Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
FS m ran Az összekötő városrész házai egy-kétévesek A járda sem öregebb. A fa a legszebb férfikorban van. Ki ültette? Mikor ültette? Nem az az érdekes, hogv a fa idősebb a házaknál, vénebb a gyalogjáró aszfaltjánál. Az a csoda, ho^v túlélte egy városrész újjászületését, hogy megúszta a földgyalukat, a hirtelen baltát ragadó indulatokat. A járda közepén nőtt fa idősebb és lassabban nőtt, mint az épületek. Jó egészséget, hosszú életet, te szivünknek oly’ kedves óriás! (Solymos felv.) Országos szűrőuzsgálal Keresik a spanyolnátha vírusát (folytatás ae 1. oldalról) Elterjedt a hír, hogy nemcsak a Victoria—75 vírustörzs, de másfajta vírusok is „lábra kaptak” idén. Erről dr. Munkácsy Magda, a helyi viszonyok ismeretében, dr. Dömök István főorvos, az Országos KÖJÁL járványügyi és mikrobiológiai főosztályvezetője pedig az országos tapasztalatok alapján mondta el: a Victorian kívül eddig más influenzavírust Magyarországon nem mutattak ki az idei járványban. A Victoria-törzs variánsai okozzák a változatos tünetet mutató, általában hirtelen és csillapíthatatlan lázat produkáló, majd hányingert, rekedtséget, izomfájdalmakat okozó betegséget. — A „Victori a-rokonok” mellett persze fellángoltak az egyéni légúti vírusok is, mint általában ilyenkor. Ezeket sokan összetéveszthetik a valódi influenzával, mivel az influenzához hasonló tünteteket produkálnak. Szerencsére a betegségek túlnyomó többsége — majdcsak kétharmada — tulajdonképpen ezek miatt a hű- léses eredetű légúti vírusok miatt keletkezik — egészítette ki az információt dr. Dömök István. Az egész világot meglepte a hír, hogy az Egyesült Államokban, egy katonai laktanyában „spanyolnáthában megbetegedett öt katona, s egyikük belehalt a betegségbe”. A hírhedett betegség 1918—19-ben világszerte szedte áldozatait. Húszmillió emberéletet követelt akkor. Előidézője az úgynevezett sertés influenzavírus, amely azóta — több mint fél évszázada — nem okozott megbetegedést embereknél. — Az Egészségügyi Világ- szervezet valamennyi országában figyelemmel kísérik most már, hogy mi a helyzet a sertésvírussal. Az Egyesült Államokban vizsgálják, hogy a talált vírusoknak milyen az emberről emberre való terjedési képességük. Magyarországon Is szűrő- vizsgálatot rendeltünk el, ez azonban személyeket nem érint. A különböző egészségügyi intézetekben levett vérmintákból gyűjtünk be több ezret, s ezeknél vizsgáljuk, hogy a különböző korcsoportokban milyen mértékben fordul elő a sertésvírus ellenanyaga. Az Egészségügyi Világszervezet országos központjaiban összegyűjtött vizsgálati anyagok elemzéséből fog kiderülni: mennyire tarthatunk attól, hogy a következő influenzaszezonban” a spanyolnátha tűnik fel... R. É. Melegszik-e a kocsi csapágya? mm az infravörös szem A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén 1970-ben szerelték fel az első francia gyártmányú infravörös „szemeket” a vasúti közlekedés biztonságosabbá tételére. A berendezés a Miskolcról Budapest felé haladó szerelvények csapágyainak melegedését ellenőrzi, s á kapott adatokat automatikusan továbbítja a füzesabonyi állomáson levő önműködő regisztráló központba. Az infravörös sugárzás elvén alapuló műszer jelzi a melegedést — azaz szaknyelven a hőnfutást —. s egyben azt is „közli”, hogy a szerelvénynek a mozdonytól számított hányadik kocsiján, vagonján, annak melyik oldalán jelentkezett a rendellenesség. Így lehetővé válik a hibás kocsi ..kisorolása”. kijavítása, s ezzel a baleset megelőzése. A tapasztalatok alapján a Budapestről Miskolcra, illetve a Záhonyból Msikolc felé haladó szerelvények vizsgálatára is felszerelnek egy-egy ilyen berendezést. Rendezték: a tanulók A 114-es számú Eötvös József Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-fiataljai színvonalas történelmi vetélkedőt rendeztek tegnap, a forradalmi ifjúsági napok, valamint a Rákóczi-évforduló jegyében. A vetélkedő meghívott vendége volt dr. Pásztor Pál. a MÁV Miskolci Igazgatóságának vehetője, aki' a felszabadulással kapcsolatos élményeiről beszélgetett el a fiatalokkal. Ez a találkozás folytatása volt egy korábbinak, mivel a Forradalmi elődeink című országos versenyre készülő fiatalok ugyancsak vele készítettek riportot. A verseny területi döntőjén az intézet csapata szép eredményt ért el, második helyezett lett. A Rádiótól kérdezték, lapunkban válaszolnak I „sétáiÉBtcáríi” és a társadalmi «iáról A'Miskolci Rádió hétfő esti városfejlesztési fórumához igen sok olyan kérdés érkezett telefonod és levélben, melyek a városi közlekedés jövőjével foglalkoztak. 9 Agárdi Tiborné, Széchenyi út 91. szám alatli lakos például azt tudakolta, mikor lesz már sétálóutca a Széchenyi út, mikor tiltják ki innen az autósforgalmat. Rúzsa Halmán, a városi tanács elnöke — egy csokorba fogva a közlekedési kérdéseket — arról beszélt, hogy az V. ötéves terv egyik jellemzője az úthálózat rekonstrukciója. Megépítik az északi tehermentesítő út Petőfi tér és Thököly utca közötti szakaszát, a Gömpri felüljárót, és ezzel párhuzamosan a Búza téri gyalogosaluljárót. Ha nem is véglegesen, de rendezik a Zoja téri csomópontot, újjáépítik a Beloiannisz utcát, és elkészül az M3-as főközlekedési út városi csatlakozó szakasza. E fejlesztésekkel jelentősen javítják a városi közlekedést, csökkentik a belváros zsúfoltságát. László László, az építési és közlekedési osztály vezetője, a rádióadás után kérésünkre hozzáfűzte még, hogy további feladat lesz a déli tehermentesítő út megépítése. Az V. ötéves tervben még nem, de a távolabbi években így valóban megteremtődnek a feltételei, hogy a Széchenyi útról eltereljék az autósforgalmat, azaz stéáló- uteává alakítsák át. Bár a rádióadásban is elhangzott, úgy véljük, érdemes megismételni, hogy a keregvasűt megépítése nem szerepel a közelebbi tervekben. Tetemes összeget igényelne ez a berulv.V' s. és ;• város vezetői szerint legfeljebb az 1900-as évek végén, vagy a 90-es évek elején kerülhet napirendre a téma Az 1972-ben kiírt tervpályázat arra ,ió volt. hogy tájékozódjalak róla. milyen elő nyökkel járna a kelet-nyugati irányú forgalom egy részinek föld alá „bújtatása” és hozzávetőlegesen mennyibe kerülne egy ilyen beruházás. 9 A Fórum műsorban is sok szó esett a társadalmi munkáról. A tanácsi vezetők ismét megfogalmazták azt a szép célt. hogy az V. ötéves terv időszakában 290 millió forintra kívánják növelni a társadalmi munka értekét. Mennyire megalapozott ez a várakozás? — errői kértünk rövid tájékoztatást Káliay Gábortól, aki a tanács kebelében működő, a társadalmi munkát szervező csoport vezetője. Elmondta, hogy 252 miskolci vállalatnak és intézménynek küldték el a társadalmi munkára mozgósító felhívást. Eddig több mint 100 helyről vissza is érkezett a kollektívák vállalása. Körülbelül 67 ezer óra munkát vállaltak eddig Miskolc dolgozói. Tizenhárom vállalat csatlakozott a Járműjavító által elindított „Egy nap Miskolcért” mozgalomhoz. Ezzel kapcsolatban el kell oszlatnunk egy félreértést: néhány munkahelyen úgy értelmezik a mozgalom célját, hogy egy szabad szombaton fát kell ültetni a kollektívának, Nem erről van sző. Az a vállalat, amelyik részt kíván venni a mozgalomban, kommunista műszakot tart, és a részt vevő dolgozók munkabérét befizeti a tanács számlájára. Az így befolyt összegből olyan beruházások valósulhatnak meg (óvoda, bölcsőde stb.), melyekre különben nem futotta volna az V. ötéves terv fejlesztési alánjából. Káliay Gábor örömmel említette, hogy nagyon szép felajánlás érkezett sok vállalattól. Közéjük tartozik a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat, melynek dolgozói 21 ezer órát ajánlattak fel és részt vesznek az „Egy nap Miskolcért” mozgalomban is. A városi munkásőrzászlóalj is példamutató felajánlást tett: a lillafüredi Limpiász sétány rendbetételén dolgoznak egyebek között munkásőreink. . Több helyen — így például a Szentpéteri kapu keleti részén — hozzáláttak már a fásításra kijelölt területek előkészítéséhez. Sok vendége van mostanában a csoportnak, napjainkban beszélik meg a társadalmi munkát vállaló kollektívák képviselőivel, hogy hol hasznosíthatják tenni- akarásukat. A következő napokban folytatjuk a válaszok közlését. Előreláthatólag a jövő héten — sokak kérésére — ismét közöljük a szanálásra kijelölt területek térképeit is,-pontosan megjelölve a lebontandó utcákat, házakat. (békés) 9 Valóságos kazlak keletkeznek az őszi avarból (Solymos felv.) Parktakarítók A dísznövénykertészet! szakiskola tanulói gyakorlati foglalkozásaik egy részét most nem a kertek ékességeinek gondozásával, növények nemesítésével töltik hanem egy héten keresztül a Népkertbe jártak. No, nem sétálni és pihenni, hanem ;iz ősszel lehullott avart összeszedni. Szakoktatóik irányítása mellett felosztották egymás közt a Népkert minden négyzetméterét, ahonnan ösz- szegereblyézik, majd kosarakkal kupacokba hordják a töméntelen avart. A munka mellett természetesen jut idő egy kis sütkérezésre is. Munkájukat délutánonként a Miskolc különböző gimnáziumaiból érkezők is segítik, hogy mihamarabb üde külsővel várja látogatóit a Népkert. A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája Hányán járnak nyolcadikba ? (Folytatás az 1. oldalról) Megyénk felnőtt dolgozóinak 48—50 százaléka járta ki az altalános iskolát. Csaknem fele nem végezte el a nyolcadikat! Az ingerszegény környezetben felnövő gyerek így sem inspirációt, sem segítséget nem kap eleget. reiduul a koraszülöttek A borsodi iskolaérett gyerekeknek csak fele járt óvodába. (A pedagógusok tapasztalata szerint az óvodát megjárt diák jobban tanul, hamarabb beilleszkedik az iskolai közösségbe, mint a csak otthon nevelkedett társai. (Az országos átlag szerint viszont hazánkban a hatéveseknek 78 százaléka volt óvodás. A napközi otthoni ellátottr ság is csak fele az országos átlagnak, s Borsodban a legmagasabb a koraszülöttek aránya, akik a későbbiekben társaiknál fokozottabb figyelmet és gondoskodást igényelnek; éppen azért, hogy a fizikai és általában az értelmi fejlődésben tapasztalható hátrányt behozzák. Feltétlenül figyelmet érdemel a cigánytanulók nagy. s arányait tekintve növekvő száma. Arányuk egyes iskolákban már meghaladja a 60— 70 százalékot. Az 1974—75-ös tanév adatai szerint az elsőosztályosoknak csaknem 20 százaléka, az ötödikeseknek már csak 13 százaléka cigány. A nyolcadik osztályokban arányuk öt százalék. Ez az ijesztően nagy lemorzsolódás figvel meztető lehet, s azt jelentig hogy a cigánytanulók 82—83 százaléka nem végzi el tanköteles koron belül az általános iskolát. JóI érezte magái... A tegnapi ülés sok hozzászólója a törvény következetesebb végrehajtását szorgalmazta, aláhúzva az iskola, a tanács és a munkahely (a szülő munkahelyének) szerepét és alapvető feladatát. Több résztvevő hangsúlyozta, hogy az adminisztratív intézkedéseken túl, a mulasztók megbüntetésén túl, olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben a gyermek jól érzi magát. Szeressen iskolába járni, szeresse tanárait, szeressen tanulni. A hasznos, okos, gyakran szenvedélyes észrevételek kimondatlanul is a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert immár klasszikus megállapítását idézték: a holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája. B. L \
