Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-25 / 252. szám

a miskolciaké a szó Neonrejtvény 3^ Egy miskolci filmszínház bejáratánál láttuk ezt a talányos neonfeliratot. Lehetne annak a rövidítése is, hogy „utánjátszó mozi”. Lehet Táncsics mozi is. Azt hisszük, az utóbbiról van szó. (Poes Imre felvétele) Vizsgálat „Favorif-ügyben ,.A kilós Favorit 90 deka” címmel lapunk október 4-i szántában közöltük Baranyi Andrásné panaszát. A Mis­kolci Sütőipari Vállalattól a következő választ kaptuk: minőségileg és mennyiségileg megfelelő árut tudjunk biz­tosítani. Az üzem minden in­tézkedést megtesz, hogy a ralitárból csak a szabvány­nak megfelelő termék kerül­jön a kereskedelembe.” Szép gesztus Szívet, melengető látvány­nak voltam tanúja az el­múlt napokban: egy tiatal pár menyasszonyi csokrot helyezett el Perecesen, a szovjet hősi emlékmű talap­zatán. Áldoznak ezzel azok­nak, akik íiatal életüket ál­dozták hazánkért. Nagy örömmel üdvözlöm ezt a szép, és több fiatal számára is kö­vetendő gesztust. Csík István Miskolc, Erenyői út Fedett buszmegállót kaptak Űj, fedett buszmegálló ké­szül a Kilián-északi lakóte­lepen is. Eddig kissé méltat­lankodva tekintettek az észa­kiak a Kilián-déli oldalon már régóta meglevő fedett buszmegállóra. Most már be­teljesedett az északiak vá­gya is, türelmesen várhatják esőben is a buszokat a fe­dett megállóban; kímélve egészségüket és ruházatu­kat. Mint tapasztalom, egyre több fedett buszmegállót lé­tesítenek városunkban. Kö­szönet érte. K. P. Miskolc „Felkerestük a panaszost, a nala levő kenyérből azonban nem tudtuk megállapítani an­nak súlyát, mert már csak a felél tudta rendelkezésünkre bocsátani. A vállalat maxi­málisan azon fáradozik, hogy városunk fogyasztói részére Pad, zöldséges ágyak között A Mikes Kelemen u. 34. sz. alatti, négyszintes épület lakói nagyon örültek, amikor híre ment: fásítják a tágas udvart, s játszótér lesz rajta. A házfel­ügyelő dicséretes közbenjárására meg is érkeztek a facsemeték, majd most Ősszel a játékok is. öröm volt nézni, milyen boldo­gan vették birtokukba a csöpp­ségek a libikókát, hintát, mászó­kát Még azt sem bánták, a la­kók, hogy az udvaron nem ju­tott már hely a garázst nélkülöz­ni kényszerülő autóknak, örül­tek a néhány padnak is, amelye­ket pirosra íesiettek a kertészeti vállalat munkásai. A ház egyik oldala játszótérré alakított udvarra, a másik a sze­rencsések garázsaira, a harma­dik oldala pedig az utcára, a már meglevő virágágyakra néz. A negyedik oldal az Avas-dél leié tekinl. A lakóteleptől gyümöl­csösök, szolok, ezektől egy jár­da, s mellette kerítés vaiasztja cl a kockabérházat. A ház és a kerítés közötti törmelékes föld­hányást konyhakertnek használ­ják a lakók. Zöldséget, karalá­bét, paradicsomot, paprikát ter­mesztenek. Két piros padot már el Is he­lyezlek a néhány méteres dom­bocskán. Mindkettő a bérház meglehetősen csúnya, szürke, va- ltolatos falára néz. Ki fog ezek­re ülni, s mit fog nézni a szür­ke talon?! — kérdezik sokan. Miért nem volt elég a hatalmas udvar betelepítése, s a már meg­levő virágágyak szépítése? Miért kell két pádért, esetleg néhány facsemetéért, bokorért elvenni a konyhakerteket? Miért nem kér­dezlek meg a lakókat is; mit szeretnének a ház hátsó oldalán? Két padot, amelyről „csodálhat­ják” a szürke maltert, vagy ker­tészkedni tovább? (Nem sok — ám a vasárnapi ebédhez elegen­dő — terem a kis ágyacskákban). Ha megvalósítják az Avas—III. ütem beépítési tervét, a kerítés mellett most elvezető járda he­lyén utca lesz. Ez indokolhatná erre az oldalra is a parkot a zöldséges ágyak helyére. Am hol van még az?! S ha valamikor lesz is utca a kerítés mellett, a padok háttal állnak majd neki, a partról nem is szólván. Sőt, még azt is megkockáztathatnánk; valószínűleg akkor sem zavarná­nak senkit a zöldséges ágyak. Esetleg termőföldet lehetne rá­juk hordani, hogy szebb legyen a termés. Ny. I. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 V Nap, mint nap sokaknak gondot okoz, hogy miként ál­lítsák össze étrendjüket, hogy abban minél kevesebb le­gyen a túlságosan tápláló, zsíros falat. A fogyni akarók, akik sok fölösleges kilót ci­pelnek, gyakran azért adják nehezen á fejüket egy kis diétázásra, mert azt hiszik, ezzel huzamosabb időre le kell mondaniuk az ízletes ételekről. Pedig ez koránt­sem így van. Kétségtelen viszont, hogy még a fogyókúrázók sem fe­ledkezhetnek meg arról, hogy a szervezet számára fontos vitaminok, ásványi sók a soványabb étrendből sem hiá­nyozhatnak. Éppen ezért olyan táplálékokat kell elő­térbe helyezni, amelyek nem túlságosan gazdagok tápanya­gokban, viszont tartalmazzák a vitaminokat, ásványi só­kat. Ilyenek többek között a tejtermékek. A Tejipari Vál­lalatok Trösztje a választék bővítése érdekében újabb termékekkel gazdagította az évről évre szélesebb áruská­lát. Aligha van olyan ország Európában, ahol ne ismer­nék az ízletes, finom edámi • sajtot. Ebből a keresett ter­mékből most finn és lengyel szállítmányokból is jut a boltokba. Nemrég került for­galomba a külföldről érke­zett edámi, és máris számot­tevő vevőköre van. Fóliacso­magolásban kapható, 2.2 ki­lós kiszerelésben, de az üzle­tekben. ahol a többi sajtfé­lét is felvágják, az edámit is kérheti a vevő ennél kisebb mennyiségben is. Tálalási, készítési formája sokféle le­het. Készíthető belőle rán­tott sajt is. amihez persze némi ügyesség, jártasság kell. legalábbis ahhoz, hogy igazán finomra sikerüljön. Aztán piros arannyal ..dí­szítve”. ízesítve is különleges zamatú uzsonna, vacsora az állandó minőségű edámi. He­szelt sajtként szendvicsek, sajtos tészták szórására is * igen alkalmas. Érdemes néhány szót szól­ni arról, hogy hazánkban 8 évvel ezelőtt egy lakos egy év alatt átlagosan alig több. mint kilencven dekagramm sajtot fogyasztott. Azóta ez a mennyiség évről évre nőtt,-a .rí , j. no igaz, hogy eléggé csekély mértékben, s elérte az 1 ki­logramm 21 dekagrammos átlagot. A, fejlett étkezési kultúrával rendelkező orszá­gokban az évi sajtfogyasztás ennek a többszöröse. Annak, hogy nálunk a tej­termékek fogyasztása elma­rad más táplálékoké mögött, nagyobbrészt az az oka, hogy még mindig nem ismerik eléggé: a szervezet egészsé­ges és normális funkcióinak fenntartásában jelentős sze­repe van a komplex ételek­nek, melyek egymagukbán is sok fontos, élettanilag nél­külözhetetlen vitamin és ás­ványi sók hordozói. A tej- és tejtermék-fogyasztában ha­zánk a világranglistán az utolsó harmadban foglal he­lyet és ezt fájó összevetni az alkoholfogyasztásban elért, kétes értékű „előkelő” helye­zésünkkel. Az életkörülmé­nyek változása, a műveltsé­gi színvonal emelkedése fel­tétlenül oda kell, hogy ve­zessen: kerüljük az egészség­károsító hatásokat, és többet áldozzunk olyan táplálékok­ra, amelyek a szervezet ki­egyensúlyozottságát, építé­sét, ellenállóképességét fo­kozzák. Hazánkban mind a tej, mind pedig a tejtermékek ára kedvezőnek mondható, a boltokban a legtöbb helyen korszerű hűtővitrinekben, hűtőpultokon tartják a tej­termékeket. Csomagolásban, feldolgozásban is igyekszik megközelíteni a tejipar a vásárlói igényeket modern gének, gépsorok beállításá­val. Akik igazán kedvelik a sajtokat, többek között az edámi sajtot is, szívesen vá­sárolnak egyszerre egy 2.2 kilós adagot is. Hadd mond­juk el. nem közömbös, hogy az előre megvett sajtot mi­ként tárolják a felhaszná­lásig. A legkedvezőbb, ha 8 —10 fokos hőmérsékletű hű­tőbe helyezzük, de arra le­hetőleg ügyeljünk, hogy a 17 fokot ne haladja meg a hő­mérséklet ott, ahol az edá- mi, vaav más hasonló minő­ségű sajt áll. Ugyancsak örömmel fogad­ták a vásárlók, hogy a kö­zelmúltban tovább gazdago­Szarvasagancs dámiapát, mufloncsiga A írótea ára Vagyont érő trófea Nyugatnémet rendszámú BMW fékez a budapesti Ig­notus utca 33. előtt. Rövid keresgélés után megtalálják a jobb napokat látott kopott táblát: Országos Trófeabírá­ló Bizottság. A kocsi tetején három szarvasagancs. A ke­rekeket még föld- és íücso- mók tarkítják. Azt agancso­kon kis cédula; eszerint a Balatonfelvidéki Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság terüle­tén lőtte a vadat a külföldi vadász. A trófea lekerül a ko­csi tetejéről, mérlegre helye­zik. Egyeztetik az adatot a cédulára írottal, majd a bí­rálat következik. Az asszisz­tens kézbe veszi a barnára színeződött, vaskos agancsot, a bíráló — ez esetben a bi­zottság tudományos munka­társa, Szidnai László — cen­timéterszalaggal a kezében sorra méri a szárakat. * Magyarország vadállománya vi­lágszerte a legjobbak közé tar­tozik; nálunk lőtték ki a világ- rekorder özagancsot fején hordó öreg bakot. Évekig mi büszkél­kedhettünk a világbajnok szar­vasaganccsal. (Bulgáriában az idén ennél is jobbat lőttek.) A dámlapátos trófeák világrekoi- derei negyedszázadra visszame­nőleg magyarok. Érthető, hogy előszeretettel keresik fel ha­zánk erdeit a külföldi vadászok. A nyugatnémetek nagyvadra jönnek, s újabban a svájci, olasz és sDanyol nimródok is szarvasbikát szeretnének lőni. Szerződést kötnek a MAVAT>- dal, és megbatározott feltételek mellett vadászhatnak az arra ki­jelölt vadásztársaság területén, természetesen kísérővel. * S/.idnai László tizenhat esz. tendeje bírálja a tóíeákat. * Vaddisznóagyar. Egykori tulajdonosa, az öreg remete­kan 1970-ben került terítékre Kabhegyen. Maga is szenvedélyes vadász. — A szarvasbika vadászata szeptember elsején kezdő­dött. Mi azóta 1800 trófeát 1800 trófeát bíráltunk el. Ez hatalmas mennyiség, hát még ha hozzáteszem, hogy ezek negyven százaléka érmes! Október 15-ig lehetett va­dászni őzbakra, ezekből 6400- at hoztak be hozzánk, az ér­mesek aránya 10—12 száza­lék volt. A legjobb szarvas­agancs súlya 14 kilogramm negyven deka volt, ezért 750 ezer forintot fizetett ki a nyugatnémet vadász. * A külföldi vendégvadász min­denért fizet, tehát üzletfél. A MAVAD által kiadott táblázat tartalmazza a kilőtt vadak tró­feaméreteit, az ezekért fizeten­dő összeget. Égy szarvasbika ki­lövése 250 nyugatnémet márkába kerül. (A sebzésért is fizetni kell!) Ha 10 kilogrammos a tró­fea. akkor 7600 márkát fizet a vadász. Fizetni kell az agancs súlyáért is. A tízkilogrammos esetében dekánként 34 márkát. A tizenkét kilós agancs 16 ezer 600 márkába kerül, plusz dekánként 80 márka a súlyért. A dámlapá­tos 11 ezer márkába kerül, ha eléri az öt kilogrammot a tró­fea súlya, ám itt dekánként már 100 márka a fizetendő ár. Drága a mufloncsiga is. Nyolcvan cen­timéternél az alapdíj 3700 márka, erre jön még centiméterenként 250 márka. Ha a bíráló bizottság arany-, ezüst-, vagy bronzérmes­nek találja a trófeát, 20, 15, il­letve 10 százalék a felár. A vad­kan agyarának kivitele sem „ol­csó mulatság”. Ha a hossza el­érte a 22 centimétert, 2800 márka az alapdíj, és milliméterenként 150 márka a hosszdíj! * A bírálószobában ismét számok hallatszanak. — Hosszúság 103,5, koszo­rú hármas, 40—20, önálló 34. 102, 3-as 42, 23, önálló 32 . . . Külön minden agancsszár, a szemág, a jégág, a szárvas­tagság, a szín, a vastagság. Ha érmeset találnak, azon­nal fényképezik ... SOLYMOS LÁSZLÓ Dámlapát. Nem messze a világrekordtól. Aranyérmes őzagancs (Szidnai László felvételei) Zöldség télire Szállítják a zöldséget az AGROKONZUM Szövetkezeti Közös Vállalat téli tárolóiba, összesen mintegy 300 vagon zöldséget tesznek el. A bur­gonya és a vöröshagyma ja­varésze már fedél alatt van, a káposztaféléket viszont csők október végén kezdik beszállítani a termelőktől. dott a műanyagba töltött, kenhető sajtok száma is. A Riki, a Prima és a Bambi­no a szomszédos Csehszlová­kia tejiparának terméke. A csomagolás megfelel a leg­korszerűbb követelmények­nek, hiszen a műanyag töm­lőben higiénikusan tárolha­tó, szállítható ömlesztett sajt bármiféle élelmiszerrel együtt- tárolható a hűtőgépben. El­sősorban a gyerekek kedvel­ték meg ezt a csomagolást, hiszen elég csupán egy he­lyen megbontani a műanyag­burkot, és máris kibuggyan a finom, illatos sajt, amit tet­szés szerint lehet közvetle­nül a műanyagbélből fo­gyasztani, vagy kenyérre kenni. A praktikus csomago­lás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tízóraira magukkal vigyék, hiszen a csomag tar­talma nem folyik, nem áraszt semmilyen szagot, mert a záró része is teljesen meg­bízható. Amióta nálunk is kapható a Riki, a Prima és a Bambi­no sajt, közülük bárki meg­találhatta az ízlésének meg­felelőt. Ez megmutatkozik a vásárlások során is. Regge­lire. tízóraira szívesen vásá­rolják a Rikit és a Prímát mindazok, akik a nap jó ré­szét a munkahelyüktől — üzemi büféktől — távol töl­tik el. A Bambino pedig ép­pen a kisebb gyerekek, a legfiatalabb korosztály tag­jai körében kelendőbb. A tejipari vállalat a termékek minőségének ismertetésével éppen azt kívánja elérni, hogy a jövőben még több is­kolás és íiatal válassza tíz­óraira, uzsonnára a kiváló, műanyagtömlős sa.jtokat. Ezek fehérjetartalma megle­hetősen magas, arpi a fejlő­désben levő fiatal szervezet számára igen kedvező hatá­sú. Ugyanakkor a zsírtarta­lom olyan százalékot ér el. ami meg sem közelíti más ételek zsírtartalmát. Kalória- szegény ételek után kutatva, az esti órákban ne feledkez­zünk meg az olcsó sajtokról, mert ha tartunk otthon ilye­neket. akkor nem kényszerü­lünk rá a zsíros, nehéz éte­lekre. A csehszlovák műanyag- tömlős sajtok nemcsak kül­ső megjelenésükben hason­lítanak a magyar Olimpiádé, illetve Frankfurti sajtokhoz, de az ízek között is találha­tó bizonyos hasonlatosság. Mint ahogy egyébként az Olimpiádé sajt íze leginkább az ementáli sajtéhoz hason­lítható. Az import műanyagtömlős sajtok előnyei köze tartozik az is, hogy hosszabb ideig tarthatók el, mint a többi hasonló. Ez egyben lehetővé teszi, hogy akár egy- vagy kéthetes tartalékot is lehet képezni otthoni tárolásra a hűtőgépben. Ezalatt a ter­mék minősége semmit sem változik, valamennyi tulaj­donságát megőrzi. Az ínyenc sajtfogyasztók­ra is gondoltak a szakembe­rek, amikor behozták a kvarglit, ezt a sajátos ízű, illatú csehszlovák pogácsa­sajtot,. íze. .illata a pálpusz- taiéhoz hasonló, celofánba cso­magolva kapható, az egyéb­ként valójában pogácsafor­májú, ötdekás sajt. Egy-egy nagyobb csomag súlya há­rom kilogramm, így érkezik a boltokba. Mivel a kiszere­lésnél egy-egy bolti adago­lás elég nagynak számít, a kisebb üzletek vezetői elein­te idegenkedtek ettől a ter­méktől. Remélhetőleg ez az idegenkedés feloldódik majd, ha a vevők mind szélesebb körben kedvelik meg az elő­deink által már ismert, és valamikor igen kapós kvarg­lit. A Tejipari Vállalatok Trösztje a termékbővítéssel azt szerette volna elérni, hogy — hasonlóan más or­szágokhoz — nálunk is mi­nél többen találjanak a bol­tokban az ízlésüknek meg­felelő tejtermékeket. A szakemberek bíznak abban, hogy ez a törekvésük nem volt hiábavaló, s mind töb­ben kedvelik meg az egész­ségesebb táplálkozás szem­pontjából előnyös tejtermé­keket, köztük a finn vagy lengyel edámi sajtot, a cseh­szlovák műanyagtömlős saj­tokat, illetve a kvarglit. A választékbővítés egyút­tal azt is szolgálja, hogy mindazok, akik huzamosabb ideje vásárolják valamelyik, általuk jónak tartott régeb­bi tejterméket, sajtot, most az új. importtermékekkel át­menetileg helyettesíthetik azt. Esetleg éooen a hasonló ízű. hasorló állományú saj­tokkal. Megemlíthető, hogy a nö­vekvő turisztika révén mind többen ismerkednek meg külföldön, több napos kint­tartózkodásuk idején a szom­szédos országok tejtermékei vei, így a már importált saj­tokkal. Számukra örvendetes ez a felfedezés, hiszen a Csehszlovákiában. Lengvel- orszáaan vásárol* ri'etes saj­tokból most már itthon ís '."'•'-"'♦halnak. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom