: Már a’ kies mező színét el-vesztette; Mert hideg Szent András halovánnyá telte. Ilyen fialoványok sok ortzák volnának, Palika szerek, ha nem szolgálnának. Tralataíaía Gázosok és kibice — Vágj alá! Na! Most! Nem úgy kell azt pajtás! Őrület, hogy mit csinálnak ezek... — Én már rég megettem volna az egész utcát. Mit összekínlódnak... — tépi a száját egy kockafejű manusz a járda széléről. — Micsinálsz Józsi? —így egy másik okostóni. Tratatata — szólal meg a légkalapács a bordópulóve- res kezében, mint egy nehéz­géppuska. Hörögve bömböl az aggregátor, tenyérnyi dara­bokban válik-mállik az asz­falt. A simlissapkás megkön- ködi tenyerét neki a lapát­tal a kavicsos becontörme- léknek. A kék-sárga teher­autó, mint egy lomha teknőc, gyűjti páncéljában a törme­lékét. Oldalán felirat: Ti­szántúlt Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat. A harma­dik, bojtárbajszos kiugrik a gödörből. Tíz centire a háta mögött sikoltva húz ei a vil­lamos. — Mámegin gázvan?! —• furakszik a félkaréjban állók közé egy újabb „szakértő". — Kétnaponta feltúrják az Utcát. Ki hallott még ilyet? Adnék én nektek, ha ... — A bámészkodók helyeslőén bólogatnak a szóvivőre. Le­sik, mint a messiást. Várják, mi lenne, HA . .. CSAK . .. csak, csak? De a stüszikala- pos nem fejezi be a monda­tot. Miért nem fejezi be, stüszikém? No, mi a bökke­nő, tojásí'ejű haverom? Ma­rad a károgás és krákogás. — Jesszusz!—-libeg el egy kis hisztérika, fülére tapasz­tott tenyérrel, a zajtól hábo- rodottan. Remeg a járda, vibrál a levegő. A faládikón kileng a gáz-interferométer műszer­mutatója. Zöldet mutat a vil­lanyrendőr, tódulnak a zeb­rán át az újabb kibicek az ingyencirkuszra. Alattunk másfél méterre a vezetékek között cirkulál a keboráram. Mi lenne, mondjuk, ha egy lapáttal közénk...? Hogy rebbenne szét a...? Tratatatata. — A micisap- kás keze a rázkódástól ak­korának látszik, mint egy boxkesztyű. Teszi a dolgát. Szerencsére nem hallja, mit beszélnek körülötte. Lövi az aszfaltot. Szikrázik a kala­pács acélhegye. Reped a kő, röpköd a föld. meg kavics; szemükbe, szájukba. (varga) Megjelent a Kincses Több mint harminc eszten­deje, hogy a Kincses megértő és hűséges barátja férfiaknak és nőknek, idősnek, fiatalnak, a családnak. E hagyomány jegyében állították össze szer­kesztői a Kincses Kalendá­rium 1977. évi kötetét is. A Kincses Kalendárium ez évben is sok-sok olvasnivaló­val, képpel, rajzzal igyekszik az olvasók kedvében járni. Móricz Zsigmond. Moldova György, Illés Endre, a költők sorában a száz éve született Ady Endre, valamint Ladá­nyi Mihály, Simon Lajos, Kálói - János, a grafikusok közül Reich Károly, Würtz Ádám, Szőnyi, Gyula nevét említjük. Felhívjuk az olvasó figyel­mét, hogy a Kincses Kalen­dárium 1977. évi kötete „Kez­dő kertészek ABC-je” cím­mel azokra is gondolt, akik kertes házzal, kisebb-nagyobb hétvégi kerttel rendelkeznek, igyekszik tanácsokkal segíte­ni nekik. Egy másik, sokak érdeklő­désére számítható írás az adófizetés dolgaiban segít el­igazodni. Család-rovat, humor, kép­regény. keresztrejtvény mel­lett, a Kis Kincses, valamint „Kincses óra” cím alatt ráta­lálhatnak, az olvasók a Kin­cses Kalendárium szokásos nagy pályázatára is. TASAKKAL HÓGOLYÓZNAK • VONATTAL A FŐVÁROSBA • NEKIK IS ADTAK SAVANYÚT Délelőttönként sáros, csa­takos teherautók futnak be a „tejútról” a Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemébe. A tartálykocsik ilyenkor hozzák a friss alap­anyagot, a hajnali tejesek pedig dolguk végeztével le­rakják az üres ládákat, kannákat. A galériaszinten bokáig érő vízben tocsogunk. Innen ösz- szefüggően láthatjuk szinte az egész üzem munkáját. A futószalagról, mint a hógo. lyók, repkednek a tejestasa- kok. Itt készül a esokistej, odébb az iskolatejet töltik a poharakba. A folyamatos vaj. adagolók vörös szalagjáról már csak a becsomagolt tea­vajat kell glédába rakni. A csarnok túlsó végén fehér­köpenyes asszonyok cserél­getik a színültig telt kanná­kat a „tejelőcső” előtt. — Ez már a tízórai? — szólítom meg az étkezőfülke asztala körül ülő asszonyo­kat. — Még csak a reggeli — válaszol Dajka Jánosné. — Reggel 6 órától több mint 15 ezer pohár tej került ki a kezünk alól... — ... tizenkilencezer. kétszáz — pontosítja kollé­ganőjét Kovács Lászlómé. — Délután 2 órára, ha minden jól megy, meglesz a 48—50 ezer is ... A rakodótér elé teherautó gördül. Mielőtt kiürítenék a tartályokat, mintát vesznek a szikszói és selyebi szállít­mányból. — A tsz-ek saját autóikon hordják be az összegyűjtött tejet, mi csak a tartályokat adjuk a szállításhoz — hal­lom Kiss Károly főművezető­Autók a tejútról te A tsz-ek saját autóikon hordják be az összegyűjtött léjét tői. — 12 ezer liter tejfel, 30 mázsa vaj, 800 liter csokolá­détej, 150 ezer liter feldol­gozott tej a napi teljesítmé­nyünk. A porítógép üzemel­tetése óta jelentős mennyisé­gű takarmányozási tejport gyártunk. Miskolcon és a megyén kívül Budapestre is szállítunk termékeinkből. He­tente körülbelül 70 ezer Hier tejet — vasárnap 40. hétfőn pedig 30 ezer litert — visz tőlünk a vonat a fővárosba. — A miskolci üzem körze­tében 230 felvevőhelyről kap­juk a tejet. Miskolcon kívül 226 községet látunk el ter­mékeinkkel. Felmérésünk sze­rint 625 ezer ember ellátásá­ról kell gondoskodnunk — Kertészkedőknek ajánljuk Metszés, tájékoztat Dajnics János, a miskolci üzem igazgatója. — 1970-ben, az induláskor 150 ezer liter volt a napi telje­sítményünk, ami mostanra 40 ezer literrel gyarapodott. A közvetlen fogyasztáson kívül a tejet az ipar számos terü­letén fel lehet használni. El­mondhatjuk. hogy mára már egyetlen liter tej sem vész kárba. — A fogyasztói reklamáci­ók száma is csökkent az utóbbi időben, bár a keres­kedelem hűtőkapacitása még most sem kielégítő. Különö­sen nyáron van meg az a veszély, hogy megsavanyodik az üzletekben a tej. Bennün­ket is ért már olyan bősz- szúság, hogy összement tejet vittünk haza a boltból ... A hibák elhárítására a kereske­delmi vállalattal hetente, de legalább negyedévenként egyeztetjük a tapasztalatain, kát. V. R. Indiszkrét ellenőrzés Udvarias felszolgálás, pontos mérés, az előírt minőség betartása és más ülcaérü jelzőkkel illethetnénk a vendéglátást, ha .általánosí­tani lehelne az éttermeit és presszók szombat esti, éjszakai ellenőr­zésének tapasztalatait. A Dominóban, az Avasban, a Prizmában, a Junóban, a Kisva- dászban, a Stadionban, a palotásban, a Vörös Rákban, a Katowi­cében, a Fórumban, a Sörgötlörbcn és a Halászcsárdában jártak a hét végén a városi tanács kereskedelmi osztályának munkatársai, az Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet szakemberei, valamint a társa­dalmi ellenőrük. Óljukra elkísérte őket a DU munkatársa is, ám egyetlen ellenőri csoport sem találkozott komolyabb szabálysértés­sel. Csupán olyan apróságokat jegyeztek fel az ellenőrük, hogy a Ktsvadászbnn rendkívül lassú volt a felszolgálás, a felszolgáló kö­zölte, hogy kifogyott a cseresznyepálinka, noha még több demi- zsohnal volt a raktárban; nem hitelesített pohárban hozták a rö­viditalt; vagy a Junóban egykét tized centtel hibázott a féldeel. Az ellenőrzés tapasztalatait persze még korai lenne összegezni, hiszen az elvitt étel- és italmtnták vizsgálata csak most kezdődhe­tett meg a MflVI laboratóriumaiban. S hogy miért nem általánosíthatunk a szombat este látottakból.’ A magyarázat egyszerű. Több üzletben már szinte várták az ellen­őröket. Valahogy nem sikerült kellően triókban tartani az előkészü­leteket, vagy egy túlzott kollektív érzülettel bíró üzletvezető tele­fonálta végig kartársait — nem tudni. Az viszont tény, hogy volt, ahol az ellenőrök féldeeije szinte kicsurgott a pohárból, „nnyiva <e- letöltütte a csapos első ijedelmében. Volt, ahol az üzletvezető ma. a bejáratnál széles Jó napotl-ial üdvözölte a próbavásárlást végző Szakembereket. így, mire előkerült a mérőhenger, már nem leite­tet probléma. Szombaton este tenat mindenütt nagyon vigyáztak, jő lenne a vendéglátóiparnak ezt a uvuységct egy kicsit tartósí­tani; hétfő '■ keddre, szerdára, csütörtökre, péntekre. A csonthéjas gyümölcsfa­jok a télre való felkészülést korábban megkezdik, mint az almatermésűek, ezért már ilyenkor meg lehet kez­deni ezek ritkító metszését. Az őszibarackot ne! Egyes vélemények szerint élettani szempontból is az ősz a legalkalmasabb idő­szak a csonthéjasok metszé­sére. Az sem baj, hogy ek­kor a. lombozat még nagy­részt a fákon van, sőt előny, mert jobban megláthatók a száraz vagy száradófélben levő ágak. koronarészek, amelyeket ritkításkor első­sorban kell eltávolítani. (Ez különösen a részleges guta­ütést szenvedett kajszifákon gyakori, de más csonthéja­sokon is előfordul). A ritkító metszés során főleg a korona külső részét sűrűsítő gallyrészeket távo­lítsuk el, hogy utat nyissunk a napfénynek és a levegő­nek. s az behatolhasson a korona belseje felé. Ezzel megakadályozható e gyű-- mölcsíajokra jellemző fel- kopaszodás. A leendő ter­mést hozó hajtásokat is vissza kell metszeni, erőssé­gükhöz mérten rövidebbre, vagy hosszabbra. így előké­szítjük, illetve vastagítjük a gyümölcsfagallyat termés előtt. A meggyfák különösen hajlamosak a felkopaszodás­ra, ezért ilyenkor a hajtáso­kat vissza kell metszeni az elágazástól számított legutol­só és kifelé álló rügyre, de ritkítani is kell ezt a fajtát. Az őszibarackot' ilyenkor nem kívánatos metszeni, mert a termő alapot adó éves hajtások, illetve vesz- szők ekkorra még rendsze­rint nem érnek be. sőt egyes kései fajták gyümölcseinek betakarítására még ilyenkor kerül sor. Lehetőleg siiliánuof A gyümölcsök telepítésé­nek ideje; október vége és november eleje, egészen a iagyás bekövetkeztéig. Az ilyenkor telepített fák, cse­meték tavasszal késedelem nélkül fejlődésnek indulnak. Telepíthetünk tavasszal is. de az akkor telepített fák a fejlődésben kissé lemarad­nak. Most nyílnak a faisko­lai lerakatok; a sikeres ere­des. a gyors fejlődés érde­kében feltétlenül I. osztá­lyú (piros jelzéssel ellátott), dús gyökérzetű, lehetőleg su- háng csemetét vásároljunk. Ültetéskor az oltványok sérült vagy beteg gyökere­it, közvetlenül a sérülés fö­lött, visszametsszük. A cse­metéket előkészítéskor füg­gőlegesen tartsuk, hogy a visszumetszések helye a ta­lajjal párhuzamos legyen. A kiszáradás elkerülése cél­jából a gyökérzetet agyag- habarcsba mártsuk bele. A fákat olyan mélyen ültessük a gödörbe, mint amilyen mélyen a faiskolában voltak. Az elhelyezett csemetéhez a felső talajból porhanyós részt rakunk, közben a csemetét egynéhányszor megrázzuk, hogy a gyökérzet köré is ke­rüljön föld. Amikor a fát már majdnem betemettük, a fa körét tapossuk be óvato­san. Ügyeljünk arra, hogy a fa gyökérzete körül ne ma­radjon légüres tér. A beta- karás után a földet még egyszer tapossuk be és a csemete köré kis kupacot húzzunk. SZOLNOKI JENŐ oki. mezögazd. mérnök A tökéletes fa vágó A lengyel Erdészeti Kuta­tóintézetben kidolgozták a fák ledöntésének fűrész nél* küli módszerét. Tökéletes „favágónak” bizonyult az „Ursus”-traktor, amely a ta- törzsre erősített szerkezettel a legnagyobb fenyőket is gyökerestől rántja ki a föld­ből. Ezzel rengeteg műn1 takarít meg a fa gyöké.. tének kiemelésénél. Figyelmet érdemel az ágak és csomók lemetszésére szol­gáló aggregét is, amely a művelet elvégzésénél saját­maga „kúszik fel" a fára. Ez az elmés szerkezet ferden beállított kerekeivel önmű­ködően a fatörzshöz szorul, majd kis Diesel-motor segít­ségével spirálvonal menten „körüljárja” a fatörzset és kiemelkedő fűrészével levág­ja a kiálló ágakat és csőm»» kát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom