Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

★ Olcsó, kényelmes reklám, de csúnya is A jó bornak is kell... Miskolci cégérek Az elmúlt hét végén Pesten jártam. Megnéztem a BNV-t. Nem magam. Egy brigád beszélte meg előttem, hogy felmen­nek'együtt. Az út, természetesen, annak rendje és módja szerint szerepelt a brigádnaplóban is. Akkor még mint el­végzetten feladat, reménybeli jó pont, ha majd a brigád­naplókat értékelik. Nos, tízen beszéltek meg találkát egymás­sal a hajnali személyvonatnál. Hatan találkoztak és utaztak Pestre. A Keletiben négyen elbúcsúztak, a brigádvezetőre bízván a jegyet, hogy az pecsételtesse le a vásáron. A vá­sárig ketten értek el. Az úton szidták a négy embert, aki nem jött el. A brigád­naplóhoz jobban mutatott volna tíz jegy. Abban maradtunk, hogy jó a hat is, hiszen a BNV-t látni szakmai kirándulás. A vonaton sört, a Keleti mellett egy presszóban féldecit ittak. Folytassam-e a történetet? A vásárt egyetlen józan ember látta. Jó, hogy látta. Visszafelé beszélgettünk. Gépkezelő, építkezésen dolgozik. Neki szakmai élmény volt a vásár, de tízből egy ebben az esetben semmi. Címként felírott hibás egyenletem ezért sajnos igaz. Ismereteim szerint egy jó brigádról írok, akik az építők napján rangos jutalomra számítanak, jó munkásokról, akik­nek sohasem kell kétszer mondani, hogy „dobjanak rá meg egy lapáttal'’. Igazolatlan mulasztásuk, késésük nem volt, a brigádvezető technikumi végzettséget akar szerezni, ketten nemrégen fejezték be az általános iskolát. Korunk emberei, akik szocialista módon akarnak dolgozni, tanulni és élni. Vágytak-e a vásárra? Nem. Elmondták, hogy nincs nehe­zebb, mint kitalálni a közös kulturális vállalásokat. A vásár­nézés kínálkozott. Mérhető feladatot teljesítettek. Hogy mennyire nincsenek ezzel egyedül, arra hadd mondok egy példát: a kereskedelem egy kiváló brigádjáról írtam. Nagy létszámú, nagyszerű brigád, akik ragyogóan dolgoznak, közü­lük többen tanulnak, újítanak, szeretik és becsülik, ha kell. segítik egymást. Nos, a Magyar Népköztársaság egyik kiváló brigádjának a naplójában a kulturális felajánlások között az szerepelt, hogy megnéznek együtt egy színdarabot, két fil­met. elolvasnak és megvitatnak egy könyvet, kirándulni mennek. Őszintén elmondták: az asszonyok és a lányok programja összeegyeztethetetlen, hiszen a gyermekes édes­anyák szabad ideje kevés. A vállalásokat ettől függetlenül teljesítették. Megvették a színházjegyeket, a mozijegyeket, s volt, aki elolvasta azt a könyvet. Olyan is volt, aki elment a színházba, látta a filmet. Még azt is elhiszem, hogy aki látott valamit, az elmesélte a többieknek, amit látott; azt is, hogy arról a könyvről beszélgettek négyen-öten. Üzemi könyvtárosok mondják, hogy a brigádok együtt iratkoznak be a könyvtárba, kivisz mindenki qgy könyvet. Ketten-hárman olvasók tesznek, a többiek nem jönnek töb­bet. Munkaverseny-felelösök mondják, hogy a legtöbb kul­turális brigádvállalás számonkérhetetlen, megfoghatatlan. Nem tudni, mi van mögötte. Kőműves kohóépitő ismerősöm vallotta be őszintén: nem is tudja, hogy mit írt be az „öreg’’ vállalásnak. A társadalmi munkát, az iskolázási tervet, az újítási tervüket pontosan ismeri. Nem keresek a kákán csomót, ha leírom: mi a felhaszná­latlan színházjegyet, a nem olvasó olvasót, a vásárt nem látó vásárra utazót úgy tartjuk nyilván, mintha vásárt láttak volna, mintha olvasnának, színházba járnának. Jó-e ez ne­künk, ha magunkat és egymást is szelíden becsapjuk a mun­kás-közművelődés állásáról? Az asztalomon van egy füzet. A Gárdonyi' Géza Művelő­dési Ház kiadványa. Témákat kínál a szocialista brigádok kulturális vállalásaihoz. Gondolom, hogy nagyon sok ilyen füzet, sok hasonló ajánlás kellene, mert amíg a számonkér­hetetlen is pontokat érhet, addig a képlet igaz: 10—6—2—1 egyenlő a majdnem semmivel. BARTHA GABOR Ha a közűt vasutat keresztez F énysorompók A jó bornak nem kell cé­gér, a cégéres szeszbarátok akkor is megtalálnák, ha élelmiszerboltnak cégérez- nek előlük a korcsmát. A játékért elnézést kérek, de az írás elején utalni akar­tam a szó rangjára, mert szólássá lett, jellemet ábrá­zol, vagy éppen helyettesíti azt, amit ma úgy mondunk: reklám. Jó miskolci cégéreket ke­restem Miskolcon, 1976-ban.‘ A közelmúltban a fénycsö­vek, fényreklámok szerelőiről írtunk, s ott hangzott el a panasz: a megrendelők több­sége nem cégért, reklámot, hanem egyszerűen a vállalat nevét feltüntető feliratot akar. Ez az igénytelenség öt­lettelenséget takar. Búza tér: gumijavító mű­hely. Falra akasztott rossz autógumi, alatta a csizma. Egyszerű reklám, mindennap újjászületik, olcsó és félre­érthetetlen. Más kérdés, hogy szép-e. Ilyen alapon egy au­tójavító naponta egy-egy roncs kocsit tolhatna ki a háza elé ... Kádárműhely, a Szeles ut­cában. A cégér alapötlete ugyanaz. Gondosan, szépen megmunkált hordó a járdán, na meg egy felírás, hogy „Eladó". A mögötte levő há­zon kis méretű, korántsem gondosan megmunkált, festett tábla, a mester nevével. Hi­A Miskolci Közlekedési Vállalat és a Kassai Közle­kedési Vállalat között régóta jó a kapcsolat. Évről évre kassaiak üdülnek Miskolcon, s fordítva. Tavaly szakszer­vezeti társadalmi munkások pihenték ki fáradalmaikat a szeró, hogy a jó hordó is hí­ressé válik, de számtalan olyan kis boltot, kis műhelyt tudnék mondani, amelynek a felirata városképet rontóan primitív. Egy lakatosmühely előtt töprengtem azon, vajon nem beszédesebb es szebb-e a régi lakatos cégér, a keretbe fog­lalt óriási kulcs? S mintegy válaszként Szlovkovszky Béla mérlegkészítő lakatosműhe­lye előtt láttam egy házhoz illő mai cégért. Keretbe fog­lalt mérleget és egy lakatot Irni-olvasni nem tudó em­bernek is világos, képes be­széd : mérlegkészitö lakatos. (A mester 84 éves.' Szívesen idézem: „Hát nem szebb ez, mint egy bádoglap, festett betűkkel? A mesterségről is elmond valamit...) Diósgyőrben van még la­katos, akinek a házán csak a figyelmet nyitogató kulcs a reklám. A város közepén, a Szemerénél van dohány mintabolt, amelyet magyarul nem tudónak is egyformán hirdet a stilizált dohányle­vél, világosban is egyértel­mű a Széchenyi úti kávé- és csemegebolt kávéscsészéje, az idegennek is csábító az Ala- bárdos portóija, de a Sötét­kapuban levő halászcsárdá­ról már eltűnt a cégér, csak a kampója szomorkodik, no; meg egy lámpa az ajtó fe­lett. / KISZ-esek következnek. Elő­ször a szlovákiai fiatalok lá­togatnak el Miskolcra; az MKV KISZ-szervezetének 35 tagja augusztusban viszonoz­za a látogatást. Változik a város — mond­hatják erre —, s én szégyen­kezve visszavonulok a nosz­talgiámmal, hiszen tudom, hogy egy modern városképen csak rontana a sok oda nem illő cégér, vagy pégérecske; hogy rontana még a legszebb régi cégér is. A kérdés, hogy mit találtunk helyettük, hogy a gyakran jellegtelen felira­taink mennyit érnek. Igaz, manapság nem az írástudat­lanokat kell becsábitani a boltba, de manapság annyi az idegen, a külföldi, hogy velük is számolnunk kell. Másutt számolunk is. A „Do­hányozni tilos !’’ feliratokat viharos gyorsasággal váltják fel a füstölgő cigarettát pi­rossal áthúzó „Stopi-tab- iák, s hasonló példát még sokat említhetnék. Végezetül elmentünk a mú­zeumba, régi miskolci cégé­reket látni. Sesztina lakato­sét, a „Zöld Citromhoz" cím­zett f üszerkereskedését, a rég elporladt bodnármester cé­gérét. Reklámerejúk van ma is, bár már csak a múzeum látogatóinak vallanak a régi Miskolcról. Sajnálom őket? Szívesen láttam őket, ahogyan modern mai változataikat is szívesen látnám. A jó bornak cégér nem kell ugyan, de alkalom is, hogy megismerjék, hogy fel­figyeljenek rá; igen. A Magyar Üttörök Szövet­sége a gyermeknapon ünnep­li megalakulásának 30. év­fordulóját. A jubileumról nagyszabású rendezvénysoro­zattal emlékeznek meg a paj­tások országszerte. Miskolcon ma nemzetközi úttörőtalál­kozó kezdődik. Az úttörőtaiálkozó egyben folytatása a KISZ IX. kong­resszusa tiszteletére hirdetett „Háromszor lobban a láng" elnevezésű országos játék­nak. A találkozó szervezői a Borsod megyei és a Miskolc városi Úttörőelnökség, vala­mint a Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröház. A testvéri KISZ-alapszervezetek, a pat­ronáló szocialista brigádta­gok, úttörő pártoló tagok együtt ünneoelnek a jubileu­mon az úttörőkkel. A megyei ünnepségsorozat ma este kezdődik. Mára vár­ják ugyanis a Csanyik-völgyi KISZ-iskqlába a szovjet, a csehszlovák, a lengyel, a bol­gár és az NDK-beli pajtások érkezését. Este 7 órakor tart­ják az ünnepélyes megnyitót, A városi KlSZ-bizotlság ülése Kibővített ülést tart hol­nap reggel 8 órától a városi pártbizottság III. emeleti ta­nácstermében a KISZ Mis­kolc városi Bizottsága. A ta­nácskozáson részt vesznek a város 12 nagyüzemi és in­tézményi bizottsága, vala­mint — az uj szervezeti sza­bályzat értelmében — a 300 tagon felüli létszámmal ren­delkező, 32 új bizottság tit­kárai is; Az ülésén a KISZ IX. kongresszusának anyagát dolgozzak fel a város ifjú­kommunista vezetői. Ezt kö­vetően zárt ülésen ioly tatja munkáját a bizottság. Elő­ször az I97Ü. április 2-i kül­döttgyűlésen felvetődött kér­dések megoldására tesznek javaslatot, majd az 1975—76- os politikai képzési év ta­pasztalatairól szóló jelentést vitatják meg. kertbarátok nyárt programja A miskolci kertbarátok 'a nyáron is igen komoly prog­ramot terveznek, az Ady Endre Művelődési Ház köz­reműködésével. Júniusban megtekintik a Nagymiskolci Állami Gazda­ság felsőzsolcai új koronafor­más gyümölcstelepét. Július­ban kétnapos tanulmányútra mennek Tokaj-Hegyaljára. Augusztusban ötnapos auszt­riai körút a program: töb­bek között Kremsben a Lenz Moser szőlészeti teleppel fognak megismerkedni. Szep­temberben ismét megrende­zik a kerti termékek már hagyományossá váló kiállí­tását. Hiánycikkeket oyártatnak Borsod, Hajdú. Heves és Szabolcs megyében, több mint 7500 boltban, mintegy két­millió lakosnak megközelítő­leg 2 ezer fajta árut biztosit a VASVILL Kereskedelmi Vállalat. A megyeszékhelye­ken szervezett hiánycikk-ki­állításukon bemutatott 181- féle hiánycikkből eddig 63 termék gyártására szerződtek vállalatokkal, szövetkezetek­kel, csaknem 100 millió fo­rint értékben. söségek között nyitják meg az úttörőmozgalom jubileumi kiállítását. Holnap délelőtt üzemláto­gatáson vesznek részt me­gyénk külföldi vendégei. A szovjet pionírok Leifinváros- ba, a Tiszai Vegyikombinát­ba, a lengyel pajtások az Űzdi Kohászati Üzemekbe, a csehszlovák delegáció tagjai a Sajószentpéteri Üveggyár­ba, az NDK-beli úttörők a Szerencsi Csokoládégyárba, míg a bolgár fiatalok Ka­zincbarcikára, a Borsodi Ve­gyikombinátba látogatnak. Délután ugyanezeken a he­lyeken az ottani úttörőcsa­patok legjobbjaival baráti találkozón vesznek részt, este 7 órakor pedig ismét a Csa- nyikban várja őket nagysza­bású program: a Majális parkban hálatábortüzet gyúj­tanak. s honvédelmi bemu­tató szemtanúi lesznek. Szombaton korán kelnek vendégeink, s a 300 borsodi ogjtás. Reggel 8 órától unván - is már valamennyien harci túrára indulnak a Bükkbe. A A hajdúnánási, több ember halálát okozó szerencsétlen­ség után — amellyel egyéb­ként a Minisztertanács is foglalkozott —, rendelet szü­letett arról, hogy valamennyi szintbeli közút-vasút keresz­szauauban lozik s költik el ebédjüket, délután pedig kö­zös daltanuláson vesznek részt, majd a Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröház kiállí­tásait tekintik meg. Este a táncház rendezvényén szó­rakozhatnak. A rendezvénysorozat fény­pontja vasárnap lesz. Dél­előtt fél 10-kor a városi sportcsarnok előtt tartják az ünnepélyes úttörőavalást, a kisdobosok togadalomtételét. A pajtások ezután megkoszo­rúzzák a munkásmozgalom mártírjainak emlékművét, a talapzatnál fát ültetnek, s üzenetet helyeznek el. Dél­után 2 órától Miskolc nyolc úttörőcsapata látja vendégül a találkozó részvevőit. Az ÉMÁSZ-székház tanácster­mében délután 3 órakor kez­dődik az úttörővezetők ün­nepi tanácsülése. Délután 5 órától a sportcsarnok ad ott­hont a nemzetközi gálaest résztvevőinek, maid este 7 órakor innen indul el a fia­talok fák'vás menete a Sze- mere-kerthez. T. Z. tezodesí megfelelő jelzés­rendszerrel, biztosítással kell ellátni. Ez azt jelenti, hogy az V. ötéves terv időszaká­ban országszerte 440 keresz­teződésben kell felszerelni fénysorompókat, vagy egyéb biztonsági berendezéseket. Kiss Istvántól, a KPM Mis­kolci Közúti Igazgatóságá­nak forgalomtechnikai osz­tályvezetőjétől megtudtuk, hogy a megyében összesen 160 szintbeli kereszteződés található, amelyek közül 58 biztosítatlan. Ezt az a felmé­rés igazolta, amelyet az igaz­gatóság a megyei tanács, a Borsod megyei Rendőr-főka­pitányság. a MÁV és a Vo­lán illetékes vezetőivel kö­zösen végzett. Az anyagi lehetőségeket és a gyártó ka­pacitást figyelembe véve. az idén az igazgatóság 9. míg a MÁV 4 fénysorompót építtet meg ezen kereszteződések valamelyikében. Ügy terve­zik, hogy az V. ötéves terv végére Borsod megyében is valamennyi szintbeli közút­vasút kereszteződést ellátják fénysorompóval. Erre a MÁV-nak és az igazgatóság­nak 450—450 millió forint áll rendelkezésére a tervidőszak­ban. Természetesen a bizto­sító berendezéssel egvidöben fóliás kivitelű jelzésrendszert helyeznek el az érintett utak mindkét oldalán, s a megfe­lelő útburkolati jeleket is felíestik a kereszteződés előtt. (tóth) A mesterség szeretetéről beszél a bodnár és a „Zöld cit­rom” fűszerkereskedés hajdani jelvénye MKV — KKV fiatalok rserendiilése csere üdülésen, az idén a B. G. Ma kezdődik Miskolcon maja ugyancsak ünnepi kih-

Next

/
Oldalképek
Tartalom