Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

• • Varga Eva kiállítása Azon gondolkodtam, hogy ha már beszélgetni nem tu­dunk a kiállítás megnyitója előtt, hogy szerezhetnék leg­alább egy önéletrajzot Var­ga Éváról; nem illik csak úgy, a levegőbe beszélni egy fiatal emberről, akinek a munkáival most találkozom először. Szerencsém volt. A művész ..véletlenül” ott járt a Kossuth Művelődési Ház Minigalériájában. Második éve misko!ciak — Többször visszaadták a katalógus elé írt önéletraj­zomat; azt mondták, hogy rövid. Két éve végeztem el a főiskolát, 1974 decemberé­től lakunk Miskolcon, ez az élső kiállításom a városban. Mit lehet írni egy önélet. rajzban ? Ilyen fiatalon és tőmonda­tokban valóban nem sokat. Annyit még. hogy a férj, Szanyi Péter is szobrász, és mi sem természetesebb, mint hogy a kiállítás rendezésé­ben és a beszélgetésben is részt vett. — Hogy jöttek Miskolcra? — A szobrászat nagyon 3^c A cirkuszkapu (részlet). (Kerényi felv.) KÖNYVESPOLC SZÍNHÁZI HOLMI Molnár Gál Péter érti és érzi a színházat. Annyira, hogy elolvasva könyvét (Szín­házi holmi — Kozmosz, 1976.) a teljesség érzetével helyez­zük a polcra, a majd gyakran előveendő könyvek sorába. Tesszük ezt a szerző „előze­tes figyelmeztetése” ellenére. Öva inti ugyanis az olvasót, hogy könyvét sem színház- történetnek. sem összefogla­lásnak, sem semmiféle átfo­gó elmélet rendszerének ne tekintse. De még színházi puskának se vegye „abban a reményben, hogy a szerző megrövidíti számára a szín­házművészet dzsungelében való eligazodást”. Az olvasó észre sem ve­szi, és egy izgalmas játék já­tékos társává szegődik. Itt a titok! Hol a titok? De a ti­tok labdája pattog, s csak egy pillanatra érezzük ello­pottnak: máris tovább röp­pen. Mi a titok nyitja? Ta­lán a színházi siker? A bo­lond lány hétszázas szériája? Talán az, hogy a színház ki­neveli a fanatikus hitű szak­embereit, a Brechteket, a Latabárokat, a Hevesiket? Ez igaz. De az is, hogy „korunk legnagyobb színházi rendező­je” Gordon Craig „papírren­dező” volt. Amatőr és felta­láló. „Feltalálta a színházat. Az elirodalmiasodott és el- polgáriasult illúziószínház idején vissza akarta vezetni a színházat ősforrásaihoz: a közös ünnepségek nagyszerű mámorához, a látvány, a fény, a mozgás és a muzsika, a ritmus és a vonal pompás összhangjához.” Szóval az ősforrások? De­hogy, hiszen Goldoninak (A kávéház) éppen azt köszön­hetjük, hogy irodalmiasította a színházat, összefoglalva mindent, amit a commedia dell’arte addig kidolgozott. Talán Brook tudja a tit­kot? „Brook se tudja” — nyugtat meg a szerző. Any- nyit tud, hogy a színház „mindenki számára élményt jelentő közösségi hely; na­gyon ordenáré és nagyon fi­nom hely egyszerre". S Brook is csak annyit látott, hogy .,Reinhard szép színhá­za, Brecht okos színháza, Piscator politikai színháza, Sztanyiszlavszkij őszinte színháza, Gratovoski szegény színháza, Barrault költői színháza, Julian Beck ren­detlen színháza a társada­lom csak keskeny szeletének tetszhet”. Nem tudja tehát Brook sem, szerencsére, „mert szánalmasak azok a szakemberek, akik megren- díthetetlen biztonsággal tud­ják”. A titok labdája Miskolc színházához pattan. (Miskolc színházi ünnepe.) Hol rejlik színházunk létének, művészi munkájának sarkpontja? A 150 éves múltjában, a jele­nében, talán az elvárások­ban? Abban, „ha a munká­ban elfáradt dolgozók föl­üdülést merítenek falai kö­zött. Ha úgy fordulnaelő­adásaihoz, mint egy jó ba­ráthoz tanácsért életük nagy és kis kérdéseiben”. Molnár Gál Péter játéká­ban kétféle ember vehet részt: aki szereti a színházat és aki nem szereti. Mivel a könyv olyan élmény, amely fölér egy színi előadással, a csak olvasni szerető is ked­vet kap a színházlátogatás­hoz, ha elolvassa. Mert azt inspirálja, amit egy jó szín­ház. Leköti a figyelmet. Kér­déseket tesz fel és válaszol meg. Kérdéseket kelt ben­nünk és általunk keresi rá a választ.. ö, a titkok tudója sokat elmond. És még meny­nyit mondhatna! GYÁRFÁS ÁGNES munka- és helyigényes. Ez­zel a szakmával nem lehet egy szobában éLni; itt kap­tunk lakást és műtermet. Másfél év nem hosszú idő, berendeztünk ezalatt. Az egyik oldalról Lenkey Zoltán a másikról Feledy Gyula a szomszédunk, van egy kis­fiúnk; dolgozunk. Ha műteremben beszélget­nénk, már elkészült, és mun­kában levő szobrokról foly­na a szó, így inkább arról, hogyan fog talajt bárhol a fiatal művész, ha szobrász. — Péternek eddig két na­gyobb, köztéri szoborra szóló megbízása volt, az én leg­utóbbi, megrendelésre ké­szült munkám a nyírbátori zenei napok plakettje — mondja Éva. — A többi kö­zött most is plakettet készí­tünk mind a ketten a Vas­gyári Kórháznak, illetve az egyetemnek. A területi szer­vezet kiállításain is részt vettünk (Péter Salgótarján­ban díjat is nyert), más meg­bízásaink is vannak. De most ez a kiállítás a legfontosabb. A cirkusz csak ürügy... Cirkusz a címe Varga Éva első kamaratárlatának, az első önálló lépésnek, amelyet az otthonul fogadott város­ban tesz. Túl van az alkotó­munka minden nehezén (szó szerint, mert a domborműve­ket Éva egyedül is cipeli, ha kell), tréfálkoznak rajta, hogy nem is tudták: ingyen­reklámot csinálnak a Mis­kolcon játszó Bukarest cir­kusznak. De komolyra for­dítva a szót: — Nagyon szépek a figu­rális kompoziciójú bronz re­liefek ... — Nem írom alá az egyes táblákat, úgy gondolom, ma­gukért beszélnek. Az első egy kapu, amely nagyban valóban egy cirkusz kapuja lehetne, ha a bejáratot ma is úgy képeznék ki, mint a reneszánsz épületein. A töb­bi táblán a cirkusz életéből vett jeleneteket nagyítottam ki. — Miért éppen a cirkusz a témája? — A cirkusz ürügy, hogy emberi kapcsolatokról be­szélhessek ebben az elbeszé­lésre nagyon alkalmas mű­fajban. Érdekel ez a világ, ahol élesebbek a kontrasz­tok, tisztábbak az érzések, egyértelműbb az öröm és a szenvedés is. Az anyag kife­jezetten erre a kiállításra készült, a helyszín adta az ötletet: a táblákat falra le­het akasztani. Ősszel a lérj mutatkozik be Különösebb fel dicsérésre nincs szüksége az igényes, fantáziagazdag, szép dara­boknak, és a legszigorúbb bírálatot a férjtől hónapok­kal korábban már úgyis megkapta Éva. Gondolom, kölcsönösségi alapon, mert most a tegnap 6ta látható tárlatért, ősszel pedig Szanyi Péter első miskolci kiállítá­sáért drukkolnak mind a ketten. (M-) Külföldön lépnek fel Két jelentős nemzetközi fellépés előtt áll a Huszon­ötödik Színház. Május 12-től 19-ig Olaszországban vendé­geskednek, majd júliusban Lengyelországba utaznak. A lombardiai tartományi kul­turális bizottság meghívására az 1976. évi színházi találko­zó keretében négy alkalom­mal mutatják be az olasz kö­zönségnek Hernádi—Jancsó „Vörös zsoltár” című darab­ját. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35; Melódiakoktél. — Közben 13.10: Törvénykönyv. — 14.00: Ünnepi körtánc. — A Gyermek- rádió vetélkedője. — 14.50: Ének­lő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Zenés beszélgetés Riczkó Istvánná négyes! népi énekessel. — 15.26: A csehszlovák kultúra hete. Dalok a Csehszlovák Rádió műsorából. — 15.36: Szedő Mik­lós felvételeiből. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Har­sán a kürtszó! — 16.35: Kama­razene. — 17.00: Hírek. — 17.05: A gépgyártás hátországa. — 17.30: Astrid Vamay énekel. — 17.57; Üj könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15; Bemutatjuk új lemezeinket. — 20.04: Az Anka­ra—Athén—Nicosia háromszög. — 20.35 Mazsaroff Mária és Tiha­nyi József népdalokat énekel. — 21.00: Hirek. — 22.20: Zenés játékokból. — 22.50: Meditáció — a gépesítésről. — 23.00: La­katos Antal népi zenekara ját­szik. — 23.31: Magvar e’őadómü- vészek felvételeiből. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Régi filmdalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Énekegyüt­tesek félórája. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a német iro­dalomból. — 12.50: Balettzene. — 13.30: Hírek. — 13.33: Kemény Egon: Erdő mélye. — 13.45: Idő­járás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Fiatal előadók sanzon­felvételeiből. — 18.30; Hírek. — 18.33: Szentendrei Klára és An- dó Mihály nótákat énekel. — 19.07: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Irodalmi évfor­dulónaptár. Berzsenyi Dániel, Lucian Blaga. — 21.05: Verbun­kosok. — 21.29: Puccini: Bo­hémélet. Négyfelvonásos opera. — 23.33: Tánczene éjfélig. — 24.00: Hirek. — 0.10: Idegen nyel­vű vízjelzőszolgálat. Miskolci rádió: Műsorismerte­tés — hírek. — 17.05: Fiatalok zenés találkozója. — 17.45: Az igazságügy fóruma. A környe­zetvédelmi törvény szankciói... — 17.55: Zenekari muzsika. —18.00: Borsodi Tükör — a stúdió kró­nikaműsora. — 18.15: Könnyű­dalok. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés — műsorismer­tetés. Zenei magazin. — 22.3»: Sajtó­szemle. Miskolci Nemzeti Színház: <S): Hókirálynő. Bérletszünet — (7): A denevér. Ibsen bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum Képtára (10—18): A XX. század magyar festészete; Kon­dor Béla-emlékkiállítás. — Aba Novák Vilmos és kortársat. — Herman Ottó-emlékház (10-Í-18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Déryné-ház (10—18): Déryné Széppataki Róza- és Lé- vay József-emlékszobák. — Di­ósgyőri vár (9—18): A diósgyőri vár története. — Szőnyi-terem (1°—18): Diósy Antal festőmű­vész kiállítása. — Kossuth Mű­velődési Ház (10—18): Cirkusz Varga Éva szobrászművész kiállítása. filmszínházak BÉKE Két pont között a legrövidebb görbe Magyar film Kezdés: f4 órakor A felső tízezer Mb. szí. angol film 16 éven felülieknek! Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Nyestfiak Szí. román film Kezdés: f3, hn5 órakor Folytassa, Kleó! Mb. szí. angol film Kezdés: 7 órakor FÁKLYA Svejk, a derék katona I—H. Dupla helyár! Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: 5 órakor PETŐFI A nyomorultak I—n. Dpula helyár! Mb. szí. NDK—francia film Kezdés: 6 órakor SZIKRA Csempészek nyomában Szí. szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Helga és Michael Mb. szí. NSZK film Kezdés: fő és f7 órakor 16 éven felülieknek! ^ A napsugár nyomában című sorozat forgatásán Május 10-től 15-ig A téyéfeszíivál programjából A legősibb írás Türkménia déli területén, a bronzkori Altin-Tepe vá­rosi település ásatásai köz­ben a régészek a világ egyik legősibb írásos emlékét ta­lálták meg. Az egyik sírban alabástromból készült pecsét­re leltek a szovjet kutatók. A pecséten két jelet találtak, amely vagy szótag, vagy szó lehet. A bronzkorból szár­mazó városnak tehát már saját írása volt. A XVI. miskolci tévéfeszti­vál május 10-én, hétfőn dél­után 5 órakor kezdődik a Ró­nai Sándor Megyei Művelődé­si Központ nagytermében. A megnyitó ünnepség után azon­nal megkezdődnek a fesztivál­vetítések, amelyek keretében — mint korábban már hírül ad­tuk — május 15-ig hét kate­góriában összesen 67 művet mutatnak be a közönségnek. A következő napokban né­hány versenyfilmet ismerte­tünk a fesztivál programjából. Ma Magyarországon 10 mil­lió ember helyett 11,5 millió­ra sütünk kenyeret. A sta­tisztika nem téved: inkább arról árulkodik, hogy paza­roljuk a kenyeret. Vitézy László riportfilmje, a Kenyér a szemétben figyelmeztetés­nek is jó, és sajátos szem­szögből mutatja meg, hogy mennyire nem élünk rosszul. * A tengerparti város. Bejrút a színhelye Chrudinák Alajos Harcok a magányos cédrus országában című riportfilm­jének. A jókedv, a szépség otthonával most mint had­színtérrel, barikádok, fegyve­rek, harcosok és halottak kí­sértetvárosával találkozunk. * A föld tájainak, természeti viszonyainak kialakulása, az emberi tevékenységnek a ter­mészeti viszonyokhoz való alkalmazkodása valameny- nyiünket érdekel. A napsugár nyomában című ismeretter­jesztő sorozat IV, részében. Az ittfelejtett ősvilág című filmben ezekre az ősi tit­kokra derít fényt Rocken­bauer Pál. * A tévéfesztivál hangulatos színfoltjai lesznek az animá­ciós filmek. Ezek egyike A botfülű tücsök, amelynek fő­hőse úgy nyeri vissza önbi­zalmát, hogy Mirr-Murr, a kandúr és az egerek zene­karával muzsikálhat együtt. A filmet Foky Ottó rendezte. Televízió, I. műsor: 17.18: Mű­sorismertetés. — 17.20: Hirek.— 17.30: Az etruszkok nyomában. Olasz ismeretterjesztő film — 17.55: „Tiszta szemmel...” — 18.25: ,,A közelítő tél. Berzsenyi Dániel születésének 200. évfor­dulóján. — 18.40: öt tusa . . . Be­tűárverés. — 19.15: Esti mese.— 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Idő­sebbek is elkezdhetik... — 20.05: Kisfilmek a nagyvilágból. Egy különös utazás pillanatké­pei. Beirút. — 21.20: Születésünk titkai. X/6. A tékozló magzat. — 22.15: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: A rózsa­szín párduc kalandjai. Ameri­kai rajzfilmsorozat. — 20.05: Ar­buzov: Régimódi történet. Szín­mű két részben. — 20.50: Tv- hiradó 2. — 21.50: Rendezte; Zsigmondi Boris. 1. Arcképek, találkozások. 2. Greco. Kisfilm. Szlovák televízió: 17.05: Metro­nóm. — 17.45: Ligatükör. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.05; Fegyvert Prá­gának! — 21.30: Híradó. — 22.10: sagvari Vörös kányafa Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális program­jából. — 8.27: Olvasólámpa. — 8.42: Rahmaninov: A fösvény lovag. Opera három képben. — 9.53; Tadeusz Sliwiak versei. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyttnl- kék”. — 10.40: Zenevár. — 10.55: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.10: Mozart-művek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Budapesti Koncert Fú­vószenekar magyar fúvósátirato- kat játszik. — 8.30: Hírek. — 8.33: Operettrészletek. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33; A 04, 05, 07 jelenti. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom