Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-07 / 237. szám

A társadalmi mozgások színpada Van-e titka Ljubimovnak? A moszkvaiak vendégjátéka Debrecenben A párás októberi estében néhány utcasaroknyi távol­ságra elhallatszott a harmo­nika, meg a gitár szava. A Csokonai Színház árkádjai alatt (Horváth Árpád szobra közelében) matrózok, kato­nák muzsikáltak, énekeltek, s egy jókedvű lány táncolt. Sokan, s egyre többen gyűl­tek köréjük; ámbár a moszk­vai Taganka Színház debre­ceni előadásaira korántsem kellett toborozni a nézőket. Már hetekkel előbb minden jegy e keit. Aki szín lapot szerzett, az némi meglepetéssel s nagy várakozással olvasta, hogy mit ígér a világhírű szovjet együttes. Az előadás címe természetesen ismerősen cseng: „Tíz nap, amely meg­rengette a világot”. Alatta: „Népi látványosság két rész­ben, pantomimmel, cirkuszi tréfákkal és tűzijátékkal, John Reed könyvének motí­vumai alapján.’1 A Taganka Színház Ma­gyarországra hozott műsor- darabjairól volt némi fogal­munk, sőt ismeretünk. Mind a Hamlet előadásával, mind a Csendesek a hajnalokkal sokat foglalkozott a világ­sajtó. John Reed riportköny­vének színpadi változatát ne­hezen tudtuk elképzelni. Az előadás még nem is kez­dődik, este 7-ig csaknem fel óra van hátra. Hallgatjuk, élvezzük a forradalmi dallamokat, s ki­csit meghökkenve vesszük tudo­másul, hogy egy leány — tágja a moszkvai együttesnek — cso­korra kötött piros szalagot tűz kabáthajtókánkra. _ A szalag anyaga durva textília, s nem is vágták, varrták, szegték, csak úgy hasították egy nagy vörös drapériából. A jelkép azonban éppen így igazi, igj' megrendí­tő. Ahogy körülöttünk kigyul- nak az esti fények, egyszerre úgy érezzük, mintha valameny- nyien a Nagy Októberi Forra­dalom városában lennénk, ahol már katonák, matrózok hirdetik az új rendet, ahol megszülettek a forradalom első dalai. Aztán, szinte észrevétlenül megindulunk befelé az épületbe. Szándékosan nem írtam színhá­zat, mert az a nagy terem, amely felé igyekszünk, semmi­képpen sem színházra emlékez­tet. A lépcsősor fölött hevenyé­szett vörösbetűs felirat: „Minden hatalmat a szovjeteknek!” A lépcsőn katonák állnak; letépett jegy szelvényünket szuronyukra tűzik. Aztán jönnek a külön­böző jelmezek, maszkos alakok (a két forradalom közötti idő­szak figurái), s közük velünk. Tévéműsor kábelen át Zalaegerszeg gyors üte­mű fejlődésével párhuzamo­san bővítik és korszerűsítik a helyi hírközlő hálózatot. Már épül az a föld alatti ká­belrendszer, amelyen eljut­tatják a tv-műsort a laká­sokba. Bővül a távhívóköz­pont és 60 csatornás mikro­hullámú összeköttetést hoz­nak létre Zalaegerszeg—Bu­dapest között. hogy ne ücsörögjünk kint to- vább, hiszen mindjárt kezdődik a gyűlés. Igen, a gyűlés; nem a színház, nem a játék. Miközben fölfelé megyek a lépcsőn, még megpillantom Sztanyiszlavszkijnak, Vahtan- govnak, Mejerholdnak és Brechtnek a képét. Ezeket a portrékat minden vendégsze­replésére visai a színház: a nézőnek tehát nem kell ku­tatnia Ljubimov művészetének gyökereit. (Később, az elő­adás szünetében arra gondo­lok, milyen nagy kár, hogy a magyar színházi kultúrát szinte meg sem érintették a húszas évek avantgárd törek­vései.) Ljubimovéknak annyi­val mindenesetre könnyebb, hogy már évtizedekkel ez­előtt volt náluk egy Mejer- hold, aki páratlan tehetség­gel, s lankadatlan szenve­déllyel munkálkodott a for­radalmi színház megteremté­sén. kinróbálva számos stí­lust és hatáselemet. — s hogy előbb és jobban megismerték Brechtet, mint mi. A fentiek ismeretében egy­re jobban érthető Ljubimov hitvallása: „Bármit játsszon is a színház — írja —. klasz- szikustól regényadaptációig, a rendezésnek mindig a leg­szélesebb értelemben vett társadalmi mozgások, az em­berek legáltalánosabb érzései- gondolatai felé kell fordul­nia ... A mai nézőt nehéz elragadtatni, bámulatba ejte- - i. .. A színháznak, ha nem akar sablonná merevülni, kö­vetnie kell az életet: folya­matosan megújulva szolgálni az új követelményeket”. A Tíz nap, amely megren­gette a világot című produk­ció mintha csak igazolni akarná ezt a hitvallást. A kétrészes előadás — a proló­guson és a finálén kívül — 20 tételben beszél a forrada­lomról. S hányféle nyelven? Ezt nem is olvan könnyű ösz- szeszámolni. Ljubimov nem­csak a szó erejére épít. ha­nem a balettre, a pantomim­re. a zenére, a songokra, a cirkuszi tréfákra, az akroba­tikára. az ámvíáték lehető­ségeire. a világításra, és so­rolhatnám még tovább. Nem sok ez. egy produkció ke­retében? — kérdezhetné valaki. Nem, nem sok — válaszolhat­juk nyugodtan, hiszen ezek a színpadi eszközök és hatásele­mek nem azért vannak felvo­nultatva, hogy a társulat for­mai, kifejezésbeli gazdagságát bizonyítsák, hanem azért, mert I-jubimov totális színházat akar teremteni. Ahogyan mondotta: a legszélesebb értelemben vett tár­sadalmi mozgások, az emberek legáltalánosabb érzései, gondola­tai felé fordul. Ez pedig csak az eszközök sokféleségének fel- használásával lehetséges. Látunk szép artisztikus jelképeket, ami­lyen az Örök tűz, a Nehéz sors, vagy a Rácsok. Élvezhetünk né­hány olyan groteszket, mint amilyen a .John Reed kihallga­tása című etűd, vagy a Fenn- költ gyülekezet, önmagában is sokrétűek az árnyjátékok. Hall­hatunk songokat, és mindenek- fölött újra és újra halljuk Le­nint, amint a bolsevikok célki­tűzéséről beszél. Ljubimov zse- nijériek titka annyira egyszerű, hogy talán némi csalódást is kelt, ha kimondjuk. A világhí­rű rendező mondanivalójához mindig á legadekvátabb eszközö­ket keresi meg. És keze alatt minden hangszer egyforma töké­letességgel szól. A John Reed riportkönyve alapján született színházi ' elő­adás tulajdonképpen történelmi lecke. Mégpedig olyan nehéz és bonyolult lecke, melynek megfo­galmazásában a különböző mű­vészeti ágak képviselői mellett a történelemtudományok egyik doktora is segítette a rendezőt. Ljubimov úgy tudja elmondatni a forradalom igazságait, hogy azokból — miközben egészen magától értetődőnek tetszenek — soha nem hiányzik az embe­ri derű, a humor, a gúny és az öngúny. Ebbe a panorámába 'az ideig­lenes kormány hatalomra jutá­sától a szocialista forradalom győzelméig ' minden és mindenki belefér. Legnagyobb erénye az előadásnak, hogy az alakok és az események emberközelből szólítanak meg bennünket. A fináléban ismét föllob­ban AZ ÖRÖK TŰZ (vasat, szívet edző lángok), s repül­nek, lebegnek felénk a for­radalom cirillbetűs röpcédu­lái. Ilyen tapsot ritkán hal­lani. Nem elegáns, nem esté- lyiruhás közönséghez illő; a katonák, matrózok, parasz­tok tapsolhattak tán így, mi­kor megértették, hogy mit je­lent számukra a forradalom. GYARMATI BÉLA * No, virággal (Kesztyűs Ferenc rajza) Múzeumi nap az új tantermekben A Kulturális és az Oktatási Minisztérium, a KISZ KB és a Magyar Úttörők Szövetsé­ge irányelveket adott ki az oktatási intézmények és a múzeumok együttműködésé­nek fejlesztésére. Javasolták: a múzeumok a tananyaghoz kapcsolódó történeti, irodal­mi, természettudományi, kép­zőművészeti és más kiállítá­sokkal, sajátos eszközeikkel segítsék az ismeretszerzést, a materialista gondolkodást, az esztétikai nevelést. A múzeu­mok fenntartói teremtsenek megfelelő feltételeket az is­kolai csoportok múzeumi fog­lalkoztatásához. A szaktaná­rokkal együtt szervezzék meg a múzeumi tanórákat, vetél­kedőket, rajzolást, bábkészí­tést. Az irányelvek felhívták az iskolák figyelmét is: vegyék igénybe a múzeumok szolgá­latait, kapcsolódjanak be a múzeumi baráti körök ren­dezvényeibe. Az égbolt titkai A csillagászati hét alkal­mából Űrhajózási tervek cím­mel tart vetítettképes elő­adást ma délután hat órától a Gárdonyi Művelődési Ház­ban Szabó Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. Ugyancsak ma hat órától csillagászati filmest lesz az Uránia Csillagvizsgálóban, ahol két filmet — Üdvözöl­lek, holdkőzet (színes szov­jet) és Az Apolló—15 Holdra szállása (színes amerikai) — vetítenek le. 20 évig véd A műemlékek megóvásá­nál eddig azt az eljárást kö­vették mindenütt a világon, hogy a megtámadott építő­anyagot a réginél ellenállóbb, kemény kőanyaggal pótolták. Ez nagyon drága és a restau­rálás igen sok időt vesz igénybe. Most Essenben a kutatók egy csoportja olyan vegyszert állított elő, amely megkeményíti az eredeti kö­veket és bevonja azokat egy víztaszító réteggel. Ez az el­járás — a kutatók szerint — mintegy 20 évig biztosít tö­kéletes védelmet a műemlék­nek, Az ötödik pecsét A Fáklya október 10-én megje­lenő 19. számának írásai zöm­mel a Kárpáton-túli terület és Szabolcs-Szatmár megye baráti kapcsolatairól szólnak. A Szov­jetunióval határos magyar me­gyéről, a huszti tanítóképzőről, az orenburgi magyar építőkről a lap korábbi számaiban már közölt riportsorozatot. Az olva­sók most ismerkedhetnek a külkereskedelmi forgalom lebo­nyolításában fontos szerepet játszó Csop és Záhony állomá­sok életével, a szovjet terület és a magyar megye között ki­alakult tapasztalatcserék mód­szerével, a szovjet Kárpáton- túli terület eredményeivel. A ri­port megismerteti az olvasókat többek között a Rabói Papír­kombinát műkedvelő együttesé­vel, a terület híres gyógyfürdői­vel. Felerősödnek és elhalkul­nak az őrjárat szárazon ko­pogó léptei, vijjogó sziréna borzolja az idegeket, légiria­dót közöl a rádió. Ha valaki nem ismeri Sánta Ferenc re­gényét, vagy nem lenne fogé­kony az induló képsorok által sugallt feszültségre, annak a számára is gyorsan nyilván­való lesz: 1944 végén, a hábo­rús Magyarország mélyén isz- sza szokásos liter borát Béla kolléga kocsmájában az ösz- szeszokott asztaltársaság, az órás, a könyvügynök, a ven­déglős, az asztalos. A mélyre húzódva várják, hogy elvo­nuljon fejük felett a vihar. Látszólag közéjük illik az esti vendég, a sebesült katona is, nem zavartatják hát magu­kat. mig néhány keresetlen szóval véleményt mondanak a betévedt nyilas őrjáratról. Az ötödik pecsét hőseinek nemcsak a foglalkozása válto­zatos, de az egyéniségük is. Mindegyik a maga felfogása szerint éli a közösen rettegett háborút, és az is közös, hogy túl akarják élni. Egyik úgy. hogy a háttérben ts használ­jon, a másik apró kis mani­pulációkkal. A harmadik a családja, a negyedik a szere­tője társaságában keres me­nedéket. Dehát el lehet-e bújni a lelkiismeret es az ese­mények elől? A kocsmai be­szélgetést követő éjszaka mindnyájan a Gyuricza által feltett kérdésen töprengenek: ha tehetnék, a zsarnok vagy a kiszolgáltatott rabszolga bőrében élnének-e? Az igazi választ a következő éjszaka hozza meg. Elviszik őket a nyilasok. Fábri Zoltán^ nem az első Sánta-regényt filmesíti meg (Húsz óra); egyetértésük és a rendező hozzáértése most sem kétséges. A közelmúlt törté­nelmének eseményeit kutatva akkor és mindig igaz normá­kat keresnek az,egyes ember viselkedése mélyén és vala­mennyiünk számára. Ha tet­szik, olyan tételes igazságo­kat, amelyeknek összessége az’ egyetlen lehetséges maga­tartást eredményezi: ha vá­laszút elé kerül, úgy döntsön, hogy önbecsülését megőriz­hesse az ember. A háború végén játszódó történetet Fábri nem igyek­szik aktualizálni: a „csalóka remény”, a ..fortélyos féle­lem” és a leplezetlen erőszak lépcsőfokait megjárt emberek sorsa nem is kívánja ezt meg. Ehelyett nagy művészi hoz­záértéssel eleveníti meg a minden kor számára figyel­meztető kegyetlen időket, és két éjszaka történéseivel fel­mutatja a kornak kiszolgálta­tottak teljes életét, hogy az egyén kínlódása jelképerejű igazsággá válhasson: fél, re­meg, de inkább a halált vá­lasztja, mintsem hogy leálja- sodjon az ember. És van (so­kan voltak), aki a jövőért élni is tud. Az ötödik pecsét nehéz film, szinte minden mondat­nak filozófiai mélysége, min­den képnek (az operatőr Illés György, Fábri Zoltán régi munkatársa) jelképes ereje van. A forgatókönyvíró ren­dező a megértésben csak any- nyit segíthet, hogy a magyar színjátszás legjobbjaira bízza az emberi arcok és a szó ál­tal közvetített cselekményt. Felsorolhatnánk az egész sze­reposztást, de legmélyebben talán öze Lajos, Márkus László. Bencze Ferenc, Hor­váth Sándor és az utolsó film­szerepét alakító L aiinovits Zoltán játéka, vagy inkább az általuk megformált karakte­rek vésődnek az emlékeze­tünkbe. M— cm CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyert, ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.15: Panaszok nyomában. Juhász Ju­dit riportja. — 14.00: Mindenki Könyvtára. — 14.30: Polkák fú­vószenekarra. — 14.40: Kóruspó- d.ium. — 15.00: Hírek. — 15.10: Richard Strauss: Salome — fi­nálé. — 15.28: Ezeregy délután. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 16.40: Régi muzsika. — 17.00: Hírek. — 17.05: Munkánk szol­gálat . . . Népi ellenőrök fóru­ma. — 18.03: Bert Claus orgo­nái. — 18.15: Kritikusok fóru­ma. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Bo- ross Bajos népi zenekara ját- sz*:. — 19.40: Kapcsoljuk a Cse­peli Munkásotthont. — 21.30: Tánczene Prágából. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Dzsesszfelvételekből. — 22.50: Omar Khajjam perzsa köl­tő versei. — 23.10: Teli Vilmos. Részletek Rossini operájából. — 24.00; Hírek. — 0.10: A Berlini Rádió énekkara énekel. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Szép Ju- hászné. Részletek Huszka Jenő operettjéből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Miskolci stúdiónk jelent­kezik. — 12.55: Zara Doluha­nova énekel. — 13.25: Édesanya­nyelvünk. — 13.30: Hírek. — 13.33: Schubert: Tizenkét kerin­gő. — 13.45: Időjárás- és vízál­lásjelentés. — 14.00: Rádiónapló — kettőtől ötig... — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Rádiószínház. A varos és a fejedelem. — 21.31: Szovjet művészek operafelvéte­leiből. — 22.00: Nóták. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpo­litika. — 22.43: Népszerű mu­zsika. — 23.40: Könnyűzene éj­félig. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.05: If­júsági körkép. Az őszi szállítá­si csúcsidényben... — 17.20: Beatkedvelőknek. — 17.35: Mun­kásportrék. A gátőr... — 17.42: Szívesen hallgattuk. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió kró­nikaműsora. — 18.15- Polbeat dalok. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjórásjelentés, műsorismerte­tés. Televízió, í. műsor: 17.23: Mű­sorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Elmondanám a parlamen­ten. . . — 17.40: Teendőink. — 18.10: Telesport. — 18.40: A Né­met Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 19.05: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is el­kezdhetik ... — 19.30: Tv-hir­adó. — 20.00: Bel Ami. AngoJ tévéfilmsorozat. — 20.45: Jogi esetek. — 21.35: Teleszubjektív. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01; Az Iro­dalmi Színpadtól a Radnóti Miklós Színpadig. Dokumentum­film. — 20.10: Négy monológ Jaan Kross monodrámá.ia két részben (14 éven felülieknek!) — Közben 21.05: Tv-híradó. Szlovák televízió: 17.15: Fecs­ke. — 17.55: A Jazierka stúdió műsora. — 19.00: Híradó. — 20.00: Edna, a csavargó (angol film). — 21.30: Híradó. — 22.10: Fiatalok tévéklubja. — 23.00: Sajtószemle. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — Görög kereskedők Mis­kolcon. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18) : Herman Ottó éle­te és munkássága. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18) • A XX. század magyar festésze­te. — Kondor Béia-emlékkiállí- tás. — Diósgyőri vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—19): Déryné Széppataki Róza- és Lévay Jó- zsef-emiékszobák. — Kossuth Művelődési Ház kiállítóterme (10 —18): I. miskolci ötvösművészeti és fémműves quadriennale. — Kossuth Művelődési Ház Mini Galériája (10—18): Szanyi Péter szobrai. — József Attila Klub­könyvtár (12—20): Művészet a Művészetben. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Az ötödik pecsét Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6 8 órakor KOSSUTH Harc Rómáért I—II. Mb. szí. román—NSZK film Kezdés: 3, 6 órakor Dupla helyár! HEVÉSY IVAN FILMKLUB Maréknyi szerelem Szí. svéd film Kezdés: f5, f7 órakor 18 éven felülieknek! FÁKLYA Vannak még csodák Szí. olasz film Kezdés: í5, f7 órakor PETŐFI Labirintus Magyar film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Éjfélkor indul útjára » a gyönyör Mb. szí. olasz film t Kezdés: 5, 7 órakor Másfél helyár! 16 éven felülieknek! TÁNCSICS Az ötödik pecsét Szí. magyar film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Az ötödik pecsét Szí. magyar film Kezdés: 5, 7 órakor HÁMOR Halálos tánc Jugoszláv film Kezdés: 6 órakor PENTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjá­ból. — 8.27: A „meghámozott” sejtek. — 8.37; Versenymüvek. — 9.34: Fehér liliomszál ... — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Testvér, ki utánam jössz. — 10.40: Vladimir Horowitz Schumann-műveket zongorázik. — 10.59; Lottóeredmények. —n.00: Gondolat. — 11.45: Csajkovszkij: Anyegin — zárójelenet. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Haydn: F-dúr trió. —8.15: Az izraelita felekezet negyedórá­ja. — 8.30: Hírek. — 8.33: Ze­nés beszélgetés Tóth Istvánné, kéméndi népi énekessel és a csökmői népdalkor tagjaival. — 8.56: Operettfinálék. — 9.15: Műkincsek — feketepiacon. — 9.30: Hírek. — 9.33: Theo Schu- 'mann comböja játszik. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Drága hiúság. apróhirdetés asBIcis Betanított munkakörbe férfi­éi női dolgozókat, villanyszerelő szakmunkásokat felvesz a BVM Alsózsolcai Gyára, Alsózsolca, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom