Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
A hab utoléri a borsót is ezredfordulón Meleg napok a hűtő- házban * A hét végén FinnorszáalMn dicsérik ezt a szamócát... A kamion percre poniosan, érkezik,. Irány Finwrsxsg. A rakomány : szamóca. Teherautókról borsót pakolnak, kicsit odább szomo- lyai cseresznyével rakottan fordul egy targonca. Nagyüzem van a Magyar HüLöipar Miskolci Hűlő háza bem. m m Csirmaz Elek főkönyvelő: —■ Nemcsak a szezon köszöntött be, hanem azzal együtt a gond is. Az időjárás alaposan megtreíált minket. Részben, mert két hetet késett a jobb idő. részben pedig, mert a hirtelen jött melegben egyszerre érnek be a termékek. Csak egy példa: ötven hold zöldborsót vetettünk el szakaszosan. Akkor nem volt eső, nem kelt ki, csak egyszerre. Egy időben érik; a leszedése, cséplése, szállítása így nehéz. — Esek szerint most bor- soszezon vem? — Az is. Szállítják a szamócát. Tizenöt vagon késztermékre számítunk. Jo hír: kiváló a minősege, összehasonlíthatatlanul jobb, mint a tavalyi. Kevesebb a megegyünk. Négyvenvagonos tervünk volt, talán elérjük a 23 vagont. Nagy volt a kieses egresből is. Rekordtermés volt viszont szomolyai cse- resssnyéhől, s általában cseresznyéből. A 15 vagonos terven felül még 8—10 vagonra számítunk. — A minőség? — Az idén jobb a gyümölcs, Jellemző a málna példája, Kevesebb lesz a termés, de összehasonlíthatatlanul jobb a minőség. Az időjáráson kívül ennek más oka is van: régebben nagy. négy- ótkilós rekeszekben szállítottak. Az áru tört. Most csak másfél kilós rekeszek vannak. A szemek épek maiadnak, több az úgynevezeit guruló málna. Árbevételben tehát nem lesz különbség Ri- bizliből ugyanannyi várható, mint tavaly, 15 vagon. — A legnagyobb tömegű ctkk a borsó .. . — Száznegyven vagon a tervünk. Ha egy kicsit hidegebb lenne közben, akkor ez a mennyiség be is jönne Ha nem, akkor 20—30 vagon kiesés, is, lehet, A borsóról hadd mondjam el, hogy a jövő héten már megkezdjük a belkereskedelmi szállítást. A tapasztalatunk az, hogy a há ziasszonyok még idényben is szívesen vásárolnak hűtött termékeket. Ebben része van annak, hogy jobb a hűtőlánc, könnyebben szállítunk, több üzletben van hűtőpult, egyre több lakásban van jégszekrény és a háziasszonynak is sokkal kényelmesebb. A borsóval egyébként még egy nagy gondunk van: a késés miatt a borsóidénv 8—10 napig találkozik a zöldbab- idénnyel. — Ezek lesznek a meleg napok? — Nehéz napok lesznek, de itt minden idény nehéz. A mezőgazdaságból azt szállítanak. ami érik. Lehet egy áruból kevesebb, a másikból több, a tervünket mindenképpen teljesíteni akarjuk, és fogjuk is, remélem. Ha nem vagonszámban, ami csak. egy mutató, de értékben biztosan. T, Nagy Sándor főművezetővel jártunk az üzemben ig. Mutatta a fogadósorokat a szamóca válogatását, mosását. aztán néhány méterrel arrébb a már hűtött áru csomagolását. Jártunk mínusz huszonöt fokos hidegben, a leli almukat alvó, ízes gyümölcsök között. — Kóstoljanak meg egy frisset és egy hütötlet... Megvártuk, amíg a hűtött földiepei' felenged. Eddig vagontételekben számoltunk. Egv szemről írom: nem volt más íze. B. G. A rock-ínuzsikara lehet úgy is taijcolni. bogy az myr-már spurinak számit. Mégsem ebből a meggopdbíásbol a2 Ady Endre Művelődési Ház és a Mólnál- Eélg Ifjúsági Ház közös nyíri rejidezvénysprpm.táftak a Hport-rock7par,k címet. A niagyift-azat egyszerű: a úaLi WÖgóU. a Népkortbén (paa'kb.an) gyplpek össze táncolni a fiatalok, es — mert ajoa divat — lesz majd jófajta roc.k-mozsi.ka is. Sjaombaton. Iti-gri tartják első zenés estet es összesen n.Y?flfc alkatommal repdenk nyea e<en a pyaron. mipdig szqmbaton. S?pk fiatalt érdekelhet a hír. tje uszintep bevalljuk- hogy ha cs<rk enpyi lenne es népi több. akkor aligha kapptt volna ilyen terjedelmet. A ren.bé.^YéhSköi'P.íat száWMP.ki'e azért érdekes, tnert a 20-i zenés est teljes bevételét a várps sport- lóte,sitmérív'einek gazdag)fúgára szánják a rendezők. Várgdi László, az Ady tfpdre Művelődési Ház- igazgatója tájékoztatott benn/Jnkfil #> kezdem.éiiye.zésró1- de még o sem tudta megmópclani. milyen s.záPHbr.a IHetljetik maid be. es mire köíí-ik a 'váritátóan ,4—5 ezer forintra rúgó összeget. Szqba került közöltük p műjégpátya is. Ellnek a fel^píté- SÓi'e akbiftban aligb.a kerjll .spr 10*0-ig. Nem mintha bárki is vi,talpá 'a szükSéjiességét. háPém azért, nre-rt a legszerényebb becslésük szerint is l.ö—2ü millió forintba kerülne, és — ha s.záo.b.fasba vesszük a iiataipk áJdQzgtkészségét. akkor is — sok mjiiljpt kejlepe ..pótöini ’ a tanácsnak, s nipcs miből. De ba .i.égj.jáiyát pem is. spk mást lehet maid építeni társadalmi összefogással. A jöyő év elejétől már lesz egyszámlája a megyei — és esetleg a váv.üsi — KIHZ-bizpttsagnak. amelyre befize, Ijretik a k»f?}'müOÍStá müSSfákök munkabérét a l'iataiplc. Aki részt kíván vepni az Edzett ifjúságért tömegsp.wt- akeip.ban. aniyak nemcsak P sportpályán kell bizonyítania, hanem akkor is. amikor a sportlétesítmények fejlesztéséért hird/etijek társadalmi munkátÄ. miskolci fiatalok aligha okoznak csalódást, hiszen — számos más munkaakció mellett — már tavaly nyáron elkezdték épít eni az ayasi ifjúsági parkot. Az avasi munka folytatódik i az /{dei nyáron is. Aki pedig huszpnhatodikun elmegy a Nep- I kej'tbe, s jegyet vált a Sport-rock-park című rendezvényre, jt,az, a sport oltárán áldoz akkor is, ha éppen csak ..lötyög” fö-eg,y kicsit. B. D, Laliás a vállalat segítségével 'Városaik a kozelmÚÚ.báh éijte el a ezres Ielekszgmfct. A távlati "teir.v.ek ejké- §zjú,éféb.«z a szakeipbei’-ek Cejt- mprfek: az ezredfordulóra hilnyan leszű-m. Hülönbö/.o s-ámítások cgj bevetése alapjáig a prognózis: ‘áWÓ-hen Misirolcnak mcg:<o,.cr..uA z 2tifi ezer állandó lakosa Lesz. & éhhez hozzávesszük az ideitgien.esen a városban lakóidat e» az ipari üzeméi nk- bfi Vfjdpkrpl bejaibkat. akkor máír a negj-fidpjjjlipt is m.eg- hfb&YMs éz a szám...) Ászárai Utsok szerint a most igen d}lM.mjtog növekedési ütem 1980 körül l saizajek alá .fps igfcpkkepni \t\É É Az új KRV1SZ uj jelölest alkai utaz a j\y aiogaikelóhe- lyek jelzetére. »A kék alapon fehér színű, rajzos tábla — amely 700x700 .milliméteres — már a tavalyt év végén megjelent városunkban és. a 3, számú iökozlekedesi üt mentén. Mivel a gyártó cég csak 200 darabot tucíbtt belőle az elmúlt evhen szállítani, a fennmaradó 150«darab táblát az idén helyezik: ki a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának dolgozói- Aimegye valamennyi érintett településén a főútvonalak mentén ilyen táblák figyelmeztetik a gépjárművezetőket a gyalogátkelőhelyekre. Az ÉMÁSZ az előző terv- . iídőszakban 200 dolgozó ját se- igiíette hozzá hosszú lejáratú, íj lkamat és kezelési kijlUeg [nélküli hitel nyújtásával a icsaládi otthon megteremtéséihez. A hitelben részesítettek I: döntő többsége (78 százalék) jnmunkás. A hitel összege 1070 Óés 1975 között 17 millió 148 ►ezer forint, az egy dolgozóra Leeső átlag pedig 85 740 forint t -volt. A dolgozók lakásépítéseinek. illetve OTP készlakás- "vásárlásának vállalati támogatását elörelendítetle. hogy tavaly megalakult az ÉMASZ Miskolci Lakásszövetkezet. Az első ütemben épülő 20 szövetkezeti lakáshoz a vállalat lakásszövetkezeti tagonként 140 ezer forint kamat- es kezelésiköltség-mentes hitelt nyújthatott. Az F.MÁSE- dolgo/.ok lakásépítésének, illetve lakás- vásárlásának vállalati támogatása az idén folytatódik. Ebben az esztendőben is mintegy harmincán kapnak rendkívül kedvező teltétellel hitelt a vállalattól. Baj lesz a beruházásokkal télnek a hősitől as ipari szövetkezetek? Zempléni hársak Nemigen van hazánknak tája, ahol annyi hársfa dísz- lene, mint Tokaj-Hegyalja és a Hegyköz községeiben, városaiban. Sárospatak és Sátoraljaújhely utcáit végig öreg hársfák szegélyezik, ezenkívül a pataki kollégium udvara, az iskolakert is hársfáktól illatozik, a hegyközi erdőkben pedig kisebb-na- gyobb összefüggő hársfaligeteket találhatunk. A hársfák „népszerűsége” századokra nyúlik vissza ezen a történelmi vidéken, el egészen a Lorántffyakig, Rá- kócziakig, sőt a közhit a hársfát egyenesen Rákóczi fejedelem fájának tartja. Ugyanis a dédanyának, Lorántffy Zsuzsannának a címerében hársfa szerepel. A középkorban a Lorántffy-címer vörös pajzsában csak egy hársfalevél látható, de Lorántffy MiBorsod megyében a gyermekek 2—3 százaléka már a beiratkozás időszakában kimarad az iskolakötelezettekké nyilvánítottak közül. Nem arról van szó, hogy ezek a gyermekek nem iskolaéret- tfck, csupán az adminisztráció hiányosságai, vagy a helyi tanácsok felületessége az hálynak, a pataki vár urának 1014-ből fennmaradt címerében már egy gallyasleveles hársfa emelkedik. Bizonyára ’ez is közrejátszott abban. hogy Zemplénben annyira elterjedt a hársfa, és ma is a legkedvesebb fák közé tartozik, hiszen a Lo- rántffyak és a Rákócziak birtokaihoz tartozott a vidék nagy része. Kicsit megkésve, de ezekben a napokban teljes virágzásban vannak a zempléni hársfák, édeskés illatukkal árasztva el a községeket és a két várost. Nagy örömükre az itteni lakosoknak, különösen a méhészeknek, hiszen köztudomású, hogy e nemes fa virágának illatos méze vetekszik az idehaza és külföldön egyaránt keresett akácmézzel. oka ennek. Éppen ezért a megyei tanács illetékes osztálya úgy intézkedett, hogy a helyi tanácsoknak a népességnyilvántartás alapján felül kell vizsgálniuk a beiratkozásokat, s így kell „kiszűrni” az esetlegesen kima. radt gyermekeket. A vasút KISZ-esei Kocsimosót éoíteltek Az utasok gyakran panaszkodnak : piszkosak, porosak, szemetesek a vaeúti kocsik. A MÁV Miskolci Igazgatóságának KlSZ-tag.iai vállalták, hogy saját anyagok felhasználásával kocsimosót építenek — társadalmi munkában — s ugyancsak általuk készített kisgépekkel szerelik fel. A napokban átadták rendeltetésének a kocsimosó berendezést. Aggtelek üdülőközpont lesz Egy kormányhatározat értelmében ; üdülőközponttá fejlesztik Aggteleket — jelentős központi támogatással. Az Országos Idegenforgalmi Tanács és más szervek pénzügyi segítségével már megépültek a vendégváró faházak, s a közeljövőben elsősorban a kommunális ellátás fejlesztése a eél. Élesen fogalmazott a megyei KISZÖV küldöttközgyűlésén Koltai Zoltán: néhány szövetkezet fejőstehénnek. nézi a megyei szövetséget, holott annak pénzügyi lehetőségei nagyon is behatároltak. A KI3Z.ÖV megyei elnöke ismertette, hogy ipari szövetkezeteink két ötéves tervidőszakban 10 éves rekonstrukciós programot valósítanak meg. Ennek közvetlen célja, hogy a szövetkezetek korszerű kis- és középüzemekké váljanak. Az elmúlt tervidőszak kezdetén történt felmérés szerint 13 szövetkezet már akkor rendelkezett a kívánt korszerűség jegyeivel. A fennmaradókat két csoportba sorolták. Az első csoportbeliek fejlesztésére az elmúlt, a többiekére a jelenlegi tervidőszakban került, illetve kerül sor. Az elmúlt öt év alatt 13 szövetkezetben kezdődtek beruházások; hat rekonstrukció befejeződött, a többi áthúzódott 19*6-ra. Milyen beruházások történtek öt év alatt a borsodi ipari szövetkezetekben ? Említsük elsőként a Miskolci Háziipari Szövetkezetét, amely új üzemházat kapott a diósgyőri városközpontban. Elkészült a Her- nádmenli Építő és a Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet új telephelye. Üj üzemházat kapott a Mezőkövesdi Cipész, a Sátoraljaújhelyi Cipész, a Szerencsi Bútoripari és a Szerencsi Ruházati Szövetkezet. Az V. ötéves terv időszakára áthúzódó beruházás, illetve rekonstrukció kezdődött g HegyaUé Ruházati, a Sátoraljaújhelyi Faipari és a Sárospataki Ruházati Szövetkezetben. A szolgáltatások javítását szolgálta a kazincbarcikai, a miskolci Szent.péteri *kapui, a Győri kapui, a Hoffman Ottó utcai szolgáltatóházak, intézményközpontok átadása. Az öt év alslt a beruházások összértéke 148,5 millió forintot tett ki. A KISZÖV a közös fejlesztési alapból 06,7 milliót, az ÉVM 6,5 milliót a Külkereskedelmi Minisztérium 2,6 milliót, a megyei tanács a szolgáltatás- és iparfejlesztési alapból 21 milliót, az OKISZ 1,1 milliót, s ezen felül 27,1 millió forint átmeneti fedezetet adott. A szövetkezetek többsége ezekkel az összegekkel jól gazdálkodott. Nemegyszer azonban szemb.etúnően előkészítetlen volt a beruházás. Több szövetkezet eredeti rendeltetésétől eltérően használta, illetve használja .az új létesítményt: ez történt a perecesi szolgáltatóház esetében is. Ha valaki összeadja a támogatások összegét, rájön, hogy a beruházásoknál kis arányt képvisel a saját forrás. Igaz, a szövetkezeteknél nem túlságosan sok fejlesztési alap képződik, ám létezik a világon hitel is. S itt visszakanyarodhatunk Koltai Zoltán szenvedélyes kifakadásá- ra. A szövetkezetek — mondotta — szemmel láthatóan félnek hitelt igénybe venni. Kétségkívül a hitel felvétele bizonyos fokú kockázattal jár; mivel adott határidőre vissza kell fizetni, arra kényszerül a szövetkezet, hogy a korábbinál felelősségteljesebben, halék anyaiban, jobban gazdálkodjon. 4nn ezt követeli ma már az élet akkor is. ha nem vesznek fel hiteU. S t"domásul kell venni azt is, hogy a jelenlegi tervidőszakban csökkentek a pénzügyi lehetőségei mindazon szerveknek, amelyekre eddig énített°k az ipari szövetkezetek fejlesztési elképzeléseik kidolgozásakor. Márp°dio 1980-ig nemcsak az előző tervidőszakról áthúzódó, hanem a most induló rekonstrukciós beruházásokat is be kell fe ,Vz„í. Ezért szükséges nagyobb figyelmet fordítani a hitel- felvétel lehetőségeire, s a beruházások jobb előkészítésére. Ny. I. Akit nem írattak volna ke...