Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

Különélés 20 íorinlért A miből éljünk kérdésén túl... IV. Egy évvel ezelőtt adtok át a Besenyői utcában a Közútépitö Vállalat nyolcmillió forintos beruházással készült munkásszállóját. A vállalat dolgozói azt megelőzően lakókocsiban éltek, ami nem kedvezett a tanulásnak, művelődésnek. Az új szállón több lehető­ség nyílik az o*'*'’*-.! in'^Tmonyek tamr-"!»'’«-.-. A MÁV Építési Eonoiv.,-., főmérnöke elmondta, hogy ma már Miskolcon a vas­utas dolgozók ynindegyiké- nek biztosítják a munkás- szállót. A mélyéoitő vállalat három lakókocsija közül is csupán egyben laknak. A külső munkahelyeken ma­radt kocsikat a jövőben me­legedőhelyiségként és szer­számkamraként használják. A lillafüredi erdészet lakó­kocsijai is csak naopali pi­henőhelyként szolgálnak. A jövőben a „csigaházakban” lakók életkörülményei is megjavulnak. A tervezők olyan lakókocsi-típusokkal kí­sérleteznek, amelyben külön ebédlő-, háló- és mosdóhe­lyiség lesz. Ezekben a télie­sített kocsikban már több ...uieuüs biztosított a másodosztályú szállón, ahol 140 forint a havi lakbér. Az ebédet, vacsorát is filléres áron kapják. A nagy klub­teremben lemezjátszó, rádió, televízió, a kisebb és benső­ségesebb hangulatú kultúr- helyiségben újságok és tár­sasjátékok állnak a szálló lakóinak rendelkezésére. Az új könyvtár, a szórakoztató rendezvények a fiatalok igé­nyét is kielégítik. Esténként és hétvégeken mégsem telik meg a klubterem. A föld alatt lehúzott műszak után bizony szívesebben fekszik ágyba a bányász, hiszen másnap reggel pihenten kell felvenni a munkát. Az vi­szont már szót érdemel, hogv a munkaidő-csökkentéssel indulnak a külső munkahe­lyekre. Füzesabony és Me­zőkövesd között a jobb oldali sínpár átépítésének befejezé­sét május 23-ra tervezték. A határidő szoros, éjjel-nappal folyik a munka. — Március 8-án költöztünk ide — hallom Sasfalusi Mik­lós építésvezetőtől, aki a pa­rányi irodakocsiból irányít­ja a munkát. A két telefon állandóan cseng, nincs meg­áll ríc — Két műszakban dolgoz­nak a gépek, az emberek — mondja Dienes Gyula épí­tésvezető-helyettes. — Előző­leg Bodrogkeresztúron dol­goztunk. Ott jobb körülmé­nyek között, felvonulási épü­letben laktunk. Embereink többsége 20—25 éve van a vasútnál. Már megszokták ezt az életformát. Napi 20 forint különélési díjat kapnak a lehetőség nyílik a tanulásra, művelődésre. Érdemes megvizsgálni, mennyivel vannak előnyö­sebb helyzetben azok, akik egy munkásszálló, egv tel­jesen új létesítmény lakói. A lyukóbányai 300 férőhe­lyes szálló ellátottságát te­kintve lehetne valódi máso­dik otthona a bányászoknak és a Diósgyőri Gépgyár dol­gozóinak, akiket szintén „be­fogadtak”. A szálló bányász­lakói közül hatvanon „ősla­kók”. A családi környezet, a munkához szükséges nyu­Az iskolalapok örök duku- muutuwok. Ki ne emlékezne meg diákéveinek szégyenlős, sokszor áthúzogatott versecs- kéire, az önképzőkörben fel­olvasott novellákra, esetleg ar­ra a pillanatra, amikor a suli­lapban először látta „kinyom­tatott’ nevét. Ezek az élmé­nyek feledhetetlenek marad­nak. A diákköltők, diákírók sárvári találkozója lassan ha­gyománnyá válik. A sárospata­ki diáknapokon vers és pró­za kategóriában kiadott arany-, ezüst- és bronzérmek száma is azt bizonyltja, az iskolatáskák és fiókok rejtett zugában min­denkor ott lapul egy-egy rigye- lemre méltó írás. Az önképző­kör „vérre menő” vitáit sem illik leszólni, hiszen egykor műhelyt jelentett, gondolkodás­ra inspirált. Az iskolalapok örök doku­mentumok. Évtizedek múltán is visszaadják az alma mate­rek egykori hangulatát. So­kakat pedig éppen itt raga­dott el, az első „táskaszer­kesztőségben”. az újságcsiná- lás izgalma. Sokan kezdték a toliforgatást meghúzódva egy-egy délutáni, üres osz­tályterem sarkába húzódva. Néhápy évvel ezelőtt a mis­kolci középiskolákban rene­szánszukat élték az iskola­lapok. Azóta a lelkesedés bi­zony jócskán alábbhagyott. Olyannyira, hogy élő iskola- újságról egyelőre nincs is tudomásunk. A Kilián Gim­Régi vágya teljesült a mis kolci, csillagászatot kedvelő amatőröknek. Befejeződtek az Uránia Csillagvizsgáló re­konstrukciós munkálatai. En­nek során az eddig csak füg­gőleges irányban mozgatha­tó távcsőrendszert úgy ala­kították át, hogy a kupola sem növekedett a kulturáló­dási fordított órák száma. ■ ■ ‘ A füzesabonyi vasútállomás Miskolc felőli végén egész kocsitábor áll a mellékvágá­nyokon. Száztíz embernek — gépkezelőknek, segéd-, beta­nított és vasútépítő szakmun­kásoknak — ad .szállást az ötven lakókocsi. De vajon a „szálláson” kívül ad-e még valami mást is? A kocsik közötti utcácska napközben teljesen kihalt. A MÁV Miskolci Építési Fő­nökség dolgozói hajnalban náziumban két éve jelent meg az „Iskolánk életéből” első száma. Az idei tanévben született két szám. a harma­dikat talán a DIGÉP rotációs üzemének közreműködésével sikerül előállítani. Mint meg­tudtuk, az újabb lapszám anyaggyűjtése még folyamat­ban van. A Kossuth Gimná­zium diákjainak lapja, a „Tűz” egyelőre vajúdik. A földesisták nívós kiállítású és tartalmú „Jót s jól”~ia sem jelenik meg az idén. A nyomdaköltség ugyanis olyan magas, amennyit nem tud­nak rááldozni az iskola ve­zetői. Folytathatnánk még tovább a sort a halódó kez­deményezésekről. A sajtóház KlSZ-szerveze- tének fiatal újságírói 1976. évi akcióprogramjukban el­vállalták a miskolci közép­iskolák lapjainak patronálá- sát. Szívesen adnánk szakmai tanácsokat a diákszerkesz­tőknek az anyaggyűjtéstől kezdve egészen a lapelőállí- tásig. Az előzetes tájékozódás azt mutatja, az iskolák öröm­mel fogadták önkéntes válla­lásunkat. Kapcsolatunk re­mélhetőleg gyümölcsöző lesz. A jelentkezőket továbbra is szeretettel várjuk. VARGA RUDOLF — amely mintegy 30 méter átmérőjű — is forgatható legyen. Az újjáalakított csil­lagdában így tegnap ismét megkezdhették a megfigyelé­seket, s a jövőben az amatő­röknek és a nagyközönség­nek is több érdekességet mu­tathatnak be. nős emberek, tizenötöt a nőtlenek. Ez bizony nem va­lami csábító. Ezért is olyan kevés köztünk a fiatal em­ber. (Folytatjuk) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádiói 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.15—13.30: Házunk taja. A Fa­lurádió műsora. — 14.00: Sza­badpolc. Világirodalmi könyv­szemle. — 14.30: Keringök. — 14.41: Kóruspódium. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Operaötösök. — 15.28: Ezeregy délután ... — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.08: Rákóczi alakja a magyar irodalomban. — 16.28: Békési ro­mán népdalok és táncok. — 16.43: Mark Bejzen énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: A Törvénykönyv különkiadása. Lépcsőházi deko­ráció-e a házirend? — 17.25: Ju­lié Andrews énekel. — 17.33: Mindenki zeneiskolája. Hang- rendszerek. — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.25: Oj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Üj népzenei felvételeinkből. — 19.35: Hangverseny. — Közben kb. 20.25: A szivárvány halála. Ady Endre versei. — Kb. 20.40: Hí­rek. — Kb. 21.30: Könnyű- és tánczene Párizsból — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sport. — 22.30: Nó­ták. — 23.10: Modern írók port­réi: Hriszto Fotev. — 23.30: Ope­rarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. 12.30. Hírek. — 12.33: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Ungar Imre zongorázik. — 13.30: Hírek. — 13.33: Zsolnai Hédi enekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Szóra­koztató stúdió. — 17.00: Az If­júsági Rádió órája. — 18.05: Tánczene. — 18.24: Jó estét, gye­rekek! — 18.30: .Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 20.14: Sport. — 20.34: Hírek. — 20.37: Mun­kásakadémia. A nyugtalan anyag. — 21.07: A bor. Gárdonyi Géza háromfelvonásos színműve. — Közben 22.30: Hírek. — 23.02: Saint-Saéns: Szonáta. — 23.20: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.05: Ifjú­sági körkép. Kisüzemi alapszer- veaetekben ... — 17.20: Beat­kedvelőknek. — 17.35: Emberek a gépek mellett. „A vízi or­szágút” vándorai között — ti­szai hajósok munka közben. — 17.45: Népdalok és feldolgozá­sok. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szívesen hallgattuk,. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 17.18: Mű­sorismertetés. — 17.20: Hírek.— 17.25: Gyere velünk, csináld ve­lünk . . . Játékos sportvetélkedő az NDK-ból. — 18.10: Telesport. — 18.40; Egyesült, erővel. — 19.15: Esti mese, — 19.30: Tv-híradó. — 20.00 : Tv-torna. — 20.05: Columbo. Amerikai filmsorozat. A döntő játszma. — 21.20: A mindennaoi kávénk. Dokumentumfilm-etűd — 21.30: Pór Bertalan. Portré­film. — 22.20: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Gondola­tok a vezetésről IT, rész. — 20.20: Színek, szavak, szabadal­mak. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.30—22.50: A „vörös róka”. NDK tévéfilm. Miskolci Nemzeti Színház (3): Három nővér. Bérletszünet. Kiállítások: Kossuth Művelődé­si Ház (10—18): Amatőr képző­művészek fóruma — Miskolci Galéria (10—18): Domanovszky Endre emlékkiállítása. — Her­„Emlékezz a nevedre!” — könyörögtek az egészen apró gyerekeknek az anyák, ami­kor az auschwitzi lágerben elszakították őket egymástól. Emlékezz rá, hogyan hívnak, melyik országban születtél, hogyha valami csoda folytán mégis túléljük, megtalálhas­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber és munka. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó elete es munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. szazad magyar festészete. — Kondor Beia-emlékkiallitas. FILMSZÍNHÁZAK RF.KK Emlékezz a nevedre! Mb. szí. szovjet—lengyel film Kezdés: í4, hn6 es 8 orakor KOSSUTH Emlékezz a nevedre! Mb. szí. szovjet—lengyel film Kezdés: i3, hn5 és < orakor HEVESY IVAN FILMKLUB Egy év kilenc napja Mb. szovjet film Kezdés: 15 es i7 órakor TANCSCIS Elszakadás Szí. amerikai film Kezdés: iá és f7 órakor 16 éven felülieknek! SZIKKA Emlékezz a nevedre! Mb. szí. szovjet—lengyel film Kezdés: 3 és n6 órakor Londoni férfi Mb. csehszlovák film Kezdés: 7 órakor FÁKLYA Ereszd el a szakállamat! Szí. magyar film Ktzdés; f5 és f7 órakor PETŐFI Egy tiszt nem adja meg magát Szí. olasz film Kezdés: f5 es f7 órakor Felemelt helyár! TAPOLCA Nadira Szovjet film Kezdes: 7 orakor HÁMOR Ne féljetek a szerelemtől Mb. szovjet film Kezdés: 6 orakor PERECES Mussolini végnapjai Mb. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Berlioz: Harold Itáliában — szimfónia. — 9.10: Felelőtlenség és természetvédelem. Riport. — 9>.2í>: Régi cseh dalok. — 9.34: Pest megyei óvodások énekelnek. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.26: ölelkezők. Garai Gábor versei. — 10.31: Verdi-áriák. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hogy volt?! Nemes György mű­sora — műsorokról. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Filmzene. — 8.30: Hírek. — — 8.33: Slágermúzeum. — 9.10: Rossini: Téli Vilmos — jelenet és hármas a II. felvonásból. — 9.23: Délelőtti torna. — 9,30: Hí­rek. — 9.33: Fúvószene. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30: és 11.30; Hírek. — 10.59: Lottó- eredmények. — 11.50: Ingyen reklám. Jesvzct., Televízió: 11.28: Műsorismer­tetés. — 11.30—11.35:: Tv-torna. — 12.10—12.25: Iskolatévé. ETan- da nyelv. salak. A közvetlenül a há­ború utáni idők és az azt kö­vető évtizedek bizonyították be, hogy milyen csodálatosan működik az ösztön még ak­kor is, ha a borzalmak köze­pette szinte megbomlik az értelem. A legrövidebb és az egyetlen lehetséges mondatot találta meg az anya. A szív- szorítóan keserves felkiáltás Szergej Koszolov szovjet— lengyel filmjének a címe; egyben a kulcsa is. Nem volt nehéz valódi történetet ta­lálni a film forgatókönyvé­hez. A front ingadozásának megfelelően tömegesen haj­tották el a hátországból az asszonyokat, gyerekeket, akik ha túlélték, csak a háború végén szabadultak és indul­tak elveszett szeretteik kere­sésére. Ebben a történetben szinte a szülőágyról menekültek a nők és kísérőik a németek karjába. A férj a fronton van, Zinaida pólyásbabájával indul a keserves, hosszú útra. Hároméves kisfiától szakítják el, és évtizedek múlva jön egy telefon Leningrádba Gdanskból. Az egyedül élő asszony ennek, a telefonhí­vásnak a hatására idézi fel a múltat. Nem'- egyszerűen háborús film az Emlékezz a nevedre! Olyan emberi kapcsolatok filmje, amelyek ezek között a brutális, szégyenletes kö­rülmények között a fogoly­táborba vezető úton és ott kialakulhattak. Ennek a pszi­lllettük mär néhányszor „au- lakok a világra’5 jelzővel azo­kat a könyveket, amelyek az Európa Könyvkiadó kiadásá­ban egy-egy életformát, idegen világot mutatnak meg szá­munkra. Ezúttal két korszakra is ablakot nyitnak az új kiad­ványok. Kezdjük a már ismert, de nem elégszer kiadott híres regénnyel, amely a század­vég Franciaországával, első­sorban is annak híres poli­tikai botrányával és a bot­rány légkörével ismertet meg. Az Egy lélek története (Jean Barois) a Nobel-díjas Roger Martin Du Gard első regénye volt és méltán kel­tett nagy feltűnést. A fran­cia klasszikus epika utolsó mohikánja, a Thibault csa­lád krónikása ebben a köny vében is tablót rajzolt hazá járói, mégpedig a nagy po iitikai botrány: a Dreyfus'- per idejéről. Körülbelül Du Gard regé nye történetének idejében játszódik Marnix Gijsen hol­land iró önéletrajzi regénye a Télémakhosz falun, de csak 1948-ban íródott. „Fel­hőtlen szélcsendes történet­nek” jellemzi a szerző műve alcímében írását. A cselek­chológiájáról szól és arról, hogy mit bír el az ember. A tengerészkapitánnyá érett fiú nem emlékszik a nevére. Személyazonosságát egy köz­vetlenül a tábor felszabadí­tása után készült dokumen­tumfilm segít megállapítani, és a lassan kibontakozó, ösz- szevágó tények. Csak idegei­ben őrzi első éveinek bor­zalmait, és egy társaival tett kirándulás benyomásai erő­sítik fel benne a halvány képeket. Anyja az, aki em­lékszik mindenre. Arra, hogy a gyerek a holtfáradt foglyok pihenője közben indult el először, és hogy életben tartsa, halálos veszélyek kö­zött etette csipetnyi marga­rinnal. nyers krumplival. Emlékszik élete minden tra­gikus fordulatára, férje ha­lálhírére, a felszabadulást követő hónapokra, amikor a kórház ■ azért tartotta ott. mert nem volt hova menjen, nem volt senkije. És végül tudomásul veszi az életet a megtalált, de más országban élő. más asszony által fel­nevelt fiúval, mindazzal, ami számára annyira megszenve­dett örömet tud adni. Ludmilla Kaszatkina já­téka hitelesíti a dokumen­tumhűségű (helyenként való­ban dokumentumfilm) kép­sorokat úgy. hogy a film megrázó élménye után csak megerősödhet bennünk; soha többé nem szabad megen­gedni. hogy ilyen szégyen érje az emberiséget. M— mény a hollandiai Blaren- ben, az író apjának szülőfa­lujában játszódik le, valami­vel a századforduló előtt. Az fró magát „városi embernek” jellemzi, aki csak a kőrenge­tegben érzi jól magát, de gyermekkori élményei mégis nyaralásainak falusi emlé­keiből táplálkoznak: erről a világról ad kénét. Penti HaarCpää a finn pro­letárirodalom kimagasló alakja, aki csak a második világháború után tudott ér­vényesülni hazájában. A megélhetés furfangjai című gyűjteményes kötete egy­részt legutolsó kisregényét, a Sato őrmester esetét, más­részt novellád tartalmazza. Végül az NDK egy fiatal de már sikert elért írójánál Jurek Beckernek új kör véről szólunk. A hatása- félrevezetése egy mai. NDK-ban élő, kissé kr rista fiatalember kala- ról szólva leplez le fc gokat, így talán 1 génynek is lehetne Nem egy figurát r megtalálhatunk a közül. MÁT! Az iskolalap •• • • I orok dokumentumok Segítséget kínálnak a fiatal újságírók A kunosa is forog a csillagdában (varga) ■ 1,111 ........ Könyvespolc Újabb ablakok a világra A film egyik megrázó jelenete Emlékezz a nevedre!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom