Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-03 / 103. szám

A téma keresi olvasóját —kön vvtár Forradalomszámba ment, amikor a hatvanas évek elején kialakították a szabadpolcos közművelődési könyvtárakat. Kinyitották a raktárakat, az olvasó bekerült a pult túlsó oldalára; nyugodtan böngészhetett a polcsorok között, az övé volt minden könyv. A bátor, felkészült régi vendég ér­deklődése így szabad teret kapott, a gyakorlatlan kezdőt (és valamiben mindnyájan kezdők vagyunk) viszont kiszolgáltat­ták a bőség zavarának. A 10—20 ezer kötettel rendelkező könyvtár ugyanis legfeljebb szakmai szempontból kicsi, egyébként nyugodtan el lehet tévedni benne. A könyvtárosok természe­tesen segítenek, és hogy egy­re többet igyekeznek segíte­ni, azt bizonyítja az az or­szágos kísérlet is, amelynek eddig egyik legeredménye­sebb részvevője a miskolci Városi Könyvtár hálózata. Irányít, provokál életre hangolt formája” Rö­viden arról van szó, hogy a könyvtáros kitalál egy kér­dést. összegyűjti a fellelhető, értékes szak-, szépirodalmat és a témával foglalkozó fo­lyóiratokat. A kérdést felír­ja a falra, a könyveket kite­szi a kérdés alá, és várja a hatást. zenéjéről szóló kérdés, köze­pes sikere volt a magyar nép művészetét bemutató gyűjteménynek és senki nem akarta könyvből elolvasni, hogy miért jó a magyar kony­ha. A kérdések fogadtatását érdekességük mellett az is meghatározta, hogy a város melyik részében kiknek a rendelkezésére áll a könyv­tár. A belváros nagyobb ál­lományú intézményeiben jól bevált, de a Martintelepen például nem nyúltak hozzá az összegyűjtött könyvekhez, azt hitték, hogy kiállítás. Ami „benne van a leveoőben” 3fc Zsurzs Éva rendezésében készül a Csongor és Tünde tv- változata. Főszereplők: Csongor — Safranek Károly, Tünde — Zsurzs Kati, Balga — Koncz Gábor. A képen: Zsurzs Éva instrukciót ad a színészeknek. (Naszályi Kornélia felvétele) Cementgyári szocialista brigádok tóruma Vendégük: PálíV József A cementgyári szocialista brigádok fórumainak részt­vevőit minden alkalommal érdekes, 'vonzó program vár­ja. Ma délután a Gárdonyi Géza Művelődési Házban dr. Pálfy Józseffel, a Magyaror­szág c. külpolitikai hetilap fő- szerkesztőjével találkoznak a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű, illetve a miskolci Ce­mentipari Gépjavító Vállalat szocialista brigádjainak veze­tői, tagjai. Többféle, összetett céllal kezdtek az elmúlt év végén a kérdés-polc, vagy más né­ven a kérdés-könyvtár kiala­kításához. Onnét indultak el, hogy kétféle olvasó van; vagy meghatározott szándék­kal, vagy valami „olvasni­való” reményében keresik fel a könyvtárakat. Egyik esetben sem árt a bővebb tájékoztatás. Emellett az in­tézmények sok ezres állo­mányában, a raktárakban bőven van olyan érdekes, értékes kiadvány, amely mindenkinek elkerüli a fi­gyelmét. nem keresi senki. Ezeket az elfekvő készlete­ket hozza napvilágra, irá­nyít, provokál és minden­képpen eligazít „a könyvki­emelésnek ez a mozgalmas. Aki tud magyarul, érti, mit jelent a „kacifántos” kifejezés, de azt már nem tudjuk, hogy mi lehet az a kaclfánt. Nos, a Nyelvtudományi Intézet úgy ma gyarázza ezt a különös alakula­tot, hogy a kacifántos kifejezé’ szóvegyülés eredménye és össze tevői a „kackiás”, valamint ? „bakafántos”. (A szóvegyülé isr'tány más példája: csokor -1 bokréta «= csokréta, ordít és ki abál azaz ordibál, a zavar é kerget vegyüléke a zar^g' Ilyesféle a grape fruit helye: ajánlatos citrancs, az ucsorg amely késő délutáni étkezéstje löl, a libresszó. a moped és a maszek.) A kencefice is érthető szá­lnyinkra. Azt is tudjuk, hogy mi az a kence. A sző második Mit tud Ön a görögökről? Az elmúlt néhány hónap alatt sok tanulságos tapasz­talatot szereztek, elsősorban arról, hogy mi érdekli az embereket. A Milyen lesz a jövő század? kérdés irodal­ma feltétlenül, mint ahogy sikere volt annak is. amely arra keres választ, hogy mi­lyen legyen a modern nő. Nagyon jó kérdés volt a Mit tud ön a görögökről?, a Hat nap alatt? (vagyis teremtet­te isten a világot), a Mi van a víz alatt? (a mély tengerek világának megismerését segí­tő irodalom volt a kérdés mögött), a Hogyan lesz a la­kásból otthon? és sorolhat­nánk tovább. Nem érdekelte az olvasókat a századunk Péntek délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1976. évi SZOT- díjakat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Orbán László kulturális miniszter és Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetsége főtitkára. Simó Tibor, a SZOT osz­tályvezetője méltatta a ki­tüntetettek munkásságát, majd Gáspár Sándor adta át a díjakat. SZOT-díjat kapott Asper- ján György író, Balázs Jó­zsef író, Bódy Irén textiíter- vező iparművész, Csongrády Kornél karnagy, Feledy Gyu­la grafikusművész, dr. Grétsy László nyelvész, Hermann István kritikus, esztéta, iro­dalomtörténész, Jákó Pál színművész és rendező, Ka­marás István, a Könyvtár- tudományi ''es Módszertani Központ osztályvezetője, Kis­hegyi Árpád operaénekes, László Lajos, a Magyar Rá­dió pécsi stúdiójának he­lyettes vezetője, Magyar Jó­zsef filmrendező és opera­része, a „fice” annál különö­sebb. Ha azonban föllapozzuk az értelmező szótárban a kencefi­céi szót, s megkeressük az ott megadott jelentését, az rögtön itbaigazít. Így szól ugyanis: kenceficéi, vagyis „kenőccsel, szépítőszerrel ken-fen, keneget.’» Nos, a kencefice a ken-fen iker- ;zó származéka, s eredetileg -.ence-fencének hangzott. Ha vi­szont a kótyavetye szó összete- <>it vennénk górcső alá, bizony léptelenek lennénk azokat vala­milyen magyar szóra visszave­zetni. Ez a szó ugyanis egy komplett szláv mondatot tisztel­het őseként. A mondat így hangzik: ,-ko oce vece”, ami szerb-horvát nyelven azt jelenti, hogy ki akar többet (tudniillik adni) ? „Valamennyiünkben feszül­nek megfogalmazott, de meg nem válaszolt kérdések, és egy-egy kérdés felvetése újab­bakat szül’’ — írja Havas Katalin a Könyvtáros című folyóiratban a kísérlet ered­ményeit összegző cikkében, amelynek az a tanulsága, hogy hasznos szolgáltatásnak tűnik ez a forma. Ha jó téma keresi, meg is találja az ol­vasóját, aki akkor hálás iga­zán, ha olyasmire hívják fel a figyelmét, ami „benne van a levegőben”, vagyis a tech­nika, a tudomány, az iroda­lom mindennapi eredményei­re. A kísérletet itt és az or­szág többi városában is (Ka­posvárott, Dunaújvárosban, Nyíregyházán) folytatják és az olvasók segítségét is igény­be veszik. Ha jó ötlete van. bárki kérdezhet. (makai) tőr, Magyar Józsefné, az Újpesti Munkástovábbképző Intézet igazgatója, Molnár Andrásné, a dunaújvárosi Munkásművelődési Központ igazgatója, Sebő Ferenc és Halmos Béla zenészek (meg­osztva), Sípos Tamás, a Ma­gyar Televízió vezető dra­maturgja, Sütő Irén szín- művésznő és Zsombolyai Jé— nos operatőr. József Attila A város pe­remén című versének gon­dolatait idézve ajánlja Papp Lajos, irodalmi és kulturális lapunk főszerkesztője a Nap­jaink májusi számát az ol­vasók figyelmébe. Emeljétek föl szívünket! — szól a ma munkásával, majd ezt mond­ja: „A fölemeltetéshez nem elég csak anyagi feltételeket teremteni; hányszor elvész szemünk elől. elmerül szá­mok, adatok, mennyiségek áradatában a minőség: maga az ember.” Mi minden kell még ah­hoz, hogy ebben a társada­lomban, országban, városban ne csak szállóvendégek, ne csak bérlők legyünk? A má­jusi Napjainknak ez a köz­ponti kérdése. Különösen ör­vendetes dolog, hogy a kér­désre ezúttal munkásírók, munkásalkotók is megkísér­lik a választ — ismert szép- íróinkon, közíróinkon kívül. A lap több grafikát közöl a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében működő képzőművé­szeti körök tagjaitól. (Ebből az alkalomból nem érdekte­len megjegyezni, hogy a me­gyében tizenöt ilyen szakkör működik, — 450 taggal.) A munkás versíróknak külön oldalt szentelt a Napjaink. Közülük különös szeretet­tel ajánljuk figyelmükbe Iluh Istvánt, Nagy érdeklő­Idegen nyelvi tábor A tanév végéhez közeled­ve, az oktatási és művelő­désügyi hatóságok máris hoz­záláttak a diákok nyári fog­lalkoztatására vonatkozó ter­vek elkészítéséhez.. Miskolc megyei város Tanácsának művelődésügyi osztálya, a Gárdonyi Géza Művelődési Házzal karöltve, idegen nyel­vi tábort rendez június 21- től, július 11-ig, a középis­kolák I—IV. osztályos tanu­lói részére angol, francia, né­met és orosz nyelvből. Az érdekelt iskolák már közzétették az erről szóló tá­jékoztatót, amely szerint a tanfolyam résztvevői szakta­nárok irányításával naponta négy órában behatóan fog­lalkoznak a választott idegen nyelv tanulásával. A nyelvi tábor tantervét az állami nyelvvizsga szóbeli követel­ményeinek témaköre szerint állították össze, hogy a ta­nulók idegen nyelvi beszéd- készségét és -gyakorlatát fo­kozzák. A nyári tábor diák­jai szabad idejükben kirán­dulásokon, kulturális rendez­vényeken vesznek részt, s természetesen a társalgás ezeken is idegen nyelvin tör­ténik majd. A vidéki tanulók kollégiu­mi elhelyezéséről gondoskod. nak. Az érdeklődők iskolájuk igazgatóságától kaphatnak részletesebb tájékoztatást. déssel olvastuk Schuch Já­nos csepeli szerző A munkás egy napja című írását. A 60 esztendős Schuch János fi­zikai munkás, s könyvtáros egy üzemrészben. „Apám a legnehezebb 1920-as években alapította meg a Magyaror­szági Gépjárművezetők Egye­sületét, alelnöke volt. Nagy­bátyám 57 évig volt szaic- szervezeti vezető. £n már csak a könyvtárosságig vit­tem.” Schuch János írásában nincs semmi kuriozitás; a megélt, a minden nap újra kezdődő nagyüzemi munka diktálja az író mondanivaló­ját. Számunkra azonban sok minden a felfedezés erejével hat. Nem ismerjük eléggé a Schuch Jánosok világát? Fekete Gyula A vita biza­kodó folytatása című cikké­ben visszatér népesedéspoli­tikai problémánkra. Megál­lapítja, hogy 1973 volt a for­dulat éve népesedéspoliti­kánkban, hogy a nehezén már túl vagyunk. A közvé­lemény gondolkodó része megértette: a népesedés ügye elsőrendű szocialista sorskér­désünk. Már kevésbé veszik tudomásul, hogy a gyermek- nevelés elsőrendűen fontos értékteremtő munka. A hosz- szú távú megoldásra a kor­mányzatnak kell utat találni. nr. Dobossy Imre Üjitások, újítók és vezetők című cik­HÉXFŰ Kossuti! rádió: 12.00: Déli Kró­nika — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Népdalok. — 14,00: Ezer- egy délután. — 14.30: Nemzetkö­zi munkásmozgalmi dalok. — 14:43: Fúvószene. — 15.00: Hírek. 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: A szív másként nem tud énekelni. Cseh és szlovák köl­tők versei. — 15.30: Nóták. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rádiqiskola. — 16.35: Csaj­kovszkij : Csipkerózsika — ba­lettszvit. — 17.00: Hírek. — 17.05: Van új a Nap alatt! A tudomá­nyos híradó különkiadása. — 17.20: Csehszlovák míivés.zek operafelvételeiből — 17.45: Nép­zenei magazin. — 18.25: Üj köny­vek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádió Kabarészínháza májusi műsora. — 20.25: A zon­goraművészet első aranykora — 21.05: Hírek. — 21.10: Operett­részletek. — 21.30: Mikrolánc. Petress István műsora. — 22.00: Hírek — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Richard Strauss-hangver- seny. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. — 0.25: Himnusz Petőfi rádió: 12.00: Operettrész­letek •— 12.30: Hírek. — 12.33: Műemlékek pest megyében. Ri­port. — 12.50: Barokk muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: Nagy­apákról e dal unokákra marad... Az Ifjúsági Rádió műsora. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Tájoló. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.00: Utázás az agy körül n. rész: Az idegrendszer­kutatás hazai műhelyei. — 18.30: Hirek. — 18.33: Mikrofonközei­ben Éva Pilarová. — 19.03: Gra- bóez: Nyugat-dunántúli táncok. — 19.18: Jó estét, gyerekek! — kében felteszi a kérdést: „Kapott-e valaha is vállalati vezető kitüntetést, dicséretet, vagy legalább elismerést azért, mert jól foglalkozott az újításokkal és az újítók­kal?” A magyar újítómozga­lom 30. évfordulóján az újí­tói szemlélet változására van szükség. Megemlékezik a Napjaink Berzsenyi Dániel születésé­nek 200. évfordulójáról, elem­zést adva a költő Életfilozó­fia című verséről (Laczkó András). A szépprózát Ba- ráth Lajos Bűnösök és Ger­gely Mihály Gergely nagy­apám című írása képviseli a lapbap. Zalka Máté születé­sének 80. évfordulóján Botka Ferenc elemzi a nagy inter­nacionalista Falu a ködfel­hők mögött című regényét, mely a mezőgazdaság kollek­tivizálásáról ad riportszerűen hű képet. Zene címszó alatt munkásünnepek, zenei emlé­kek felelevenítésére vállal­kozik dr. Nemesik Pál, a színházi rovatban pedig az újabb Csehov-előadásról (Há­rom nővér) olvashatunk mél. tatást. Végül, de korántsem utol­sósorban említjük dr. Fabiny Tibor izgalmas cikkét, mely Rákóczi valláspolitikáját tár­ja fel (Felekezeti béke a haza javáért). GY— 19.30: Böngészde. Az elmúlt hó­nap .zenei eseményeiből. — 20.30: Hírek — 20.33: Kettesben. La­katos Menyhért és Szilágyi Já­nos. — 21.33: Slágermúzeum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Csak egy kis formaság. Neszin elbeszélése. — 23.00: Operettrészletek — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Kong­resszus előtt. Beszélgetés a me­gye ifjúságáról. — 17.35: Megyei sporteredmények. — 17.40: Slá­gerkoktél. — 18.00: Borsodi Tü­kör. A stúdió krónikamű­sora. — 18.15: Versek, zenével.— 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, idő- iárásjelentés, műsorismertetés. Miskolci Nemzeti Színház (ft>: Hangverseny. filmszínhazak BÉKE Két pont között a legrövidebb görbe Magyar film Kezdés: f4 órakor A felső tízezer Mb szí. angol film Kezdés: hn6 és 8 órakór 16 éven felülieknek! KOSSUTH Nyestfiak Szí. román film Kezdés: f3 és hn5 órakor Folytassa, Kleó! Mb. szí. angol film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Szeressétek Odor Emíliát! Szí. magyar film Kezdés: f5 és f7 órakór FÁKLYA Svejk, a derék katona I—II. Mb. szí. csehszlóvák film Kezdés: 4 és 7 órakor Dupla helyár! PETŐFI Nyomorultak I—n. Mb. szí. NDK—francia film Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor SZIKRA Csempészek nyomában Szí. szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS Helga és Michael Mb. szí. NSZK film Kezdés: f3. f5 és f7 órakór 16 éven felülieknek! TAPOLCA-ADY Gyilkosságok péntek este Szí. angol film Kezdés: 7 órakor Felemelt helyár! ifjúság: és üttörömozi Bob herceg Színes magyar film Kezdés: 4 órakor A pap felesége Olasz film Kezdés: 6 órakór PERECES Gyémánt Lady Amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Labirintus Magyar film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8 00: Hírek. — 8 05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Zenekari muzsika. — Köz­ben 9.00—9.30: Utazás az agy kö­rül. il. rész: Az idegrendszer­kutatás hazai műhelyei. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Nagy mesterek műveiből. — 11.39: Rákóczi. Dramatizált epi­zódok Laczkó Géza regényéből Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — Kórusművek. — 3.20: Tíz perc külpolitika — 8.30: Hirek. r 8.33: Operettrészletek. — 8.50: Ki segíthet? Jegyzet. — 9.00: Nép­dalkórusok. — 9.23: Délelőtti tor­na. — 9.30: Hírek. — 9.33: Csak egy kis formaság. Neszin elbe­szélése — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Közben 10.30: és 11.30: Hírek — 11.55: Látószög, ifjú­sági jegyzet. FeSedy Gyula SZÖT-dsjas Kacitánt és kótyavetye Föl a szívvel! Megjelent a máiusi Napjaink Hz [szperanió Magazin írja Az Eszperantó Magazin most megjelent második szá­mában Maller Sándornak, a magyar UNESCO-bizottság főtitkárának nyilatkozatából megtudhatjuk, hogy a sok- nyelvűség az UNESCO-nak is rengeteg gondot okoz. Bir­kózó olimpiai bajnokunk, Hegedűs Csaba, a „tuskirály” a sportolók szempontjából mondja el a nyelvi gondo­kat, s rögtön egy ígérettel is megtetézi... Egy másik érdekes riportból az derül ki: hány nyelven kell tud­nia egy orvosnak. Tanulsá­gos írást olvashatunk a szá­mítástechnika és az eszpe­rantó kapcsolatáról is. A „Lehet-e eszperantót oktat­ni a munkásszállókon?” cí­mű riport azt kutatja: mit tettek eddig a munkások szervezett bevonásáért a nemzetközi nyelv tanulásá­ba és milyen lehetőségek vannak még erre? Mikó Pálné kandidátus az idegen- nyelv-oktatásról és a teen­dőkről írt érdekes tanul­mányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom