Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-20 / 93. szám
Várhatóan május 10-16. között Mától: szánó Idái térképek A Miskolci Beruházási Vállalat — kérésünkre — sematikus térképeket készített az idén lebontásra kerülő városnegyedekről. utcákról. Mától 12 napon keresztül, részletes magyarázó szöveggel közöljük a szanálási térképeket. Reméljük, mindazok vá. laszt kapnak majd a tájékoztatónkból, akik a Miskolci Rádió Fórum című műsorához, illetve szerkesztőségünkhöz fordultak az elmúlt hetekben kérdésükkel. Ha né- hányan mégis úgy találják. hogy nem teljes, vagy félreérthető az információ, forduljanak bizalommal szerkesztőségünkhöz. De azt kérjük, hogy lehetőleg csak az idei kisajátításokkal, bontá. sokkal kapcsolatban tegyenek fel kérdéseket. Arra ugyanis sem mi, sem a Miskolci Beruházási Vállalat illetékesei nem tudnak pontos feleletet adni, hogy melyik házakat fogják a következő években lebontani. Ma a Jókai utca északi ré. szén végzendő szanálások első üteméről tájékoztatjuk olvasóinkat. E területén lebontják az idén a következő épületeket: Jókai utca 1—43 és 10—26; Fábián utca 1—33 és 14—24; Gólya utca 2-j-10 és 3—7; Laborfalvi utca 1— 13 és 2—30; Fazekas utca 1—17: Dózsa György út 10— 16; Sánc utca 12—14 és 17— 19; Pallos utca 2, 4, 14. 16 és 3, 5; Árok utca 2, 4. (Holna. pi számunkban ugyancsak a Jókai utca környéki bontásokról tájékoztatjuk olvasóinkat: a második ütemben lebontandó lakóházak jegyzékét ismertetjük. A vasúti és villamossíneket — mint ismeretes — hazánkban a Lenin Kohászati Művek készíti. Egy újítás nyomán most a vályúsínnél előnyösebb tulajdonsággal rendelkező szelvények gyártását kezdték meg. A tömbsín lényeges előnye elődjével szemben, hogy kevesebb anyag felhasználásával készül, háromszorta gyorsabb a fektetési ideje, s nem utolsósorban zajmentes közlekedést tesz lehetővé. Dolomit A Lenin Kohászati Művek garadnavölgyi dolomitbányájának dolgozói évek óta a legjobbak között végeznek a termelési versenyek során. Elmúlt évi terveiket határidőre teljesítették s nem adták alább 1976 eiső negyedévében sem; mintegy 20 százalékkal szárnyalták túl az előirányzatot. AprfHs 27-én, a Horváth Lajos utcákon Fényvisszaverő anyagokat mutatnak be Sibálás, tojá Népszokásokat elevenítettek tel „Siríbiri tojásos // keléses, bonasos // esztendőre friss légy, ne olyan lusta, mint most!” — hangzott a hagyományos rigmus húsvét hétfőjén a Fejér megyei Páz- mánd lányos portáin. A falu fiataljai ugyanis a kedves szlovák eredetű népszokást, a sibálást — vesszözést — elevenítették fel. A legények fűzfavesszőből font korbácscsal — a sibával — kora hajnalban útnak indultak a lányos házak felé, hogy a kiválasztott fehérnépet lehetőleg még az ágyból ugrasz- szák ki. A leányzót aztán a rigmus mondogatása közben „megvesszőzték”. A sibálás után a legények kölnivel is megadják a módját a hús- vétnak, s annak rendje- módja szerint meg is locsolják a lányokat.. A jutalom természetesen nem marad el: süteménnyel, piros tojással, borral kínálják a vendégeket. A sibálás szokása a 13. századtól terjedt el Pázmándon, amikor szlovák családokat telepítettek be a községbe. A népszokás egyébként több faluban is élt, de már csak Pázmándon hódolnak neki a fiatalok. A Balatonfelvidék és a Bakony számos községében hétfőn, a hagyományos népszokások szerint, mulatságos népi játékokkal fokozták a húsvét jó hangulatát. A Badacsony környéki községekben még dívik a pénz- dobálós tojásverseny: a játék szabályai szerint úgy kell eldobni a kétforintos érméket, hogy azok beleálljanak a hí_ mestojásokba. A rendkívüli ügyességet kívánó versenyek győztesei a községek ünne- peltjeinek számítottak húsvét hétfőjén. A Bakonyalja falvaiban az iskolásgyermekek — régi hagyományok szerint — csapatosan vonultak ki a közeli dombokra, ahonnan — a szabályok értelmében — sértetlenül kellett leguritani a hí- mestojásokat. Felhívni magunkra a figyelmet és észrevenni a velünk szemben közlekedőt! Sokat beszélünk manapság a közlekedés biztonságának erről a fontos tételéről. Ennek jegyében kísérleteznek újra és újra a különböző fényvisszaverő anyagok alkalmazásával. Ilyen kísérletre kerül sor április 27-én Miskolcon — esti megvilágítási viszonyok mellett — a Horváth Lajos utcában. A fényvisszaverő anyagok egyik specialistája a holland FASSON-cég. A céggel kapcsolatba került a galgamá- csai összefogás Tsz reklám- üzemága. Szerződés született, amelynek értelmében a holland cég fényvisszaverő anyagait a galgamácsai tsz hozza forgalomba Magyarországon. A kísérleti gyártás már megkezdődött — fényvisszaverő pöttyök, csíkok és karszalagok készülnek a gyerekek táskájára, a lovas kocsik hátsó részeire, a kerékpárokra, a gépjárművekre. A fényvisszaverő anyagok hatásosságát mutatja, hogy egy-két fényvisszaverő csík a lovas kocsi hátulján sokkal élesebben látszik az országúton éjszaka készült fényképen, mint a kocsi lámpája. A galgamácsai tsz, a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal és a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságával közösen, április 27-én este gyakorlati bemutatót tart a miskolci Horváth Lajos utcában. Erre az MKBT meghívja a járási KBT-k vezetőit, képviselőit is. Az érdekeltek szeretnék a jármű- és gépjárművezetők körében népszerűvé tenni a fényvisszaverő anyagokat. Ezért április 30-án, az SZMT- székházban a magyarnóta- esten, majd ugyanaznap, az Aranycsillag és a selyemréti Magyaros étteremben rendezendő magyarnóta-esten is bemutatják, sőt potom áron forgalmazzák is az új fényvisszaverő anyagokat. Ny. I. Végeztek a hasábburgonyával A Miskolci Hűtőházban befejeződött a gyárilag készített pirított hasábburgonya gyártása. A hazai igények kielégítésén kívül az idén 250 vagonnal exportáltak belőle. Az idén a Miskolci Hűtőház Borsodban, Szabolcsban, valamint a Hajdúságban 1700 vagon burgonya termelésére kötött szerződést, amelyből a korábbinál több, hétszáz vagon készterméket állítanak majd elő. Az LKM újdonsága: a tömbsín Az országos méretű nép- vándorlás, más szóval urba- nizálódás zajgásában is fel kell figyelni a következő adatokra; 1870-ben még mindössze 21.5 ezer lelket számlált Miskolc, 1941-ben valamivel több mint 77 ezer lakosa volt, 1976. január 1- én pedig 198 885. A népesség ilyen arányú növekedése akkor is meglepő, ha tudjuk, hogy az 1945-ben és 1950- ben hozzácsatolt települések, kel (Diósgyőr, Hejőcsaba, Hámor, Görömböly és Szirmai 40 ezerrel nőtt a lélek- szám. Mire alapoznak a statisztikusok? Tévedés lenne persze azt hinni, hogy a bevándorlás üteme változatlan marad. Máris megfigyelhető bizonyos fokú lassulás; 1961-ben még több mint hatezerrel nőtt a város lakossága, egy-két évvel később 4—4,5 ezer volt a gyarapodás, az utóbbi években pedig általában háromezer alatt maradt. (Mtnd a természetes szaporulatból, mind a bevándorlásból eredő növekedést figyelembe Vévé). Ugyanakkor erőteljesen növékszik a Miskolc környékén lévő falvak rtépéssége, és égyre erőteljesebb Leninvá. ros és Kazincbarcika vonzása is. Mint már említettük, 1976. január elsején 198 885 volta lélekszám, a statisztikusok kifejezésével élve: a lakónépesség. Azóta 795 kisgyerek született, meghaltak 490-en és bevándoroltak félezren. A lakónépesség tényleges növekedése 807. Ezekre az adatokra alapozzák a népesség alakulását figyelemmel kísérő szakemberek, hogy előreláthatólag május 10. és 16-a között Miskolc a 200 ezres lakosú városok sorába lép. (A „sor” természetesen nem hazai viszonylatban értendő, hiszen Budapest után Miskolc a legnépesebb magyar város.) Ilyenkor alkalom kínálkozik arra, hogy előre tekintsünk és megbecsüljük, hányán leszünk mi, miskolciak, mondjuk 2000-ben. Aki e prognózis elkészítésére vállalkozik, annak számos tényezőt kell figyelembe venni. Mindenekelőtt a természetes népszaporulat várható ütemét. Ám értnél is nehezebb megbecsülni, tovább laséul-e a bevándorlás mértéke, s mikortól lehet számolni a stagnálásával. ' Az agglomeráció változásai Nem tehet figyelmen kívül hagyni továbbá a miskolci agglomerációban bekövetkező változásokat. Számos közeli község ma már szépen izmosodó saját iparral dicsekedhet, gondoljunk például Zsolcára, vagy Bőcsre. E települések lakói otthon is találhatnak munkát. Az is lehetséges, hogy mint annak idején Görömbölyt, Szirmát és a többi községet „felszippantotta” a város, előbb- utóbb ez történik majd például Mályival és esetleg más településsel is. Azért is valószínű ez, mert a Miskolcon erősen megfogyatkozott építési területeket úgy igyekeznek pótolni, hogy a közeli községekben parcelláznak a magánerőből építkező miskolciak számára. Mályit és Zsolcát említhetjük példaképpen. 1. Az ipar meghatározó szerepe Végül, de nem Utolsósorban: sok múlik azon, hogyan fejlődik Miskolc ipara. Nagyüzemeink már az intenzív fejlesztés korszakát élik, azaz a technika és a technológia tökéletesítésével igyekeznek növelni a termelést, és nem a létszám bővítésével. Az ingázók száma évek óta nagyjából állandó. Kérdés, hogy a hosszú évek óta bejáró dolgozók a kenyéradó várost lakhelyül is kíván- ják-e, és ha igen, milyen mértékben tudja kielégíteni ezt az igényt a. város. A jogos lakásigénylók száma 10 ezer fölött mozog és igen ke-' vés lehetősége van rá a tanácsnak, hogy-lakást juttasson a „vidékieknek”. De ne latolgassuk tovább! Elégedjünk meg most a rövid távú előrejelzéssel, és várjuk szeretettel a város 200 ezredik polgárát. S(c A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ládi fűrészüzemének garadnai rakodóján tárolják az emlékezetes téli jéglerakódás követi eztében kidőlt és a helyszínen méretre darabolt faanyagot. A minőségi és szabványelőírások figyelembevételével 2500 köbméter bükkrönköt, 50 köbméter tölgy-, 150 juhar- és ugyancsak 150 köbméter körisrönköt máglyáztak be. Az erdőből gépkocsikkal a rakodóra szállítottak még 800 köbméter export-papírfát és 200 köbméter tűzifát. A faanyag Garadnáról a Lillafüredi Állami Erdei Vasút kocsijain a ládi fűrészüzembe kerül. Itt a rönkök egy részét feldolgozzák, a többit megrendelőiknek szállítják. (Solymos felv.) A 200 ezres városok sorába lépünk
