Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

Bemutató előtt... Monna Vanna Alig egy évtizede ünnepeltük Maurice Maeterlinck születésé­nek századik évfordulóját. Ebből az alkalomból több méltatás született munkásságával kapcsolatban. Hegedűs Géza a Nagyvi­lágban a következőket írta: „Üjia meg újra fel fog támadni a színpadokon néhány színes és hatásos drámája, de alighanem mindezt t előtt a halhatatlan sikerdarab, az egyetlen, amely se- hogysem tetszett a túl kifinomodott ízlésű Uortársaknak: a Mon­na Vanna. Ez a dráma a szerelemről szól: a férjről, a feleség­ről és a regényes harmadikról. És amúgy istenigazában érdekes dráma. Többi müve miatt tisztelték Maeíerlincket, de legtöbbször a Monna Vasinál játszották. Ha tőlem kérdenék, hogy az évfor­dulóra melyik müvet újítsák fel, habozás nélkül a Monna Van­nát ajánlanám.” A boldogságkeresés költő­je ... Minden bizonnyal így él Maurice Maeterlinck híres belga költő és drámaíró neve az irodalmat és színházat sze­rető nézők emlékezetében. Igaz, hogy a boldogság Kék Madara régóta nem szállt le magyar színpadon, de ott van könyvespolcainkon, naponta tigyelmeztet bennünket, hogy boldogságunk nyitja nem az elérhetetlenben, az elvágyó­dásban, hanem az élet egy­szerű örömeiben, a tiszta és emberi kapcsolatokban van. Érdekes, hogy a korabeli túl­finomult ízlésű közönség és irodalmi közvélemény nehe­zen bocsátotta meg Maeter- lincknek a ma már világhírű Kék Madarat. Ügy érezték, az allegória a szimbolista költő engedékeny alkotói meghátrálása. Nem is mutat­ták be Párizsban. Világsike­rét a-moszkvai Művész Szín­háznak. Sztanyiszlavszkij rendezésének köszönhette. In­nét reoült Londonba, majd Párizsba, végül pedig szerte a világba. Ha nehezen bocsátották , meg Maeterlincknek a Kék Madarat., annál kevésbé a Monna'Vannát. A darab ős­bemutatója Párizsban volt, a Nouveau Theatefben, / 1902. május 7-én. Néhány héten belül a fordítás már a ma­gyar színházi emberek aszta­lán van. Egymást követik a bemutatók: Budapest, 1902. december 28. (Monna Vanna —Márkus Emília, Prinzivalle —Beregi Oszkár), Kassa, 1903. (Prinzivalle—Ödry Ár­pád). Nagyvárad, 1903. (Mon­na Vanna—László Irén). A darab sikere megállíthatat­lan, helyet kér Európa vala­mennyi jelentős színpadán. A siker nemcsak a rajongók, tá­borát növeli, de (tz ellenzé­két is. Monna Vanna eseté­ben is sokan úgy vélték: Maeterlinck Hűtlen lett ön­magához, a szimbolista köl­tészethez, és drámához. Ady például az író feleségét hi­báztatja (az első Monna Van­na ugyanis Georgette Leblanc asszony volt, Maeterlinck fe­lesége): „A Monna Vanna igazsága az, hogy a férfit megöli a nő . . . És hát még ha ez a nő színésznő... íra­tott vele egy darabot, az ő telt vállaihoz... És Maeter­linck engedi futni az asz- szonyt tacskó színészekkel...” Ady ilyen irányú felháboro­dása ma már megmosolyog­tató, minthogy Szerb Antal- né is az, aki úgy látja, hogy a „mű problémája az, vajon meztelen-e Monna Vanna a köpönyege alatt, vagy sem.” Óhatatlanul minden kor­ban sajátosan szólal meg egy- egy színpadi mű. Ha a ko­rabeli közönség és kritika ezt olvasta ki a darabból, egy­értelműen nem hibáztatható. Valóban szó van arról, hogv Vannának mezítelenül kell lennie a köpenye alatt, de a darab problémája nem ez. Sokkal nagyobb, megrendí- több. Arról van szó, hogy miként menekülhet meg egv háborúban kiéheztetett város népe. Tehát nem egv-két, hanem harmincezer ember életéről van szó. Mindannyi- uk élete megmenthető, ha feláldozza magát egy nő. Monna Vannától kétségtele­nül azt követelik, hogy egy szál köpenyben menjen az ostromlók táborába, a szituá­ció azonban egyáltalán nem erotikus. A kérdés nem az, hogy meztelen test van-e a köoenv alatt, hanem az, hogy meddig terjedhet az égvén felelőssége a kollektívával szemben. Hol az áldozat ha­tára. mértéke: mire kötelez­hetlek bennünket az íratlan erkölcsi törvények. • ■ A korabeli nézőt feltehe­tőleg sokkal jobban izgatta a szerelmi sztori, a szenvelgés, a szecesszió. Bennünket a re­neszánsz téma, a darab szén­4 tél örömei Egykedvűen sé­tálok a főutcán, amikor hirtelen megakaszt egy szánkó. Jobbról rág elém. olyan váratlanul, ahogy csak egy szánkó tudja megakaszta­ni ez embert, plá­ne ha hónak nyo­ma sincs a kö-nyé. ken. Mérvedig ez oz ábra. Igaz vi­szont. hony a jár­mű egy, kirakatból jön felém, még pontosabban a Ta- nécsház téri sport- bolt vitrinjéből. A ródli valami cso­dálatos. Nem. ám egyszerű Télapó­hozta a'indáit, ha­nem újfajta, ver­sengtestü. izgalma­san szép jószág. Hogy mást ne mondjak: kormá­nyoz1 "tó. Lenyű­gözve bámulom, ha tudtam volna róla. hogy ran ihiert csoda, min­dig ez lett volna a vágyam. Eszembe jutnak a régi, if­júkori telek, ami­kor még mint le­endő ródli-, sir és korcsolyabajnok vártam a hideget, hogy aztán nagy ritkán kimerész­kedjek a Gépipari jegére, vagy egy­szer Bükkszentke- resztre. ahol rög- » tön sikerült eltör­ni a lábam. Persze rossz volt a síléc, a lejtő és általá­ban minden. Ezzel a szánkóval vi­szont ... Es ekkor meg­pillantok mellette egy igazi síbajno­kot. Futballabdá- ból van a feje, a teste csupa téli holmi, de a lábán a léc igazi. Szik­rázó téli napsütést, ragyogó porhanyós havat varázsol kö­ré a képzelet. Csak állok szinte odaszögezve és el­képzelem, amint lesiklom a nagy­sáncon, lent vár kiváló szánkóm, mely csekély buz­dításra magától visz föl a hegyre. Nincs szebb évszak a télnél. Hógolyó, hóem­ber, a természet megfejthetetlen puha-hideg-fehér ajándékai. Újra fiatalnak érzem magam, ereimben pezsdül a vér, szép az élet, irány a Bükk. Milyen jó, hogy nem az Al­földön lakom, mely hiába volt szép Petőfinek, ha még egy jót szánkásai sem tudott rajta. Na, de majd én... Már vagy jó tíz perce ácsorgók itt a kirakat előtt, egyre sűrűbben ütöm össze cipői­met — fázik a lá­bam. Előkerül a zsebkendő is, szin­te minden meleget kifújok magamból, ahogy trombitálás­ra fakadok. Mikor aztán a harmadi­kat tüsszentem, határozott céllá ér­lelődik bennem az elhatározás: irány haza, vár a jó me­leg kakaó, utána pedig be a kádba. A Bükk meg csak várjon, eddig is megvolt nélkülem. (szabados) vedélye, s persze Maeterlinck szimbolizmusa és szép, tiszta zengésű irodalmi nyelve ér­dekel. Maeterlinck mestere a szónak, a szavakkal bekerí­tett csendnek, a homálynak, a fénynek és a végzet nyo­masztó szorításának. Az írót méltán tekinthetjük Ionesco és Becke'.! előfutárának. A szorongás, a kiszolgáltatott­ság. az ember megalázottsá- ga és megalázhatósága benne van a Monna Vanna alap­szituációjában is. Benne van, csak újra kell olvasni. Van­nát Maeterlinck a darab fo­lyamán nem testileg vetkőz­ted le, de lelkileg egészen a csuoasz idegzetéig és felmu­tatja minden lelki rezdülését, szépségét, és bennünket ez a Vanna érdekel. Monna Vanna — a maga sugárzó nőiességében — ár­tatlan ember: áldozat. És ép­pen a tisztaság felmutatása a fontos, mert... de az in­dokláshoz el kellene árul­nunk a végkifejletet is, már­pedig ez nem lenne helyes. Ezt a meglepetést hadd hoz­za meg az előadás. BEKE SÁNDOR rendező , Érdekes és érdemes is len­ne felmérni, hogy a filmet látván, hányán kérik a hé­ten Gladkov regényét. Az esetleges tétovázókat mele­gen rábeszélnénk, mert a re­gény messze, jobb, mint a belőle készült kétrészes tv- film. Ma már a szovjet iroda­lom egyik alapkönyve ez az 1925-ben megjelent regény. Annak idején igen heves esztétikai, és politikai-esz­mei vitát váltott ki. Aki csak a tv-adaptációból isme­ri. ma már nem is érti, mit vitattak rajta. Mindenekelőtt a stílusát, ami akkor még meghökkentően modernnek tűnt „tördeltségével'’, a Jdasz- szikus és század eleji re­génytechnika sajátos kevere­désével. De vitát kavart ma­ga a téma is; Gladkov, noha regényt írt. nem mondott le a szociográfia és a riport dokumentatív elemeiről sem. A saját és valóságos élmé­nyeit sűrítette a regénybe. Ezzel magyarázható a „be- íejezetlensége” is, az író nem köti el a cselekmény szála­it, nyitva hagyja a hősök sorsát. Néhány . figura és problé­ma még ma is élő, vitára ingerlő, éppen a beíejezet- lenség miatt. Az egyik ilyen Dása figurája (Zajceva ala­kítása, magyar hangja Tí­már Éva), aki egy korabeli nézetet, felfogást testesít meg; a forradalmárnak nem lehet magánélete, le kell mondani az egyéni, a csalá­di boldogságról. Sokáig kí­sértett ez a felfogás, az 50- es években a mi irodal­munkban is fel-íelbukkant. Klasszikus esete ez annak, amikor az ember a szükség­ből csinál erényt. Marx hí­res mondása: „Semmi sem idegen tőlem, ami emberi”, pontosabban fogalmazza meg a forradalom céljait, de esz­közeit is. Gladkov pontosan írja le ezt a típust, de ak­kor még nem ítélkezett, nem foglalt állást, nem is tehet­te. A polgárháborúból ocsú­dó országnak akkor még más gondjai voltak. Minde­nekelőtt az élet és a terme­lés helyreállítása, beindítá­sa, amely olyan energiákat Nehéz lecke (Kerényi felv.) Enpía lm az analfabétizmus ellen Az 500 éves portugál gyar­matosítás szomorú öröksége, hogy az angolai lakosság 85 százaléka analfabéta. Az írástudatlanság leküzdésében szolidáris segítséget kapnak a kubai szakemberektől. Az oktatásügyi és kulturális mi­niszter, Antonio Jacinto Lu­andában nemrég átadta az „alfabetizálóknak” az első tízezer kézikönyvet: e bro­súrák segítségével felnőttek és fiatalok egyaránt könnyen elsajátíthatják az írás és ol­vasás tudományát. A kézi­könyvekben olvashatnak az MPLA történetéről és poli­tikai irányvonaláról is. Még ebben a hónapban a Neo- grafica Kiadó Vállalat to­vábbi 290 000 ilyen kézi­könyvet ad közre. Shaw és az idomárok Egy londoni irodalmi asz­taltársaság az állatszelídítök- ről beszélgetett. Valaki fel­tette a kérdést George Ber­nard Shaw-nak, mi a véle­ménye az oroszlánszelídítők- röl. Shaw így válaszolt: „Az igazat megvallva, vajmi ke­vés tiszteletet érzek az em­lített urak iránt. Nem hagy nyugodni a gondolat: csak azért vonulnak be az orosz­lánketrecbe, hogy biztonság­ban legyenek embertársaik­tól.” Cement szabadított íel, ami a későb­biek során méltán vált le­gendássá. Ugyanakkor je­lentkezik egy súlyos gond is: a gyanakvás és a bürok­ratikus túlzások. Poljára gondolunk, az értelmiségi forradalmárra, aki hiába küldi halálba ellenforradal­már bátyját, nem hisznek neki. kizárják a pártból. Ez (Gubanova, magyar hangja Nagy Anna), a film egyik legjobb alakítása. De emlé­kezetes a főhős, Gleb (Gro- madszkij Bitskey Tibor hangján szólal mesO minden nehézségen átlábaló lendü­lete is. A filmben sajnos felfe­dezhettünk néhány sablon­elemet. ami rontotta a hite­lét. de mégsem sorolható a regény-illusztrációk közé; az említett alakítások azok fö­lé emelik. De miután a re­gény által nyújtott élményt nem pótolja, érdemes elbal­lagni a könyvtárba, és elol­vasni. (horpácsi) KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — 14.03; Ezeregy délután. Sűndisz- n öcs ka lovagol. Mesejáték. — 14.43: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusok Verdi operáiból. — 15.34: Az élő nép­dal. — 15.44: Magyarán szólva. — 16.00; Útközben. — 13.05: Harsan a kürtszó! a Gyermekrádió mű­sora. — 16.35: Bach: D-dúr szvit. No, 3. — 17.00: Hírek. — 17.07: A vásári jelbeazéd. Farkas Zoltán riportja. — 17.30: Dalok Pálóczi Horváth Adám gyűjteményé­ből. — 17.45: Filmzene. — 17.57: Új könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A zongoraművészet első aranykora. — 20.05: Sugárzások között élünk. — 20.33: Üj nóta- felvételeinkből. — 21.08: Hírek. — 21.13: Az éjszaka képei. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Magyar zeneművek. — 23.07; Liszt-müvek. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Szörényi Levente táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.20: A Vörös- tengertől a Zöld-hegyekig. Kraj- czár Imre jegyzete. — 12.30: Hí­rek. — 12.33: Arcképek a len­gyel irodalomból. — 12.50: Kóru­sok, hangszerszólók. — 13.25: Nö­vénykedvelők ötperce. — 13.30: Hírek. — 13.33: Beszélni nehéz. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Mező László gordonkázik. — 18.16; Egy éj az Aranybogárban. — 18.30: Hírek. — 18.33: A Ka­láka együttes sanzonestje. — 19.15: Üj könyv a Nagy Honvédő Háborúról. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiata­loknak» - 20.30: Hírek. — 20.33: Jókai, meg a pénz. — 20.50: Dup­la vagy semmi! Debussy élete és müvei. — 21.50: Népi muzsika. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Kellemes pihenést! Szórakoztató zene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Műsoris­mertetés. hírek. — 17.05: Nem­zetiségi községeink — Nagy Ist­ván dokumentumműsora. — 17.21: Népi zene. — 17.36: A mikro­fonnál a Herman Ottó Múze­um munkatársai. Megyénk táj­egységei. — A Taktaköz. Pe- tercsák Tivadar előadása. — 17.44: Zenekari muzsika. —13 09: Borsodi Tükör — a stúdió kró­nikaműsora. — 1R. 1: Operarés/.- letek. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 17.28: Mű­sorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.40: Sakk-matt. — 18.10—19.15: Mindenki iskolája. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is el­kezdhetik. Tévétorna — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Ember és föld. — 20.30: Lesz-e béke az olajfák alatt? — 21.35: Művészeti Maga­zin. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés, — 20.01—22.03: Adáshiba. Szakonyi Károly ko­médiája, két részben. — 22.53: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 17.20: Közép- iskolásoknak. — 18.00: Zenés sportműsor. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Románc. Cseh zenés film. — 21.40: Híradó. — 22.20; Csehszlo­vák zeneszerzők müveiből. — 22.50: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (f3): Zivatar. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Görög kereskedők Miskolcon. Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó elete és munkás­sága. — Herman Ottó Múzeum Képtára (9—19): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékszoba. — Szinyei Mer­se Pál festményei. — Diósgyőri vár (9—19) : A diósgyőri vár tör­téneke. Déryné-ház (9—19) ; Déry­né Széppataki Róza- és Lévay J ózsef-emlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE: Edith Piaf Szí. francia film 16 éven felülieknek' Kezdés: í4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Uzsicei köztársaság I—II. Dupla helyár! Szí. jugoszláv film Kezdés: 3 órakor HE VÉS Y IVÄN FILMKLUB: A háborúnak vége Mb. francia film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA: Vcrtestvérck Mb. szí. NDK film Kezdes: í5 és t'7 orakor PETŐFI: Járvány Szí. magyar film Kezdes: Í5 és Í7 órakor SZIKRA: Csizmás kandúr Mb. szí. japan film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Kilenc hónap 13 even felülieknek! Szí. magyar film Kezdés: 15, í'7 órakor SÁGVÁRI: Pcilzí, vagy életet! Másfél heiyár! Szí. amerikai film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjá­ból. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.57: Zenés képes­könyv. — 9.12: Gondolatok fil­mekről. Bán Róbert írása. — 9.27; Régi kórusiiTuzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Nyitnikék. Kis­iskolások műsora. — 10.40: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 10.55: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Harmónia koncert fú­vószenekar játszik. — 8.30: Hí­rek. — 8.33: Zenés játékokból. — 9.30: Hírek. — 9.33: Harangozó Teréz és Szécsi Pál felvételeiből. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 7.59: Mű­sorismertetés. — 8.00; Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 8.05—9.35: Iskolatévé. — 9.35: Delta. Tudományos híradó. — iü.00: Erdei ház. Francia tévé- filmsorozat. — 10.55—11.15: Jfc- ték a betűkkel. TELEFONÁLJON RÖVIDEN! Miskolcon 7-18 óra között a helyi beszélgetés díja megkezdett 3 PERCENKÉNT 1 FORINT Távolsági beszélgetéseit 18 óra után reggel 7 óráig 33 SZÁZALÉKOS DÍJKEDVEZMÉNNYEL tolytathatja. %, MAG5ÄR POSTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom