Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
XIV. borsodi műszaki hetek Jól kezdte megyénk az V. ötéves tervet Dr. Juhász György menny itő előadása Tegnap délután az MTESZ miskolci székházában dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ Borsod megyei Szervezetének elnöke ünnepélyesen megnyitotta a XIV. borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatát. A résztvevők között ott voltak a párt és a tanács, a megyei szervezete, az intéző bizottságok, a 23 tagegyesület vezetői és képviselői. A köszöntő szavak után. dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének „Az MSZMP KB határozatai szellemében, az V. ötéves terv útján a borsodi iparvidéken” című előadásával kezdetét vette a június 15-ig tartó, 263 előadásból álló rendeztal megjelölt létszám kétszeresét tervezték! Hasonló a helyzet az új cementgyárnál, továbbá a húskombinátnál is. Mindez rontja a termelékenységet, az élő munkaerő jobb hasznosítását. Dr. Juhász György a gyártmány- és gyártásfejlesztés feladatairól is szólt, majd azt elemezte, hogyan kezdődött Borsodban az V. ötéves tervidőszak I. negyedéve. Az összkép pozitív. A termelés példán! az előző év azonos időszakához képest mintegy 20 százalékkal nőtt, s a növekedés 96 százaléka a vénysorozat. Dr. Juhász György előadásának bevezető részében foglalkozott a műszaki-technikai haladás magyarországi helyzetével. Hangsúlyozta: a technikai haladás és a korszerű technológia alkalmazása ma nem elsősorban pénzkérdés, hiszen a pénzforrások lényegében rendelkezésre állnak. Nagyobb baj az, hogy termelékenység növeléséből származott. Az építőipar mintegy 21 százalékkal növelte termelését, de néhány beruházásnál csúszás van. Felhívta a figyelmet arra, hogy a BVK nagyberuházása, a kazincbarcikai olefinmű minden egy hónapos „csúszásával” havonta 300 millió forintos veszteség és hatmillió dolláros devizaveszteség éri a népgazdaságot. S mivel a Ünnepélyes avatás augusztus 20-án Az új művésztelep Már a belső szerelési munkálatokat végzik a Miskolci Építőipari Vállalat iparosai az új művésztelep nyolc lakásában. Pontos ütemtervet állítottak össze a hátralevő teendőkre. Eszerint augusztus 15-ig lezajlik a műszaki átadás és augusztus 20-án ünnepélyesen átadják a miskolci művészek új otthonát, melynek terveit az ÉSZAKTERV készítette. A jó munkakörülményeket és kényelmes otthont nyújtó lakások egyébként a régi művésztelep mellett készülnek. n , /r •• * Sütőüzemek Befejeződött a leninvárosi sütőüzem korszerűsítése. Naponta megközelítőleg 6,5 tonna friss kenyeret és péksüteményt tudnak készíteni. A Borsod megyei Tanács 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásával ugyancsak elkészült a csereháti részeken fekvő Krasznokvajda község új sütőüzeme. Ez hat község mindennapi szükségletét elégíti ki. Még az idén elkészül a 12 millió forintos beruházással épülő sárospataki új sütőüzem is. A OH várospolitikai fóruma Miien érdekeit a beruházási vállalat? A közelmúltban ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját a Miskolci Beruházási Vállalat. 1971 elején alakították, nagyjából egyidőben a többi megyei város hasonló vállalatával. Korábban a tanácsok tervosztályai bonyolították le a beruházásokat, ám a negyedik ötéves terv ugrásszerű fejlődést hozott a városok életében. Miskolcon például — az előző tervidőszakhoz viszonyítva — több mint kétszeresére nőtt a fejlesztésre fordítható összeg. Ezzel egyenes arányban, sőt ezt meghaladó mértékben szaporodtak a teendők is. Szekrényt Jenövei, a beruházási vállalat igazgatójával arról beszélgettünk, mit tesznek a beruházások gazdaságosabbá tétele és az építési munka minőségének javítása érdekében. — Miből él a beruházási váL- lalai 197 (ős gárdája? — Önállóan gazdálkodó vállalat a miénk. A beruházások lebonyolításáért az összeg egy százalékát kapjuk. A tervezővállalatokhoz hasonlóan gazdálkodunk. — Nyereséges a vállalat? — Igen. — Más vállalatok esetében teljesen természetes, síit dicséretes a minél nagyobb nyereségre való törekvés. De vajon egyezik-e a tanács — így is mondhatom: a város — érdekeivel az önöké? — Csak forma szerint érvényesül nálunk a nyereségre való törekvés. Az itt dolgozó emberek jó része „tanácsi” volt korábban, és nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy mindmáig a tanács szentével látunk, a tanács eszével gondolkodunk. Mondok egy példát: a kisajátított ingatlanok tulajdonosai nem ritkán pert indítanak, mert elégedetlenek azzal az összeggel, amit felkínálnak nekik. Tehetik, hiszen nem kell illetéket fizetniük a peres eljárásért. Ha kizárólag a vállalati érdeke, két tartanánk szem előtt, egyszerűen rábólintanánk az ilyen követelésekre. Ám a perek is tanúsítják, hogy nem ezt tesszük. Ugyanez vonatkozik a tervezői és kivitelezői számlák felülvizsgálatára. Az új szabályozási rendszer szerint, január 1- től központi bértömeg-szabályozás érvényesül nálunk. Dolgozóinknak a bére tehát nem függ az árbevételtől. A nyereségrészesedés természetesen igen. —- Hasznot hajt-e a vállalatnak, ha sikerül megtakarítást elérni valamelyik beruházásnál? — A rendelet szerint a megtakarítás bizonyos százaléka minket illet. Ám nagyon nehéz kimutatni a megtakarításokat, mivel nincs megbízható viszonyítási alap. A beruházási programok sok évvel korábban készülnek, és a jóváhagyástól a megvalósításig emelkednek az árak, egyéb változások következnek be. Az eredeti engedélyokmányhoz viszonyítva sajnos, általában magasabb a költség, és így szinte kimutathatatlan a megtakarítás. — Nemrégiben az egyik miskolci lakásszövetkezet vezetősége azt panaszolta, hogy a beruházási vállalat műszaki ellenőrei túlságosan engedékenyek a lakások átvételekor. Gyakran szemet hunynak a hibák felett. Ritkán lép (cl kötbérigénnyel is a vállaíat az építőkkel szemben, jóllehet a lakások minősége nem éppen kifogástalan, és elhúzódnak a hiánypótlási munkák is. — Szerteágazó probléma ez, nehéz néhány mondatban összefoglalni a lényeget. Az egyedi nagyberuházásokon érvényesül a generálkivitelezői elv. Másképpen fogalmazva: egy generálkivitelezővel áll szemben a beruházó. Nekünk viszont hat-hét, munkával agyonterhelt vállalat között kell keresnünk egy-egy késedelem vagy mulasztás felelőseit. Igaz, hogy sokszor eltekintettünk a kötbértől. Mert az építőik is gyakran kénytelenek voltak eltekinteni például attól, hogy 40 nappal a műszaki átvétel előtt nem tudtunk energiát szolgáltatni a közműhálózatba. Az elmúlt éveket az jellemezte, hogy — egyebek között a mélyépítő-kapacitás szűkös volta miatt — a kívántnál lassabban halad az építési területek felszabadítása, elő- közművesítése. Az építő vállalatok is gyakran kötbérez- hetnének bennünket, márpe. dig nem az a cél, hogy szüntelenül pereskedjünk, és jogi eszközökkel tegyünk szert kisebb vagy nagyobb összegekre. Ettől még nem épülnének gyorsabban a lakóházak, intézmények és a munka minősége sem feltétlenül javulna, — Kényszerű kompromisszumokról van tehát szó. Am elöbb-utóbb el kell jutnunk odáig, hogy ne „tűzoltómunkával” készüljenek egyes lakónegyedek, és ne tudjanak egymás szemére vetni semmit a beruházásban érdekelt felek. — Ahhoz, hogy ütemszerűen, hatékonyan valósuljanak meg a beruházások, jó előre ismerni kell feladatainkat. Lakásépítésnél példá. ul nemcsak az adott területet, hanem az egész várost érintő kérdésekben — közlekedés, közművesítés stb. — messze előre kellene tekinteni. Égető szükség van tehát az ágazati távlati fejlesztési tervekre. Még mindig sokszor kénytelen állást foglalni a város vezetősége egy-egy fejlesztési kérdésben anélkül, hogy megbízható távlati tervekre alapozhatna. A napjainkban megjelenő rendeletek is ezt a célt szolgálják. De ahhoz, hogy ezek a rendeletek érvényesüljenek, megítélésem szerint még hosszabb időre van szükség. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy a vállalat minden dolgozója szívügyének tekinti Miskolc fejlődését. BÉKÉS DEZSŐ vállalataink egy része nem rendelkezik megfelelő műszaki fejlesztési koncepciókkal, a meglevő pénzt nem a műszaki fejlesztésre használják fel a vállalatok, még mindig hosszú a beruházások átfutási ideje, s gondot okoz a munkaerőhiány. Ezért különösen fontos a tartalékok hasznosítása. Részletesen szólt az előadó a munkaerő-gazdálkodás és termelékenység tartalékairól is. Magvarországon az évi 10 milliárd munkaórából még mindig mintegy 1,5 milliárd munkaórát pazarlunk el, s ez a munkaidőveszteség Borsodban is több millió órára rúg. Elgondolkoztató az is, hogy tervezőintézeteink a korszerű berendezésekhez a kelleténél- nagyobb létszámot terveznek. Az I.KM nemesacél-hengerművéhez például az NDK álBVK olefinművi beruházása kapcsolódik a Tiszai Erőmű és a TIFO beruházásokhoz, a három nagyberuházás kü- lön-külön késedelme együttesen még nagyobb veszteségeket okozhat. Az I. negyedév eredményei közül kiemelte, hogy a bázishoz képest 38 százalékkal nőtt az exportértékesítés. Az I. negyedév tapasztalatai alapján — mondotta — a legtöbb vállalatnál bizakodó a hangulat. A XIV. borsodi műszaki hetek megnyitó előadása után dr. Tóth István, a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében, a „Miskol- cért” társadalmi munkaérem arany fokozatával tüntetett ki több MTESZ-aktívát. Ny. I. Kevesebb igazolást kér a Biztosító Az élet- és baleseti biztosítással rendelkező, térítésre jogosult ügyfeleknek az eddigieknél jóval kevesebb okmányt, igazolást kell a jövőben beszerezniük a kifizetéshez. Jogosultságukat az Állami Biztosító által kiadott nyomtatványon nyilatkozattal igazolhatják. Az életbiztosítási összeg felvételéhez a jövőben nem szükséges a hagyatéki végzés, 12 ezer forint alatt elegendő a már említett nyilatkozat, a 12 ezer forint feletti összegnél pedig a tanács által kiadott úgynevezett öröklési bizonyítvány. Fiúk a térről A fiuk históriáját újságunk is írta. Két büntetlen előéletű fiatal — némi, vagy inkább tekintélyes — italfogyasztás után megvert, a súlyos testi sértés határáig bántalmazott egy idős embert, aki korábban a rendőrségen jelentette be, hogy a fiúk az utcai lámpák égőit célozgatják kővel, parittyával. Ózd és Miskolc között a vonaton beszélgették mellettem az ítéletet: a két büntetlen előéletű fiatal összesen kétévi és négyhónapi büntetést kapott. Az utazó ember ráérős, szívesen beszélget: — Szegény gyerekek — mondta egy néniké —, engem is megvert az uram, hogy eltört a karom bele, de mit csináltam volna hat gyerekkel, ha elviszik akkor ... — Mit kell jelentgetni? — szólt a másik asszony. — Maga kereste a bajt, akit megvertek. Nem neki került pénzébe az a kivert körte ... — Én jól elnadrágolnám a srácokat. Azt megérdemelnék... Szó szót követett és összeveszett körülöttem az öt utas. Több mint egy évet, illetve egy évet börtönben ülni egy meggondolatlan tett miatt valóban soknak tűnhet, de kísért egy kép: történt a Kilián-délen, hogy a park padját fecskemód ellepő tizenévesek közül felpattant két gyerek. Az egyik menekült, a másik üldözte. A menekülő egy kicsi fába megkapaszkodva megperdült, s míg a másik elrohant mellette, nevetve visszaült a padra. Játék volt. Haragudni sem lehet érte, csak a kicsi fa maradt ott, derékba törve. Az esetet látták legalább húszán. Senki se szólt. Nem tudom az értékét a fának, de tudom: négy-öt év kell, hogy ekkorára nőjön. Vajon az ózdi ítélet, a vonaton hallott vita és az idézett történet között van-e összefüggés? Vajon a bírót szigorúnak mondó saj- nálkozók kiszámították-e, hogy közpénzből, tehát a mi pénzünkből, hány lámpaégő tört el, hány játék romlott el a játszótereken, hány fa tört a két fiatalember zabolátlan kedvéért? Azoknak az eseteknek is tanúi voltak legalább húszán, s hogy csak egy ember, akadt, aki szólt, az szomorú. Hogy megverhették, az még szomorúbb! Hogy ez az ember a fiúk szabadulása után félni fog, számítván az újbóli bosszúra, az természetes. Hogy többször nem jelent semmit? Nagyon valószínű. Hogy a történet tudói ezután „ne szólj szám, nem fáj fejem” alapon félrenéznek, ha lámpákat törnek mellettük, még érthető is lesz. Ki szereti, ha megverik? Ózdtól Miskolciq nem hosszú az út. Letorkollták az ítéletet enyhének mondó útitársamat, majd megegyeztek abban, hogy a parkokban, tereken valóban baj van, hogy valamit fenni kellene. A bíróság nyilvánvalóan mérlegelt, beszámítván azt is, hogy a garázdák ellen valamit tenni kellene. A bíróság sajnos nem ítélhette él a többi tizenkilenc, száz vagy száz- tizenkilenc embert, aki ugyanúgy tehetett volna jelentést. Valamit tenni kellene? Igen, de ezt senki nem teszi meg helyettünk. Az egyetlen szót emelő tanú, sajnos, még félhet, de ha tízen emelnének szót, akkor lehetetlen helyzetbe kerülne az a néhány garázda. B. G. Két hét múlva nvit a tavaszi BNV Harmadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban a beruházási javak nemzetközi seregszemléjét, a tavaszi BNV-t, a;/3ly két hét múlva, május 19-én nyitja meg kapuit. A legjelentősebb külföldi kiállítók ezúttal is a szocialista országok, amelyeknek legtöbb vállalata a fémmegmunkálás és a kohászat árucsoportjában vesz részt. A legnagyobb kiállító a Szovjetunió, amely több mint 1700 négyzetméter fedett területen vonultatja fel termékeit. A vásárközpont szakmai programjának zavartalan lebonyolítása érdekében öt alkalommal, május 20., 21., 24., 25. és 26-án tartanak szakmai napot, amikor az üzleti tárgyalásokon kívül sor kerül különböző konferenciákra, szakelőadásokra, műszaki tapasztalatcserére, bemutatókra. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a 21- es számú pavilonban kapott helyet a Külföldiek Klubja.
